Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-12-02 / 48. szám

iutiiii. ^gy SCHMIDTHAUER természetes keserüvizében a természetnek hatalmas gyógyító ereje érvényesel. enged hetetlen feltétele az, hogy az egység gondolatától áthatott minél nagyobb taglétszámú tábor álljon mögöttünk. A jó kormányzás csak úgy képzelhető el, ha állandó és közvetlen érintkezés láll fenn a kormányzottakkal. A rendes tagság díja havi 20 fillér; ez is elengedtetik annak, akire ennek a csekély összegnek fizetése is terhet jelentene. Tartozik azonban a tagsági díját megfizetni az, aki az iroda támogatását valamely irányban igénybe veszi. A Nemzeti Egység Pártjának városi szervezete nevében Vitéz Karcsay Béla V. titkár. Dr. Molnár Imre h. elnök. Veszprémben és Pápán. Gondolatok a veszprémi ipartestületi székház felavatása alkalmából. A veszprémi ipartestület vasárnap tartott székházavató ünnepélyén a pápai ipartestület elöljárósága három tagjával képviseltette magát, s ezek között csekélységem tolmácsiolta a pápai ipartestület együttérző örömét a székház létesítése felett. Helyesebben mondhattam volna úgy, hogy »csekélységem volt szerencsés tolmácsolni« stb., mert valóban szerencsémnek tartom, hogy részt vehettem ezen az egyszerűségében is felemelő ünnepélyen, amely utólag gondolatokat ébreszt bennem, s önkéntelenül is összehasonlításokra ad alkalmat. Két dolog volt az, ami meglepett és különösebben felhívta a figyelmemet. Elsőben az, hogy az egyszerű, akárhányszor lekicsinyléssel illetett iparossíág e házi ünnepélyén képviseltette magát Veszprém város egész úri társadalma, amivel kétségtelenül az iparosság iránt érzett megbecsülésének adott kifejezést. Magas közéleti méltóságok: püspökök, kanonokok, a főispán, törvényszéki elnök, kir. pénzügyigazgató, a honvéd tisztikar képviselete, országgyűlési képviselő, a vármegye, a város, a posta, a vasút küldöttsjége, a különböző Vallási és társadalmi egyesületek és körök stb. képviselői szolgáltattak dís'zes keretet az iparosság e szerény családi ünnepélyéhez. Végigtekintve a valóban illusztris társaságon, akaratlanul is Pápára gondoltam, és — kimondom nyiltan — egy kissé szégyenkeztem. Nos igen, mert Pápán az egyes társadalmi osztályok hermetice elzárkóznak egymástól, s az értelmiségi osztályhoz tartozók — tisztelet a kivételeknek —- óvatosan tartózkodnak attól, hogy a munkásság vagy az iparosság körében megjelenjenek, örömében, bánatában résztvegyenek, helytelenül úgy gondolkodván, hogy ez tán a tekintély rovására menne. Nem vagyok az a naiv ember, aki abba a téves hitbe esnék, hogy a veszprémi iparosság nyomorúságos helyzete egyszeriben megváltozik, minden haja orvosolva lesz, elcsendesedett műhelyeiben megindul a munka, mert püspökök, főispánok, országgyűlési képviselők jelentek meg körötte; de bizonyára jól eső érzéssel töltötte el ezt az iparosságot az a tudat, hogy bajában, nyomorúságában nincs magára hagyatva, érdeklődnek sorsa iránt azok, akik érdekében illetékes helyen szót emelhetnek és közvetlen tapasztalásból i tolmácsolói lehetnek panaszainak, vágyainak és törekvéseinek. Ezért tartom én nagyjelentőségűnek az intelligencia impozáns részvételét a veszprémi iparosság ünnepén. A másik dolog, ami gondolkodásra késztet, anyagi vonatkozású és szintén összehasonlításra ad alkalmat. A mindössze 17.000 lelket számláló, anyagiakban ugyancsak nem valami túlságosan bővelkedő Veszprém városa nemcsak hogy évenként majd ezer pengővel szubvencionálja a veszprémi ipartestületet, hanem a város szivében, legszebb helyén, a vár tövében ipartestületi székházul különösen alkalmas egyemeletes épületet ajándékozott neki több, mint 20.000 pengő értékben, megvalósuláshoz segítvén ezzel a veszprémi iparosság régi törekvését, hogy saját székházában intézhesse ügyeit és készíthesse elő a jobib jövőt. Veszprém város közönségének ez az áldozatkészsége, vezető intelligenciájának az iparosság iránti ez a megértő jóindulata a legteljesebb elismerésre, mondhatnám hódol,atos tiszteletre készt; de megint csak ajakamra adja a kérdést, hogy vájjon Pápa városa miként tett ebbeli kötelességének eleget; mivel támogiatta eddig az iparosságot, mikor és hol segítette céljai elérésében? Bármikép erőltetem agyamat, a kérdésekre választ adni nem tudok, ilyen eseteket városunk krónikása nem jegyzett fel. Pedig hát a város terheinek viselésében mindenkor jelentős rész jutott az iparossjágra és ezt a tercsokoládé é s c a c: a ó propaganda árusítás! Nagyon olcsón vásárolhat a Szent István propaganda vásáron, melyet cégünk november hó végétől kezdődőleg rendez. — Látogassa meg üzletünket a vásár ideje alatt, mert minden vevő, aki a Szent István gyár cikkeit vásárolja — a leszállított olcsó árak mellett — kedves figyelemben is részesül. — Okvetlen tekintse meg ez alkalomra feldíszített üzletünket. Vásároljc ii Szent István csokoládét I

a minőségben - a;rany cacaót ~ dotfer cacaőí - csokoládé port - cukorkát - dessertet és egyéX* cikkeket a vásár tartamára leszállított árakon or Fiai »a, K.OSSUÍ1H Lajos utca S. szám alatti üzletében. Or. Tisza I. tér 5. het — amíg tudta — viselte is zúgolódás nélkül, hazafias kötelességérzettel. De hallga! Némuljon el a panasz! A pápai iparosság isi célul tűzte ki, hogy megfelelő székházhoz jusson, és ehhez a város támogatását is kémi fogja. Higyjük és reméljük, hogy követi majd a veszprémi példát, amely világító tűzoszlopként lebeg előtte. A veszprémi iparos-székházavató ünnepség szeizmográfja tovább rezgett lelkemben, s halvány tollamon keresztül íme ezeket vetítette az újság hasábjaira. N. P. Városi közgyűlés. — 1933 november 30. — Városunk képviselőtestülete e héten csütörtökön d. u. 3 óiiakor rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen negyvenen vettek részt, akik a 30 pontból álló tárgysort kellő érdeklődéssel, de nagyobb emóció nélkül intézték el. A hozott határozatok közül kétségen kívül legfontosabb a bacon-vágás ügyében meghozott határozat, mely nemcsak a város anyagi érdekeit védi meg és a város és vidéke sertéstenyésztését fellendíti, de a szegény lakosság olcsóbb közélelmezését is előmozdítja. A közgyűlésen Hamuth János polgármester elnökölt, aki előbb beszámolt a felsőbb hatósági jóváhagyást nyert ügyekről. Majd meleg szavakban emlékezett meg a Paulai Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek rendje megalapításának 300 éves jubileumáról. Javaslatára á képviselőtestület az irgalmas nővérek helybeli Ranolder-intézetét, mely úgy a közoktatásügy, mint a szeretet munkája terén áldásosán működik, jegyzőkönyvi határozatban szívből üdvözli. A napirendre áttérve a kisipari és kiskereskedelmi hitel céljaira a minisztérium által adott összeggel egyezőleg 1050 P-t szavaztak meg. Ezután a polgármester ismertette a Dunántúli husipari r.-t.-gal és a Ploes-céggel a baconvágás ügyében folytatott tárgyalásokat s ezután beterjesztették a társasággal kötendő szerződés tervezetét. Ennek lényege az, hogy a város több beruházást nem eszközöl a vágóhidra, a még szükséges beruházásokat a vállal-* kozó végzi. A vállalkozó a sertésvágásokért 2 P 40 f-től a vágások számával fordított iarányban 1 P 20 f-ig csökkenő vágási díjat fizet. (Minthogy havi 1000 vágásra van ez idő szerint kilátás, a vágások díjában a város előreláthatólag darabonként 1.75 P-t kap.) A vállalkozó a város szeretetintézményeinek havonta 40 kg. zsirt, 80 kg. gerincet és 20 kg. belsőséget ad, ezenkívül belsőséget a szükséghez képest méltányos árban bocsát közélelmezési célra a városi közönség rendelkezésére. A szerződést a képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta. A jelen év végével lejáró rendkívüli ideiglenes állami pótadómentesség megadását az újonnan épülő házak részére a város ismét kéri a pénzügyminisztertől s ugyanakkor pótadómentességet helyez kilátásba a város belső területén épülő emeletes házak részére. Dr. Jílek József javasolta, hogy a pótadómentesség a kertváros villanegyedében és a Jókai-utca külső részén épülő emeletes házakra is kiterjeszteslsék. A közgyűlés szótöbbséggel az előkészítő bizottságok javaslatát fogadta el, a kiegészítő