Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-07-22 / 29. szám
ReMá m atelzor érvényesül, />a mii igér, beíel/eslíL Jltei §así}€i]fíóra szorul, n«* \-visz! s nem fatr pórul. a ugyanekkora területet. — Kimondották, hogy Kalmár István Major-utcai 370 •-öl ingatlanát városrendezési célra 6000 pengőért megveszik, s eladónak megengedték, hogy a házat lebonthassa, használható anyagát, gyümölcsfáit stb. onnan elvihesse. —• A m. kir. faiskolának az általa kertészeti célra használt 10 kat. hold városi ingatlant 10 esztendőre újból bérbeadták kat. holdanként az eddig fizetett IV2 m m- helyett 2 mm. búzáért. — Pátkai Lajossal a szemétfuvarozást illetőleg pótszerződést kötöttek, mely szerint Pátkai ezután négy szemeteskocsit járat, s köteles a szemetet a város minden utcájából elhordatni és pedig nem csupán a trágyául felhasználható hulladékot, hanem az építési törmeléken kivül az edény- és üvegcserepet is, ha azt külön összegyűjtve adják át a szemetesnek. Viszont a város 100 köbméter tapolcafői követ bocsát ingyen Pátkai Lajos rendelkezésére, hogy a szemétlerakodó helyhez vezető utat megjavíttathassa. — A város Jókai-utcai bérházában egy földszintes négyszobás-konyhás lakást dr. Tóth Ferencnék évi 1260 pengőért bérbeadtak. — Több kisebb bérleti és illetőségi ügy letárgyalása után Kunt Testvérek építőmesterek cégnek a moziépítéséből még fennálló 16.420.25 pengő követelésére 10.000 pengőt a Pápai Hitelbank útján folyósítottak. Ezek után a hosszúra nyúlt gyűlést, amelyen vége felé már alig voltak 10—15-en, polgármester 7 óra tájban berekesztette. Országos lovaspoló mérkőzések Pápán. Városunk eddig is mindig az élen haladt, mert úgy a vezetőség, rniqt a lakosság nemcsak megértette, de átérezte azt, hogy a kultúra fejlesztése az érvényesülés kútforrása. Kis hazánkban sok várost bejárhatunk, mig annyi iskolát találunk, mint ahány Pápán áll a nevelésügy szolgálatában. Az ép lélek ápolása mellett sohasem volt másodrangú kérdés az ép testnek fejlesztése városunkban. Minden sportág, mely a testnevelésre fontos, igen szép számú követőre talál s eredmények szempontjából is felemelt fejjel álljuk meg helyünket mindenütt, hol versenyzőink porondra szállnak. Az erre hivatottak ügybuzgalmát dicséri, hogy e hó végén a lovaspoló-mérkőzések is hajlékot kapnak városunk falai között. Itt megemlítendőnek tartjuk, hogy Magyarországon ily nagyszabású lovaspoló mérkőzések eddig csak az ország fővárosában voltak, így a vidéki városok közül ebben is Pápa vezet. Büszkén merjük hirdetni, hogy azért van ez így, mert az irányítók a közönségben mindig megértő követőkre találtak. A lovaspoló-mérkőzések iránt a városban eddig is igen nagy érdeklődés mutatkozott. A helyi csapatok között tartott gyakorlójátékok is mindig igen szépszámú közönséget vonzottak s mondhatnám az országos viszonylatban is ritkaszép várkertünk — mely ok nélkül igen nagy elhagyatottságban van — jóformán csak ilyen alkalmakkor szokott látogatott lenni. Hogy ez tényleg így van, idézek egy elkapott kijelentést: »A pápaiak, úgylátszik, a loVaspoló-mérkőzéseket divatbemutatók tartására is felhasználják«. De láttunk is egynéhány igazán ízléses ruhakreációt. A közönség azonban írem elégszik meg azzal, hogy csak a lovasok és lovak impozáns vetélkedésében gyönyörködjék, a játékokban szívvel és lélekkel részt is kivan venni, erre a játékok szabályainak ismeretére is szüksége van. Szemfüles tudósítónk a nagyközönség eme óhajának kielégítése céljából illetékesek| nél utánnajárt s így módjában van a játék | megértéséhez szükséges ismeretekkel szolgálni. A lovaspoló játék igen nagy hasonlatos| ságot mutat a labdarúgással, talán ez is egyik I oka, hogy oly nagy közkedveltségnek örvend. A lovaspoló-mérkőzések a hagyományoknak megfelelően »Kupá«-kért folynak, a csapatok körmérkőzése alapján döntik el az elsőséget. Egyszerre két csapat küzd a gyepen, melyek 4—4 játékosból állanak. A pálya két végén egy-egy kapu áll, a lovasok igyekezete oda irányul, hogy a kis bambusz labdát hosszú nyélre erősített kalapácsaikkal az ellenfél kapujába üssék. A téglalap alakú pálya felezési vonala mentén állanak fel a csapatok tagjai egymás mögött, a saját kapu térfelén, arccal a biró felé fordulva. A párhuzamosan felálló lovas sorok közé gurítja be a biró a labdát s kezdődik a küzdelem, igazán élvezetes képet nyújtva, mert lótól és lovastól igen nagy ügyességet kiván, hogy a szédítő iramban céltudatosan irányítsa a kis, alig ökölnagyságu labdát. Érdekes megfigyelni, hogy a lovak mily igyekezettel vesznek részt a játékban, viszik lovasukat azon a vonalon, honnan a legbiztosabban üthetik el a labdát, mert egy elhibázott ütés igen nagy hátrányt jelent a csapatnak, ugyanis a lovat megfordítani s ismét ütéshez jutni, igen nagy feladat. Ebben mutatkozik meg azután az ügyesség, mely az eredmény kialakulásában döntő szerepet játszik. A csapat tagjai, egymást támogatva, az ellenfél kapuja felé terelik a labdát azon céllal, hogy a kapulécek között átjuttassák azt. Az ellenfél ezt igyekszik megakadályozni s az a törekvése, hogy a labdát az ellenkező kapuba üsse. A labdára rohanó lovasoknak igen elővigyázatosan kell lovagolni és ütőjük kezelésében is nagy jártassággal kell bírni, hogy sem la lovasok, sem a lovak épségét ne veszélyeztessék. Épen ezért minden oly cselekmény, mely akár a lovas, akár a ló veszélyeztetésével jár, büntetést von maga után. Ilyen büntetések a 40, illetőleg 60 yardos büntető ütés (ez a labdarúgásnál nagyjából a szabadrúgásnak, illetőleg a 1 l-esnek felel meg). Ha valamelyik csapat gólt ütött, a csapatok kaput cserélnek. A játék tartama négyszer vagy hatszor 8—8 percig tart (chukker: ejtsd csökker), melyekbal azon idő, mig a labda a pályán kivül van, leszámít. A chukkerek végét egy gongütés jelzi, az utolsó csökker azonban nem a gongütésre ér véget, a játék addig folytatódik, mig a labda valamely irányban a pályát el nem hagyja. A lovasok minden csökker után lovat cserélnek, mert a lovak nem birják egyhuzamban az öldöklő iramot. A játékosok tudása nem egyenlő, ezért a küzdelem nyíltsága érdekében a játékosok tudásuk szerint osztályoztatnak. így a csapatban játszók pontszámai arányában, a gyengébb csapat meghatározott gólelőnnyel indul. A játékot egy lóháton ülő biró vezeti két határbiró és két kapubiró közreműködésével. Az idő mérésére külön személy áll rendelkezésre. Fentiekben igyekeztünk röviden összefoglalni a lovaspoló szabályait oly mérvben, hogy a közönség a játékokat élvezettel és megértéssel tudja követni. Értesülésünk szerint a mérkőzések folyó hó 26., 28. és 30-án a várkerti pályán folynak, naponként 3—4 játszma kerül lebonyolításra. (Jlfmm Mtácty 0.3 literes üveg -.92 1 literes " 2M4 Az üvegért betétet számítunk. (Mdní ^uiiiw r.L A rendezőség gondoskodott -arról, hogy a naponként megtartandó mérkőzések programmja a színhelyen kiosztásra kerüljön, ezek hátlapján a fentiekben közölt játékszabályokat mindenki megkapja. A városban kifüggesztett hirdetések részletes felvilágosítást adnak. Viszontlátásra a várkertben! -y. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Dr. Antal Géza püspök külföldi útjáról e hó 20-án székhelyére vissza érkezett. — Vármegyei kisgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági kisgyülése legutóbbi közgyűlésén dr. Kenessey Pongrác főispán méltatta Kránitz Kálmán felszentelt püspök, nagyprépost és Simon György prelátus kanonok érdemeit, kik közül az előbbi a kormányzótól a csillaggal ékesített II. osztályú magyar érdemkeresztet, az utóbbi pedig a II. osztályú magyar érdemkeresztet nyerte. A kitüntetettek nevében Kránitz püspök mondott köszönetet. A kisgyűlés jóváhagyta Pápa megyei város képviselőtestületének a természetes jégbeszerzésről alkotott, j valamint a tüzrendészeti szabályzatot is. Veszj prém városának azt a határozatát, amellyel két ! gyakornoki állás szervezését mondta ki, jóvái hagyta. A Gyümölcstermelők Országos Egye| sülete veszprémmegyei fiókja részére, tekintettel I arra a kulturmisszióra, amit a fiókegyesület a ! piacszerzés, a gyümölcstermesztés fokozása és i gyümölcsnemesítés terén végez, évi 250 pengő I segélyt szavazott meg. — Egyházmegyei közgyűlés. A pápai református egyházmegye f. hó 19-én, szerdán tartotta évi rendes közgyűlését városunkban, a kollégium dísztermében, Jakab Áron esperes és dr. Jókai-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok elnöklésével. A gyűlést megelőző napon a tanügyi bizottsági ülésen Kiss Zoltán tanügyi elnök tette meg jelentését az egyházmegye tanügyi állapotáról, mely jelentés során több aktuális kérdést megvitattak. Majd lelkészegyesületi gyűlés volt, melyen a Szentírás régebbi és újabb magyar fordításairól Kiss Zoltán nyárádi és Bujáki Miklós mezőlaki lelkészek tartottak az eredeti görög szöveg alapján összehasonlító kritikai értekezést, a jelenvoltaknak épülésére. Arany János biblikussága címmel Császár Károly padragi lelkész tartott felolvasást,, melyhez gyakorlati értékelés szempontjából Olé Sándor pápai lelkész szólt hozzá. Kiss Sándor a Kálvinista Szemle képviseletében beszélt arról, hogy mik a teendőink a mostani válságos időkben. Kovács József csetényi lelkész a mostani vagyoni és erkölcsi leromlásban a lelkek megmentéséről beszélt, melyhez Mészáros András dudari lelkész szólt hozzá. Maga az egyházmegyei közgyűlés másnap reggel 8 órakor a templomban tartott istentisztelettel kezdődött, melyet Jakab Áron esperes végzett. Utána a kollégium dísztermében gyűltek össze a közgyűlés alkotó tagjai, kik között szép számmal voltak világiak is. Ott voltak többek között: dr. Domokos Sándor soproni kir. törvényszéki tanács-elnök, dr. Konkoly Thege Sándor kir. közjegyző, kormányfőtanácsos, Elekes Gyula rédei uradalmi jószágigazgató, Keresztes József devecseri kir. vezető járásbiró, Fejes Zsigmond, a helybeli ref. gimn. igazgatója, dr. Adorján Gyula, dr. Molnár I Imre, dr. Jílek József ügyvédek és még sokan ; mások. A gyűlést dr. Jókai-Ihász Miklós egy! házmegyei gondnok nyitotta meg, az egyházi 1 közéletet érintő, minden kérdést felölelő szép Sipiczkynél, Főtér 27
