Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-04-23 / 17. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. SSSGzetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ám 20 fillér. Telefon 131. m-^&m. Lap tulajdonos főszerkesztő: D«. KÖRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13, szám, főiskolai nyomda. fürdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MEGJELENIK Erkölcsi testületnek elsősorban kell tudnia azt, hogy mi az az erkölcsi kötelesség. Sokkal magasabban kell állani e tekintetben, mint az legyes embernek, ami természetesen nem je­lenti azt, hogy bárki is jogosítva volna az erkölcs magasabbrendü parancsai ellen vé­teni. Mégis, az ember gyenge s a viszonyok gyakran kényszerítik rá, hogy legjobb szán­déka mellett sem cselekedheti meg azt, ami pedig morális kötelessége volna. Erkölcsi tes­tületnek azonban — et si fractus illabatur orbis — helyt kell állani önmagáért, s azért, amit önmagára vállalt. Kétszeressé válik ez a kötelezettség akkor, amikor az elvállaltalak megadásával nemcsak azzal tesz jót, akinek megfizet, de üdvöset cselekszik ugyanakkor önmaga érdekében is. Nem kételkedünk benne, hogy a város képviselőtestülete ilyen maga­sabb nézőpontról fogja tekinteni azt a kér­vényt, melyben a pápai református egyház im­már több mint egy fél éve lejárt építési se­gélyének effektuálását kéri. Nemcsak a nagy és szent munka érdeke, nemcsak a munkásság kenyere, de a város erkölcsi hitelképessége is kockán forog ebben az esetben. Pápa városa, hitünk szerint, nem lehet méltatlan a maga nemes múltjához, melynek során az adott szót mindenkor szentségnek tekintette. A város 1931. évi zárószámadása. Megjelent és jelenleg bizottsági tárgya­lás alatt áll a város 1931. évi zárószámadása* A nagyközönség tájékoztatására, úgy is mint a gazdasági helyzet tükörképét, e helyen kö­zöljük a zárószámadások polgármesteri indo­kolásának általános részét: Pápa megyei város háztartási és egyéb önálló vagyonkezeléssel biró üzemei és alapjai 1931. évi zárószámadásai a számvevőség által elkészíttetvén, azt tárgyalás és elfogadás vé­gett van szerencsém az alábbi jelentés és in­dokolás kapcsán beterjeszteni. A háztartási alap zárószámadásnak, kü­lönösen a bevételi részén, a nehéz gadasági válság erősen érezteti hatását, ami abban nyil­vánul, hogy az előirányzattal szemben a bevé­telek oly mérvben csökkentek, amit sem meg­akadályozni, sem a kiadásoknál megtakarítá- | sokkal ellensúlyozni lehetetlen volt, mert a költségvetés olykép állíttatott össze, hogy a kiadási tételek a minimálisra redukáltattak, viszont a bevételek egyrésze túlmagasan irá­nyoztatott elő a képviselőtestület által, bár a bizottsági tárgyalások során p. város fő­számvevője s az adóhivatalok és üzemek ve­zetői erősen tiltakoztak a bevételi előirányza­tok egyes tételeinek — mint pl. kereseti adó, forgalmiadó részesedés, villamosmű hozzá­járulás — a bizottságok által javasolt mérv­ben való megállapítása ellen. Évek óta követik a bizottságok a költ­ségvetési megállapítások során azon helyte­len rendszert, hogy a szükségleteknél a leg­minimálisabb, a fedezetnél pedig a várható maximális összegek előirányzását javasolják a képviselőtestületnek, mely rendszer szintén évek óta azon helyzetet idézi elő, hogy a záró­számadások hiánnyal zárulnak. Nem vették a bizottságok tekintetbe a folyton súlyosbodó gazdasági helyzetet, nem számoltak a munka­alkalmak s a forgalom állandó csökkenésével. Miként az alább előadandókból kitű­nik, az 1931. évben a kiadásoknál az elő­irányzattal szemben, bár némely tételnél kis összegű hiteltúllépés mutatkozik is, végered­ményben megtakarítás jelentkezik, ami mu­tatja, hpgy a város hivatalos vezetősége igye­kezett a bevételi csökkenéseket takarékosság­gal ellensúlyozni, azonban a minimálisra re­dukált tételeknél nagyobb megtakarítást a legóvatosabb eljárás mellett sem érhetett el. Az 1931. évi háztartási mérleg a kö­vetkező : Előírás Lerovás Hátralék Előirányzat Bevétel: 1,155.035 46 P 1,109.805 02 P 313.126Í8P 1,122.13952 P Kiadás: 1,217.212-44P 1,098.15006P 443.229*45P 1,120.676 50P Fenti mérleg szerint a kiadási előírás 96.535 P 94 fillérrel haladja meg az előirány­zatot, mig a bevételi előírás csak 32.895 P 94 fillérrel, mely mérleg úgy tünteti fel a számadást, hogy a két többlet szembeállításá­val 63.640 P effektív többletkiadás mutat­kozik. Ez a helyzet azonban csak látszólagos, mert ha az alább felsorolt s a költségvetést nem érintő, illetve az előirányzatnál figye­lembe nem vett s a zárszámadásnál a tény­leg felmerült, de a mérleg összeállításánál fi­gyelembe nem veendő tételeket levonjuk, mu­tatkozni fog a megtakarítás. A számadási mérleget nem érintő té­telek: Függőkölcsön 35.000-— P Fizetési előleg 18.939-60 „ Különféle megtérítendők . . 48.444-47 „ Összesen: 102.384-07 P Csökkenti a kiadást a hitelügynél a dol­lárkölcsön annuitására az előirányzattal szem­beni többletkifizetés visszatérítése cimén a Nemzeti Bank által visszautalt s a bevétel hitelügyi csoportja alatt bevételezett 5051 P 72 fillér. A kiadások további csökkenését vonja maga után a népszámlálási költségre a központi statisztikai hivatal által küldött s előirányzaton kivüli 577 P 02 fill. Az iskolai tejakcióval kapcsolatosan befolyt 945 P 64 f előirányzat nélküli térítés szintén a kiadások csökkenését eredményezi. Ezen tételek figye­lembe vételével a kiadási előírás az előirány­zattal szemben 13.885 P 53 f megtakarítást mutat. •= minden típusban = legolcsóbban kaphatók Eisler üvegkereskedésében Fő-tér 19. szám alatt. Ugyanitt villany csillárok nagy választékban. Az 1931. év végén mutatkozó szenvedő hátralék 443.229 P 45 f, mig a cselekvő hát­ralék 313.126 P 18 f s így számadási, hiáfiy­kép jelentkezik 130.103 P 27 /. Ezen hiány a bevételek csökkenése foly­tán áll elő, melynek főbb tételei kereseti adónál 27.61915 P forgalmi adó részesedésnél . 28-931-29 „ községi pótadónál .... 15.868-78 „ kövezetvámnál 14.339-08 „ üzemek hozzájárulásánál . . 45.70Q-— „ Összesen: 132.458-30 P. Több bevételi tételnél némi emelkedés mutatkozik és így lesz a tényleges bevételi csökkenés 130.103 P 27 f. Vármegyei közgyűlés. — 1932 április 20. — Veszprém vármegye törvényhatósági bi­zottsága e héten, szerdán tartotta évnegye­des rendes közgyűlését. Annak ellenére, hogy ezúttal sem tisztújítás, sem politikai jellegű választás nem volt napirenden, a megyebizott­sági tagok nagyon szép számban jöttek össze. Csak éppen a pápaiak tüntettek távollétükkel, mindössze négyen vettek részt a tanácskozás­ban. A közgyűlésen dr. Kenessey Pongrác fő­ispán elnökölt, aki nemesveretü, lendületes megnyitójában beszámolt azokról az intézke­désekről, arról a nagyszabású munkáról, amit a hatóságok és a társadalom folytattak a téli nyomor leküzdésére. Elismerő szavakban em­lékezik meg a népjóléti és földmivelésügyi, valamint a kereskedelmi minisztériumok által nyújtott támogatásról. A sok erőfeszítésnek meglett az eredménye, sikerült a tél nyomorát leküzdeni, úgy hogy most biztatóbb tavasznak (nézhetünk elébe. Hálás köszönetét nyilvání­totta Holitscher, Schandl és Festetich gróf országgyűlési képviselőknek, akik neki nagy munkájában segítségére voltak. Köszönettel fordult dr. Rott megyéspüspök felé, aki je­lentős adományokkal járult hozzá az inség le­küzdéséhez. Rendkívüli időket élünk —* mondotta a főispán «—-, az idők súlyos voltát lelkiismeret­len egyének ki akarnák használni. Elmondha­tom, hogy e törekvések vármegyénk területén belül még kevésbbé érvényesültek, mint egye- . bütt. Ha a társadalomban meg lesz az össze­tartás, vállvetett munkával kijuthatunk a ba­jokból, egyetértésünkön épül fel a jobb ma­gyar jövő! A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után a főispán kijelentette, hogy dr. Weltner Sándor Pápa városi tiszti orvost tb. vármegyei főorvossá nevezte ki. Ezután titkos szavazással egyhangúlag a vármegyei múzeumi bizottságba dr. Pongrácz Józsefet, az igazoló-választmányba pedig Suly Lászlót választották meg. A felolvasottnak tekintett alispáni je­lentéshez elsőnek Karlovitz Adolf szólott hozzá, felhiva a törvényhatósági bizottság fi­gyelmét arra, hogy meg nem cáfolt hirek szie­rint apápai huszár-osztályt, amely szivéhez van Nem repedez és nem fagy fel a betonjárda | I a négykúpos cemenl^fárdalapból. Gyalogjárók, kapuszinek, udvarok stb. burkolására főbb és olcsóbb, mint a helyszíni betonöntés. KOHN JÓZSEF cementárugyár Pápa. • Iroda: Fő-tér 18.

Next

/
Thumbnails
Contents