Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-06-17 / 24. szám

.49 Ha ugy érzed magad, Hogy nehéz a? élet, Fél pohár S kedved újra éled! Igmándi Miska győr—balatoni műutat az építési programban elsőnek fogják megépíteni. Az értekezleten szóvátették azokat a panaszokat, amelyek szerint egyes bakonyi uradalmak díjat szednek a turistáktól azért, hogy azok az erdőben sétálhassanak. Ezzel kapcsolatban sürgették a túristatörvény megalkotását és ennek érdekében feliratot is intéznek a miniszterhez. Elhatározták, hogy bizottságot alakítanak, hogy addig is, amíg a túristatörvényt megalkotják, az uradalmakkal a lehetőség szerint rendezzék a vitás kérdéseket. Ez a bizottság megtárgyalja a balatoni idegenforgalom érdekében szükséges egyéb teendőket is és evégből már a legközelebbi időben megbeszéléseket tart. Lapunk zártakor arról értesültünk, hogy a kormány a Győr—Pápa—Balatoni műút megépítését egy millió pengővel támogatja. Örömmel vesszük tudomásul. Félóráig repülőgépen. Reklámkörútján városunkba érkezett a világhírű Schmoll-gyár repülőgépe; ezúttal alkalmam nyílt nekem is egyik este, € hó 15-én, városunk felett egy nagyon kellemes és érdekes repülőútat megtenni. A pilótával, Kirják Istvánnal a Royalszállóban találkoztam. Mint ilyen, a világháborút is végigjárta; higgadt, erősidegzetü ember benyomását kelti, meglátszik rajta, hogy »látott már nagyobb szeleket« is. Innen, ugyancsak reklámautójukon vitt ki a takácsi út melletti rétre. Már messziről lehetett látni a tömeget, amint kíváncsian nézeget be a rögtönzött sátorhangárba, hogy közelebbről is láthassa a repülőgépet. A pilóta kíváncsi érdeklődésemre elmagyarázott mindent. A gépet egy kilenc hengeres, 120 lóerős mótor hajtja; a Schmoll és I^asta szavak váltakozó kivilágítása automatikusan történik. Végre kihúzták a gépet a »hangárból« és felszólítottak, hogy szálljak bele, de előbb aláírattak velem egy nyilatkozatot, mely szerint baj esetén felelősség a ^gyárat nem terheli. (Ebben a .pillanatban bevallom, a szeretteimre gondoltam és magamban röpke búcsút küldtem feléjük.) De én ezek után is megőriztem jókedvemet, a gépbe leszíjjaztak, már búg is a mótor, a gép gurulni kezd és szinte észrevétlenül elhagyja a sáros — vagy, nyár lévén, mondjuk: poros — földgolyóbicsot. Mintegy 300—400 méter magasságba emelkedve, elértünk a város fölé. Pompás látvány tárul a szemlélő elé. Jobban mutat Pápa felülről, mint lentről! A város főbb útvonalait nagyon jól ki lehetett venni. Az égő villanykörték, mint valami sorbaállított szentjánosbogárkák mutatták az utcák kanyarulatait. A szép Esterházy-kastély a legkiemelkedőbb pont, közvetlen mellette a várkert bontakozik ki a ritka csoportokban álló fáival, majd a Tapolca, akárcsak egy ezüst kígyó. A szürkület homályában a nagytemplom, kollégium és az erősen kiemelkedő Anna-kápolna, mint régi ismerősök integetnek felém. A szántóföldek különböző színű táblái azt a benyomást keltik, mintha megfésülték volna őket. Végre rövid félóráig tartó repülés után a gép siklószerüen leszállt. A leszállás helyét a sötétben piros és fehér fénycsóvákkal mutatták lentről. Űjból autóba ülve az ideálisan sima légi út után jött a valóság, a kegyetlenül rázó győri út. A pilóta megemlítette, hogy ilyen rossz úttal még egyetlen városban sem találkozott! Ügy látszik, Pápa így akar feltűnni az idegen előtt. . N. Z. ÚJDONSÁGOK. — Képviselőnk a felhatalmazási vitában. A felhatalmazási törvényjavaslat vitája során hétfőn dr. Ángyán Béla, a pápai kerület orsz. képviselője is felszólalt. Beszédében mindenekelőtt az általános gazdasági helyzettel kapcsolatban megállapította, hogy a régi gazdasági iskola túlélte magát, többé életre nem kelhet. Akik ehhez az iskolához ragaszkodnak, — folytatta Ángyán, — azok nem liberálisak, hanem reakciósak, akik nem látják a jövő útját és a jelen követelményeit. A gazdasági fejlődés útján természetszerűen odáig kellett jutni, ahol ma vagyunk. Az egyetemes nemzeti érdekkel szemben minden magángazdasági szempontnak deferálini kell. Ha a gazdasági liberalizmus eszközeiben a reform nem érvényesül, akkor a nemzeti munkaterv nehezen fog megvalósulni. 1913-ban nagyobb volt a világ kereskedelmi forgalma, mint ma. Ez azt jelenti, hogy az exportra termelő nagyipari államok rövidesen rosszabb helyzetben lesznek, mint a kis agrárállamok, amelyek ma nem tudnak exportálni. Józan, mérsékelt autarchiára kell áttérnünk, mert ez egy adottság, amellyel szemben nem zárkózhatunk el. Hiszen látjuk, hogy mindéin állam ebben az irányban halad. Szem előtt kell tartanunk, melyek azok a szempontok, amelyek szerint egy nagyobb autarchiával egyesülnünk kell. — Nagyszabású tervet kell kidolgoznunk, amely a gazdasági és ipari téren a szervezkedésbe ! kezd. Ebbe a tervbe bele kell illeszkednie az j ország egész pénzügyi és gazdasági politikájának és jogszabályalkotásának. Ez nem tervgazdaság, hanem csupán a gazdasági élet tervszerű irányítása, amely, szemben a gazdasági liberalizmus iskolájával, állami feladattá vált. Ez nem jelenti a kapitalista termelés végét, hanem éppen ellenkezőleg, a reneszánszát. Majd a telepítési problémával foglalkozott és azt fejtegette, hogy a kötött birtokokat a telepítés céljaira fel kell szabadítani, a terv kidolgozását pedig négytagú bizottságra kell bízni, mert különben nagyon lassan fog megszületni a telepítés terve. Felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében helyes volna a munkakényszer bevezetése, a fiatal korosztálynak néhány hónapi munkába való hívása. Végül a királykérdésre áttérve kijelentette, hogy a nemzetnek fontosabb problémái vannak, mint a királykérdés, amit hajánál fogva ráncigáltak ide. Zichy Jánossal polemizálva kijelentette, hogy a Duna-medencében államszövetségről beszélni azt jelenti, mint az integritás elvét feladni. Zichy János nem így érthette kijelentéseit, ezért felszólítja, hogy magyarázza meg könnyen félreértésre alkalmat adható szavait. — A kollégium évzáró ünnepe. A helybeli ref. főiskola vasárnap délelőtt 11 órakor nagy közönség jelenlétébén tartotta évzáró ünnepét. Dr. Tóth Endre főiskolai igazgató a tanévről szóló jelentése első részében nevezetes jubiláris dátumról számolt be: idén van ugyanis 150 esztendeje annak, hogy a kollégium száműzetéséből, Adásztevelről ismét Pápára visszaérkezett és ezzel a kollégium új, viruló élete megkezdődhetett. Ez érdekes történeti visszaJcei>erék, középamerikai és columbiai kávé fajtákból összeállított erőteljes izü Kávé . . 3-70 Meinl Gyula rí. Horthy Miklós Fő-utca 19. sz. emlékezés után a közigazgató részletesen ismertette a tanév eseményeit. A képzőtársulati jelentést Nagy Gyula ifj. elnök olvasta fel, bemutatván a társulat disztagja, Kozma Andor özvegyének a társulat részvéttáviratára írt meghatott hangú válaszát. A műsoron Böröczky Béla komoly és Bakos Ferenc vig szavalattal szerepeltek, mindketten nagyon szép sikert arattak. Hatásos volt a kar Múzsa-dal éneke, valamint a zenekar száma is. Nagy érdeklődéssel kisérte a közönség a pályatételek eredményéről szóló jelentést, mely az ifjúság elevenen buzgó önmunkásságának szép bizonyítéka. Varga Gyula főiskolai e. gondnok évzáró beszédében éppen ezzel kapcsolatban nagy hatással fejtegette a kollégium ősi hivatását, mely a szabadon tenyészés szellemében mindig hitre, gondolkodásra, munkára és hazaszeretetre nevelte a rábízott ifjúságot. — Nőnevelőnk záróünnepe. Dísztermét zsúfolásig megtöltő nagy közönség jelenlétében tartotta meg a helybeli ref. nőnevelőintézet mult vasárnap d. u. 4-kor évzáró ünnepét. Az ünnepen az intézet igazgatója a nemrég elhunyt nagy magyar költő Kozma | Andor költészetének nemzeti jelentőségét feji tegette. Kozma három gyönyörű költeményé| nek elszavalása, melyekkel Izsó Irén, Pap | Ella és Fehér Rózsi egyforma szép sikert arattak, hatásosan egészítette ki a költőről szóló irodalmi előadást. Mint mindig, ezúttal is nagyszerűen működött közre Ritókh István zenetanár vezetésével az intézet képzős énekkara. Mindkét előadott számuk frenetikus tetszést keltett. De méltóan illeszkedett a műsorba a polgáristáknak Könczöl Irén gondos betanításában előadott üde szép száma is. Morvay Piroska, Labancz Ilona és Kiss Olga zongoraszámai szintén megérdemelt tapsokat arattak. Vargha Kálmán főisk. gondnok évzáró beszédében örömmel állapította meg, hogy a megjelent díszes közönség itt nem évzáró, hanem valóságos irodalmi és művészeti ünnepen volt jelen. Majd gyönyörűen fejtegette a nemzeti zene és dal kultuszának lelket nemesítő, hazafias jelentőségét. — Az évzáró ünnep után, de előzőleg is két napon át nagy közönség tekintette meg az intézet anyagában és szépségében még az eddigieket is felülmúló kézimunka- és rajzkiállítását, melynek sikere V. Horváth Irén és Lauer Gizella szaktanárok szaktudását és fáradozását dicsérte. — 30 éves érettségi találkozó. F. hó 11-én, az iskolák tanévzárási ünnepének napján jöttek össze az 1903-ban érettségit tett öreg diákok, akiknek érzelmeit dr. Cséry Bálint rendőrfőtanácsos tolmácsolta bensőséges, szép szavakkal az igazgató és a tanári kar előtt. Résztvettek az istentisztelen, amikor Ólé Sándor helybeli lelkész, aki maga is a találkozók közé tartozik, mondott mélyen megható prédikációt. Jelen voltak az évzáró ünnepélyen, megkoszorúzták elhúnyt tanáraik sirját. Délben a főiskola köztartáson 32 terítékes bankett volt; itt Pap Zoltán tanár az iskola főhatóságát, dr. Kovács Lajos kir. ügyész a tanári kart és a vendégeket üdvözölte. Az üdvözlésekre Vargha Kálmán főisk. gondnok és Faragó János főigazgató válaszoltak. A találkozón a következők jelentek meg. Dr. Cséry Bálint rendőrfőtanácsos (Budapest), Enzsel Rezső József főintéző (Mezőhegyes), Gőbel Károly ny. miniszteri tanácsos