Pápai Hírlap – XXX. évfolyam – 1933.

1933-01-07 / 1. szám

9 értesítjük igen tisztelt vevőinket, hogy helybeli fióküzletünket (Kossuth Lajos utca 20.) e% év május elsejével l*ápa, Horthy MiRlós Fő-utca 19. sszúm alá helye%%ük át Meinl Gyula Uí. Nem kételkedünk benne, hogy hozzá­értő, erélyes, céltudatos, puritán vezetés egy éven belül nem várt, nem is "képzelt változást teremthet városunk közigazgatásában. Ennek a változásnak aztán meg lesz a maga nagy erkölcsi és anyagi értéke is. A kettő tulajdon­1 képen egybeolvad, mert hisz az erkölcsi bot­lások a múltban jelentős anyagi kárt is okoz­tak a városnak. Helytelen úton járnak tehát azok, akik a polgármesterválasztással kapcso­latban azt teszik mérlegre, hogy 10—12 év után kell-e majd megint új polgármesteri nyugdíjat fizetni? Először is ki tudja azt, hogy 10—12 év múlva nem kötéllel tartják-e vissza a nyugdíjba kivánkozót s tiem az lesz-e az irány, hogy az Oswald Dánielek és Mészáros Károly ok koráig végezze egy ereje teljében levő vezető ia rábizottak gondozását. Ám ha érvényben lenne a mai szabály, akkor se fe­ledjük el, hogy a »restitutio in integrum«, a régi tisztes rendnek helyreállítása anyagi értékben is nemhogy felér, de messze felülmúl egy polgármesteri nyugdíjat, erkölcsi értéke pedig egyenesen felbecsülhetetlen. A képviselőtestület kicsinyes szemponto­kon felülemelkedni tudó bölcseségétől jog­gal várhatja el a város minden polgára, hogy a »restitutio in integrum« áhított folya­matát a hétfői polgármesterválasztással meg­indítja és aztán a köz javára, a város üdvére diadalra is juttatja. A miniszterelnök új=évi szózata. Gömbös Gyula miniszterelnök az új-év alkalmából a sajtó útján szózatot intézett a nemzethez, melyben a következő fontosabb Kijelentéseket tette: A nemzeti egység megteremtésére törek­szem. Két feladat áll itt előttem. Egyik a lelki egység megteremtése, mert e nélkül nem lehet nagy feladatokat megoldani. Ügylátom, a nemzetben meg van a hajlandóság a lelki (egységre. Bizalommal fogadnak. Ez a leg­fontosabb, mert mindennek a bizalom az alapja. Enélkül inem lehet elérni semmit, siem politikai, sem gazdasági téren. A kivánt biza­lom helyreállott. Meg kell érteni mindenkinek itt bent és kint, hogy Magyarország élni akar. A másik nagy feladat, a gazdasági élet helyreállítása. Tudom, hogy a megnyilvánuló bizalmat tettekkel kell honorálni. Több ilyen természetű javaslat előkészítés alatt áll. Nem vagyok hajlandó hübelebalázs módjára kap­kodni és épéin ezért ostorozom a türelmetlen kritikákat, melyek nem számolnak a helyzettel. Ezután a miniszterelnök hangoztatta, hogy a társadalmi válaszfalakat le kell bontani, mert ezek inkább politikai természetűek. Magyarországon — folytatta — teljes de­mokrácia van és a munka minden körülmények között megtalálja a megbecsülést, de a mun­kásságnak is teljesen be kell olvadni a nem­zeti társadalmi egységbe. Külpolitikai téren folytatjuk eddigi törek­véseinket, melyek békések. Legfontosabb a kölcsönös megértés az államok között, hogy megindulhasson a vérkeringés. A kormány nagyszabású konkrétumokat felölelő külkeres­kedelmi politikát kiván folytatni. Az öthatalmi konferenciával kapcsolatban a magyar honvédség a jelenlegi zsoldos-rend­szer szerint marad fenn, mert még nem tisz­tázódtak a kérdések. S^v' jó Hasznos tudni, mindazoknak, kik az ártalmatlan és tisztán természetes has­hajtó ásványvizek iránt, nagyobb bizalommal viseltetnek, hogy I" ^^"íjilipril^ nHERM* Schmidthauer keseriivize hatékony forrás-sókban egész Európa leggazdagabb ily­nemű ásványvize. Rendszerint már kisadag: ,/ 4 vagy 1/ a pohár elegendő, miáltal a nagyobb mennyiségek fogyasztása feles­legessé válik, tehát gazdaságilag is viszonylag a legolcsóbb. Befejezésül hangsúlyozta a miniszterel­nök, hogy a tőkének ki kell lépni eddigi re­zerváltságából és részt kell vennie az alkotó munkában. A kormány mindent elkövet, hogy ezt elősegítse. Ugyanígy, hogy a polgárság adófizetési képességét racionális termeléssel fokozza. Végül ezeket mondta: Mindenkitől ob­jektív, becsületes kritikát kérek, mert ez csak serkentőleg hat az alkotó munkára. Milliók kedvelik és fogyasztják a kitűnő ízű Blo kínált­aikor kát Pápán kapható a Karlovitz gyógyszertárban. Az űj mozL Régi intim kis színházunk, annyi édes­bús emlék őrzője, félszázadon át otthont nyújt­ván a magyar színművészetnek, egy évvel ez­előtt átadta helyét a református egyháznak, hogy ott felépítsék. monumentális új templo­mukat. Nehéz kérdés szakadt ezzel a város intéző-köreinek a nyakába. Hol épüljön fel az új szinház, amely a változott viszonyok foly­tán inkább a mozi-, mint a színészet céljait szolgálja? Hosszas vajúdás, bőséges eszme­csere után végül is abban történt egyértelmű megállapodás, hogy a mozi-színház a használa­ton kívül helyezett villanytelep átalakításával épüljön fel. Tudott dolog, hogy mi e megol­dást nem tartottuk a legszerencsésebbnek, ám belátván, hogy a mai válságos időkben ad­dig kell nyújtózkodnunk, ameddig a takaró ér, elfogadtuk, hogy a mozi-szinház ideig­lenes otthont a villanytelepen kapjon. Ám táp­lál bennünket a remény, hogy elkövetkezik az idő, tán nem is sokára, amikor első sorban a — semmivel nem pótolható — színészet szá­mára megfelelő helyen felépül a végleges, rendeltetéséhez méltó múzsa-hajlék, amely dí­szére fog szolgálni monumentális középüle­tekben szegény városunknak is ... Elég gyors ütemben felépült tehát a Villanytelepen az új mozi-színház, s e hó 5^én, csütörtökön már giegtartották benne a bemutató elődadást. Mivel ez esetben nem annyira az előadás, mint maga az épület a fontos, foglalkozunk elsőben ennek részletes megismertetésével. Általában megelégedéssel konstatáljuk, hogy az építés igen sikerültnek mondható. Az adott helyzetben mindent célszerűen oldottak meg. Célszerű mindjárt az, hogy az érkező és távozó közönségnek nem kell egymással ta­lálkoznia, tehát tolongás ki van zárva. A be­járás ugyanis a jobb oldali-, a kijárás pedig a baloldali vaskapun történik. Az érkező közön­ség három ajtón át jut a pénztárhoz, illetőleg a szélfogó ajtókkal védett tágas előcsarnokba, amelyben a büffé, a ruhatár, az igazgatói iroda is megfelelő elhelyezést talált. Az előcsarnokból lépcső vezet fel az erkélyre, ahonnét ,a közönség ugyancsak más lépcsőn távozik. Az előcsarnokból nyílnak az illem­helyek is, s innét van a bejárat a központi fű­tés géptermébe, amely szabályozható, egyen­letes meleggel látja el a tágas előcsarnokot és a még tágasabb mozitermet. Az előcsarnokból három lengőajtón át lehet bejutni az előadási terembe, amely impozáns méreteivel, nagy­vonalúságával szinte meglep bennünket. Dí­szítése diszkrét és kellemes összbenyomást kelt. Öblös nézőterén sorakoznak régi színhá­zunk székei, mint valami glédába állított ka­tonai oszlopok, mögöttük két páholysor, fent az erkélyen ugyancsak két páholysor, össze­sen 30 páholy, 135 kényelmes ülőhellyelj Az egész terem befogadóképessége ötvennel több, mint régi színházunknál. Kifogást egye­dül a színpad méretei ellen tehetünk, amely­nek 5.80 m. mélységét szűknek tartjuk, mert ha ebből egy métert a színfalak mögött ha­gyandó útra leszámítunk, a 4.80 m. hely a kellő mozgásra, pláne operettek előadásánál — mert hisz egyelőre a színielőadásokat is itt fogják tartani — határozottan kevés. A 13 m. szélesség megfelelő. A világítás, úgyne­vezett »csővilágítás« ideális; tündéri fényben ragyog a terem, ha az összes lámpákat ki­gyújtják. A teremből négy lengőajtón át lehet távozni. Ezek előtt a kijárati ajtók előtt fedett folyosó vonul végig, ami — különösen csapa­dékos időben — a szünetek közötti tartózko­dásra és dohányzásra igen alkalmas. Ugyan­csak szép széles folyosó vezet az emeleti pá­holyokba is, amely szintén szünetek közti tár­salgóul is szolgálhat. Tűzbiztonsági szempont­ból eléggé nem dicsérhető, hogy a gépházat a teremhez kívülről külön építették hozzá, csak a sugárvetítésnek hagytak a falban lyukakat, amelyek azonban a film esetleg meggyulladá­sakor automatikusan elzáródnak, így a közön­ség a történtekről tudomást nem is vehet. Az építkezés, melynek költsége mintegy 3000 pengővel lépte túl az előirányzott 35.000 pengőt, teljesen befejezve csak a tavasszal lesz. Ekkor végzik el a falak külső bevakolá­sát; ekkor építik a színpadi rész mellé az öl­töző-helyiségeket is. Mindezeket a munkákat most a fagyos időjárás miatt elvégezni nem lehetett. Krónikási tisztünkhöz híven megemléke­zünk az átalakításnál különböző munkákat vég­zőkről is. Az építést — mint már említettük — Kunt Testvérek építőmesterek végezték, az asztalos-munkákat Kunt József, a szobafestő­imunkákat özv. Dattler Szilárdné, a mázoló­munkákat Nagyfi Jenő, a vizvezetékszerelést Nagy Ignác városi szerelőmester- és a vil­lanyvilágítást Major Gyula villanytelepi üzem­igazgató vezetése mellett házilag végezték a legkifogástalanabbul; a központi fűtést a Ma­gyar Fűtésberendezési és Szellőztetési Vál­lalat (Budapest) szerelte fel teljes megelége­désre. A munkálatokat állandóan ellenőrizték és útmutatásokkal szolgáltak Geba András mű­szaki tanácsos és Márer Sándor moziigazgató, akinek főérdeme van abban, hogy a mozi a villanytelepen felépült. — A földmunkálatok legnagyobb részét az inségmunkába kapcsol­ták bele; de a régi színházi székek rendbe­hozását és felállítását is inségmunkások tel­jesítették. A csütörtök esti bemutató-előadásról nem számolhatunk be, amennyiben lapunk a viz­kereszti ünnep miatt már csütörtökön délután megjelent. N. P. Egy jókarban levő pianinó eladó, -vagy bérbe kiadó. Cim: Varga-utca 2. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents