Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-07-01 / 26. szám

/I erenc Theol. önképzőkör Helyben. \I HÍRLAP ENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A nemzeti egység kibontott zászlaja alatt országszerte megindult a szervezkedés a magyar erők összefogása érdekében. Több mint háromezer városban és községben alakultak meg eddig a helyi keretek, amelyek a szervezkedés körének a nép felé való minél szélesebb kimélyítésére hivatottak. Nagy, nemzeti jelentősége van ennek a megmozdulásnak, melynek élén Gömbös Gyula miniszterelnök áll. Ilyen sorsdöntő időkben, mint amilyenben élünk, tömörülnie kell a nemzet minden erejének, hogy az elénk táruló, sorsunkat megalapozó problémákat minél sikeresebben oldjuk meg. Ennek a célnak az érdekében van szüksége Gömbös Gyulának egy rugalmas, feltétlen nemzeti alapon álló s reformoktól vissza nem riadó pártszervezetre, amely eltérőleg az eddigi pártalakulásoktól, senkit sem zár ki szervezetéből, senki ellen nem indít harcot, sőt feladatának tekinti, hogy még azokat is meggyőzze a tömörülés országmentő fontosságáráól, akik ma még talán kishitüen szemlélik ezt a megmozdulást, avagy nem érezték át kellően a nemzeti erők harmonikus együttműködésének rendkívüli jelentőségét. Ez a szervezkedés mindenekfelett még a népi erőkre kiván támaszkodni. Ez önként következik abból a programmból, amelynek pontjait Gömbös Gyula miniszterelnök a Nemzeti Munkatervben tárta az ország nyilvánossága elé. Ez a programm, amely a nemzeti egység pártja szervezkedésének fundamentumát jelenti, tele van reformgondolatokkal, de célkitűzéseit nem a meglévő értékek forradalmi lerombolásával, hanem a természetes fejlődés reálpolitikájával kívánja biztos tempóban tartott tervszerű előrehaladással megvalósítani. A Nemzeti Egység Pártjának szervezkedése tehát történelmi jelentőségű mozzanat a magyar nemzet életében, amely nem retten vissza a titkos választójogi alkalmazásával a magyar közélet erőinek őszinte népi megnyilatkozásától, de ugyanakkor nem zárja ki a közügyek területéről azokat a konzervált értékeket sem, amelyek munkábantartása elszakíthatatlan kapcsolatot jelent a magyar közélet történelmi kialakulásával. Sőt minden törekvésünk arra irányul, hogy minél több értéket összpontosítsunk ebben a széles mederrel biró, minden magyart egységbe foglalni kívánó szervezkedésben, mert amikor adva van egy népies erőkre támaszkodó szervezet s ennek programmja az űj Magyarország megalapozását és további dicső életét kívánja szolgálni, múlhatatlanul szükségünk van olyan vezetőkre, akik nemcsak hogy megértik a kor szellemét, de mint kiművelt fők, el is tudják látni azokat a feladatokat, amelyeket ezek a nehéz sorsdöntő napok parancsolóan előírnak. Őszinte öröm tölti el lelkünket, amidkor látjuk, hogy az ország legapróbb falucskájában is kigyúltak az őrszemek s bevilágítanak tábortüzükkel a széthúzásra s pártoskodásra hajlamos magyar erők éjszakájába. Az őrszemek elfoglalták helyüket s a sereg toborzása biztatóan halad előre a nemzeti egység jegyében. Példátlan a magyar történelemben, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen eredménnyel zárulódjon szervezkedés, mint amit a Nemzeti Egység Pártja fel tud mutatni. Ez .nyilván mutatja, hogy a tudat alatt ott szunynyad mindenki lelkében az a hő óhajtás, hogy ez a sokáig nélkülözött nemzeti egység testet öltsön, mert mikor világszerte azt kell tapasztalnunk, hogy csak a szervezeti erők tudják megvetni hátukat az élet eltipró megnyilatkozásaival szemben, lehetetlen, hogy mi, megcsonkított s erőnkben megfogyatkozott magyarság, ne ismerjük fel az összefogás nemzetmentő jelentőségét. Ezt a kévét Gömbös Gyula kötötte össze s ő hivatott őrködni azon, j hogy avatatlan gonosz kezek szét ne bontsák ; azt, mert ha ismét bomlott kéve módjára az idők szele játszi kedvének martaléka leszünk, nagy kérdés, hogy ilyen világgazdasági és politikai pusztító órákban a szerte gondolkodó nyolc milliónyi magyarság megállja-e helyét a Duna medencéjében. A Felsödunántűli Mezőgazdasági Kamara szombathelyi vándorgyűlése, Kállay földmíveléstígyi miniszter beszéde. A Felsődunántúli Gazdakamara szombathelyi vándorközgyülésén gróf Khuen-Héderváry Károly elnök meleg szeretettel üdvözölte Kállay Miklós földmívelési minisztert, aki négy napos felsődunántúli körútján személyesen járja be Komárom-, Győr-, Vas-, Veszprémvármegyék földjét, hogy az aratás előtt megnézze a dunántúli gazdák munkáját. Vasvármegye székházában 600 főnyi gazdaközönség igen lelkes ovációval tüntetett Kállay Miklós mellett. Ostffy Lajos dr. főispán a vármegye, Szentmártony Radó Lajos az 50 éves Vasvármegyei Gazdasági Egyesület nevében üdvözölte a földmívelésügyi minisztert és a kerületi gazdakamarát. Gróf Khuen-Héderváry Károly elnöki megnyitójában a gazdaadósságok rendezésére nézve a hat kamara által elfoglalt egységes elvi álláspontokat szögezte le. A határozati javaslatot dr. Ormándy János kamarai igazgató terjesztette elő. Szűnni nem akaró lelkes ovációk közben állt fel szólásra Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter és közel egy órás beszédében sorra vette az aktuális gazdaproblémákat. A miniszterelnök bejelentette, hogy ez évben a gazdaadósság-rendezés meglesz. Igen sok belső és külső akadály elhárítása vár megoldásra: a betevők, a hitelezők, a külföld érdekei élesen ütköznek az adósok érdekeivel. Zálogleveleknél a külföld emel vétót. A földszerzési vágy nem bolsevizmus; a magyar jövőt a földszerző magyar gazdák százezreire akarja felépíteni. Merész ugrást sem gazdaságilag, sem politikailag nem lehet ma felelős tényezőknek megtennie. Egymás rovására nem lehet a lakosság rétegeit tönkretenni. Teljes egészében elfogadja a kamara javaslatait. Majd a termés1 értékesítésről, a buza, gyümölcs, állatexportról beszél, az osztrák, a német, a cseh tárgyalások súlyos szempontjait taglalja. A terme-, lési költségek csökkentésében a különféle közterhek mérséklése, a kínai vámfalak lebontása, az ipari árak csökkentése, a kereskedelem megszervezése, a szállítási könnyítések képezik a kormányzat gondját. A gazdák szervezkedése nem fogyasztó- és nem kereskedőellenes célzatú. A londoni konferenciáról részletesen megemlékezik. »Mint az 1000 éves magyar föld fia becsülettel akarok munkám végeztével a magyar földbe pihenni térni! Az aratásra menő gazdát biztató ígéretemmel kísérem útjára és egy embertől telhetően teljesíteni fogom kötelességemet a Haza földje iránt!« Lelkes ünneplés volt a kamara közgyűlésének zúgó visszhangja Kállay Miklós miniszter komoly, megfontolt és a földszeretettől mélyen izzó beszédére. A bizalmat és hitet keltő szavakért — mondja gróf Khuen-Héderváry Károly —egy emberként állunk mi, FelsőCiángázzal férget (poloskát) irt teljes garanciát vállalva Dalíler Sándor szobafestő és mázoló — Pápa, Rákóczi-utca 21. sz. dunántúl gazdatársádaíma a magyar föld minisztere mögött, midőn nehéz harcokat vív a magyar gazda munkájának értékesítéséért és a termelés átmentéséért. A kamara éves működési jelentése feletti vitát is végighallgatta Kállay Miklós földmívelési miniszter. Szávozd Richárd az idei burgonyatermelés értékesítésére vonatkozó tervezetet adott elő, mely a fogyasztónak olcsóbb árat, a termelőnek nagyobb árat tenne lehetővé. A fővárosban a gazda három' pengős burgonyájából a fogyasztó részére 18 pengős detailár alakul ki. Dr. Mohácsy Lajos lelkész állategészségügyi vonatkozású javaslatokat ad elő a járványok csökkentése, a cigányok garázdálkodásának leküzdése tárgyában. A lótartást a cigányoknál el kell tiltani. Lits Ferenc az ipari kartelek szigorú megrendszabályozását sürgeti. Baják János (Esztergom) a fővárosi piacok gazdaellenes magatartását konkrét esetek kapcsán panaszolja. Németh Boldizsár a mezőgazdasági munkásságnak közmunkák útján való kenyérhez juttatását sürgeti. Kiss Dénes (Takácsi) a mezőgazdasági termény és termékárak emelését, Farkas Dénes a gazdák teljesítőképességének, az agrárárak nívójának figyelembevételét és általános gazdamegsegítő széleskörű kormányintézkedéseket, cselekedeteket sürget. A vidéken az altruista intézetek kíméletlen eljárása az adósokkal szemben igen nagy visszatetszést szül. Ezután az Országos Mezőgazdasági Kamarában megüresedett tagsági helyre megválasztották Ostffy Lajos dr. vasmegyei főispánt. — A Kamara közgyűlését a »Sabaria«ban társasebéd követte, melyen Szávozd Richárd, Ormándy János dr. és Kiss Dénes szólaltak fel, köszöntve Vasvármegye gazdáit és mintaszerű gazdasági egyesületüket. Hogyan utazhatunk a gödöllői cserkész-világjamboreera? 1. Utazási kedvezmények a nagyközönség részére. A gödöllői cserkész-világjamboreera a kereskedelemügyi miniszter engedélye alapján féláru vasúti jegy váltására jogosító igazolványokat bocsát ki korlátolt számban a Világjamboree táborparancsnoksága. Ezek a zöld színű igazolványok Pápán a Máv. Menetjegyirodában (Leszámítoló Bank, Fő-utca) szerezhetők be július hó 15-től kezdve 1.60 P-ért. Ez igazolványok birtokosai a világjamboree területére szóló belépőjegyet is kedvezményes áron kapják, ezenkívül szálloda, fürdő, villamos stb. kedvezményben is részesülnek. A világjamboree területére csak belépőjeggyel lehet bejutni. A belépőjegy ára ünnepnapokon, s a megnyitás és zárás napján 2.50 P, egyéb napokon 1.50 P. Fiatalkorúak és cserkészszülők a .belépőjegyet ünnepnapokon s a megnyitás és zárás napján 1.50 P-ért, egyéb napokon 1 P-ért kapják. A jamboreen részt nem vevő cserkészek igazolványuk felmutatása ellenében 50 filléres jeggyel léphetnek a tábor területére. Hat évnél fiatalabb gyermekek pedig hozzátartozóik kíséretében ingyen mehetnek be. A kedvezményes belépőjegy váltására jogosító igazolványt a 227. sz. Gróf Tisza István cserkészcsapat (Ref. Kollégium) tagjainak hozzátartozói július 24— 27-ike között vehetik át Nagy Endre kollégiumi tanár, cserkésztisztnél. 2. Aug. 3—16-ika közötti hétköznapokon az ország különböző részeiből gyorsvonati sebességgel közlekedő gyermekvonatok fognak a jamboreera indulni. E gyermekvonatokra. a jegy a megfelelő személyvonati III. oszt. jegy 1/

í részébe kerül, tehát