Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-05-13 / 19. szám

XXX. évfolyam. 19. szám. Pápa, 1933 május 13. [INDEN SZOMBATON. Eli Tek. Tóth Ferenc Főiskola. Theol. Önképzőkör Helyben. 1 íjdonos főszerkesztő: JRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13, szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Egészen bizonyos, hogy az az élet-halál küzdelem, amit Ausztria ma államiságának független megtartásáért folytat, reánk, magyarokra sem lehet közömbös. Nem első sorban földrajzi helyzetünknél fogva, hisz arról van szó, hogy közvetlen közelünkben megmaradjon-e egy ma nálunk területre és népességre kisebb állam, avagy egy ugrásra Győrtől, Hegyeshalomnál kezdődjék-e már Hitler Nagy-Németországa? A földrajzi helyzettel természetesen szorosan összefügg minden további politikai kialakulás is. Ezt a politikai kialakulást Ausztria szomszédsága esetén évszázados összekötöttségünk és évszázados küzdelmeink és az ebből levont tanulságok alapján feltétlenül sokkal kedvezőbbnek remélhetjük, mint ha az új »harmadik birodalom« terjesztené ki a Lajtán túlra is határait. íme Ausztriával a közös szerencsétlenség óta mintha ma már kezdenők megérteni egymást. Azt, hogy a mi szerencsétlenségünket kezdetben ő is segített tetézni, természetesen soha nem felejthetjük el s a mi revíziós törekvéseinkből az elrablott nyugati végek soha ki nem maradhatnak. Ám az ezután következett nehéz és kinos esztendők soka mégis csak összehozott bennünket valahogy s ma mezőgazdasági piacunknak mégis csak ő a legnagyobb fogyasztója, szegénységében és kicsiségében nem tartja magát többnek, min tmi vagyunk és inkább törekszik velünk barátkozni, mint — bennünket elnyelni. Évszázadokon át hiába próbálkozott ezzel a hatalmas osztrák császárság, a legyengült kis Ausztria mást nem tehet, mint velünk párhuzamosan keresi a boldogulásának útjait. Ellenben az a nagynémet birodalom, mely ma minden módot megkísérel a független Ausztria beolvasztására, ha célját elérné, összehasonlíthatlanul veszedelmesebb lehetne reánk nézve, mint volt Ausztria a kiegyezés óta. Abból a körülményből, hogy ma Németországból nemcsak gabonánk, de tojásunk és baromfink is teljesen kiszorult, sejtheti a mezőgazdaság, hogy mit jelentene számunkra ez a közelség. Hogy egyszerű gyarmattá degradálnának bennünket, amely, maga menjen bár tönkre, köteles potom pénzért élelmezni a hatalmas szomszédot, ez még csak a veszedelem első része. Aki tudja, hogy nálunk a németlakta területeken állandó pangermán agitáció folyik, aki hallott róla, hogy már Lébényben is beléptetik az embereket a Hitler pártjába, aki olvasta Bleyernek a magyar képviselőházban előterjesztett kisebbségi deklarációját, az sejtelmével bírhat annak, mit jelentene számunkra a nagynémet birodalom közelsége. Hiába állna az a tény, hogy mai csonka hazánk egész Európának legnemzetibb állama, megtörténhetnék, hogy azt a 90 o/o magyart, ami a mai Magyarországon él, az 5°/o német jogán akarnák beolvasztani. Még a történeti érvet is meglehetne találni (nem mintha ma nagyon számítanának a történeti érvek, de mert most ez is előnyösen volna felhasználandó): »Magyarország úgyis Ausztriához tartozott, ha Ausztria a mienk, Magyarország az vele jár, akárcsak a kétfejű sas idejében«. íme, ilyen gondolatok cikáznak át az ember agyán, mikor látja, hogyan küzd szomszédunk a valamikor ütőkártya gyanánt saját maga által annyiszor hangoztatott Anschluss réme ellen. Mai küzdelmét nekünk rokonszenvvel kell kisérnünk, mert az Ausztria feje fölött függő terhes felhők a mi számunkra is tartogatnak súlyos villámokat. A polgármester jelentéséből. Hamuth János polgármesternek a városi képviselőtestület elé terjesztett jelentéséből közöljük a következő közérdekű részleteket: Azokat a takarékossági rendszabályokat, melyeket folyó évi március hó 11-iki közgyűlésen volt szerencsém bejelenteni, folytattam és állandóan folytatni fogom s ennek eredményeként ha szűkre szabott keretek között is, eredményeket értem el. Példaképen felsorolom a következőket: A város által fizetendő házbéreknél eddig ez évben 1600 P megtakarítás lesz. A szegényügyi kiadásoknál az ápolónők napidíját 6 pengőről, ami túlmagas volt, 4 pengőre csökkentettem, a kórházi élelmezést napi 1.60 P-ről, ami fejenként túlmagas volt, 1 pengőre szállítottam le. Ezen címen elérhető megtakarítás ez idő szerint összegszerüleg még ki nem mutatható, mert az az ápoltak és az ápolási napok számától függ. A mozgófényképüzemnél havi 125 P megtakarítást értem el. A városházán folyó évi november hó 1-től másik portást alkalmaztam, kinek fűtést és világítást a megegyezés szerint a város nem fog adni. Az ápolda és szeretetházi gondozottak napi élelmezési pénzét a megejtett számítások s a tapasztalatok alapján előbb 45 fillérről 40 fillérre, majd 30 fillérre szállítottam le, anélkül, hogy ez a körülmény az élelmezés mennyiségére és minőségére befolyással volna. Ezt a napi élelmezési díjat csak az árak változás és feltétlen szükség esetén fogom emelni. Ez elég tekintélyes megtakarítást fog jelenteni. A Szeretetháznál a főző irgalmas-nővéren kivül alkalmazott szakácsnőt elbocsátottam, mert arra, mint a tapasztalat mutatta, szükség nincs. E cimen évi 288 P megtakarítás fog jelentkezni. Gondoskodtam továbbá arról, hogy a teherautó az üzemanyag megtakarítása céljából csak a legszükségesebb és csak rentábilis teherfuvarozásra s ezenkívül főként öntözésre használtassák. A teherautóval rendelkezés jogát, felügyeletem alatt, a műszaki tanácsosra biztam. A folyó évben a teherautó összesen csak 7000 kilométert futhat, mert hiteltúllépés nélkül nagyobb kilométerszámu utat nem tehet. A költségvetésben egyes kiadásokat 10o/

0 erejéig zároltam. A kertészeti üzemet szakszerű kezelés és jövödelmezőség szempontjából a mezőgazdasági szakiskola kertészeti intézőjével felülvizsgáltattam. A szakértő véleménye és megítélésem alapján a kertészetnél folyó év őszén 3000 n-öl terület kiürítését s a felszabadult területen takarmánytermelést vettem tervbe. Megállapítást nyert, hogy a csemeték nem szakszerűen ültettettek ki és nem táblák szerint, amely körülmény az áttekintést és ellenőrzést megnehezíti. A kertészetben a csemetéket, disznó vényeket stb. leltárba vétettem s az állandó ellenőrzésről s a számadások rendes vezetéséről és felülvizsgálatáról gondoskodtam. Ennek eredményekéint a mult évi ugyanazon időszakhoz képest 200 P jövödelemtöbblet mutatkozik, mert 1932 január— április hónapban a kertészet jövödelme 278 P 30 f, folyó évben január—április hónapokban ezzel szemben 478 P 30 f volt. A kertészetnél a nagy melegház, mely sok fűtőanyagot emészt fel s egyébként sem felel meg a célnak, használaton kivül lesz helyezendő s ezen nagy melegház helyett az ősz folyamán két kis melegház lesz létesítendő, ami a meglevő anyag felhasználásával minimális költségbe fog kerülni. A jéggyár jövödelmezőségének emelése céljából a műjég házhoz szállításának és a villanytelepen is árusításának megszervezése folyamatban van. Örömmel jelentem továbbá, hogy a Speyer-kölcsönre folyó évben a pénzügyminiszter 450/1933. sz. rendelete alapján csak 5 o/o-os kamatot kell a városnak fizetnie, a tőkére törleszteni ez évben nem kell. Folyó évben a Speyer-kölcsön kamata és 1933 január— februári hátralékos annuitás részlete összesen 37.711 P 63 f-t tesz ki, minélfogva a megtakarítás e címen 56.567 P 74 f lesz. Ezen megtakarítás a költségvetésileg előirányzott kiadások fedezésére fordítandó a rendelet szerint és csak az ez után fennmaradt összeg tartalékolható. A tartalékolt összeg csak a pénzügyminiszter engedélyével használható fel. Rá kell mutatnom ezzel szemben arra a szomorú körülményre, hogy a város jövödelmeiben elég tekintélyes csökkenések jelentkeznek, így pl.: az alkalmazottak kereseti adójánál négy hónap alatt a mult évivel szemben 1429 P, mig az általános kereseti adónál ez évben 12.003 P csökkenés mutatkozik, mert mig 1932-ben 90.668 P általános kereseti adó vettetett ki, addig a folyó évben a kivetés összege 78.665 P. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a mult évben a kivetett összegből kb. 30 o/o töröltetett, akkor az általános kereseti adóból a jövödelem a folyó évben ha 100o/o-ig befolyik, mindössze 55.066 P lesz. A város egyéb jövödelmeinél is észlelhető bizonyos mérvű csökkenés, melyek részletezése azonban ilyen jelentés keretét meghaladja. A jövödelemcsökkenésekre csak példaszerűen mutattam rá. Sajnálattal kell azt is megállapítanom, hogy az első négy hónap jövödelme tjuiajdonképen a fennálló nagy terhek részbeni fedezésére fordíttatott és abból városfejlesztésre egyáltalán gondolni sem lehetett. A város házingatlanai rendkívül elhanyagolt állapotban vannak, úgyszintén az utak megjavítása iránt is sürgősen kellene intézkedni. Ezen intézkedéseknek azonban nagy akadálya az, hogy a jövödelmek nem folynak be oly mérvben, hogy azokból még igazán elsőrendű szükségletek is kielégíthetők volnának. Amennyiben a jövödelmek nagyobb mérvben fognak befolyni, a legégetőbb problémák, mint pl. az útjavítás, megoldására fogok törekedni. Mindezek után ki kell jelentenem, hogy a város pénzügyi helyzetének szomorú állapota a legnagyobb takarékosságot és céltudatos gazdálkodást tesz kötelességünkké. Ebben a törekvésben a tek. Képviselőtestületnek a polgármesterrel az egész vonalon találkoznia kell. Csakis az esetben várható enyhülés és ennek eredményeként a pénzügyi helyzetben az egyensúly helyreállítása, ha minden arra hivatott tényező, minden melléktekintet nélkül, egyedül a város közönsége, az összesség érdekeit szem előtt tartva, vállvetve működik együtt a nagy cél, a reális gazdálkodás és a pénzügyi egyensúly helyreállítása s ezzel a város boldogulása, fejlesztésének lehetősége érdekében. Adminisztrációt illetőleg tisztelettel jelentem, hogy a folyó év végén jelentkező tekintélyes hátralékot jórészt az előadók ledolgozták s a folyó hátralékok már normálisnak mondhatók. Az adminisztrációban a gyors és jó elintézésekre fogunk törekedni. A pénzkezelést illetően több, a visszaéléseket kizáró intézkedést tettem. Folyamatban van az ügybeosztás arányosítása s az egyes hivatalokban az átcsoportosítás. Ha a városházán tervbe vett átalakítások meg fognak történni, a jelenleg nagyon szomorú állapotban levő és valósággal a közigazgatás szégyenét jelentő irattár rendezése meg fog történni. x Mosás végett fehér- és kék ruhanemüeket átveszek s azokat tisztán legjutányosabb munkabér fejében átvasalva hazaszállítok. Szakács József né, Pápa, Lajos-utca 14.