Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-02-18 / 7. szám

XXX. évfolyam. 7, S2ám» Pápa, 1933 február 18. A Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főis

kola. Szerkesztőség: Liget-utca & szám. L MINDEN SZOMBATON. Helyben. lüfö&zetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 SSés. Telefon 131. Bzáiu. Laptulajdcno* Szerkesztő: KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatalt Peíőfi

rntca. 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papiikereskedésében. (my) Az államháztartás egyensúlyának helyreállításával párhuzamosan a kormánycéltudatos gazdaságpolitikai intézkedésekkel akarja a gazdasági tevékenységet felfokozni, ami a termelés, a munka, a forgalom élénkítésének szükséges előfeltétele és ami új forrásokat és alapot van hivatva teremteni az új adóterhekre. A financpolitika tehát karöltve jár a gazdasági politikával. A mai teljesen bedugult nemzetközi hitel idejében külföldi kölcsönre nem lehet számítani, a belföldi tőkeképződés sztagnálása pedig a hazai tőkeforrások igénybevételét is nagyon megnehezíti. Mégis sikerült a kormánynak a transzfer-pénzeken keresztül nemcsak ötvenmillió pengő átmeneti kölcsönhöz jutni a deficit fedezésére, hanem ezenfelül megnyerte a külföldi hitelezők hozzájárulását ahhoz, hogy a transzferalapban részükre felgyülemlett összegekből 15 millió pengőt gyümölcsöző beruházásokra fordíthassunk, ami lényegileg egy ugyanilyen összegű külföldi beruházó kölcsönnel azonos. Az ekként rendelkezésre álló 15 millió pengőből a beruházó és közmunkák, melyeknek programmját már kidolgozták, a legközelebbi jövőben megindulnak. Ezenkívül sikerült a kormánynak a gyáriparral olyan megállapodást létesíteni, amely szerint a nagy gyárak egy munkaszervező intézetet létesítenek szövetkezeti alapon egyenesen közmunkák és beruházások megindítása céljából. Ezen a réven kb. 25 millió összegű új munkálatokat lehet majd végrehajtani, amelyek főképen a gyáripari üzemek modernebb berendezését és ezzel az ipari termelés racionalizálását vannak hivatva lehetővé tenni. A beruházások kiválasztásában és megindításában a következő szempontoknak kell érvényesülniük: Első követelmény, hogy ezek a beruházások a szó szoros értelmében gyümölcsözőek, vagyis olyanok legyenek, amelyek már az első időben új jövedelmet hajtanak. A tizenötmillió pengő transzferpénzből végzendő beruházások hiven szolgálják lezt a célt. Az államvasutak körében olyan beruházások történnek, amelyek az üzemköltséget lényegesen apasztani alkalmasak és ezzel nagyobb jövedelmezőséget biztosítanak. Ezenkívül nagyobbarányú ármentesítő munkák indulnak meg, amelyek nyomán az árvizveszedelemtől sújtott nagyobb területek kerülhetnek majd megművelés alá, ami a mezőgazdaság bevételét szaporítja. A másik szempont, amelyet figyelembe kell venni a beruházások kiválasztásánál az, hogy lehetőleg sok munkást lehessen foglalkoztatni a mai nagy munkanélküliségben. Különösen sürgősen szükséges ez a földmunkások körében és épen ezt a célt szolgálják az ármentesítési munkálatok, amelyek költségeinek túlnyomó nagy része munkabérre esik és ezzel igen sok kubikos munkást juttat új keresethez. A harmadik szempont, amely irányítja a beruházási politikát az, hogy lehetőleg belföldi anyagokat használjunk fel ez új munkák körében, mert hiszen a belföldi anyagok kitermelése is hazai munkáskezeket foglalkoztat és ezenkívül lehetőleg a belföldi vállalkozás részére óvja meg a beruházási összegeket. Sőt továbbmenőleg e beruházások révén lehetőleg feleslegessé kell tenni a külföldi nyersanyagok és fémgyártmányok jövőbeni behozatalát, ami kereskedelmi mérlegünk szempontjából elsőrendű fontosságú. Alig hogy a kormány megindítja ,az évek óta sürgetett beruházásokat, nyomban felüti fejét a pártpolitikai gáncsoskodás és kifogásolja ezt meg azt a beruházást és közmunkát. Mesterséges ellentétet próbálnak szítani az ipar és a mezőgazdaság között, holott nyilvánvaló, hogy a kormány mindent megtesz a mezőgazdaság érdekében,, és legkeyésbbé sem részesíti előnyben a többi termelőágazatot. Minthogy a tényt magát a gazdasági élet, a munka és a termelés megindítását; olyan hosszú szünet után nem lehet letagadni és eltüntetni; a részletekben próbálnak hibákat keresni, régi politikai szokás szerint ebből a kizárólag gazdasági ügyből is politikumot csinálva. Az ország ennek a gáncsoskodásnak nem fog felülni, mert a meginduló munka előnyös hatásaival mindenki tisztában van és a gazdasági vérkeringés felfrissítésétől minden józan polgár megkönnyebbülést és kedvező fordulatot vár. A polgármester első jelentése. Hamuth János polgármester a képviselőtestületnek elnöklésével tartott első képviselőtestületi közgyűlésén a következő jelentést terjesztette elő: Mélyen tisztelt Képviselőtestületi Közgyűlés! Midőn először van szerencsém önök előtt mint a város hivatalba lépett és ténylegesen működő polgármestere megjelenni, s a közgyűlésen elnökölni, engedjék meg, hogy arra kérjem a képviselőtestület minden egyes tagját, hogy az esetleges személyi szempontokat félretéve, álljanak mellém bizalommal a nagy és nehéz feladat megoldásában, amelyre az igen tisztelt képviselőtestület megtisztelő bizalmára elhivattam, támogassanak jószándéku és a város közönsége érdekeit szem előtt tartó munkámban. Ha valamikor, a város mai nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetében feltétlen szüksége van a polgármesternek a képviselőtestület legmesszebbmenő támogatására és a harmonikus együttműködésre, mert e nélkül meggyőződésem szerint a város súlyos anyagi helyzetéből kivezető utat találni nem tudunk s nem fogunk. A város egész háztartásában a céltudatos takarékosság elvének kell minden vonalon megnyilvánulnia. Ettől semmiféle eltérésnek és semmiféle érdekből nem lehet helye. Ez alkalmat felhasználom arra is, hogy röviden és nagy vonásokban tájékoztassam az igen tisztelt képviselőtestületi közgyűlést azokról az intézkedésekről is, melyeket 14 napi működésem alatt tettem, azokról a tapasztalatokról, melyeket az adminisztráció és a város háztartása terén szereztem. Hivatalbalépésem első ténye az volt, hogy Gyenese Gyula v. jav. hiv. főnököt, ki ellen a h. polgármester úr fegyelmi eljárást indított, azonnal szabadságoltam és a vármegyétől rövid úton beszerzett fegyelmi iratai áttanulmányozása után f. évi január 31-én állásától felfüggesztettem. A javadalmi hivatal vezetését a képviselőtestület intézkedéséig, illetve a helyettesítésig dr. Takács Lajos forgalmi hivatali főellenőrnek adtam át. Uzonyi Pál v. kezelő állásáról lemondott s februári illetményeit már nem vette fel. Az adminisztrációban a rendet nagy vonásokban helyreállítottam, a hivatalos órákat reggel 8 órától 2 óráig, a felek fogadása idejét reggel 9 órától 12 óráig állapítottam meg s gondoskodtam arról, hogy a fogadási idő alatt a tisztviselők tényleg a közönség rendelkezésére álljanak. A hivatalos órák megtartását a hivatalos munka szorgalmas teljesítését ellenőrzöm és szigorúan megkívánom. A legnagyobb takarékosságot hoztam be papiros és egyéb anyagok elhasználásában, postabélyeg, telefon, táviratban, fűtés és világításban. Gondom van rá, hogy még a legcsekélyebb értékek felhasználásánál is szigorúan érvényesüljön. Igyekszem a takarékosság gondolatához minden tisztviselőt és alkalmazottat hozzászoktatni, mert e téren az eddigi gyakorlatot könnyelműen pazarlónak találtam. Az anyagok kezelését sem találtam gondosnak, mert megállapítottam pl., hogy a sokszorosító géphez használt elég nagy értéket képviselő papirosanyag, szabadon s mindenki által hozzáférhető helyen tartatott, állítólag azért, mert erre záros szekrény rendelkezésre nem állt. Az összes anyagoknak záros helyen, felelős személy által kezelését s őrzését elrendeltem. A város jövedelmei nem folytak be úgy, mint azok még a mai viszonyok között is befolyhattak volna. Nagy hátralékok vannak, melyek jórésze azért keletkezett, mert az ellenőrzés hiányzott és a nemtörődömség uralta a lelkeket, általában csak az volt a fontos, hogy annyi pénz folyjon be, amennyi a személyi járandóságokra elegendő. Olyan hátralékok is vannak, amelyeknek fennállani nem volna szabad. A hátralékok nemcsak a városnak jelentenek nagy kárt, hanem abból az emberi sajátosságból eredően, hogyha nem muszáj, ha nem szorítják, senki sem szeret fizetni, az adósokra is kellemetlen kihatású a lanyha szorgalmazásu behajtás. Olyan hátralékok, melyeknek még a mai viszonyok között sem volna szabad ily nagy mértékben, sőt egyáltalában fennállania, pl. a borfogyasztási adó, melyben 17.052 P 76 fill. a hátralék, italmérési illeték, szeszadó-pótlék, kövezetvám, szikvizadóban 5715 P 51 fill. a hátralék. Villanyáramdíjban 15.953 P. Villanyszerelési díjban 11.000 pengő. Nagy a hátralék az alapítványi pénztárnál és a gyámpénztárnál, hol a kiadott kölcsönök után sok esetben törlesztés egyáltalán nem, sőt több esetben a kamat sem folyt be. Ezzel szemben a gyámpénzek után a város a gyámok kezeihez kamatot fizet, de több esetben kamatot nem kap. Az alapítványi pénztárból kiadott kölcsönnél megtörtént, hogy az ellenőrzésre hivatott egyik tisztviselő a felvett kölcsönt nem törleszti, sőt kamathátraléka is van. A vízdíjnál, szemétTűzifa, szén és épületanyag legjuíányosabb beszerzési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám: 124. Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utca 3. szám alatt.