Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-12-09 / 49. szám

A túlsók evésnél, Vagy túlzott ivdsnál, gyógyvízből Már fél pohár használ! igmándi Miska ,Hem Yagyunk szerelmesek Trianonba;!" Ezt mondta a mult héten Bethlen István gróf volt miniszterelnök Londonban, amikor körvonalazta álláspontunkat. Valóban nem vagyunk szerelmesek Trianonba. Nem tört meg a világháború, sem a tizenötéves koplaltató béke annyira, hogy megcsókoljuk a korbácsot, amely végigvert rajtunk. Nem lehetünk mi szerelmesek Trianonba, sem a trianoni békébe, mert az éhségbe, az Ínségbe, a nyomorba, a csonkaságba nem szerelmes senki. Tőlünk rabolta el a legtöbbet, akiknek nem volt semmink. Mert semmi a munkaerő, ha nem lehet érvényesíteni, semmi a puszta élet, ha nem lehet fönntartani és semmi a szorgalom, a munkavájgy, a munkabírás^, ha nincs terület, ahol felhasználhatnák. Trianon tehát tőlünk rabolt el a legtöbbet, tőlünk, akiknek nem voltak tlanyái, jármos ökrei és futó paripái, akiknek csak az volt, ami meghal, megsemmisül, mint a tüdő levegő nélkül, ha dolgozni nem tud. Trianon megtanított bennünket arra, amiből ki akartak forgatni, amit el akartak velünk feledtetni, amiről azt hazudták, hogy nincs, vagy ha még van, akkor agyrém, a kinőtt gyermekruha cafrangjai, a szabad érvényesülés szuette korlátja. ! Le kell tépni a rongyokat, át kell törni a korlátokat, el kell taposni mindent, ami arra emlékeztet, hogy az emberiség egyetemén belül népcsaládi megoszlások vannak és ezeknek egyikéhez tartozom magam is. Pedig tartozom. Tartozom annyira, hogy sorsom felemel vagy lesújt, magával ragad a hegyre, vagy lezúg velem a mélybe. Kavics vagyok magam is abban a görgetegben, amelyet Isten megindított valamely irányban és csak a legritkább esetben, a legkivételesebb embernek sikerült a maga sorsát elkülöníteni a nemzet sorsától. A világháború óta eltelt idő mindenkit meggyőzhetett erről, aki gondolkozni tud. Ezért nem lehetünk szerelmesek Trianonba! A nemzettel együtt megnyomorította a kereső osztályok mindegyikét. De senkit sem annyira, mint a munkásosztályt. A mi kezünkből ütötte ki a munkaszerszámot s vele a kenyeret. A mi asztalunk tálját törte össze. És' cserepeit hiába akarjuk össze drótozni. Szociálpolitikát követelünk, hogy a trianoni Magyarországon elviselhetőbb legyen a munkássors. Csak elviselhetőbb, mert jó nem lesz,, nem is lehet. Ezt tudjuk, ezzel tisztában vagyunk. A gazdasági élet nem jöhet itt olyan lendületbe, hogy a legalsóbb rétegekig elérjen mozgató és éltető ereje. Einnek gyökerei háromszázhuszonötezer négyzetkilométerre elágaztak és erről a területről szívták a tápláilékot, gyűjtötték kezünk alá a fát, vasat, szenet és az ipari feldolgozás ezernyi anyagát, Most kilencvenegyezer négyzetkilométerre vannak visszanyesve. Képtelen ez a gyökérzet arra, hogy annyi erőt gyűjtsön, annyi táplálékot hordjon össze, mint a múltban. Hiába csavarjuk erősebben a citromot. A lé nem lesz több benne. A legjobb szociálpolitika sem tud onnan adni, ahol nincs* vagy sokat adni a kevésből. Volt elég, több mint elég. Pazarolva osztogattuk a nemzet kincseit, kulturát, földet, ipart, pénzt. Adtunk mindenkinek, aki ügyesen tudott viselkedni. Trianon elvette a vagyont, de nem vette el adózó kedvünket,, s még ma is könnyebben juttatunk idegeneknek munkát, kenyeret, mint a saját fajtánknak. Mert nem vagyunk szerelmesek Trianonba. Ez a reánk erőszakolt papiros-szerződés kínos teher, méltatlan állapot, szerencsétlenség és örök lázongás forrásia. A revizió nekünk több munkát, nagyobb kenyeret, jobb ruhát jelent és erősebb gyermekeket. Tágítani kell tehát ezt a láncot, amelyet Trianon ralkott ránk. Ezért örülünk, hogy alkotói maguk bontják a lánc szemeit. A kiábrándulás ideje bár lassan, de közeledik. Ide fog érni és elhozza nekünk a szabadulás óráját s vele együtt a nagyobb darab kenyeret is. Sz. L. SIR A TÁROGATÓ.* Anyám, megyek, sir a tárogató Krasznahorka romjai felett! Tudod-e, hogy én is magyar vagyok ? Nekem is szól hát az üzenet. Érted, anyám ? Az indulót fújja, És mi tétlen csak itt vesztegelünk, Hát nincs karunk, fülünk a hallásra? Magyarok! már szivünk sincs nekünk ? A romokon csak sir, zokog tovább, Nagy Rákóczi dicső lelkével, Ő támadt fel kurucai élén, Munkácsnál vár hős seregével. Siess pajtás, éjfélt üt az óra, Halkabban sir a tárogató. Sírjába tér a nagy magyar lélek És itt úr lesz a gaz bitorló. Nézd a zászlót a lomnici csúcson, Az Ur Isten maga tűzte fel. A zöld fenyvest örök hó borítja, S arra a nap piros fényt lövel. Ennyi isteni biztatás után Csüggedhetünk-e, mi magyarok ? Mért rejtőzünk a zivatar elől, Nem döntöttek le viharok. Hadd szorítsák a hurkot nyakunkon, Letépni azt van erős karunk. Mért tesztek az Isten ellen népek? Mi magyarok élni akarunk. ítéletet tőle fogadunk el, Elvettétek amit ő adott, Hazánkat, mit Isten karja ölelt, Irigyeink keze szétszabott. Anyám, megyek, sir a tárogató Krasznahorka romjai felett. Tudod-e, hogy én is magyar vagyok? Nekem is szól hát az üzenet. (f£ (Alsógörzsöny.) Győrffy Sándor. * Mutatvány a szerzőnek sajtó alatt levő verskötetéből. A mai testgyakorlás célja. Nagyon jól tudjuk, hogy nem minden ember bir képességgel és nem minden ember alkalmas nagyobb sporteredményiek elérésére. Különösen nem alkalmas arra a nagy tömeg és a feljődésben levő ifjúság leg

1nagyob brésze. De minden ember és az ifjúság is alkalmas arra, hogy egészen könnyű, mindenoldaluan fejlesztő kis gyermeknek, férfinak, öregnek, valamint nőnek egyaránt alkalmas tornával, játékkal, könnyű atlétikával, téli és nyári sportgyakorlatokkal, turisztikai gyakorlatokkal magát egészséges, edzett, erős, ügyes, Buíor iőwy, Győr Gr. Tiszái I. íér 5. szép, munkabíró és küzdőképes, erkölcsös és jellemszilárd kötelességteljesítő emberré nevelje. Látjuk tehát, hogy minden testgyakorlat jó vezetés mellett áldást jelent a gyakorló részére, rossz vezetés mellett pedig mindegyik károsan hat. Nagyon észszerűen kapcsolódik a nevelésbe a nemes verseny és a velejáró edzés is, ha annak egészséges az alapja s ha az a főcélja, hogy a fiatalságot az éjjelezéstől, alkohol-, nikotin-mérgektől, a nemi kicsapongásoktól távoltartsa s egészséges életrendre, okos táplálkozásra, egyszerű ruházkodásra és tisztálkodásra nevelje. Másik fontos tényezője a nemes vetélkedés, amelynek módja és a reáfordított idő nem vezet az egyén testi és szellemi kifejlődésének rovására, erkölcseinek züllésérej hanem amelyben azért küzdenek, hogy követendő példáját nyújtsák a tökéletes férfiúnak, a bölcs elméjű, erős karú,

t szilárd jellemű, tiszta erkölcsű magyar ifjúnak, s amely versengésnek az alapját a magyar faj nemesítése, a maguk és a nemzet egészségének^ munkaerejének és küzdőképességének fokozása képezi. A magyar testnevelésügy vezérei úgyis arra törekszenek, hogy a modern rendszer gyakorlatai nemzeti jellegüekké váljanak a haza, a szülőföld, az otthon szeretetével, a kötelesség lelkiismeretes és komoly teljesítésére a köz javát szolgáló együttműködésben való örömteljes és önzetlen munkára s az önmegtartóztatás érzetének kifejlesztésére. A csúnya egoizmust, egyéni kultuszt ki kell küszöbölni a gyakorlásból. Tanulja meg mindenki, hogy csak egy parányi porszeme annak a homoktengernek, amely a társadalmat alkotja, hogy az ő erejénél sokkal hatalmasabb, nagyobb a tömeg ereje. Ne önmagáért, hanem a magyar társadalom egyéniségéért, a magyar jövendő boldogságáért cselekedjen. Lóránt József. — A kormányzó nevenapja. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, nevenapját, mint mindenütt az országban, városunkban is lelkesedéssel megünnepelték. A középületeken nemzeti zászlók lengtek, a templomokban istenitiszteletek voltak s könyörgő fohászok szálltak az ég Urához, áldást esdve a kormányzó áldott életére. — A Jókai-kör előadó-ülése. A pápai Jókai-kör 1933 december hó 10-én, vasárnap délután 6 órakor dr. Magassy Artúr, a győri Kisfaludy-irodalmi kör r. tagjának (Esztergom) közreműködésével előadó-ülést tart a következő műsorral: 1. A franciák Pápán. Irta és felolvassa dr. Tóth Endre. 2. Schubert: Impromptu B-dur. Zongorán előadja Balla Ilus. 3. Költemények. Irta és felolvassa Magassy Artúr. 4. Az ó-kori regényről. Irta és felolvassa dr. Földy József. 5. Schubert: Quartetto op, posth. G-moll négy tételben: Allegro con brio — Andantino — Menuetto — Allegro. Előadják: Seprődi László, Tóth Kálmán, Fazekas Mihály, Kiss László. — Elmaradt előadás. A „Gyurkovics fiuk" előadását, mely folyó hó 11 -re volt kitűzve, tekintettel a színészek érkezésére, a szellemi munkanélküliek januárra halasztották. Az előadás napját később közli az Elnökség.