Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.
1933-01-21 / 3. szám
XXX. évfolyam. 3. szám. Pápa, 1933 január 21. megjelenik minden szombaton. Tek.Theol.Tóth M er enc ni: épzÖkör Laptulajdonos főszerkesztő: főiskola tt_-i , 3*. KÖRÖS ENDRE. Helyben Kiadóhivatal: Petöfl-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A türelem mindenkor dicséretre méltó szép erény volt és azt a bibliai Jób után tán senkisem gyakorolja hosszabb idő óta és megpróbáltatásokkal teljesebben, mint a mi édes magyar nemzetünk. Tűrni és várni megtanultünk a legnagyobb tekintetben, amivel szemben minden más eltörpül, minden egyébnek eltűrése könnyűvé válik. Egyetlen tűrés és várás a mi életünk immár tizenkét esztendő óta. Hogyne tudnánk tehát alkalmazkodni miniszterelnökünk nemzeti munkatervének ama 96. pontjához, amely a többi 95 megvalósíthatásának biztos zálogát a türelemben találja meg. Látva azokat a komoly és férfias elhatározásokat, amelyek máris új lelket öntöttek a nemzetbe és látva az eltagadhatatlan tényleges eredményeket — itt csupán a kamatmérséklésre, az osztrák kereskedelmi szerződésre* méltányos adórendeletekre, az ifjúság térfoglalására és más kisebb jelentőségű, de azért becsülésre érdemes intézkedésekre gondolunk — valóban minden okunk meg van arra, hogy a 96. pontot hittel és bizalommal magunkévá tegyük. Hittel és bizalommal kell megvárnunk, hogy a becsületes és erélyes reformmunka teljes egészében kibontakozhass ék és meghozza a maga áldásos gyümölcseit. Országos egyesület működik annak szolgálatában, annak propagálására, hogy Magyarországon a polgárság névleg is, külsőleg is magyarabb legyen az eddigieknél. Ez az Országos Névmagyaros ító Társaság A társaságnak lelkes, hazafias munkásságu s igazán ideális célokért fáradozó elnöke a napokban felkereste a belügyminisztert és emlékiratot adott át neki. Az emlékirat elmondja, hogy a mult évben 5000 névváltoztatást engedélyezett a belügyminisztérium, de még mindig 3 és fél millió magyar ember él Csonkamagyarország területén, kik idegen hangzású, nevet viselnek, kiknek meg kellene a nevét változtatni, vagy legalább helyesbíteni, hogy kifejezésre jusson nemzeti érzésük és hovatartozan dós águk. A társaság könnyítéseket kért a névmagyarosításokra. Kérte, hogy a kérvény bélyegkötelezettségét szüntessék meg, hogy a csatolandó okmányokat a legkeveH sebbre redukálják, hogy egyugyanazon testülethez vagy intézményhez tartozók tömegesen kérhessék a névmagyarosítást. A néymagyarosításért folyó munkát, azt a jóravaló törekvést, hogy az országban a nevek is hirdessék az egységet és összefőrrást, nem szabad lekicsinyelni és lemosolyogni. A külföldről ideutazó idegen a városok cégtábláinak nevei után itél és azt látja, hogy alig minden harmadik-negyedik névfelirás magyar hangn zásu, a többi mind inémet, horvát, tót, cseh vagy tudja ég milyen nációra emlékeztet. És nem akarja, nem tudja elhinni, hogy azoknak az idegen hangzású neveknek gazdái legtöbb esetben igazán kifogástalan jó magyar emberek. Azt mondja, hogy konglomerátum ez a nemzet, melyből nemcsak az egységes lélek hiányzik, de még az egység létrehozásának előfeltétele és lehetősége is. Vagy fussuk át egy cimtár néhány oldalát. Akár hivatali cimtár legyen az, akár közgazdasági. Hemzseg az idegen nevektől. Több az idegen minden esetben, mint a magyar. Milyen furcsa képet alkot az magának a magyar nemzeti lélekről, aki ilyen címtárból von le helytelen következtetéseket. A névmagyarosítást néhány állami intézményünknél már hatásosan felkarolták. A katonaságnál, a csendőrségnél, rendőrségnél, postánál szorgalmazzák és elősegítik. így kellene elsősorban a többi állami intézménynél is, így kellene a közhivatalokban mindenütt, sőt törvényt kellene hozni arra,, hogy egy bizonyos határidő letelte után nem magyar nevü egyéneket ne is lehessen alkalmazni és kinevezni közhivatalokhoz és közintézményekhez. De a társadalomnak is fel kellene karolni a társadalmi egyesületek révén a névmagyarosítást, hogy minél előbb megváltozzék fonák külszine az országnak. A dunai államok gazdasági együttműködése. Dr. Hantos Elemér előadása. - 1933 január 15. — A pápai Lloyd-Társulat •— mint azt a múltban is jelentős sikerrel tette — a tél folyamán is előadás-sorozatot rendez. Az előadás-sorozat megnyitója dr. Hantos Elemér ny. államtitkár, a neves publicista most vasárnap délután 6 órako: a fenti cimen tartott előadása volt, melv^yk meghallgatására a Lloyd fényesen kivilágított új dísztermét a társulat tagjai, előkelő közönség, hölgyek és urak zsúfolásig megtöltötték. 3 Az elnökség tagjainak kíséretében a pódiumra lépő előadót ja közönség lelkes éljenzéssel köszöntötte. Dr. Lusztig Samu, a társulat főtitkára, lendületes üdvözlő beszédet intézett hozzá, melyben méltatva dr. Hantos politikai és publicisztikai tevékenységét, arra kérte, hogy mutassa meg hallgatóságának a gazdasági nyomorúságból kivezető jutat. Dr. Hantos Elemér előbb hálás köszönettel adózott a főtitkár belsőséges szép szavaiért s azután több mint egy óráig tartó előadásban fejtegette a maga elgondolásait, melyek hazánknak közgazdasági felemelését célozzák. Hantos ezeket íaz eszméket számos értékes cikkben fejtette már ki: álláspontját számos internacionális konferencián is nem kicsinylendő sikerrel képviselte. Mindenesetre azonban sokkal szuggesztív erejübb volt, hogy a kritika, az elismerés, a tervezés s egy bizonyos fokig talán a reménykeltés üdvös szavait is ;a saját ajakáról hallani. Szembeszállt mindenek előtt azzal a felfogással, hogy gazdasági isülyedésünkért kizárólag Trianont lehetne felelőssé tenni. Rámutatott azokra az utakra és módokra, amelyek mellett nézete szerint még lehetetlenül megcsonkított állapotunkban is jobban boldogulhattunk volna. Tárgyilagos megállapításai során nem hagyta azonban figyelmen kivül azokat az erőtényezőket sem, amelyek saját jó szándékunk ellenére megnehezítették azt a közeledést, mely a természettől egybetartozó dunai államok együttműködését saját magunk negációján kívül megakadályozták. Nézete szerint ezt a dunai egységet, amely valamikor a kettős monarchiában oly ideálisan érvényesült, kell valaminő formában újból feltámasztani. A nélkül, hogy kicsinyelni akarná az olasz orientáció jelentőségét, rámutatott azokra az erőfeszítésekre, amiket Itália a maga magtermelése fokozása érdekében évek óta kifejt s amelyinek eredményei kétessé teszik odairányuló exportunk sikerét. Marhakivitelünk is joggal félthető az argentiniai hus versenyétől. Németország hasonlókép heroikus erőfeszítéseket tesz a gabonatermelés érdekében. A tőlünk barátságból átvett nagy búzamennyiséget tovább eladta, mert ma már, mondhatni, teljesen egyedül tudja ellátni önmagát. A mi természetes piacaink gyanánt itt vannak Ausztria és Csehszlovákia, amelyek közül csupán Ausztriával elkerült most egy egyéves szerződést kötni. Mi ez a régi időhöz képest, mikor az ily megállapodások 12 évig voltak érvényesek? Legalább is hasonló viszonyba kellene lépnünk azonban Csehországgal is. Mig ,a másik két szomszédállammal iparunk érvényesülése érdekében kell keresni a kapcsolatokat. Fontosnak tartja a mezőgazdaság érdekében Nyugat felé az ipari védővámok leszállítását. (N. b., ugyanezt a miniszterelnök, ugyanazon napon, mint elhatározott dolgot jelentette be veszprémi beszédében.) Nem gondol persze a régi vámunió megteremtésére, de olyan komolyabb gazdasági kapcsolatok megteremtésére, amelyek mellett meg lehet állítani azt a folyamatot, amit így lehet jellemezni: Trianon révén sikerült a Balkánt macedonizálni, Középeurópát pedig balkanizálni. Dr. Hantos Elemér érvelését természetesen számadatok tömegével támasztotta alá. Előadását tudás lés ötletesség egyaránt élvezetessé és hatásossá tették. Mikor utolsó szaTűzifa, szén és épületanyag legjutányosabb beszerzési forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BODÓ cégnél Telep: Pápa, Győri-ut 26. — Telefonszám: 124. Városi rendelésfelvételi iroda: Horthy Miklós Fő-utca 3. szám alatt. NAGY MARADÉK.V ASAR Megkezdődött a 14 napos nagy maradékvásár, mindenkinek saját érdeke, ha ezen kedvező alkalmat felhasználja BALOG JENŐ divatáru üzletében Kossuth Lajos utca 17. szám. Az elmúlt évben férfi és női gyapjú szövetekből, selymek, parisettek, delének, tweedek, mosó-bársonyok, buret-kelmék, oxfordok, flanelek, barchendekből felgyülemlett maradékokat minden elfogadható olcsó áron árusítom.