Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-04-01 / 13. szám
3. BÚTOR -né I megint olcsóbb lett Győr, Gr. Tisza I. tér 5. — A bencés reálgimnázium cserkészünnepélye. A bencés reálgimnázium március 25- és 26-án este szinielőadással egybekötött, igen magasnivóju ünnepélyt tartott az intézet dísztermében, a reálgimnázium 159. sz. Corvin Mátyás cserkészcsapatának Jamboree-alapja javára. A hatalmas dísztermet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. Az ünnepély műsorát az intézet fúvós zenekarának zeneszáma nyitotta meg, amely Németh Döme bencés tanár kitűnő dirigálásával a Bánk bán ciinü operából részletet adott elő. Utána Falu Tamás »Magyar visszhang« cimü versét Kummer István VI. o. t. komoly átéléssel szavalta,' el, majd a Németh Döme által modern felfogásban, szellemes harmonizálásban megkonstruált költeményt művészi precizitással énekelte el az intézet vegyeskara. Majd Mécs László: A királyfi három bánata cimü költeményét igaz bensőséggel szólaltatta meg. Ezután került bemutatásra Montgomery-Szunyogh: Gyermekszív rejtelmei cimü, három felvonásos ifjúsági színjátéka. Egy rakoncátlan, de jólelkű kisfiú megható története, bájos és szellemes csupa-líra darab, komoly erkölcsi tanulsággal. Az előadást igen hangulatossá tették a kisérő zenét képező angol és magyar műdal-betétek, melyeket igen szépen énekeltek a darab szereplői. A főszerepet Hirth Miklós I. o. t. játszotta, aki utolérhetetlen alakításával úgy átélte szerepét, hogy pompás játéka a közönség elragadtatását vívta ki. Szabó Rózsi bájjal és meleg szívvel formálta meg szerepét, Cser Anikó pedig a nevelőnő szerepébe vitt sok humort és közvetlenséget Harsányi Sándor VIII. o. t. a szerető apa alakját játszotta érett komolysággal, Kovárczi L. I. o. t. kedves, Bodor László VIII. o. t. disztingvált játékával, Vágó László VIII. o. t. pedig mint öreg kertész nyújtott kitűnő alakí tást, a kisebb szerepekben még Kovács Z. VIII. o .t., Horváth I. I. o. t., Rigó F. II. o. t. és Kálmán J. VIII. o. t. mutattak figyelemreméltó játékot. A jól megrendezett, nagyszerű összjáték kiemelkedő jelensége volt a játszó gyermekek minden egyes megjelenése, akiknek kórusa igen szépen adta elő az egyes dalokat. Az első felvonás indiánus táncát Lachmann Mariska tánctanárnő tanította be igen sikerülten, az énekszámok zongorakiséretét pedig Tóth Gizike látta el művészi formában. A darab előadása igen mély hatást tett a közönségre és zugó tapsviharokkal ünnepelte a kitűnő előadást. Az ünnepély rendezősége és a kiváló szereplők nagy sikert könyvelhetnek el. (h) A Magyar Művész S&önyeg&M és torontáli összeKötök árait mélyen leszállította Sautlelz divatáruháza. — Szelvénybérlet a moziban. A mozgófényképszinház felügyelő-bizottsága legutóbbi ülésén az üzemvezető előterjesztésére engedélyezte a szelvénybérletjegyek kiadását. Tizenkét L bérletszelvényjegyért tiznek az árát kell fizetni, s a szelvények bármilyen számban is, bármelyik lak előadásra beválthatók. Helyeslőleg vette tudoilk másul a bizottság a polgármesternek a mozi IJH^iizeme jövedelmezőbbé tétele érdekében tett inS^^tézkedéseit Különböző célirányos megtakarítások által a bruttó kiadásokat havi 200—250 P-vel sikerült leszállítani. — Névmagyarosítás. Stern Vilmos és fiai: Ottó és Zoltán, valamint testvére: Stern Miklós és ennek fia: István, családi nevüket belügyminiszteri engedéllyel Csillag-ra magyarosították. — Előadás a Lloydban. A Lloyd-Társulat előadás-sorozatában vasárnap, e hó 9-én este 8 órakor dr. Beke Manó ny. egyetemi tanár fog előadást tartani A számok világából cimmel. Vendégeket szívesen látnak. — Vallásos esték. Az ev. gyülekezet templomában márc. hó 26-án este lelket emelő vallásos est volt. Az est középpontjában D. dr. Prőhle Károly egyetemi tanár, a soproni evangélikus theologia dékánjának előadása állott, aki is Onesimusról, Filemon rabszolgájáról emlékezett meg a filemoni levéllel kapcsolatosan. Mélyreható tudással szólott az akkori viszonyokkal kapcsolatosan a keresztyénség oszlop-apostolának, Pál apostolnak Őnesimussal szemben mindenkor érzett nagy szeretetéről és nagv vonásokban vázolva a rabszolgaság intézményét, kifejtette, hogy a keresztyénségnek ezzel kapcsolatosan mi az állásfoglalása. Közreműködött még az estélyen a gyülekezet vegyeskara két szépen előadott énekszámmal Nitschinger János ig.-tanító karnagy vezetésével, azonkívül Káldy Gyula theologus, Németh Erzsike tanítónőképzős és Szalai Károly szavalatokkal. A gyülekezet tagjai és az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a templomot. A református nőegylet, ugyancsak vasárnap este szintén nagyon nivós vallásos estét rendezett a templomban. Az est előadója dr. Nagy Jenő kollégiumi tanár volt, aki nagy szeretettel beszélt az erdélyi nőegyletek jelenlegi tevékenységéről. Erdélyben a háború előtt közös karitatív intézmények voltak. A külön felekezeti egyesületeket az új helyzet teremtette meg. Nagy érdeklődés mellett szólt arról az áldásos tevékenységről, mit ezek az 1 egyesületek az egyházi, irodalmi és társadalmi életbe belekapcsolódva végeznek. Szép sikert aratott Tapsonyi Sándor nagyigmándi lelkész érces tenor hangján gyönyörűen előadott vallásos énekszámaival. Ólé Sándor lelkész áhítatos könyörgésével, dr. Tóth Endre lélekemelő biblianiagyarázatával, Komárorny Sándor egy nagyon jó szavalati számmal egészítették ki a vallásos estély értékes műsorát. — A nagykanizsai kereskedőgyüiés. Március 25. és 26-án impozáns megmozdulása volt az ország kereskedőinek. Ekkor rendezte országos nagygyűlését az Omke Nagykanizsán, hogy megbeszélje a kereskedelem súlyos bajait. Hazánk minden részéről eljöttek a delegátusok a Dunántúl nagy kereskedővárosába, mely a háború előtt egyike volt a legnagyobb gazdasági emporiumoknak. Eljött az országos központ vezérkara is. A szombat délben befutó budapesti gyorsvonatot Nagykanizsa város hivatalos vezetői fogadták és kisérték a rajta érkezőket szállásaikra. Két napig tartott a tanácskozás, melynek elnöki tisztét Magyar Bertalan, az Omke vezetője töltötte be, kinek Pápán az ősszel elmondott hatalmas beszéde még élénk emlékezetünkben van. A gyűlésen előterjesztett határozati javaslatokat a kiküldöttek egyhangúlag elfogadták. A kereskedelmi kormány állandó érdeklődéssel figyelte a bizottságok munkáját. Városunkból a gyűlésen résztvettek Kohn M. Mihály, Grünbaum Samu, Fleischer Géza és Beck László. Kohn Miksa Mihályt a belkereskedelmi ügyek bizottságának alelnökévé választotta a nagygyűlés. — A Testvériség Sport- és Kultúregyesület március 26-án, vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Faragó Adolf elnöki beszámolójában gróf Apponyi Albert, a legigazibb magyar érdemeiről és elhunytáról emlékezett meg kegyeletes szavakkal. A magyar sport nagy minisztere, gróf Klebelsberg Kunó emlékének is megilletődötten adózott. Ezután a világolimpiászon elért dicsőségteljes magyar sportteljesítményeket méltatta a beszámoló, majd az egyesület egész évi munkájáról adott tömör, hű képet, különösen kiemelve a műkedvelői szakosztály megérdemelten elismert nagy sikereit. A legközelebbi tervekre nézve a vezetőség arra az álláspontra helyezláplál erősít valódi bergeni ^ csukamájolaj , gyermekeknek fel női leknek kedett, hogy kulturális téren kíván intenzivebb tevékenységet kifejteni, mert ezen a téren kevésbbé kell a tagok anyagi áldozatát igénybe venni. Elhatározta a közgyűlés, hogy megalakítja az egyesület zenekari szákosztályát, amelynek törzsét azok a lelkes zenekedvelők képezik, akik a legutóbb előadott operetteknél oly kiváló képességekről tettek fényes bizonyságot. A zárószámadások és költségvetés ismertetése és elfogadása, valamint a szakosztályok jelentéseinek elfogadása után megalakult az alapszabályszerü tisztikar és a választmány. Lelkesedéssel fogadta el a közgyűlés a gróf Esterházy Tamás diszelnök és Rátz Ottó tiszteletbeli elnök üdvözlésére vonatkozó indítványt. Meglepően olcsó árban vásárolhat bel- és külföldi öltönykelméUet Sauüete. divatáruházában. — Országos vásár. A gyümölcsoltó Boldogasszonyi országos vásár kedden és szerdán volt városunkban. A vásár valósággal meglepetés számba ment. Az állatvásáron emberemlékezet óta nem volt olyan kereslet, mint ez alkalommal. Különösen áll ez a megállapítás a szarvasmarhákra vonatkozólag, arnenynyiben a leihajtott állatok mintegy 90o/ 0-a vgazdát cserélt. De hasonló módon megnyilvánult a kereslet a sertések irányában is. Ezeknek majd 70o/o-a kelt el a vásáron. De beszéljenek a számok: szarvasmarhát felhajtottak 1098 darabot, eladtak 960 darabot; lovat felhajtottak 880 darabot, eladtak 241 darabot; sertést felhajtottak 1292 darabot, eladtak 870 darabot. Érdekes, hogy a vevők legnagyobb része a kisgazdákból került ki. Az árak az egész vonalon mintegy 20o/o-kal emelkedtek. A vágómarha kg.-kénti ára 32—46 fillér között váltakozott; a hús-sertés ára 80— 88 fillér, a kövér sertés ára 90—102 fillér volt. Választási malac párját 25—30 pengőért, féléves süldők párját 70—80 pengőért vették. A felhajtás általában jóval kisebb volt az előző éviekénél, ami azzal magyarázható, hogy a gazdák a kisborjukat inkább levágásra eladták, mintsem felnevelték volna; a nyáron dühöngött sertésvész folytán pedig egyes községek sertés-állománya úgyszólván egészen elpusztult. A vásáron a kisgazdákon kivül igen sok olasz kereskedő is megfordult, azonban a vételtől tartózkodtak, mert a közelben néhány helyen fellépett száj- és körömfájás miatt a hasított körmű állatokra határzárt rendeltek el. — Az állatvásár élénk forgalma örvendetes kihatással volt az iparosok és kereskedők forgalmára is. Az iparosok sátrát, az üzleteket sűrűn kereste fel a pénzhez jutott jó falusi nép, hogy régen érzett házi szükségleteit beszerezze. Hiába, most is bebizonyosodott, hogy a gazdasági élet fellendülése a földmíves-osztály jólététől függ. Valahogy itt kell keresni a mai szomorú helyzetből kivezető utat. x Sergius professor, a világhírű grafológus néhány napi tartózkodásra városunkba érkezett. Pápán még hasonló grafológus nem járt! A gyermekkortól kezdve életünk végéig időrendi sorrendben tárja elénk az eseményeket, a megállapításai oly hűen fedik a valóságot, hogy egy-egy igazság kimondásánál szinte félelem fogja el az embert. A mester Rákóczi-utca 6-ik szám alatti lakásán (a belső udvar, utolsó ajtó) reggel 8-tól este 9-ig egész napon át személyesen áll a közönség rendelkezésére. Aki tehát kíváncsi a jellemére, múltjára, jövője vagy családi körülményei kialakulására, vagy pedig valamely hozzátartozója eltűnt és szeretne hírt hallani róla, siessen felkeresni, mert a népszerű mester csak kevés ideig maradhat városunkban.