Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-03-11 / 10. szám

XXX. évfolyam. 10. S2ám. Pápa, 1933 március 11. Te k- Fő>skolai Könyvtár , Ref. Főiskola. MINDEN HZ £ ^ ­Helyben. aptuiajdooos főszerkesztő: EJfcüzeíési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 iddtí*. i ^ KÖRÖS ENDRE Telefon ISI. — 1— Kiadóhivatal: Petőö-utca 13. szám, főiskolai nyomda. üödetések fefvétetaek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. OMBATON. (my) A gazdasági világválság egymás után kezdi ki a leggazdagabb államokat. A hatalmas Északamerikai Egyesült Államok gaz­dasági életét példátlan méretű válság rendíti meg. Már a világ legjobb, legszilárdabb va­lutája, a büszke dollár is megingott. A szö­vetséges amerikai államokból menekül a tőke és az arany. A szövetséges jegybankok pincé­jéből millió számra viszik el a sárga fémet másfelé. Ott is felmerült a szigorú valutavé­delem szükségessége. A gazdasági bajokba került országok és államok mindenütt kényte­lenek védekezni a veszedelmek ellen és ilyen­kor látjuk, hogy a krízis elhárítása hadműve­leteinek terve mindenütt csaknem hajszálnyira egyforma. Mi, a kis Magyarország, ezt az ön­védelmi harcot már közel két esztendeje vív­juk és most meglepetéssel látjuk, hogy az egész világon mindenfelé ugyanazokkal az intézkedésekkel, ugyanazokkal a fegyverekkel védekeznek, mint mi, a szegény kis megcson­kított ország. Amerika aranyépületét is össze­omlással fenyegeti a krízis. És vajjlon miként tud a hatalmas Unió és a világ leggazdagabb bankszervezete védekezni? Ugyanúgy, mint mi tettük 1931 július havában. Az amerikai kor­mány is elrendeli a bankzárlatot, mert a ban­kok nem tudják a hirtelen támasztott igénye­ket nyomban kielégíteni, Magyarország első­nek volt kénytelen a spekuláció által kikezdett valutájának védelmére a kötött devizagazdál­kodást bevezetni és ime már az első pillanat­ban, mikor a dollár inogni kezd, Amerika is ugyanezt cselekszi. Betiltja az aranykivitelt, beszünteti a külföldre a fizetéseket és szigorú rendszabályokkal lép fel a valutaspekulánsok ellen. Ezt is magyar mintára csinálják. Nem azért, mintha bennünket utánoznának, de mert nyilvánvalóan csakis ezt és csakis így lehet tenni. Más eszköz a védekezésre nincsen, mert nem is lehet. Mi is, Amerika is és a többi országok is csak azt tette, amit tenni kell. A világszerte pusztító munkanélküliség ellen szintén ugyanazt a receptet alkalmazzák a nagy államok is, mint a magyar kormány. Munkaalkalmakat iparkodnak teremteni a leg­különfélébb módokon. Ebben is már évek óta a magyar kormányzat jár elől és mutat pél­dát a világnak, amely lassanként rájött arra, hogy a rendszeres munkanélküli segélyezés tönkreteszi az államok háztartását és a dol­gozó osztályokat. Amerikában, Angliában, Németországban egymás után építik le a mun­kanélküliség állami segélyezésének rendszerét és térnek át a magyar módszerhez hasonló expediensekre. De még a deficit elleni küz­delem eszközei és módjai is teljesen meg­egyeznek a magyar kormány intézkedéseivel. Franciaország hajszálnyira alkalmazza a ki­bontakozásnak Imrédy pénzügyminiszterünk által választott módszereit, mert a francia kor­mány sem tud mást és nem is lehet mást csinálni. Ott is takarékoskodási intézkedések­kel leszállítják a kiadásokat, közöttük a tiszt­viselői fizetéseket. Ott is igen súlyos új adók bevezetésével iparkodnak emelni a bevétele­ket és ott is csak kölcsönnel tudják áthidalni a jelentkező deficitet, szakasztottan úgy, mint Magyarország. Nem nagy öröm és boldogság, hogy a mi megcsonkított országunk volt az első, amely a világválság hullámverésében a védekezés- és válságelhárítás eszközeihez volt kénytelen folyamodni. De annyi bizonyos, hogy a kritikus idők kényszerű gazdaságpoli­tikájának megfogalmazásával az abnormis vi­szonyokkal való küzdelemben mi jártunk elől. Szomorú elégtétel, de mégis elégtétel ez. A kis Magyarország a legnehezebb időket vala­hogyan átvészelte gazdasági alapjainak össze­omlása nélkül. Nálunk teljes a nyugalom, a biztonság, a politikai és társadalmi konszoli­dáció. Az oly sokat ócsárolt, annyira támadott és agyonkritizált magyar kormányzati gazda­ságpolitikát a külföld egymás után igazolja és rehabilitálja. Az a magyar köztisztviselői kar, amelyről nálunk csak rosszat mondanak, ime a legválságosabb időkben mindig megta­lálta a helyes utat, a szükséges intézkedése­ket, a védekezés legcélravezetőbb módját. Hogy a magyar recept most mindenütt köve­tésre talál, mert mást kieszközölni nem lehet, mert a válság elleni védekezés egyedüli módja az életképességünknek, ötletességünknek, az állami apparátus hozzáértésének, de legelső­sorban a magyar nép fegyelmezettségének és áldozatkészségének világra szóló bizonysága. Városi közgyűlés. - 1933 február 6. — Pápa város képviselőtestülete e hó 6-án, hétfőn délután Hamuth János polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Elnöklő polgármester a majdnem teljes számban megjelent képviselőtestületi tagokat üdvözölvén, a közgyűlés megnyitása után me­leg szavakkal parentálta 'el Kis Tivadart, a képviselőtestület nemrég elhunyt érdemes tag­ját, s indítványozta, hogy emléke jegyző­könyvbe örökíttessék meg és mélyen sújtott családjának a közgyűlés részvéte átiratban tolmácsoltassék. A közgyűlés az indítványt helyesléssel elfogadta, majd tudomásul vette, hogy a boldogult helyébe virilis jogon dr. Kardos Károly ügyvéd hivatott be. Ezekután polgármester a következő be­jelentéseket tette: Özv. gróf Apponyi Albertné a város részvétiratáért hálás köszönetét nyil­vánította. — Kovács Sándor és Társa fel­lebbezését a polgármesterválasztás dolgában a vármegyei kisgyűlés egyhangúlag elutasí­totta. — A kisgyűlés a városnak két joggya­kornoki állás szervezése tárgyában hozott ha­tározatát jóváhagyta, azonban az állások mind­addig nem tölthetők be, amig a belügyminiszj­terium vonatkozó jóváhagyása meg nem ér­kezik. — A városnak a házi villanykészülékek kicserélésére vonatkozó határozatát ugyancsak jóváhagyta a kisgyűlés, azonban ez ellen a Pannónia Áramszolgáltató R.-t. a belügymi­nisztériumnál fellebbezéssel él. — A város­inak az aszfaltmunkálatok tárgyában hozott határozatát, a lakbérleti szabályzat módosítá­sát, az új illetményszabályzatot, valamint a kiszállási díjakról alkotott szabályrendeletet; szintén jóváhagyta a kisgyűlés. — Az előző közgyűlésen elhangzott interpellációra vála­szolva tudatta a polgármester, hogy a Pau­pera-féle 100 milliós ajándékozási ügyben le­vélben felkereste dr. Tenzlinger József volt polgármestert és a Pénzintézeti Központot, hogy az összeg sorsára vonatkozólag adjanak felvilágosításokat. Ebben az ügyben a nyo­mozást egyébként tovább folytatja s amint teljes világosság derül reá, a közgyűlést rész­letesen tájékoztatni fogja. — Ugyancsak az előző közgyűlésen elhangzott interpellációra tudatja, hogy a hordójelző hivatal mindez­ideig azért inem kezdhette meg működését, mert a róla alkotott szabályrendeleten a vár­megyei kisgyűlés többször módosítást eszkö­zölt. E közgyűlésen szintén lesz a szabály­rendelet módosításáról szó. — A pápai do­hánygyár üzemének beszüntetéséről mult köz­gyűlésen elhangzott interpellációra válaszolva a polgármester azt a megnyugtató kijelentést tette, hogy e tárgyban eljárt a budapesti dohányjövedéki központnál, ahol azt a felvilá­gosítást nyerte, hogy a dohánygyár üzemének beszüntetéséről egyáltalán nincs szó. —• A be­jelentéseket a közgyűlés minden megjegyzés nélkül tudomásul vette. Áttérve a napirendre, tudomásul vette a közgyűlés, hogy az 1400/1933. M. E. számú rendelet alapján a városi tisztviselők fizetése március 1-től 5, illetőleg 7o/ 0-kal ismét alább száll, ami a városra nézve 8150 P megtakarí­tással jár. — A következő pontnál, a kártya­vigalmiadónál egy kis vita fejlődött ki. Böhm Samu, dr. Fehér Dezső, dr. Kende Ádám a vendéglősök és kávésok veszélyeztetett érde­kére való tekintettel e vigalmiadó felfüggesz­tését kérték; a polgármester és dr. Hoffner Sándor pedig a szabályrendeletnek teljes szövegben való fenntartása mellett foglaltak állást, annyival is inkább, mert a polgármester kijelentette, hogy hajlandó ez adónemre vo­natkozólag a legméltányosabb által ányegyessé­geket kötni. Közgy. azonban a kártyavigalmi­ladónak felfüggesztését határozta el. A szer­vezési szabályrendelet 46, 69, 70. fainak módosítását, amely a városházára érkező pénz­küldemények átvételét szabályozza, két szó ellenében elfogadta a közgyűlés. — Helyes­lőleg tudomásul vette a közgyűlés a polgár­mesternek azt az előterjesztését, hogy a Cinca­árok boltozási munkálatai befejezést nyertek. A munkálatokat inségmunkával hajtották végre és 45.000 drb. téglát használtak fel hozzá. — Polgármester előterjesztette, hogy az Orszá­gos Színész Egyesület a mozi-szinpad meg­nagyobbítására, illetőleg az öltözők kihelyezé­sének céljaira 2000 P-t bocsátott a városnak kölcsönképpen három esztendőre kamatmente­Tűzifa, szén és épületanyag lecjjutárayosateto beszerzési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám : 124. Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utca 3. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents