Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-04-08 / 14. szám

^ A :> FHnMM'Mkeser nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöblítési szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a káros baktériumokat szervezetből. méltó szándék, csak az a bökkenő, hogy az 1 § tanúbizonysága szerint ezek a drákói szabályok nem az egész városra, hanem csak 57 utca lakóira vonatkoznak, sőt még itt sem mindenkire, hanem csak azokra, akiknek olyan rosszul megy, hogy még lovat sem tudnak tartani. Mert azok t. i., akik lovat tartanak, azok mentességet élveznek, tekintet nélkül arra, hogy istállóik bűzével fülledt nyári estéken valósággal megfertőzik az utcák levegőjét. Szóval, igen sajátságos mértékkel mér ez a szabályrendelet. Az egyik háznál az állati hulla sem számít szemétnek,, mig a szomszédtól még a hajkeféből kihulló korpát is kocsival akarja hetenként kétszer elszállíttatni a város. Teljesen tanácstalanná válik az ember, amikor ezeknek a rejtélyes intézkedéseknek okait kezdi kutatni. Mert ha a város ténylegf a közegészségügyet akarja ezzel a szabályrendelettel szolgálni, akkor rójja ki a terheket is mindenkire egyformán. Ha pedig a közegészségügy csak jogcim s az a 15—20.000 pengő a fontos, amit ezen az alapon be lehet kaszszálni, az egyenlő teherviselés elvének akkor is épúgy érvényesülni kell. És nem lehet megnyugtató magyarázatot találni akkor sem, ha abból az első tekintetre egészen tetszetős feltevésből indul is ki az ember, hogy ez az illeték talán azokat az utcákat terheli, amelyeket a hatóság söpörtet. Először, mert a szemetet nem az ott lakók, hanem főként a vidéki kocsik csinálják, amelyek gazdái viszont a kövezetvámot nem az érdekelt lakosoknak, hanem a városnak fizetik s végül, mert a kérdéses utcákban is éppen azok kaptak felmentést, akiknek a megadóztatásra a legtöbb jogcímük van. Kétségtelen, hogy a fentiek már magukban is elég okot szolgáltatnak az általános felzúdulásra. A java azonban csak ezután következik. A város t. i. maga sem vette komolyan a szabályrendeletben vállalt kötelezettségeit s bár a szemétjuvurozási illetéket két éven át szabályszerűen kirótta, viszont a szemét elfuvarozását legtöbb utcában sem maga, sem a szerződéses vállalkozója soha még csak meg sem kísérelte. Mivel pedig alapjábanvéve ehhez joga sem volt, mert hiszen a háziszemét olyan helyeken, ahol kertek vannak, jelentékeny értéket képvisel, azért ez ellen a humánus kötelességmulasztás ellen természetesen senki sem tiltakozott. És mivel egy el nem végzett munkáért nem lehet sem jogi, sem morális alapon ellenszolgáltatást! követelni, azért úgy látszott, hogy egyelőre ezzel az ügynek az anyagi része is befejezést nyert. Sajnos, azonban a tények alaposan rácáfoltak erre a jogos feltevésre. A hivatalos emberek ugyanis szorgalmasan járják az érdekelt házakat s igen könnyen bekövetkezhetik az a tragikomikus helyzet, hogy a szemetet ugyan nem fuvarozta el a város, viszont e helyett a varrógépeket, párnákat és sifonokat fogja összehordani a városmajorba. Elérkezett tehát az utolsó perce annak, hogy ez a sérelem sürgősen orvosoltassék. Ügylátszik ugyanis, hogy a város még a benyújtott fellebbezések eldöltét sem hajlandó bevárni. Mivel pedig ez az ügy már eddig is rengeteg izgalmat váltott ki a lakosság körében, illő tehát, hogy végre azok is felfigyeljenek rá, akik a lakosság érdekeinek képviseletét vállalták. Az igazságos megoldás pedig csak egy lehet, törölni a jogtalanul követelt illetékeket s mielőbb módosítani ezt az elhibázott szabályrendeletet. —s. -s. a d. » iái)"A Pápai Takarékpénztár közgyűlése. A Pápai Takarékpénztár f. hó 2-án az intézeti székház nagytermében megtartott évi rendes közgyűlésé egy, a szokásos évi közgyűlések sorából kiemelkedő közgazdasági mozzanatnak tekinthető, nemcsak azért, mert ez a közgyűlés a Pápai Takarékpénztárnak immár 70-ik évi rendes közgyűlése volt, hanem főleg iazért, mert az intézet fokozatos fejlődéséről, vagyoni erejének mai szilárdságából azt a megnyugtató következtetést lehet levonni, hogy szorgos munkával, takarékossággal és a szükséges előrelátással még a jelenlegi, rendkívül súlyos gazdasági viszonyok között sincs ok arra, hogy a türelmet és a jövő iránti bizalmat elveszítsük. A közgyűlést, amelyen 1234 részvény volt a megjelentek által képviselve, Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos elnök vezette. A tárgysorozatot dr. Molnár Imre intézeti ügyész referálta. Megnyitó beszédében nagy alapossággal ismertette a mai közgazdasági helyzet okait és a gyógyulási folyamat eszközeit. Osztatlan Itt olcsón vásárolhat! Főtér. TeIefo

n j Az árut házhoz szállítjuk! figyelemmel kisért beszédének az volt a frappáns befejezése, hogy ha valaki feltenné a kérdést, hogy »meddig tart ez?«, válasz csak az lehet, hogy »bizalom és kitartás«. Külön ki kell emelni a gondosan megszerkesztett igazgatósági jelentést, amely hű képét adja az intézet mult évi működésének. A közgyűlés által egyhangúlag elfogadott zárszámadás és mérleg adatai szerint az intézet 100 milliónál nagyobb forgalmat bonyolított le. Vagyona, ami 1925. évben 401.839 P 10 f volt, ma 922.839 P 10 f. Ez a fejlődés a legbiztosabb fokmérője a részvények belértékének. A nyereség-veszteség számla tanúsága szerint az elmúlt évben ismét 1/

3 millió pengőt juttatott az intézet a helyi piacnak osztalék, kamatok, fizetés és dologi szükségletei fedezése cimén. Értékpapírtárcája elsőrendű értékekből áll, bő latenciával. Emelkedtek a folyószámlabetétek, ami nagyfokú bizalom jele, amit az intézet 70 éves működésével méltán kiérdemelt. Jótékonycélokra az arányosságot meghaladóan jelentékeny összeget fordított. Dr. Kende Ádám kormányfőtanácsos indítványára — aki a 70 éves Pápai Takarékpénztárt a Pápai Hitelbank nevében is üdvözölte — a közgyűlés elismerését és köszönetét fejezte ki az intézet szerveinek. 9 Sríesiíjük igen tisztelt vevőinket, hogy helybeli fióküzletünket (Kossuth Lajos utca 20.) e% év május elsejével l*ápa, Horí§y Milliós Fö-uíca 19. &szá.m alá helyezzük ál Meinl Gyula Ki. — Országos ref. tanárgyülés városunkban. Az Országos Református Tanáregyesület, amely az ország összes református fő-, középés középfokú intézeteinek tanári testületeit magában foglalja, idei évi rendes közgyűlését folyó hó 19-én városunkban fogja megtartani. A több mint három évtized óta nagy sikerrel működő országos egyesület nem sokkal a megalakulása után tartott városunkban nagysikerű közgyűlést, mikor még a régi boldog békevilágban több száz tanár vett részt Nagy-Magyarország minden vidékéről a közgyűlésen és rándult ki innen a Balatonra. is. Ha méreteiben nem is lesz ilyen impozáns az ország református tanárainak idei pápai gyülésezése, a mai viszonyokhoz képest elég népesnek Ígérkezik a közgyűlés. A Fejes Zsigmind gimnáziumi igazgató elnöklésével működő rendező bizottságnál eddig csaknem 100-an jelentették be érkezésüket. A vendégek legnagyobb része már 18-án a 3/

45-ös vonattal érkezik, aznap szakosztályi ülések lesznek a kollégium különböző termeiben. Másnap reggel a választmány tart ülést, azután istentisztelet következik, mely után magát a közgyűlést fogják megtartani. A közgyűlés vitéz dr. Bessenyey Lajos elnöki megnyitóján, a hivatalos üdvözléseken, dr. Soós Béla debreceni és dr. Nagy Jenő pápai tanárok előadásain kivül a rendes közgyűlési számokból fog kialakulni. Déli 1/

22-kor közös ebéd lesz a főiskolai konviktuson. Ügy ezen, mint magán a közgyűlésen is a helybeli és egyházi és világi hatóságok és intézmények képviseltetni fogják magukat. — Városunk szegényügye. Pápa város szegényügyi bizottsága mult pénteken tartotta ez évben első ülését dr. Antal Géza püspök és Karlovitz Adolfné társelnöklete alatt. A szegényügyi előadó jelentéséből megtudtuk, hogy a város népkonyháján 1196 családtag részére naponként 847 adag ételt és kenyeret osztanak ki, külön kenyéradagot pedig 413-at. A szeretetházban 70, a polgári ápoldában 30 szegényt ápolnak, illetőleg gondoznak. Havi segélyes van 64 egyén, inségmunkás 696, szellemi ínsége munkás 11. Cipőt kapott 446 gyermek és 179 felnőtt. Iskolás gyermekek 213 pár cipőjét javították meg; végül 3600 métermázsa tűzifára adtak ki utalványt. A szegényügyi bizottság elismeréssel vette tudomásul, hogy ezt az óriási munkát a városi hatóság minden zökkenő és jogos panasz felmerülése nélkül bonyolította le. A folyamodó Batthyány-utcai és Szentilonay-utcai munkásegyesületeknek 20—20 métermázsa tűzifát szavaztak meg segélyül. Helyeslőleg vették tudomásul, hogy a polgármester a szeretetházban és a polgári ápoldában gondozottak ellátásánál jelentékeny megtakarítást ért el, anélkül, hogy az ellátás minősége változott volna. Ugyancsak helyeslőleg vették tudomásul, hogy a szellemi munkásokat még május hóban is alkalmazni tudják. — A villanytelep felügyelő-bizottsága a polgármester elnöklete alatt szerdán délután ülést tartott, amelyen Major Gyula üzemigazgató terjesztette elő jelentését és |az 1932. évi zárószámadásokat. Ez utóbbira vonatkozólag azonban határozatot csak a következő ülésen fognak hozni.