Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-03-11 / 10. szám
XXX. évfolyam. 10. S2ám. Pápa, 1933 március 11. Te k- Fő>skolai Könyvtár , Ref. Főiskola. MINDEN HZ £ ^ Helyben. aptuiajdooos főszerkesztő: EJfcüzeíési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 iddtí*. i ^ KÖRÖS ENDRE Telefon ISI. — 1— Kiadóhivatal: Petőö-utca 13. szám, főiskolai nyomda. üödetések fefvétetaek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. OMBATON. (my) A gazdasági világválság egymás után kezdi ki a leggazdagabb államokat. A hatalmas Északamerikai Egyesült Államok gazdasági életét példátlan méretű válság rendíti meg. Már a világ legjobb, legszilárdabb valutája, a büszke dollár is megingott. A szövetséges amerikai államokból menekül a tőke és az arany. A szövetséges jegybankok pincéjéből millió számra viszik el a sárga fémet másfelé. Ott is felmerült a szigorú valutavédelem szükségessége. A gazdasági bajokba került országok és államok mindenütt kénytelenek védekezni a veszedelmek ellen és ilyenkor látjuk, hogy a krízis elhárítása hadműveleteinek terve mindenütt csaknem hajszálnyira egyforma. Mi, a kis Magyarország, ezt az önvédelmi harcot már közel két esztendeje vívjuk és most meglepetéssel látjuk, hogy az egész világon mindenfelé ugyanazokkal az intézkedésekkel, ugyanazokkal a fegyverekkel védekeznek, mint mi, a szegény kis megcsonkított ország. Amerika aranyépületét is összeomlással fenyegeti a krízis. És vajjlon miként tud a hatalmas Unió és a világ leggazdagabb bankszervezete védekezni? Ugyanúgy, mint mi tettük 1931 július havában. Az amerikai kormány is elrendeli a bankzárlatot, mert a bankok nem tudják a hirtelen támasztott igényeket nyomban kielégíteni, Magyarország elsőnek volt kénytelen a spekuláció által kikezdett valutájának védelmére a kötött devizagazdálkodást bevezetni és ime már az első pillanatban, mikor a dollár inogni kezd, Amerika is ugyanezt cselekszi. Betiltja az aranykivitelt, beszünteti a külföldre a fizetéseket és szigorú rendszabályokkal lép fel a valutaspekulánsok ellen. Ezt is magyar mintára csinálják. Nem azért, mintha bennünket utánoznának, de mert nyilvánvalóan csakis ezt és csakis így lehet tenni. Más eszköz a védekezésre nincsen, mert nem is lehet. Mi is, Amerika is és a többi országok is csak azt tette, amit tenni kell. A világszerte pusztító munkanélküliség ellen szintén ugyanazt a receptet alkalmazzák a nagy államok is, mint a magyar kormány. Munkaalkalmakat iparkodnak teremteni a legkülönfélébb módokon. Ebben is már évek óta a magyar kormányzat jár elől és mutat példát a világnak, amely lassanként rájött arra, hogy a rendszeres munkanélküli segélyezés tönkreteszi az államok háztartását és a dolgozó osztályokat. Amerikában, Angliában, Németországban egymás után építik le a munkanélküliség állami segélyezésének rendszerét és térnek át a magyar módszerhez hasonló expediensekre. De még a deficit elleni küzdelem eszközei és módjai is teljesen megegyeznek a magyar kormány intézkedéseivel. Franciaország hajszálnyira alkalmazza a kibontakozásnak Imrédy pénzügyminiszterünk által választott módszereit, mert a francia kormány sem tud mást és nem is lehet mást csinálni. Ott is takarékoskodási intézkedésekkel leszállítják a kiadásokat, közöttük a tisztviselői fizetéseket. Ott is igen súlyos új adók bevezetésével iparkodnak emelni a bevételeket és ott is csak kölcsönnel tudják áthidalni a jelentkező deficitet, szakasztottan úgy, mint Magyarország. Nem nagy öröm és boldogság, hogy a mi megcsonkított országunk volt az első, amely a világválság hullámverésében a védekezés- és válságelhárítás eszközeihez volt kénytelen folyamodni. De annyi bizonyos, hogy a kritikus idők kényszerű gazdaságpolitikájának megfogalmazásával az abnormis viszonyokkal való küzdelemben mi jártunk elől. Szomorú elégtétel, de mégis elégtétel ez. A kis Magyarország a legnehezebb időket valahogyan átvészelte gazdasági alapjainak összeomlása nélkül. Nálunk teljes a nyugalom, a biztonság, a politikai és társadalmi konszolidáció. Az oly sokat ócsárolt, annyira támadott és agyonkritizált magyar kormányzati gazdaságpolitikát a külföld egymás után igazolja és rehabilitálja. Az a magyar köztisztviselői kar, amelyről nálunk csak rosszat mondanak, ime a legválságosabb időkben mindig megtalálta a helyes utat, a szükséges intézkedéseket, a védekezés legcélravezetőbb módját. Hogy a magyar recept most mindenütt követésre talál, mert mást kieszközölni nem lehet, mert a válság elleni védekezés egyedüli módja az életképességünknek, ötletességünknek, az állami apparátus hozzáértésének, de legelsősorban a magyar nép fegyelmezettségének és áldozatkészségének világra szóló bizonysága. Városi közgyűlés. - 1933 február 6. — Pápa város képviselőtestülete e hó 6-án, hétfőn délután Hamuth János polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Elnöklő polgármester a majdnem teljes számban megjelent képviselőtestületi tagokat üdvözölvén, a közgyűlés megnyitása után meleg szavakkal parentálta 'el Kis Tivadart, a képviselőtestület nemrég elhunyt érdemes tagját, s indítványozta, hogy emléke jegyzőkönyvbe örökíttessék meg és mélyen sújtott családjának a közgyűlés részvéte átiratban tolmácsoltassék. A közgyűlés az indítványt helyesléssel elfogadta, majd tudomásul vette, hogy a boldogult helyébe virilis jogon dr. Kardos Károly ügyvéd hivatott be. Ezekután polgármester a következő bejelentéseket tette: Özv. gróf Apponyi Albertné a város részvétiratáért hálás köszönetét nyilvánította. — Kovács Sándor és Társa fellebbezését a polgármesterválasztás dolgában a vármegyei kisgyűlés egyhangúlag elutasította. — A kisgyűlés a városnak két joggyakornoki állás szervezése tárgyában hozott határozatát jóváhagyta, azonban az állások mindaddig nem tölthetők be, amig a belügyminiszjterium vonatkozó jóváhagyása meg nem érkezik. — A városnak a házi villanykészülékek kicserélésére vonatkozó határozatát ugyancsak jóváhagyta a kisgyűlés, azonban ez ellen a Pannónia Áramszolgáltató R.-t. a belügyminisztériumnál fellebbezéssel él. — A városinak az aszfaltmunkálatok tárgyában hozott határozatát, a lakbérleti szabályzat módosítását, az új illetményszabályzatot, valamint a kiszállási díjakról alkotott szabályrendeletet; szintén jóváhagyta a kisgyűlés. — Az előző közgyűlésen elhangzott interpellációra válaszolva tudatta a polgármester, hogy a Paupera-féle 100 milliós ajándékozási ügyben levélben felkereste dr. Tenzlinger József volt polgármestert és a Pénzintézeti Központot, hogy az összeg sorsára vonatkozólag adjanak felvilágosításokat. Ebben az ügyben a nyomozást egyébként tovább folytatja s amint teljes világosság derül reá, a közgyűlést részletesen tájékoztatni fogja. — Ugyancsak az előző közgyűlésen elhangzott interpellációra tudatja, hogy a hordójelző hivatal mindezideig azért inem kezdhette meg működését, mert a róla alkotott szabályrendeleten a vármegyei kisgyűlés többször módosítást eszközölt. E közgyűlésen szintén lesz a szabályrendelet módosításáról szó. — A pápai dohánygyár üzemének beszüntetéséről mult közgyűlésen elhangzott interpellációra válaszolva a polgármester azt a megnyugtató kijelentést tette, hogy e tárgyban eljárt a budapesti dohányjövedéki központnál, ahol azt a felvilágosítást nyerte, hogy a dohánygyár üzemének beszüntetéséről egyáltalán nincs szó. —• A bejelentéseket a közgyűlés minden megjegyzés nélkül tudomásul vette. Áttérve a napirendre, tudomásul vette a közgyűlés, hogy az 1400/1933. M. E. számú rendelet alapján a városi tisztviselők fizetése március 1-től 5, illetőleg 7o/ 0-kal ismét alább száll, ami a városra nézve 8150 P megtakarítással jár. — A következő pontnál, a kártyavigalmiadónál egy kis vita fejlődött ki. Böhm Samu, dr. Fehér Dezső, dr. Kende Ádám a vendéglősök és kávésok veszélyeztetett érdekére való tekintettel e vigalmiadó felfüggesztését kérték; a polgármester és dr. Hoffner Sándor pedig a szabályrendeletnek teljes szövegben való fenntartása mellett foglaltak állást, annyival is inkább, mert a polgármester kijelentette, hogy hajlandó ez adónemre vonatkozólag a legméltányosabb által ányegyességeket kötni. Közgy. azonban a kártyavigalmiladónak felfüggesztését határozta el. A szervezési szabályrendelet 46, 69, 70. fainak módosítását, amely a városházára érkező pénzküldemények átvételét szabályozza, két szó ellenében elfogadta a közgyűlés. — Helyeslőleg tudomásul vette a közgyűlés a polgármesternek azt az előterjesztését, hogy a Cincaárok boltozási munkálatai befejezést nyertek. A munkálatokat inségmunkával hajtották végre és 45.000 drb. téglát használtak fel hozzá. — Polgármester előterjesztette, hogy az Országos Színész Egyesület a mozi-szinpad megnagyobbítására, illetőleg az öltözők kihelyezésének céljaira 2000 P-t bocsátott a városnak kölcsönképpen három esztendőre kamatmenteTűzifa, szén és épületanyag lecjjutárayosateto beszerzési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám : 124. Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utca 3. szám alatt.