Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-11-11 / 45. szám
Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskol; ia. Helyben. HÍRLAP K MINDEN 8Z031BAT0N. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szára. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Ittlefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Ujabb fogalmat hozott a magyar köztudatba a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, mikor elhatározta és vállalta, hogy évenkint Nemzeti Munkahetet rendez, amelyen az egységes nemzeti munka hadserege felett tart szemlét s egyben nemzeti propagandát fejt ki minden mellett, ami a magyar szellem, ész és kéz munkájának terméke. A Nemzeti Munkahét a magyarság összességének, az életet teremtő és adó nemzeti munkának az ünnepe. Ennek az ünnepnek jelentősége túlhalad minden eddigi társadalmi megmozdulást, ezrekés ezrek figyelik a várakozó és szebb jövőben hivő emberek áhítatával kongresszusait. A Nemzeti Munkahét előkészületei közel járnak a befejezéshez. Most bontakoznak ki, az ünnepségek kezdete előtt egy héttel, ennek az országos megmozdulásnak hatalmas arányai, valóban, a magyar társadalomnak ünnepe lesz ez, bár egyben a magyar mezőgazdaság, ipar és kereskedelem propagandája is. A rendezőség szétküldötte a Nemzeti Munkahétnek tetszetős füzetbe foglalt programmját. Teljes egészében felöleli ez azt a hatalmas tervet, amely a Nemzeti Munkahét keretében megvalósításra kerül. A programmfüzet 64 oldal terjedelmű és időleges sorrendben rögzíti a különböző eseményeknek, ünnepségeknek, kongresszusoknak, kiállításoknak pontos helyét és a résztvevők névsorát, stb. Ám^ár, a programm lezárása megtörtént, újabb és újabb jelentkezésekkel bővül a Nemzeti Munkahét különféle eseményeinek sorozata. Az érdeklődésnek ez az impozáns megnyilatkozása is biztosítéka annak a nagy sikernek, amelyet a Nemzeti Munkahét a magyar nép soraiban országos vonatkozásban aratott. A Nemzeti Munkahét önkéntes társadalmi munkásai a magyar munka és kenyér megbecsüléséért és nagyobbá tételéért indították ezt a mozgalmat és vállalták a kongresszusi elnökséget és előadói szerepet. Valamennyien önkéntesei tehát a Nemzeti Munkahétnek és így kíki a maga becsületének is felelős ez önként vállalt szerepkör pontos betöltéséért. A magyar jövendő. Dr. Lázár Andor igazságügy miniszter előadása. A pápai Vöröskereszt estélye, 1933 november 5. A Vöröskereszt Egylet kettős hivatása mindig az volt, hogy egyrészt az emberszere* tetet valósítsa meg a háború véres borzalmai között, másrészt, hogy a szerencsétleneknek, a Sors mostoháinak a béke hétköznapjai közepette is segítséget nyújtson. Hogy a Vöröskereszt Egylet pápai választmánya tényleg megfelelt e kettős hivatásának, igazolja az a széles rétegű érdeklődés, amely a Vöröskereszt minden megmozdulását társadalmi eseménnyé avatja városunkban. Ilyen társadalmi esemény volt karácsonyi segélyakciója javára rendezett nagyszabású műsoros estélye november 6-án, melyet ünneppé avatott a város szülöttjének, dr. Lázár Andor igazságügyminiszternek előadóként való részvétele, s komoly művészi értékűvé Polgár Tibor és P. Tóth Erzsi fővárosi müvészpár szereplése. A Jókai-mozgónak ünnepi külsőt kölcsönzött a házat megtöltő, ünneplőt öltött publikum, melynek előkelő soraiban a város minden vezető emberét és sok vidéki előkelőséget láthattunk. Az estély műsorát Polgár Tibor zongoraművész zongoraszáma nyitotta meg. Polgár Tibort, mint a Rádió stúdiójának a karnagyát, jól ismerik a rádió hallgatói, szívesen fogadták tehát személyes előadóművészi fellépését. Moszkowski két koncert-darabját és Reinhold Hattyúját játszotta. Nagy elmélyedéssel, poétikus átéléssel és sajátos interpretációval tolmácsolt játéka, bravúros technikával párosult és igen meleg sikert aratott. Polgárné Tóth Erzsi operaénekesnőt régi ismerősként üdvözöltük. Már művészi pályája legelején jelentős sikerei voltak Pápán. Elragadó jelenségként pördült a színpadra és tapsvihar fogadta. Leocavallo »Bajazzó«-jának, Puccini »Bohémek«-nek és Strausz j. »Denevér«-jének egy-egy áriáját énekelte Polgár Tibor kitűnő zongorakiséretével. Tóth Erzsi az elmúlt években művészetében nagyot nőtt, s nem is tudtuk, mit csodáljunk inkább: gyönyörű meleg szopránját, széles hangterjedek mét, nagyszerű ének-kultúráját vagy pompás színészi készségét? A publikum a régi meleg szeretettel ünnepelte és ujráztattaa művésznőt. Általános figyelem és taps közepette lépett a színpadra városunk fia, dr. Lázár Andor igazságügyminiszter. A szülőföld szeretete, s a gyermekkori emlékek áhítatos tisztelete hozott városomba, kezdte meg beszédét. Előadásomban szeretnék pár szót szólni a magyar jövőröl, ahogy én azt álmaimban elképzeltem, ahogy én azt mai szerepemben az ország kormányának tagjaként előkészíteni kötelességemnek tartom. Minden nemzet magában hordozza jövőjének képét, s minden nemzet maga alakítja jövőjét. És minden nemzet olyanná lesz, mint amilyenek fiai. Én — bevallom — a magyar élet, a magyar jövő hajnalhasadását nem a trianoni felhőktől sötét égbolton, hanem a magyar ifjúság lelkében keresem és hiszem, találom. Mi igaz világtörténelmet éltünk át és rá kellett jönnünk arra, hogy az állandónak hitt társadalmi életformák, a gazdasági élet alapjai nem olyan megingathatatlanok, mint amilyeneknek azt hittük. A történelmi korok, s az élet állandóan változik. Erre a változásra mutat rá egy Szekfii Gyula történelmi munkában, egy Galsworthy regényalakban. Egy ország, egy nép sorsa függ attól, hogy az életnek, a koroknak ezeket a változásait hogyan fogadja. Hazánk jövője szempontjából is elsőrangú fontosságú kérdés, hogy erre a változásra a nemzet ifjúságia elő van-e készítve. Nekünk tehát azt kell vizsgálnunk, hogy a magyar haza fiatalsága elő van-e készítve olyan változásra, amely az ország sorsának jóra fordulását teremtheti meg, vagy ha nincs előkészítve, mit kell tennünk, hogy ezek az előkészületek megtörténjenek. A tennivalóknak mindenesetre értékesnek és kívánatosnak kell lenniök. De ez a probléma nem egyszerű, hiszen a felfogás is változik arról, hogy mi a jó, a szép, a kívánatos és melyek azok az érdekek, amelyek háttérbe szorítandók. Az igazi értékeket minden tekintetben a nemzet hasznára, üdvére kell fordítanunk, a saját kis érdekeknek mindenkori háttérbeszorításával. Tehát meg kell vizsgálnunk, vájjon a mai ifjúság képes-e az élet valódi értékeit helyesen mérlegelni, képes-e azokat megtalálni és képes-e arra, hogy azokat tetteiben meg is valósítsa. Ezeknek a képességeknek pedig olyan alappal kell birniok, melyek semmikép meg nem ingathatok. Az élet valóságos értéke tehát csak az lehet, amit tőlünk senki el nem vehet. S a mai magyar fiatalság megértette ezeket az értékeket. Ez az ifjúság tanul. Tanul és tud; tuá sokat és alaposan. Es tudja azt, hogy minden igazán nagy alkotás alapja csak a tudás lehet. Tudja az ifjúság, hogy a konjunkturális nyereség ideje lejárt, s hogy erre ma már nem lehet semmit sem építeni. Tudja ez az ifjúság, hogy a homokra épített alkotások olyanok csak, mint a színpadi díszlet erdeje: fákkal van tele a színpad, de a fák nem nyújtanak árnyékot. Tudja ez az ifjúság, hogy irigységből, intrikából ma már nem remélhet tők komoly eredmények. Ma pillanatnyi besurranás nem lehet maradandó, mert ma letapossák, félrelökik azokat az élet küzdelmeiben, akik így s nem komoly munkájukkal akarnak boldogulni. Ez a fiatalság tudja, hogy a kritika, negáció, mások nagy értékeinek semmibevétele, a saját kicsiségnek felfújása, ma csak olyan fegyver a golyószóró korában,; mint az alabárd, amely legfeljebb csak arra alkalmas, hogy vele egymást fejbeverjük. Ez a fiatalság csak konstruktív munkát végez, ez a fiatalság alkot, ez a fiatalság csak olyan kérdésekhez nyul hozzá, amelyekhez alaposan ért is. Ma már nem az önáltatás korát éljük. Régebben, a háború előtt nem ambíció, hanem kicsinyos zsörtölődés volt az egész politika. A mai magyarságot áthatja egy óriási nagy célnak, a lélek mélyéig ható tudata. Ennek a magyar nemzetnek tudnia kell azt, hogy elveszett országát csak abban az esetben tudja megszerezni, ha a megmaradt csonkahazát olyan boldoggá teszi, hogy ide visszajönni vágyódjék mindenki, aki innen elszakadt. Ha ma körültekintünk a nagyvilágban, azt láthatjuk, hogy azok az országok tudtak talpra állni, azok lettek naggyá és boldoggá, amely országok fiai olyan értékekkel birtak és azzal a komoly munkával dolgoztak, amilyeneket én az élet igazi értékeiként és a magyar jövőért való küzdelem főtényezőiként soroltam fel. Azok az országok lettek naggyá, amelyek találtak egy vezért, aki megértette őket és ahol a vezér talált egy nemzetet, amely megérti őt. Ezt látjuk Olaszországban vagy Törökországban. Ezzel szemben azok az országok, melyek ezt nem értették meg, ma kicsigBÉ, jA nagy adóhoz vehet nálam | S^^^f^^^Bl írásban garantált 111 J szelektív rádiót részletre ^^^L lA^ , is. Az összes 1934. évi typusoka t kipróbálhatja nálam, vehet tőlem nyugodtan bizalommal, mert ! WUMm 1 kívánságára előzőleg lakásán díjI^^^^^HÉ talanul bemutatok. Superkészülékekben legna• evobb választék. Sugár Árpád Pápa, Kossuth-u. 16. rzT