Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-04-01 / 13. szám

3. BÚTOR -né I megint olcsóbb lett Győr, Gr. Tisza I. tér 5. — A bencés reálgimnázium cserkész­ünnepélye. A bencés reálgimnázium március 25- és 26-án este szinielőadással egybekötött, igen magasnivóju ünnepélyt tartott az intézet dísztermében, a reálgimnázium 159. sz. Corvin Mátyás cserkészcsapatának Jamboree-alapja javára. A hatalmas dísztermet zsúfolásig meg­töltötte az érdeklődő közönség. Az ünnepély műsorát az intézet fúvós zenekarának zene­száma nyitotta meg, amely Németh Döme bencés tanár kitűnő dirigálásával a Bánk bán ciinü operából részletet adott elő. Utána Falu Tamás »Magyar visszhang« cimü versét Kum­mer István VI. o. t. komoly átéléssel szavalta,' el, majd a Németh Döme által modern fel­fogásban, szellemes harmonizálásban megkon­struált költeményt művészi precizitással éne­kelte el az intézet vegyeskara. Majd Mécs László: A királyfi három bánata cimü költe­ményét igaz bensőséggel szólaltatta meg. Ezután került bemutatásra Montgomery-Szu­nyogh: Gyermekszív rejtelmei cimü, három felvonásos ifjúsági színjátéka. Egy rakoncát­lan, de jólelkű kisfiú megható története, bájos és szellemes csupa-líra darab, komoly erkölcsi tanulsággal. Az előadást igen hangulatossá tették a kisérő zenét képező angol és magyar műdal-betétek, melyeket igen szépen énekel­tek a darab szereplői. A főszerepet Hirth Miklós I. o. t. játszotta, aki utolérhetetlen alakításával úgy átélte szerepét, hogy pom­pás játéka a közönség elragadtatását vívta ki. Szabó Rózsi bájjal és meleg szívvel formálta meg szerepét, Cser Anikó pedig a nevelőnő szerepébe vitt sok humort és közvetlenséget Harsányi Sándor VIII. o. t. a szerető apa alakját játszotta érett komolysággal, Kovárczi L. I. o. t. kedves, Bodor László VIII. o. t. disztingvált játékával, Vágó László VIII. o. t. pedig mint öreg kertész nyújtott kitűnő alakí ­tást, a kisebb szerepekben még Kovács Z. VIII. o .t., Horváth I. I. o. t., Rigó F. II. o. t. és Kálmán J. VIII. o. t. mutattak figye­lemreméltó játékot. A jól megrendezett, nagy­szerű összjáték kiemelkedő jelensége volt a játszó gyermekek minden egyes megjelenése, akiknek kórusa igen szépen adta elő az egyes dalokat. Az első felvonás indiánus táncát Lachmann Mariska tánctanárnő tanította be igen sikerülten, az énekszámok zongorakisé­retét pedig Tóth Gizike látta el művészi for­mában. A darab előadása igen mély hatást tett a közönségre és zugó tapsviharokkal ün­nepelte a kitűnő előadást. Az ünnepély rende­zősége és a kiváló szereplők nagy sikert köny­velhetnek el. (h) A Magyar Művész S&önyeg&M és torontáli összeKötök árait mélyen leszállította Sautlelz divatáruháza. — Szelvénybérlet a moziban. A mozgó­fényképszinház felügyelő-bizottsága legutóbbi ülésén az üzemvezető előterjesztésére engedé­lyezte a szelvénybérletjegyek kiadását. Tizenkét L bérletszelvényjegyért tiznek az árát kell fizetni, s a szelvények bármilyen számban is, bármelyik lak előadásra beválthatók. Helyeslőleg vette tudo­ilk másul a bizottság a polgármesternek a mozi IJH^iizeme jövedelmezőbbé tétele érdekében tett in­S^^tézkedéseit Különböző célirányos megtakarítá­sok által a bruttó kiadásokat havi 200—250 P-vel sikerült leszállítani. — Névmagyarosítás. Stern Vilmos és fiai: Ottó és Zoltán, valamint testvére: Stern Miklós és ennek fia: István, családi nevüket belügyminiszteri engedéllyel Csillag-ra ma­gyarosították. — Előadás a Lloydban. A Lloyd-Tár­sulat előadás-sorozatában vasárnap, e hó 9-én este 8 órakor dr. Beke Manó ny. egyetemi tanár fog előadást tartani A számok világából cimmel. Vendégeket szívesen látnak. — Vallásos esték. Az ev. gyülekezet templomában márc. hó 26-án este lelket emelő vallásos est volt. Az est középpontjában D. dr. Prőhle Károly egyetemi tanár, a soproni evangélikus theologia dékánjának előadása ál­lott, aki is Onesimusról, Filemon rabszolgá­járól emlékezett meg a filemoni levéllel kap­csolatosan. Mélyreható tudással szólott az ak­kori viszonyokkal kapcsolatosan a keresztyén­ség oszlop-apostolának, Pál apostolnak Őne­simussal szemben mindenkor érzett nagy sze­retetéről és nagv vonásokban vázolva a rab­szolgaság intézményét, kifejtette, hogy a ke­resztyénségnek ezzel kapcsolatosan mi az ál­lásfoglalása. Közreműködött még az estélyen a gyülekezet vegyeskara két szépen előadott énekszámmal Nitschinger János ig.-tanító kar­nagy vezetésével, azonkívül Káldy Gyula theo­logus, Németh Erzsike tanítónőképzős és Szalai Károly szavalatokkal. A gyülekezet tagjai és az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a temp­lomot. A református nőegylet, ugyancsak vasár­nap este szintén nagyon nivós vallásos estét rendezett a templomban. Az est előadója dr. Nagy Jenő kollégiumi tanár volt, aki nagy szeretettel beszélt az erdélyi nőegyletek jelen­legi tevékenységéről. Erdélyben a háború előtt közös karitatív intézmények voltak. A külön felekezeti egyesületeket az új helyzet terem­tette meg. Nagy érdeklődés mellett szólt ar­ról az áldásos tevékenységről, mit ezek az 1 egyesületek az egyházi, irodalmi és társa­dalmi életbe belekapcsolódva végeznek. Szép sikert aratott Tapsonyi Sándor nagyigmándi lelkész érces tenor hangján gyönyörűen elő­adott vallásos énekszámaival. Ólé Sándor lel­kész áhítatos könyörgésével, dr. Tóth Endre lélekemelő biblianiagyarázatával, Komárorny Sándor egy nagyon jó szavalati számmal egé­szítették ki a vallásos estély értékes műsorát. — A nagykanizsai kereskedőgyüiés. Március 25. és 26-án impozáns megmozdulása volt az ország kereskedőinek. Ekkor rendezte országos nagygyűlését az Omke Nagykanizsán, hogy megbeszélje a kereskedelem súlyos bajait. Hazánk minden részéről eljöttek a delegátusok a Dunántúl nagy kereskedővárosába, mely a háború előtt egyike volt a legnagyobb gazdasági emporiumoknak. Eljött az országos központ vezérkara is. A szombat délben befutó buda­pesti gyorsvonatot Nagykanizsa város hivatalos vezetői fogadták és kisérték a rajta érkezőket szállásaikra. Két napig tartott a tanácskozás, melynek elnöki tisztét Magyar Bertalan, az Omke vezetője töltötte be, kinek Pápán az ősszel elmondott hatalmas beszéde még élénk emlékezetünkben van. A gyűlésen előterjesztett határozati javaslatokat a kiküldöttek egyhangúlag elfogadták. A kereskedelmi kormány állandó érdeklődéssel figyelte a bizottságok munkáját. Városunkból a gyűlésen résztvettek Kohn M. Mihály, Grünbaum Samu, Fleischer Géza és Beck László. Kohn Miksa Mihályt a belkeres­kedelmi ügyek bizottságának alelnökévé válasz­totta a nagygyűlés. — A Testvériség Sport- és Kultúregyesü­let március 26-án, vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdek­lődése mellett. Faragó Adolf elnöki beszá­molójában gróf Apponyi Albert, a legiga­zibb magyar érdemeiről és elhunytáról em­lékezett meg kegyeletes szavakkal. A magyar sport nagy minisztere, gróf Klebelsberg Kunó emlékének is megilletődötten adózott. Ezután a világolimpiászon elért dicsőségteljes ma­gyar sportteljesítményeket méltatta a beszá­moló, majd az egyesület egész évi munkájáról adott tömör, hű képet, különösen kiemelve a műkedvelői szakosztály megérdemelten el­ismert nagy sikereit. A legközelebbi tervekre nézve a vezetőség arra az álláspontra helyez­láplál erősít valódi bergeni ^ csukamájolaj , gyermekeknek fel női leknek kedett, hogy kulturális téren kíván intenzi­vebb tevékenységet kifejteni, mert ezen a té­ren kevésbbé kell a tagok anyagi áldozatát igénybe venni. Elhatározta a közgyűlés, hogy megalakítja az egyesület zenekari szákosztá­lyát, amelynek törzsét azok a lelkes zeneked­velők képezik, akik a legutóbb előadott ope­retteknél oly kiváló képességekről tettek fé­nyes bizonyságot. A zárószámadások és költ­ségvetés ismertetése és elfogadása, valamint a szakosztályok jelentéseinek elfogadása után megalakult az alapszabályszerü tisztikar és a választmány. Lelkesedéssel fogadta el a köz­gyűlés a gróf Esterházy Tamás diszelnök és Rátz Ottó tiszteletbeli elnök üdvözlésére vo­natkozó indítványt. Meglepően olcsó árban vásárolhat bel- és külföldi öltönykelméUet Sauüete. divatáruházában. — Országos vásár. A gyümölcsoltó Bol­dogasszonyi országos vásár kedden és szerdán volt városunkban. A vásár valósággal megle­petés számba ment. Az állatvásáron ember­emlékezet óta nem volt olyan kereslet, mint ez alkalommal. Különösen áll ez a megálla­pítás a szarvasmarhákra vonatkozólag, arneny­nyiben a leihajtott állatok mintegy 90o/ 0-a vgazdát cserélt. De hasonló módon megnyilvá­nult a kereslet a sertések irányában is. Ezek­nek majd 70o/o-a kelt el a vásáron. De be­széljenek a számok: szarvasmarhát felhajtot­tak 1098 darabot, eladtak 960 darabot; lovat felhajtottak 880 darabot, eladtak 241 dara­bot; sertést felhajtottak 1292 darabot, elad­tak 870 darabot. Érdekes, hogy a vevők leg­nagyobb része a kisgazdákból került ki. Az árak az egész vonalon mintegy 20o/o-kal emel­kedtek. A vágómarha kg.-kénti ára 32—46 fillér között váltakozott; a hús-sertés ára 80— 88 fillér, a kövér sertés ára 90—102 fillér volt. Választási malac párját 25—30 pengőért, féléves süldők párját 70—80 pengőért vették. A felhajtás általában jóval kisebb volt az előző éviekénél, ami azzal magyarázható, hogy a gazdák a kisborjukat inkább levágásra el­adták, mintsem felnevelték volna; a nyáron dühöngött sertésvész folytán pedig egyes köz­ségek sertés-állománya úgyszólván egészen el­pusztult. A vásáron a kisgazdákon kivül igen sok olasz kereskedő is megfordult, azonban a vételtől tartózkodtak, mert a közelben néhány helyen fellépett száj- és körömfájás miatt a hasított körmű állatokra határzárt rendeltek el. — Az állatvásár élénk forgalma örvende­tes kihatással volt az iparosok és kereskedők forgalmára is. Az iparosok sátrát, az üzlete­ket sűrűn kereste fel a pénzhez jutott jó fa­lusi nép, hogy régen érzett házi szükségleteit beszerezze. Hiába, most is bebizonyosodott, hogy a gazdasági élet fellendülése a földmí­ves-osztály jólététől függ. Valahogy itt kell keresni a mai szomorú helyzetből kivezető utat. x Sergius professor, a világhírű grafoló­gus néhány napi tartózkodásra városunkba ér­kezett. Pápán még hasonló grafológus nem járt! A gyermekkortól kezdve életünk végéig idő­rendi sorrendben tárja elénk az eseményeket, a megállapításai oly hűen fedik a valóságot, hogy egy-egy igazság kimondásánál szinte félelem fogja el az embert. A mester Rákóczi-utca 6-ik szám alatti lakásán (a belső udvar, utolsó ajtó) reggel 8-tól este 9-ig egész napon át szemé­lyesen áll a közönség rendelkezésére. Aki tehát kíváncsi a jellemére, múltjára, jövője vagy csa­ládi körülményei kialakulására, vagy pedig vala­mely hozzátartozója eltűnt és szeretne hírt hal­lani róla, siessen felkeresni, mert a népszerű mester csak kevés ideig maradhat városunkban.

Next

/
Thumbnails
Contents