Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-04-29 / 17. szám

XXX. évfolyam. 17. szám. Pápa, 1933 április 29. Tek. F

öisko]

a Fi erenc 77 íeo/ Önké űzőkor Szerkesztőség : Tigei-u,.. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 Tum. Telefon 131. szám. jdonos főszerkesztő: JRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nagyon régen volt már, nem emlékszünk rá egész bizonyosan, de mégis úgy rémlik előttünk, mintha a győztes nagyhatalmak szintén ott lettek volna Trianonban, mikor Csehországot Csehszlovákiává léptették elő és számára hazánk testéből egész Felsőmagyarországot le a Dunáig és majdnem egész Budapestig kikanyarították. Ugy hisszük, valamiféle Írásoknak kellett erről a gyönyörű aktusról fennmaradni. Ha pedig ez Írásokból tényként megállapítható az, ami persze, hogy tény, hogy Csehország mai képtelen és éktelen nagyságát kizárólag azoknak a bizonyos nagyhatalmaknak köszönhette, akkor nem tudjuk megérteni: miért perhorreskál ma Benes minden olyan revíziót, amely ugyanezen nagyhatalmak jelenlétében hajtatnék végre. Persze a félrevezetettek ma már világosan látják az igazságot. Érzi ezt Benes is. Azért nem óhajt ma már az ő fennhatóságuk alatt tárgyalni, s gerálja magát olyasféleképpen, mintha legalább is háborúban győztes gyanánt kapta volna meg az elrabolt területeket. Az sem utolsó dolog, hogy a kettőnk között elképzelt tárgyalások során „egyenlő értékű ellenszolgáltatások" ellenében volna esetleg hajlandó a magyarlakta területeket visszaadni. Némi homály borong e kifejezésen. Vájjon ez azt jelenti, hogy pl. Pozsonyt csak akkor kapjuk vissza, ha pl. Miskolcot átadjuk ? Nem pokolibb gondolat ez sem, mint mikor Pozsonyt, Komáromot és Kassát elvették. A réven elvesztettet így bőségesen megnyerné a vámon a cseh koma. Avagy úgy érti tán az ellenszolgáltatást, hogy a visszaadandó föld minden négyszögölét, mondjuk pl. 1 — 1 P-jével megfizetjük? Pokolinak ez is elég pokoli ötlet lenne. Még száz év múlva is hordhatnók a pénzt Prága városába. Mindent egybevéve, az egész Benes nyilatkozatban az az egyetlen pozitívum és ránk nézve biztató mozzanat, hogy ime végre ő is tudomásul vette, hogy a revízió jön, jön feltartóztathatatlanul. Ezért kell róla most már Benesnek is beszélni, hogy ijedtében hebeg és bolondokat beszél, azon senki sem csodálkozhatik. Nem lesz éppen kellemes a hetedik égből lepotyogni, ami pedig előbb, vagy utóbb de mégis be fog következni. Városi közgyűlés. - 1933 április 26. — Pápa város képviselőtestülete e héten, csütörtökön délután 3 órakor Hamuth János polgármester elnöklésével látogatott közgyűlést tartott. A nem kevesebb, mint 36 pontból álló napirendnek csak 4—5 pontjánál volt vita, a többit hozzászólás nélkül intézték el. A közgyűlés azonban így is este 7 óráig eltartott. Napirend előtt a polgármester bejelentette, hogy a pénzügyminisztérium 20.000 P rendkívüli államsegélyt juttatott a városnak. Bejelentette a vigalmiadó szabályrendeletnek s több közgyűlési határozatnak felsőbb hatóság által történt jóváhagyását, jelentette, hogy Keresztes Gyula helyett, kinek mandátumát az igazoló választmány megsemmisítette^ Nemcsics Elek póttagot hivta be s végül, hogy Dienes Sándor tisztviselőt többrendbeli sikkasztás miatt állásától felfüggesztette, ellene a fegyelmi eljárást megindította s a bűnvádi feljelentést is megtette. A szegényház 8000 P-je. Válaszolva Nánik Pálnak ez ügyben elhangzott interpellációjára, bemutatta a polgármester dr. Tenzlinger József ny. polgármester egy hosszabb levelét, melyben előadja, hogy dr. Paupera Ferenc v. országgyűlési képviselő a szegényház berendezésére a 8000 P-t megígérte ugyan azzal, hogy az őszszeget saját bankjában helyezi el, de ezt elfelejtette teljesíteni s ma már, mint Paupera egy becsatolt levelével igazolja, nincs módjában megtenni. Nánik Pál a tényeket kénytelen tudomásul venni s a jövőre csak azt ajánlja, hogy ha malacot akarnak adni, akkor mindjárt a zsákot is vigyük el érte. Helypénzek mérséklése. A napirend első tárgya az alispán leirata volt, melyben a helypénzeknek a gazdasági helyzetre való tekintettel, lehető mérséklését ajánlja a képviselőtestűlet figyelmébe. Az előkészítő bizottságoknak a mérséklést ellenző indítványával szemben Hajnóczky Ferenc a mai tételek magasságában találja piacaink látogatottságának csökkenését s ezért javasolja, hogy az ügy a bizottságoknak új tételek megállapítása céljából adassék vissza. A polgármester szerint a város háztartása ma nem engedi meg a mérséklést, a vámdíjak leszállítása sem hozta meg a forgalom emelkedését. A közgyűlés 22 szóval 17 ellen az előkészítő bizottságok javaslatát fogadta el. A Tapolca-part kiszélesítése. Az előkészítő bizottságok a polgármester javaslatára javasolják, hogy részben a piac bővítése, részben sétány alakítása céljából a tapolcaparti grófi kertből 1148 rj-ölnek megvételére tegyenek ajánlatot a hitbizományi uradalomnak azzal, hogy a vételár nyolc éven át fizettetnék a hitbizományi uradalom városi köztartozásaiból leendő elszámolás útján. Dr. Fehér Dezső helyesli a javaslatot, kéri azonban, hogy a város a villanytelepen túllevő parttulajdonosokkal is iparkodjék megegyezni a sétányhoz szükséges terület eladása tekintetében. A javaslatot egyébként egyhangúlag elfogadták. Vissza a régi közgyűlési terembe. Miután kimondták, hogy a tapolcafői kőbányához 500 n-öl területet csere útján megszereznek, a szellemi szükségmunkásokat (mindössze 10-en vannak) még május—június hóra is alkalmazzák, névszerinti szavazással 29 szóval 5 ellen kimondták, hogy a közgyűlési célokra teljességgel alkalmatlannak bizonyult ipariskolai helyiség helyett a Pápai Takaréknak a városháza céljaira régebben is igénybe vett nagytermét évi 600 P bérért kibérlik. \ Vámkihelyezés, új hivatali helyezések. Egyhangúlag elfogadták a polgármesternek a gróf-úti vám kihelyezésére vonatkozó javaslatát, amitől a vám- és helypénzforgalom emelkedése joggal remélhető és kimondták, hogy a városházi négy felszabaduló bolthelyiséget hivatali helyiségek céljaira átalakítják,; ami az eddigi zsúfolt állapotok megszüntetését és az irattárnak a pincéből való felhozását teszi lehetővé. A Kis Tivadar elhunytával megüresedett üzemi- és árvaszéki bizottságba dr. Kardos Károlyt, Keresztes Gyula helyett az építészeti bizottságba dr. Jílek Józsefet választották meg. A rendőri büntetőbirói teendők elvégzésével dr. Tomor Dezső II. aljegyzőt bízták meg. A mult évben engedélyezett 20.000 P rendkívüli államsegély elszámolását tudomásul vették. A- 7-es honvédhuszárok emlékműve. A polgármester és az előkészítő bizottságok javasolják, hogy a 7-es honvédhuszárok emlékművének talapzatára a városnál levő hősi emlékmű-alap még meglevő 1400 P-je használtassák fel. Hajnóczky Ferenc ellenzi a javaslatot, mert a városnak egy nagyobb és méltóbb emlékművet kell állítania hősi halottainak. Dr. Kőrös Endre felvilágosításul előadja, hogy Mannó Miltiadesz művészi relifje csupán a pápai huszárezrred dicső emlékezetét van hivatva megörökíteni, a város általános hősi emlékművét azonban erkölcsi kötelességünk felállítani s azért javasolja, hogy a más célokra elköltött 34.000 P- hősi alapnak helyreállításáról a mindenkori költségvetésben gondoskodás történjék. Fábián Károly helyesli ezt az indítványt, a Mannó-féle relifet ő legszívesebben a városháza falán helyezné el. A polgármester kijelenti, hogy a művész relifjét talapzaton kívánja elhelyezni, az elköltött alap pótlásáról gondoskodni kiván. A javaslatot ezután egyhangúlag elfogadták. Szövőgyár építkezés segélye. A Perutz-Testvérek szövőgyár 100.000 P-ős új építkezése alkalmából, amely a munkáslétszámnak 25-tel való szaporítását teszi lehetővé, a szokásos gyári segélyek megadását kéri. A polgármester javaslatára a hat évi pótadómentességet, a vámmentességet, az építkezéshez szükséges viz ingyen szolgáltatását^ mérsékelt áru homokot és kavicsot az építkező gyárnak megszavazta. Egy kövezési költségtartozás ügye. Miután a tüzrendészeti és természetes jég beszerzésére vonatkozó szabályrendelet módosítását elfogadták, Billitz Béla kérelmét tár. Nyalták, aki a Széchenyi-utcai úttest leszállítá: sával kapcsolatban felmerült, a város által végzett udvarkövezési költségei mérséklését kérte. A kérést az előkészítő bizottságok elutasítandónak vélték, dr. Fehér Dezső ellenben méltányos megegyezést javasolt, mert az ebből keletkező perben tekintetbe jöhet, hogy a költségek a város rendelkezései következtében merültek fel. Dr. Hoffner Sándor ismerteti az egész ügyet, melynek lényege az, hogy a Széchenyi-utca azon része úttestjének kikövezése is már folyamodó kérésére történt, leszállított udvara kikövezését pedig külön beadványban kérte és ezt a város önköltségi árban végezte, az a városra nem tartozik, hogy folyamodónak egy, az üggyel kapcsolatos pörből kifolyólag költségei merültek fel. Jílek Ferenc a megegyezést ajánlja. A képviselőtestület azonban a kérést elutasította. Kunt-Testvérek építkezése. Kunt-Testvérek a Levente-utcában építendő emeletes ház részére városi pótadómentesség megadását kérték. A polgármester és az előkészítő bizottságok öt évi pótadómentesség megadását javasolják. Dr. Fehér Dezső ezt ellenzi, hivatkozva azokra a nagy terhekre, amik la régi házakra hárulnak, s amiket az új tehermentes házak versenye a házbérek csökkenésével még fokoz. Nánik Pál a munkaalkalmak támogatását feltétlenül szükségesnek tartja. A képviselőtestület az Öt évi pótadómentességet meg is adta. Kövér Tihamér gyógyszertári kérvénye. Kövér Tihamér budapesti gyógyszerész a Kertvárosba nyitandó gyógyszertárának a belügyminiszter előtt leendő véleményezését kérte. Az előkészítő bizottságok elutasító véleményeivel szemben dr. Jílek József hoszszabb beszédben fejtette ki, hogy a kb. 2000 lakosú városrésznek jogos igénye a patika felállítása, a város eddig nem segítette fejlődésében a városrészt, most egy olyan határozattal segíthetné, ami pénzébe nem kerül. Majd kritizálta az egészségügyi bizottságot, mely a t. orvos véleménye alapján nem javasolja a gyógyszertár engedélyezését. Dr. Weltner Sándor t. orvos kijelenti, hogy neki egyszerűbb lett volna az engedélyezés mellett állást foglalni, ám a fennálló törvényes rendelkezések miatt ezt lelkiismeretesen nem tehette. A