Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-03-25 / 12. szám

^Vv Haszno hogy SCHMIDTHAUER => M^nP^í'Hkeserúvize nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöblítési szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből. Külterületeken lélekszám: 125 164 86 98 58 45 42 47 665 ///. kerület külterületén: Igal-Öreghegy Kishanta Külső Veszprémi-út Malmok Nagyhanta Sávoly szőlőhegy Sávoly puszta Törzsökhegy Összesen: IV. kerület külterületén: Bánóczy puszta Böröllő „ Dörzemény „ Pálháza „ Pápa m. város pusztái Svájcer-major és Kovácsháza Téglaház Vaszari-út Egyéb külterület Összesen : 897 V. kerület külterületén: Összesen 20 49 157 38 157 126 50 73 211 36 (665 + 897 + 20) = 1582 A cserkészek világtalálkozója Gödöllőn. Ezekben a napokban egy érdekes plakát jelenik meg az öt világrész cserkész központ­jaiban; Márton Lajos jamboree-plakátja, ame­lyen egy cserkészfiú világgá harsogja: jam­boree 1933 augusztus 1—15. Budapest-Gö­döllőd Amikor a Fokföldtől Finnországig, Iz­landtól Ausztráliáig mindenütt olvasnak, be­szélnek hazánkról s készülnek a cserkészek gödöllői nagy világtáborozására, nemcsak illik, de kötelességünk, hogy mi magunk is érdeklődjünk az ügy iránt és felkészüljünk a nagy cserkésztáborozásra. Teleky Pál gróf, tb. főcserkész, a jam­boree-tábor parancsnoka kimondta, hogy a nyáron nemcsak Gödöllőn lesz jamboree, ha­nem az egész országban. így tehát a magyar társadalomnak is tisztán kell látnia és át kell éreznie azokat a feladatokat, melyek a jam­boreeval kapcsolatban reá háramlanak. Már akkor is nagy feladatok várnának reá, ha csak arról volna szó, hogy alkalma nyilik a nyáron mindazt a sok szeretetet, megbecsülést és tisz­teletadást viszonozni, amely a magyar cser­készeknek 1924-ben Dániában, 1929-ben Ang­liában kijutott. Ennél azonban sokkal többről van szó. Hogy igazán mérlegelni tudjuk a jamboree jelentőségét, tisztában kell lennünk azzal, hogy mit jelent az egész magyar nem­zet számára a cserkészek világtalálkozója Gö­döllőn. Első sorban bizalmat, megbecsülést jelent a magyar cserkészet és rajta keresztül a magyar társadalom iránt. A dánok és an­golok után a magyaroknak jutott az eddig felmutatott cserkészértékek alapján az a ki­tüntetés, hogy a Magyar Cserkészszövetség megbízatást kapott a IV. világjamboree meg­rendezésére. Aki már volt egy ilyen világ­összejövetelen, az tudja, hogy milyen nagy körültekintésre, mennyi előkészítő és végre­hajtó szervre, alapos tudásra, gyakorlatban kipróbált tehetségre, szervező erőre, minden akadályt legyőző akaratra van szükség az elő­készítés első lépésétől a befejezés hálatelt imájáig. Tudják ezt azok a nemzetek, melyek­nek már részük volt hasonló munkában. A magyar cserkészet és nemzet megtisztelése, ha bizonyos ellenkezésekkel szemben is Ma­gyarország választatott a jamboree táborhe­lyéül. De bizalmat jelent ez a választás azért is, mert ezer és ezer szülő legféltettebb kin­csét küldi hozzánk gyermekében. Jelenti ez a nagy találkozás azt is, hogy a nagy nemzetek érdemesnek tartják ezt az ezer éves magyar földet, a nyugati művelődés védőbástyáját if­júságuk szine-javával megismertetni. Érde­mesnek tartják, hogy fiaik napokon, heteken, sőt hónapokon át utazzanak azért, hogy a vi­lág minden tájáról összesereglett cserkész­testvéreikkel magyar földön a szeretet érzé­sében összeölelkezzenek. Érdemesnek tartják, hogy maguk is útra keljenek s eljöjjenek cserkészfiaik után s megnézzék azt a földet, melynek fiait már két világtáborozáson sze­retettel ölelték magukhoz, kik közül nem egy levelezésével állandó kapcsolatot tart fönn velük. Jelenti a jamboree-tábor nagy esemé­nyei és felemielő élményei, a rengeteg látni­való és értékes tapasztalat mellett 20.000, a világ minden tájáról összesereglett cserkész részére hazánk földjének, népéinek, történeté­nek, múltjának és jelenének, művészetének, nemzeti értékeinek megismerését. A mi számunkra a jamboree soha vissza nem térő alkalom nemzeti értékeink megmu­tatására, a baráti kötelékek megerősítésére és újabb barátságok kötésére. Ezért minden­kinek át kell éreznie, hogy nemcsak Gödöl­lőn lesz jamboree, hanem az egész országban mindenütt. Ha erre gondolok, eszembe jut­nak az angliai jamboree felejthetetlen élmé­nyei. Eszembe jutnak a végeláthatatlan tö­miegek, melyek lelkes éljenzése, kalap- és zsebkendőlengetései közt vonultunk be egy­egy városba. Látom a fáradhatatlan asszonyo­kat és leányokat, akik annyi kedvességgel sürögtek-forogtak körülöttünk, amikor egy-egy város vendégül látott bennünket. Képzeletem elém varázsolja azokat az éltesebb urinőket, akik boldog örömmel tűzték kalapjuk mellé az árvalányhajat, látom kinyílni az oldhami villák ablakait s azokból az ajándékba adott Magyar Cserkész Újságot és magyar zászló­kat lengetni. Látom a tömegből előlépni azt az öreg nénikét, aki lehúzza az ujjáról a gyű­rűjét s minden igyekezetével egy cserkész­fiúnak akarja adni, hogy valami emléket tőle is vigyen távoli hazájába. Újra Aylesfordban vagyok, hol a kenti főserif parkjában ünnepi játékokat mutatnak be a magyar vendéglek tiszteletére. Az emlékek egész raja zsong lel­kemben. Hiszem, hogy nemcsak az enyém­ben, azokéban is, akik csak az újságcikkek nyomán élték át az angliai cserkészut esemé­nyeit. És ez meg is nyugtat a felől, hogy a, magyar társadalom minden tagja érezni fogja, hogy a gödöllői jamboree nemzeti ügy, soha vissza nem térő drága alkalom, amikor a szeretet fegyvereivel kell mindenkinek táborba szállni, hogy megszerezze a szivek felett a nagy győzelmet. H. E, ÚJDONSÁGOK. — Az új pannonhalmi főapát. XI. Pius pápa dr. Kelemen Krizosztom, a magyaror­szági Szent Benedek-rend eddigi világi koad­jutorát a Szent Márton hitvalló püspökről ne­vezett Szent Benedekrendi egyházmegye fő­pásztorává és a magyar szent korona országai alá tartozó Szent Benedekrendi apátságok fő­apátjává és örökös elnökévé nevezte ki. — Ez a hivatalos híradás nemcsak az érdemes ta­nítórend körében, de mindenütt, ahol annak iskolái működnek és az egész országban, amely a magyar keresztény egyházzal egyidős rend múltját és munkáját megbecsülni tudják, osz­tatlan örömet keltett. Mert az új főapátban rendtársainak a szent szék által megpecsételt; bizalma olyan férfiút emelt a főapáti székbe, aki egész tanári és plebánosi, s immár több ^kg jó, frissen pörkölt Meinl-kávé mar Z-— -ért kapható év óta főkép koadjutori működése által a fő­pásztori, s kormányzói tisztségre kiváló érde­meket szerzett. Bennünket pápaiakat külön is érdekel a kinevezés, mert dr. Kelemen Kri­zosztom tanári pályáját 1910-ben Pápán kez­dette meg s itt működött közszeretettől kör­nyezve hét esztendőn át. Innen került Nyal­kára plébánosnak, majd Budapestre tanárnak, 1928-ban Győrbe igazgatónak, mely utóbbi állásából a beteg Bárdos Rémig főapát mellé teljes jogú helyettesnek nevezte ki a szentszék. A főapát elhunyta óta is ő vezette a rend ügyeit, nagy lelkiismeretességével igyekezvén a rendet is súlyosan érintő gazdasági válság megpróbáltatásait erélyes intézkedésekkel el­lensúlyozni. Az új főapátot kineveztetése al­kalmából Pápáról hatóságok, első helyen a vá­rosi hatóság és egyesek is tisztelettelteljes szerencsekivánataikkal keresték fel. — Elutasított panasz. Megírtuk annak idején, hogy Veszprém vármegye törvényható­sági kisgyülése a dr. Csarmasz Ferenc és Ko­vács Sándor által a polgármesterválasztás ellen beadott fellebbezést elutasította. A kisgyűlés ezen határozata ellen a fellebbezők egyike, dr. Csarmasz Ferenc panasszal fordult a közigaz­gatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság a panaszt soron kívül tárgyalta és azt egyhangú határozattal elutasította, amely döntés által Hamuth Jánosnak pápai polgármesterré történt megválasztása véglegessé vált. Mi a magunk részéről, bár soha egy pillanatra sem kételked­tünk az ügy ilyen kimenetelén, mégis örömün­ket fejezzük ki főkép azon, hogy a döntés ilyen szokatlanul gyoréan megtörtént, mintha a köz­igazgatási bíróság maga is tudatában lett volna annak, minő fontos érdeke a városnak, hogy itt az új kormányzat jogosságában és állandó­ságában senki egy pillanatra tovább ne kétel­kedjék. — Szarka Lajos igazgató nyugalomban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szarka Lajost, állami tanítóképző-intézetünk kitűnő igazgatóját, aki teljes szolgálati idejét kitöltötte folyó évi április 1-vel nyugalomba helyezte. Vezető tisztéből történő távozását őszintén saj­náljuk, mert azt hosszú éveken át mindig nagy pedagógiai tudással, a legnagyobb lelkiismere­tességgel és pontossággal töltötte be. Az in­tézetnek kiváló elődök által megalapított hír­nevét, a nehéz viszonyok közepette is fenntar­totta és fejlesztette. A növendékeknek fegyelmet tartó, de szeretetteljes gondviselője, tanártársai­nak megértő barátja volt, aki előljárt mindig a kötelességek hűséges teljesítésében és támo­gatta minden jóra irányuló törekvésüket. Szarka Lajos igazgató a helybeli uritársadalomnak is tisztelt tagja volt és továbbra sem veszíti el köztisztelt személyét, mert értesülésünk szerint jól megérdemlett nyugalma éveit Pápán szán­dékozik eltölteni. — Sándor, József, Benedek idén nem hozta zsákkal a meleget, sőt ellenkezőleg sü­vítő széllel, hideggel köszöntött reánk. Az or­szág keleti részein a tél újra feltámadt, Deb­recen táján hóviharok miatt még a vasúti köz­lekedés is elakadt, nálunk csak a szél kavarja egész héten át a port az utcán és hogy a hóból is kapjunk Ízelítőt, péntek reggelre az is kifehé­rítette kissé utcáinkat. Hisszük azonban, hogy a tél már csak ép utolsó erőfeszítéseit teszi s a tavasz ismét végleg átveheti uralmát az újjá­ébredő természetben. v

Next

/
Thumbnails
Contents