Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-11-11 / 45. szám

Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskol; ia. Helyben. HÍRLAP K MINDEN 8Z031BAT0N. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szára. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Ittlefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Ujabb fogalmat hozott a magyar köz­tudatba a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, mikor elhatározta és vállalta, hogy évenkint Nemzeti Munkahetet rendez, amelyen az egy­séges nemzeti munka hadserege felett tart szemlét s egyben nemzeti propagandát fejt ki minden mellett, ami a magyar szellem, ész és kéz munkájának terméke. A Nemzeti Munkahét a magyarság összességének, az életet teremtő és adó nemzeti munkának az ünnepe. Ennek az ünnepnek jelentősége túlhalad minden eddigi társadalmi megmozdulást, ezrekés ezrek figye­lik a várakozó és szebb jövőben hivő emberek áhítatával kongresszusait. A Nemzeti Munkahét előkészületei közel járnak a befejezéshez. Most bontakoznak ki, az ünnepségek kezdete előtt egy héttel, ennek az országos megmozdu­lásnak hatalmas arányai, valóban, a magyar társadalomnak ünnepe lesz ez, bár egyben a magyar mezőgazdaság, ipar és kereskedelem propagandája is. A rendezőség szétküldötte a Nemzeti Munkahétnek tetszetős füzetbe foglalt programmját. Teljes egészében felöleli ez azt a hatalmas tervet, amely a Nemzeti Munkahét keretében megvalósításra kerül. A programm­füzet 64 oldal terjedelmű és időleges sorrend­ben rögzíti a különböző eseményeknek, ünnep­ségeknek, kongresszusoknak, kiállításoknak pon­tos helyét és a résztvevők névsorát, stb. Ám^ár, a programm lezárása megtörtént, újabb és újabb jelentkezésekkel bővül a Nemzeti Munkahét különféle eseményeinek sorozata. Az érdeklő­désnek ez az impozáns megnyilatkozása is biztosítéka annak a nagy sikernek, amelyet a Nemzeti Munkahét a magyar nép soraiban országos vonatkozásban aratott. A Nemzeti Munkahét önkéntes társadalmi munkásai a ma­gyar munka és kenyér megbecsüléséért és nagyobbá tételéért indították ezt a mozgalmat és vállalták a kongresszusi elnökséget és elő­adói szerepet. Valamennyien önkéntesei tehát a Nemzeti Munkahétnek és így kíki a maga becsületének is felelős ez önként vállalt szerep­kör pontos betöltéséért. A magyar jövendő. Dr. Lázár Andor igazságügy miniszter előadása. A pápai Vöröskereszt estélye, 1933 november 5. A Vöröskereszt Egylet kettős hivatása mindig az volt, hogy egyrészt az emberszere­* tetet valósítsa meg a háború véres borzalmai között, másrészt, hogy a szerencsétleneknek, a Sors mostoháinak a béke hétköznapjai kö­zepette is segítséget nyújtson. Hogy a Vörös­kereszt Egylet pápai választmánya tényleg megfelelt e kettős hivatásának, igazolja az a széles rétegű érdeklődés, amely a Vöröskereszt minden megmozdulását társadalmi eseménnyé avatja városunkban. Ilyen társadalmi esemény volt karácsonyi segélyakciója javára rendezett nagyszabású műsoros estélye november 6-án, melyet ünneppé avatott a város szülöttjének, dr. Lázár Andor igazságügyminiszternek elő­adóként való részvétele, s komoly művészi ér­tékűvé Polgár Tibor és P. Tóth Erzsi fővá­rosi müvészpár szereplése. A Jókai-mozgónak ünnepi külsőt kölcsön­zött a házat megtöltő, ünneplőt öltött publi­kum, melynek előkelő soraiban a város minden vezető emberét és sok vidéki előkelőséget lát­hattunk. Az estély műsorát Polgár Tibor zongora­művész zongoraszáma nyitotta meg. Polgár Tibort, mint a Rádió stúdiójának a karnagyát, jól ismerik a rádió hallgatói, szívesen fogad­ták tehát személyes előadóművészi fellépését. Moszkowski két koncert-darabját és Reinhold Hattyúját játszotta. Nagy elmélyedéssel, poé­tikus átéléssel és sajátos interpretációval tol­mácsolt játéka, bravúros technikával párosult és igen meleg sikert aratott. Polgárné Tóth Erzsi operaénekesnőt régi ismerősként üdvözöltük. Már művészi pályája legelején jelentős sikerei voltak Pápán. El­ragadó jelenségként pördült a színpadra és tapsvihar fogadta. Leocavallo »Bajazzó«-jának, Puccini »Bohémek«-nek és Strausz j. »Dene­vér«-jének egy-egy áriáját énekelte Polgár Ti­bor kitűnő zongorakiséretével. Tóth Erzsi az elmúlt években művészetében nagyot nőtt, s nem is tudtuk, mit csodáljunk inkább: gyö­nyörű meleg szopránját, széles hangterjedek mét, nagyszerű ének-kultúráját vagy pompás színészi készségét? A publikum a régi meleg szeretettel ünnepelte és ujráztattaa művésznőt. Általános figyelem és taps közepette lé­pett a színpadra városunk fia, dr. Lázár Andor igazságügyminiszter. A szülőföld szeretete, s a gyermekkori emlékek áhítatos tisztelete hozott városomba, kezdte meg beszédét. Előadásomban szeretnék pár szót szólni a magyar jövőröl, ahogy én azt álmaimban elképzeltem, ahogy én azt mai szerepemben az ország kormányának tagjaként előkészíteni kötelességemnek tartom. Minden nemzet magában hordozza jövőjének képét, s minden nemzet maga alakítja jövőjét. És minden nemzet olyanná lesz, mint amilyenek fiai. Én — bevallom — a magyar élet, a ma­gyar jövő hajnalhasadását nem a trianoni fel­hőktől sötét égbolton, hanem a magyar ifjúság lelkében keresem és hiszem, találom. Mi igaz világtörténelmet éltünk át és rá kellett jönnünk arra, hogy az állandónak hitt társadalmi életformák, a gazdasági élet alap­jai nem olyan megingathatatlanok, mint ami­lyeneknek azt hittük. A történelmi korok, s az élet állandóan változik. Erre a változásra mutat rá egy Szekfii Gyula történelmi mun­kában, egy Galsworthy regényalakban. Egy ország, egy nép sorsa függ attól, hogy az életnek, a koroknak ezeket a változásait ho­gyan fogadja. Hazánk jövője szempontjából is elsőrangú fontosságú kérdés, hogy erre a vál­tozásra a nemzet ifjúságia elő van-e készítve. Nekünk tehát azt kell vizsgálnunk, hogy a magyar haza fiatalsága elő van-e készítve olyan változásra, amely az ország sorsának jóra fordulását teremtheti meg, vagy ha nincs előkészítve, mit kell tennünk, hogy ezek az előkészületek megtörténjenek. A tennivalóknak mindenesetre értékesnek és kívánatosnak kell lenniök. De ez a probléma nem egyszerű, hiszen a felfogás is változik arról, hogy mi a jó, a szép, a kívánatos és melyek azok az érdekek, amelyek háttérbe szorítandók. Az igazi érté­keket minden tekintetben a nemzet hasznára, üdvére kell fordítanunk, a saját kis érdekeknek mindenkori háttérbeszorításával. Tehát meg kell vizsgálnunk, vájjon a mai ifjúság képes-e az élet valódi értékeit helyesen mérlegelni, képes-e azokat megtalálni és képes-e arra, hogy azokat tetteiben meg is valósítsa. Ezek­nek a képességeknek pedig olyan alappal kell birniok, melyek semmikép meg nem ingat­hatok. Az élet valóságos értéke tehát csak az lehet, amit tőlünk senki el nem vehet. S a mai magyar fiatalság megértette ezeket az értékeket. Ez az ifjúság tanul. Tanul és tud; tuá sokat és alaposan. Es tudja azt, hogy min­den igazán nagy alkotás alapja csak a tudás lehet. Tudja az ifjúság, hogy a konjunkturális nyereség ideje lejárt, s hogy erre ma már nem lehet semmit sem építeni. Tudja ez az ifjúság, hogy a homokra épített alkotások olyanok csak, mint a színpadi díszlet erdeje: fákkal van tele a színpad, de a fák nem nyúj­tanak árnyékot. Tudja ez az ifjúság, hogy irigységből, intrikából ma már nem remélhet tők komoly eredmények. Ma pillanatnyi be­surranás nem lehet maradandó, mert ma le­tapossák, félrelökik azokat az élet küzdelmei­ben, akik így s nem komoly munkájukkal akar­nak boldogulni. Ez a fiatalság tudja, hogy a kritika, negáció, mások nagy értékeinek sem­mibevétele, a saját kicsiségnek felfújása, ma csak olyan fegyver a golyószóró korában,; mint az alabárd, amely legfeljebb csak arra alkalmas, hogy vele egymást fejbeverjük. Ez a fiatalság csak konstruktív munkát végez, ez a fiatalság alkot, ez a fiatalság csak olyan kérdésekhez nyul hozzá, amelyekhez alaposan ért is. Ma már nem az önáltatás korát éljük. Régebben, a háború előtt nem ambíció, ha­nem kicsinyos zsörtölődés volt az egész po­litika. A mai magyarságot áthatja egy óriási nagy célnak, a lélek mélyéig ható tudata. En­nek a magyar nemzetnek tudnia kell azt, hogy elveszett országát csak abban az esetben tudja megszerezni, ha a megmaradt csonkahazát olyan boldoggá teszi, hogy ide visszajönni vágyódjék mindenki, aki innen elszakadt. Ha ma körültekintünk a nagyvilágban, azt láthatjuk, hogy azok az országok tudtak talpra állni, azok lettek naggyá és boldoggá, amely országok fiai olyan értékekkel birtak és azzal a komoly munkával dolgoztak, amilyeneket én az élet igazi értékeiként és a magyar jö­vőért való küzdelem főtényezőiként soroltam fel. Azok az országok lettek naggyá, amelyek találtak egy vezért, aki megértette őket és ahol a vezér talált egy nemzetet, amely meg­érti őt. Ezt látjuk Olaszországban vagy Tö­rökországban. Ezzel szemben azok az orszá­gok, melyek ezt nem értették meg, ma kicsi­gBÉ, jA nagy adóhoz vehet nálam | S^^^f^^^Bl írásban garantált 111 J szelektív rádiót részletre ^^^L lA^ , is. Az összes 1934. évi typu­soka t kipróbálhatja nálam, vehet tőlem nyugodtan bizalommal, mert ! WUMm 1 kívánságára előzőleg lakásán díj­I^^^^^HÉ talanul bemutatok. Super­készülékekben legna­• evobb választék. Sugár Árpád Pápa, Kossuth-u. 16. rzT

Next

/
Thumbnails
Contents