Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-08-05 / 31. szám

Öregedő egyéneknél, as erelc mes^esetínelc. -i>al s e gííí)etn ele. S évelclcel toválbl> éltein ele. probléma végleges megoldása számára elő­készítettük a talajt. Az egyre sorvadó gaz­dasági élet nekilendítésére jelentős beruházá­sokat eszközöltünk, amelyek szétosztása terén szem előtt tartottuk minden termelési ág ér­dekeit. Tető alá hoztuk a rokkanttörvényt, szi­igorú ellenőrzés alá helyeztük a közérdekelt­ségü vállalatokat, rendeztük a szociális biz­tosítás függő kérdéseit, átszerveztük a Kül­kereskedelmi Hivatalt, megkezdtük a Balaton­probléma megoldását, hozzáfogtunk közigaz­gatási szervezetünk racionalizálásához. Újjá­szerveztük a kartel- és árelemző-bizottságot, több kartelt feloszlattunk s a siker reményé­ben kezdtük meg szépen meginduló idegen­forgalmunk megszervezését és kiépítését. A munkanélküliség. Bár természetesen még messze vagyunk attól, hogy a gazdasági és szociális helyzet kedvező alakulásáról számoljak be, azt azon­ban, hogy a gazdasági és szociális helyzetben észrevehető könnyebbedés tapasztalható, fel­tétlenül meg lehet és meg kell állapítanom. Élünk, dolgozunk és bízunk a jobb idők el­jövetelében. Nálunk a munkanélküliség még relatíve is kisebb, mint az ezzel a világbajjal küzdő nagy nyugateurópai országokban. Népességünk túl­nyomó részét tevő földmívesosztály birtoká­ban van a létfenntartás elemi feltételeinek, tisztviselőtársadalmunk pedig pontosan meg­kapja ugyan megrövidített, de azért biztos járandóságait. A kormány megállította a rom­lást, mikor még minden romlik és csúszik le­felé Európában és biztosította a normális élet, a produktív polgári munka zavartalanságát, mikor körülöttünk még magasra csapnak a gazdasági összeomlás és a szociális zűrzavar hullámai. Nagy munka előestéjén. Magyar Testvéreim! Mikor mindezekre, az itt futólag érintett tényekre hivatkozom, ezt nem azért teszem, mintha azt akarnám ve­letek elhitetni, hogy a kormány nem áll még mindig ma is nagy feladatok, nagy munka előtt. Ellenkezően. Nagy feladatok, nagy munka előestéjén állunk s mindaz, amit a ma­gyar kormány eddig végzett és teljesítet^ csak az első és előkészítő stádiuma volt an­nak az alkotó és újjáépítő tevékenységnke, amelynek célja: kifelé a magyarság nagy köz­ponti célgondolatának, egyenjogúságának és a reviziónak elérése, befelé pedig olyan füg­getlen, öncélú nemzetállam kiépítése, amely egyforma boldogulást, egyforma igazságot és egyforma anyagi és erkölcsi jólétet biztosít a nemzet minden dolgozó fiának. E célkitűzé­semnek — amely az elkövetkezendő kormány­politika alapgondolatát alkotja — ugyancsak megvannak a maga lelki, külpolitikai, bel­politikai és gazdaságpolitikai vonatkozásai. A lelkiek tekintetében ezután is minden rendelkezésemre álló erővel arra törekszem, hogy ébren tartsam, sőt fokozzam a nemzet­nek sajátmagába és történelmi küldetésébe vetett bizalmát. Azt a lelki szilárdságot, amely kiküszöböli a defetizmusnak még a csíráját is, dacolni tud a nehéz időkkel és megpró­báltatásokkal. Őseinknek azt a csodálatos lelki és etikai ellenálló erejét, amely nemzetünk legborzasztóbb megrázkódtatásai, a másfél­százados török iga és a legsötétebb Bach­korszak alatt is épségben tudta megőrizni a nemzeÉ jogi és erkölcsi birtokállományát. Hangsúlyozom, e cél elérése érdekében tudatában vagyok a jó és helyes kormány­politika szükségességének. Ezeknek a felada­toknak és kötelességeknek a realizálása alkotja a magunk elé tűzött kormányzati tevékenység­nek azt a második nagy etappját, amelynek körvonalai az őszkor meginduló politikai te­vékenység során fognak határozott formában kialakulni. Békés revízió. A magyar külpolitika célja belátható ideig — mindaddig, amíg a nemzetünkkel el­követett történelmi igazságtalanság jóvá nem tétetik — nem lehet más, mint az igazságta­lanság megszüntetése, az egyenjogúság és a revízió. E cél elérése — békés elérése — ér­dekében vetjük latba ezentúl is a nemzet min­dden morilás erejét. Ily irányú munkánk az elkövetkező jövőben már kedvezőbb körülmé­nyek között fog kialakulni. Olaszország, Ausztria, Németország. Nemcsak azért, mert a nemzetközi köz­véleményben egyre jobban terjed az a belá­tás, hogy a világ összes mai bajainak oka az elhibázott és elhamarkodott békeszerződések­ben rejlik s hogy addig rend, nyugalom, munka, konszolidáció nem lesz Európában, míg az elhibázott és elhamarkodott szerző­déseket nem alakítják át az élet követelmé­nyeinek megfelelően, de azért is, mert a nem­zet nagy külpolitikai céljainak munkálásában ma már nem áll egyedül, de hatalmas segítő­társakkal az oldalán. Ezt a világtörténelmi szerepet, amelyet az olaszok hatalmas Duceja az ^európai béke megteremtése, a nemzetközi nyugalom és alkotó munka biztosítása terén az elmúlt időkben kifejtett, nemcsak a tör­ténelem fogja méltányolni, de már a mai kor­társak is méltányolják. Mi magyarok csak büszkék lehetünk arra, hogy az ő segítőtársai vagyunk ebben a grandiózus történelmi mun­kában, amely végső kifejlődésében az európai és az emberi érdjekek megmentését és ezekkel párhuzamban a magyar jogok érvényesülését is fogja eredményezni. De szilárdan törekszem arra is, hogy azt a benső és bizalomteljes viszont, amelyet Ausztriával sikerült teremtenünk és amelynek i üdvös eredményei oly szembetűnően jelent­keznek gazdasági és politikai téren egyaránt, a jövőben még jobban elmélyítsük, kiszéle­sítsük és ezáltal föfkét nagymultú, közös sorsú országot Közép-Európának tényleg azzá a té­nyezőjévé tegyük, amelyet számunkra kulcs­jel legű geográfiai és etnográfiai helyzetünk biztosít. Ebbeli törekvésünkben azonban nem té­vesztjük szem elől azokat a nagy érdekeket sem, amelyek bennünket Németországhoz 'fűz­nek és amely érdekek azt írják elő számunkra, hogy találjuk meg és ápoljuk e hatalmas bi­rodalommal is az együttműködés, különösen a gazdasági együttműködés lehetőségeit. A kisantant, Franciaország. Az itt vázolt külpolitikai célkitűzések a legkevésbbé sem akadályai annak, hogy többi szomszédainkkal, k kisantant államaival is a béke, a megértés és az érdekek kölcsönös tisztelete jegyében rendezzük viszonyainkat. E rendezés előfeltétele azonban az — és erre már többször rámutattam —, hogy teljes nem­zeti egyenjogúságunk maradék nélkül elismer­tessék és hogy megszűnjék az egynlőtlen el­bánásnak az a mégalázó légköre, amely jo­gainkat negligálja, létérdekeinket semmi sem veszi és az együttműködés érdekében csakis tőlünk követel egyoldalú áldozatokat. Francia­országnak ügyünk és sorsunk iránt újabban örvendetesen tapasztalható érdeklődése és az a néhány megértő és jóindulatú felszólalás, amely a napokban a belgrádi törvényhozó tes­tületekben elhangoztt, remélni engedi, hogy a jövőben talán ezen a téren is javulásra szá­míthatunk. Belső reformok és a nemzeti egység. Ezeket a nagy külpolitikai célkitűzésein­ket, amelyek nyilvánvalóan igénybe veszik a nemzet összes számotevő erőit, — csakis ntyu­godt, békés, kiegyensúlyozott belpolitikai at­moszférában leliet szolgálni. Törekvésem te­hát odairányul, "hogy egyrészt olyan nyugodt, kiegyensúlyozott belpolitikai atmoszférát, igaz­ságos és egészséges szociális viszonyokat te­remtsek, amelyek lehetővé teszik a nemzet összes népi erőinek kifejlesztését és érvénye­t sülését, másrészt pedig, hogy távoltartsam a közélettől azokat a problémákat, amelyeket megoldani amúgy sem vagyunk képesek, de amelyek forszírozása megbontaná a mindenek­fölött kívánatos nemzeti egységet és harmó­niát. Meg fogjuk alkotni a titkos választó­jogot, de vigyázni fogunk arra, hogy a nagy­fontosságú alkotmányreform ne járjon a nem­zeti érdekek csorbulásával. Át fogjuk szervezni a központi és helyi közigazgatást, a modern közigazgatási és nép­gondozási elveknek megfelelőien: eközigaz­gatás teljes politikai pártatlanságának bizto­sításával. Intézményesen biztosítani akarjuk és fogjuk a közéleti tisztaságot. Megszüntetjük mindazokat a visszásságokat, amelyek egyes állások és jövedelmek aránytalan megoszlása miatt jogosan hívják ki a közvéleményt, kü­lönösen pedig a nehéz sorssal küzdő fiatalság kritikáját. A fiatalság kérdését illetőleg hang­súlyoznom kell, hogy minden kormányzati ak­ciónk mélyén az a szándék rejlik, hogy biz­tosítsuk e fiatalság számára mind a közigaz­gatási élet, mind pedig az államvezetés terén azt a szerepet, amely őt méltán megilleti. Gazdasági és szociális téren kétirányúak a feladataink: egyrészt napról-napra rugal­masan alkalmazkodni a gazdasági válság ál­tal felvetett problémákhoz, konzerválni és a jobb időkre átmenteni a nemzetgazdaság és a nemzeti társadalom egészséges ereit, más­részt már most lefektetni az alapjait a nem­zet jövő Jdegyensúlyozott, harmonikus, gaz­dasági és szociális struktúrájának. E célok érdekében rendezni fogjuk a gazdaadósságokat, de az erre irányuló törek­vésünkben szigorú figyelemmel leszünk arra, hogy ez a rendezés ne érintse az ország egész­séges "hitelszervezetének teljesítőképességét. Egyensúlyt akarunk teremteni az ipari és a mezőgazdasági árak között, ügyelni akarunk a kartelek árpolitikájára annak az elvnek szem­előtt tartásával, hogy a modern gazdasági élet ez alakulatai ne kerékkötői, de előmoz­dítói legyenek a gazdasági élet prosperitá­sának. Megkezdjük a telepítés nagy problé­májának megoldását, hogy ez által a birtok­viszonyokat egészségesebbé tegyük és gazda­sági törvényhozásunkat két törekvés fogja át­hatni: egyrészt, hogy igazságosan arányosít­suk a nemzeti jövedelem megoszlását az egyes termelési ágak és termelő egyedek között, másrészt, hogy a termelés terheit egyensúlyba hozzuk annak eredményeivel. Jelszavunk ma­rad a régi: a munka, a becsületes munka megbecsülése és megvédése. Befejezés. Magyar Testvéreim! Az elmondottakkal két célt akartam szolgálni: megszilárdítani azt a közvetlen és benső kapcsolatot, amelyet kormányralépésem óta oly nagy gonddal ápol­tam, amely nélkül nem tehetnék egyetlen ered­ményes lépést sem előre. A másik célom pe­dig az, hogy a mult és a jövő, a végzeítt munka és az elvégzendő feladatok, a bajok és a nehézségek, de ugyanakkor a lehetősé­gek és a reménységek őszinte feltárásával megszilárdítsam bennetek a hitet és a bizal­mat magatok és a nemzet jobb jövője iránt. Eddigi kormányzati munkásságunk meg­erősítette bennünk azt a hitet, hogy önfegye­lemmel, szervezetten, hősi akarattal, nemzeti öntudattal áthatott kötelességteljesítéssel nem­csak feltétlenül leküzdjük az elénk tornyosuló nehézségeket, de megnyitjuk az útat a magyar érdekek igazságos és méltányos érvényesü­lése elé. Ebben hiszek alázatos keresztény ma­gyar lélekkel! ANYAROZSOT KŐRISBOGARAT és minden más gyógynövényt minden m ennyiségben alegmagasabb árban vásárol Dr. MIKLÓS Gyogynövénynagykereskedés Rt. — Budapest, V., Vilmos császár=út 6. szám. — Telefon: 805-77. llllllllllMlilflIIII

Next

/
Thumbnails
Contents