Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-03-18 / 11. szám

V-. y v Hasznos tudni A^* ** * hogy S C 11 nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöblítés! szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a káros baktériumokat I D TH ALJ E R cese rűvize a szervezetből. 9 Sríesitjük ahol a Himnusz áhítatos eléneklésével kezdő­dött az ünnep. Kovács Sándor szavalta ezután Bolla Vince szép ünnepi ódáját. A kollégiumi vegyeskar Tóth Lajos kiváló vezetésével tüzes énekszámot adott elő, mely után Nagy Gyula méltatta költői képekben gazdag lendületes beszédben a nap jelentőségét és tanulságait, letéve az ifjúság koszorúját a szabadságszobor talapzatára. A levente-zenekar erőteljes in­dulót játszott, melyek elhangzása után Babos Ferenc lelkes átérzéssel szavalta el a Talpra magyar-t. A Szózat áhítatos eléneklése után elhelyezték még a szabadság-szoborra a város, a helybeli honvéd huszárosztály és a leventék koszorúját, míg a téren levő Petőfi és Jókai­szobrok talapzatát a magyar ruhában kivonult állami polgáristák hóvirággal rakták körül. A közönség jórésze elkísérte az ifjúságot a Petőfi-házhoz, ahol a Levente-zenekar játéka és Balogh Zoltán szavalata után Kenéz Sándor szép beszéd kíséretében koszorút helyezett el az emléktáblára, mire az ünnep a Magyar Hi­szekegy eléneklésével véget ért. Délben a konviktuson díszebéd volt, me­lyen a tanári kar és a kerületi intézmények ve­zetői is résztvettek. Paizs Sándor szénior kö­szöntötte fel a vendégeket, melyre válaszolva dr. Tóth Endre főiskolai igazgató emlékeztette az ifjúságot, hogy ők Petőfi és Jókai iskolá­jának tanítványai, s mindenbein példájukat kell követniök. Poharát az iskola legnagyobb élő növendékére, dr. Antal Géza püspökre ürítette. Este a Levente-Otthonban tartotta meg a főiskolai ifjúság szokásos márciusi szinielő­adását. A kollégiumi ifjúság márciusi ünnepének méltó záradéka volt az előadás, amelyet este szépszámú közönség részvételével a Levente­Otthonban tartottak. Nyolc óra után szétnyíl­ván a függöny, a főiskola zenekara eljátszotta Csermák »Palotás magyar«-ját és Rózsavölgyi »Vigadó«-ját azzal a készültséggel és pontos­sággal, amelyet a kiváló zenekartól már rég megszoktunk. A felzúgó tapsok egyként szól­tak a zenekarnak és derék vezetőjüknek, Kiss Árpád igazgató-tanítónak. Most Böröczky Béla II. é. teológus jelent meg a pódiumon, s lel­kes pátosszal, zengő orgánummal elszavalta Bolla Lajos ugyancsak II. é. teológus ünnepi ódáját, amely e helyen is nagy hatást gyako­rolt a hallgatóságra. Majd a népes főiskolai élnek kar helyezkedett el ősz mestere, Tóth Lajos ének- és zenetanár körül, s népdalokkal gyönyörködtette a hálás közönséget. Az ének­kar e szereplését is — a hanganyag' kiválósá­gán kivül — szabatosság, mintaszerű fegye­lem és a változatok pompás színezése jelle­mezte. Szívesen kért volna a közönség rá­adást, de gyorsan összecsapódott a függöny, hogy a színpadot az est főpontjához, a szini­lelő,adáshoz előkészítsék. »Tüzek az éjszaká­ban« cimü irredenta színművet hozta szinre ezúttal az ifjúság, fájó érzéseket keltvén a lel­kekben a magyar szó apostolainak, a magyar színészeknek szomorú sorsa felett, amelyet az oláh bitorlók juttattak osztályrészükül. A da­rab főszereplője a hazafias bánatában iszá­kossá lett súgó, aki keserű gúnnyal ostorozza a magyar kulturát eltiporni akaró oláh zsar­nokságot, s végül is mártírhalált hal. Ezt a színészi képességeket erős próbára tevő szere­pet Babos Ferenc VIII. o. t. játszotta meg­lepő tehetséggel. Nemcsak ő maga átérezte, de a közönséggel is teljes mértékben átérez­tette azt a fájdalmat, amely valóját a magyar színészet brutális elnémításán általjárta. Pap Ella (Ibolya) osztozott vele a sikerben. Ro­konszenves játéka, természetes, könnyed tár­salgása, fel-felcsillanó humora nem tévesz­tették el hatásukat. Az oláh tábornokot utánzó kiszólásai pedig minden alkalommal hangos derültséget keltettek. Böröczky Gizella volt a igen tisztelt vevőinket, hogy helybeli fióküzletünket (Kossuth Lajos utca 20.) ez én május elsejével l*ápa f i Hort&y Miklós Fő~uica 19. sssám. old másik fő női szereplő. Nagyon ügyes műked­velőnek bizonyult. Szerepét sok kellemmel és gonddal játszotta meg. Nagy Gyula theol. Gálfyt elsőrendűen alakította. Indulatainak vi­1 harzását, a magyar igazságokba vetett hitét megragadóan tolmácsolta. Böröczky Béla szín­igazgatója rnaga volt a megtestesült komoly­ság, a férfias megfontoltság. Barabás Ilonka kisebb szerepében igen jól megállta a helyét. Mojzer Antal oláh tábornoka jellemzően érzé­keltette a vadságot, a durvaságot, amely a balkáni »győző«-k különleges sajátja. Ma­jerszky János, Somogyi Sándor, Pathkó Endre, Moldvay Sándor, Császár Lajos, Gyimóthy Géza, Balogh Zoltán, Nádasdy Gábor, Rákosi László, Luka János, Süle Károly, Fejes László, Osváth Imre, Szabó Árpád és Kutas József | kisebb-nagyobb szerepeikben jól beleillesz­kedtek a drámai együttesbe. No meg a kis Rab Zsuzsika és Kozla Andris, akik korukat j meghazudtoló bátorsággal mozogtak a »világot j jelentő deszkákon«. A közönség érdeklődéssel I kisérte az ifjak nemes vetélkedését és nem fukarkodott elismerő tapsaival. — Szünetek közben a kollégium kis zenekara szórakoztatta játékával nagyon kellemesen a közönséget. Diphtheria-védöoltások. — A városi egészségügyi hivatal közleménye. — A diphtheria (roncsoló toroklob vagy to­rokgyik), ez a súlyos fertőző betegség, egyike az emberiség legnagyobb csapásainak. Már a legrégibb ókorban réme volt a szülőknek. Hazánkból csak a mult század utolsó negye­déről ismerünk a diphtheriára vonatkozó sta­tisztikai adatokat, kétségtelen azonban, hogy a kilencvenes évek elején ez volt a legpusz­títóbb gyermekbetegség. A kilencvenes évek közepén a díphtheria­halálozásban egyszerre feltűnő csökkenés mu­tatkozik, bizonyára a serum-oltások felfede­zésének és elterjedésének következményeké­pen. A megbetegedések számát azonban ezek az oltások nem csökkentették, mert a serum, ha védőoltás gyanánt alkalmazzuk (passzív immunizálás),, legfeljebb 2—3 hétig tartó vé­dettséget nyújt. Ezzel szemben a kellő módon legyengí­tett és ártalmatlanná tett diphtheria-méreg'gel történő védőoltás (aktiv immunizálás) sokkal tartósabb, éveken át megmaradó védettséget eredményez. Ezt az oltóanyagot nem sikerült semmiféle beavatkozással újból mérgezővé tenni, tehát az teljesen veszélytelen s kellő módon való alkalmazásával a diphtheria-meg­betegedések számát 90o/ 0-kal, a halálozások számát pedig valószínűleg még nagyobb mér­tékben lehet csökkenteni. Ezt az oltóanyagot, melynek anatoxin a neve, a belügyminisztérium rendeletére a m. kir. országos közegészségügyi intézet ingyen bocsátja rendelkezésre az ország minden egészségügyi hatóságának a csoportos védő­oltások bevezetése céljából. Az oltásra leg­alkalmasabb a 2—6 éves gyermekek cso­portja, mert ebben a korban betegszik meg a legtöbb gyermek diphtheriában, másrészt eb­ben a korban az oltást követő tünetek rend­kívül enyhék, vagy pedig teljesen hiányoznak. Ha figyelembe vesszük, hogy világszerte több millió, hazánkban pedig közel 300.000 eset igazolja a védőoltások teljes veszélytelensé­gét, úgy alig lehet kétséges, hogy nem lesz szülő, aki megfelelő korú gyermekét a védő­oltások alól kivonná. Csak a lázas, továbbá bőrbetegségben, asthmában, vesebajban szen­vedő, valamint erősen leromlott állapotban levő gyermekek oltását kell elhalasztani. A védőoltások legalkalmasabb ideje má­jus és június hónap s városunkban is május helyezzük ál Meinl Gyula ML havában kezdjük meg első izben a csoportos védőoltásokat. Az oltások helye a mostanában megnyílt egészségvédő háznak teljesen külön­álló, még külön lépcsőházzal is ellátott része, mely különben is a sorozatos »iskolás gyer­mek-vizsgálatod céljaira épült s az itt meg­jelenő gyermekeknek betegekkel való érintke­zése már előre is el van hárítva. A városi hatóság kellő időben értesíti majd összeírás útján a szülőket az oltások pontos idejéről. Amint már nincsen szülő, aki elvonná gyermekét a himlőoltás elől, úgy re­mélhetőleg nem lesz szülő, aki a hasonlóképen teljesen veszélytelen és ugyancsak díjmentes diphtheria-védőoltásban ne részeltetné gyer­mekét. S amint az évről-évre megismétlődő himlőoltások eltüntették a himlőbetegségeket, úgy várható, hogy a diphtheria-védőoltások meg fogják törni a még mindig sok áldozatot szedő diphtheria-betegség erejét. Közel száz éves a Muck-cukrászda. Baráti kézből kaptuk az alant követ­kező sorokat, amelyeket abból a gondo­latból kiindulva, hogy a sajtónak köteles­sége a város ipari és kereskedelmi életének érdekesebb adatait is megőrizni s a jelen esetben egy igazán érdemes és méltán hí­res pápai cégről van szó, készséggel közre­adjuk : 1836 április 7-én új cégtábla jelent meg a városi gyógyszertár mellett, a mai bencés főgimnázium kapuja s két ablaka helyén: »Muck Máté cukrász«. A fiatal mestert az akkori kegyuraság, gróf Esterházy Károly hozta magával Bécsből. Akkor sok külföldi és itthoni arisztokrácia, sőt a vidéki és helyi pol­gárság gyakori vendége volt a kastélynak. Olyan megelégedésre dolgozott ott a fiatal cukrász, hogy gazdája elismerésképen házá­ban boltbérletet ajánlott föl neki. Budáról hozta szép feleségét, Máté Má­riát. Leányuk, Mária, ki Bécsben a konzervató­riumon művészi zongorakiképzést nyert, Tóth Dániel theol. tanár neje lett. Fiuk, Károly, ké­sőbbi Máv. főfelügyelő, 1868-ban, mikor egyik kollégája, a monori állomásfőnök feleségével rövid pár hét alatt elhalt, két kis árva leányt hagyva maguk után, jó szívvel pártul fogta ezeket. Egyik leánykát, a kis Hunka Annát el­hozta szüleihez nevelésbe. A gyermek-leány bámulatos ügyességét elárulva, csakhamar ne­velő-atyja jobb kezeként dolgozott. A grófi kastélyba ők szállították a befőttet. Dunántúl gyógytáraiba és boltjaiba itt készült minden cukorka; művészi volt minden produkciójuk. 1873-ban meghalt a mester. Özvegye és nevelt-leánya tovább vezették fennakadás nél­kül a boltot. Betársult egy régi segédjük, így lett a cég Muck és Hichmann. 1891-ben el­hunyt az özvegy, örökösei: a megözvegyült vő és Muck Károly feltétlen méltányosnak találta, hogy a hűséges ápoló és végtelen szorgalmú nevelt-leány, Hunka Anna legyen a cég foly­tató tulajdonosa. És ma már 42 éve vezeti városunk kedves »Anna nénije« elismerésre méltó kitartással a boltot. Jó szive köztudo­mású. Háború alatt sok sebesült és átutazó katona áldotta jóságát. A kommün alatt hor­ribilis forgalma volt, fizettek neki is a rossz fehér pénzek idejében. Engedje az Isten, hogy a mai gazdasági világkrizis mielőbbi befe­jeztével ezen közbecsült cég is vidáman ér­hesse meg közeli centennáriumát.

Next

/
Thumbnails
Contents