Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-04-16 / 16. szám

MEGJELENIK MINDEN S ZOMB ATON. Szerkesztőség: Liget-utca & szám. ES3Szetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fiSés. Telefon 131, mníum. Laptaiajdoaos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nagyok az áldozatok, melyeket a kitűzött nagy cél: az államháztartás egyensúlyának helyreállítása és a pengő értékállóságának biztosítása követel a magyar társadalomtól. Az egész társadalomtól követeli, mert ne higyje senki, hogy amikor a tisztviselői illetményeket immár teljesen összezsugorították, s amikor egy évre még a hivatali előlépés lehetőségét is elzárják, ugyanakkor ezt a szenvedést nem érzi a tisztviselővel együtt a kereskedelem és az ipar, melynek vérkeringését, annak biztos menetét elsősorban és főkép mindig a tisztviselői kar biztosította. És ne higyje senki, hogy azoknak a súlyos újabb terheknek, melyek a vagyonosabb osztályt jövedelmi-, vagyon-, ház- és társulati adók felemelésével sújtják, nincsenek további kihatásaik más társadalmi rétegekre, elsősorban az amúgy is sínylődő munkásságra. Valóságos kálvária az, amit édes mindnyájunknak végig kell csinálnunk, s amellett még tízszeresen fájdalmas azt is látni, hogy tettre és munkára kész fiatalság tett és munka nélkül, tétlenül és kereset nélkül kénytelen vesztegelni. Valahogyan az az érzésünk, hogy még előbb, semhogy a világ gazdasági krízisével kapcsolatos nagy kérdések megoldhatók lennének, amig újból megkaphatja a tisztviselő, a munkás is a maga rendes bérét, amig a gyárak kialudt kéményei újból működni s a gépek — a mi világhírt szerző, mesterien vezetett gépeink! —- újból forogni kezdenének, mindenek előtt és minden melléktekintetet félretéve, elsősorban az ifjúság problémáját kell megoldani. Az érettebb nemzedék, melyet már a háború nyomora is megedzett, inkább képes bármily keservesen tűrni, az ifjú lelkekben azonban elkeseredést véglegessé tenni nem szabad, mert ennek a nemzet jövője szempontjából végzetes következményei lehetnek. Az új adórendeletek. A hivatalos lap vasárnapi száma közölte az egyenesadókra és illetékekre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról kiadott kormányrendeletet. A rendelet egyfelől az állami bevételeknek a gazdasági viszonyok romlása következtében beállott nagymérvű csökkenés folytán — a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében — újabb bevételi forrásokról gondoskodik, másfelől pedig az egyenesadóra vonatkozó hivatalos összeállítások rendelkezéseit, amelyek a gyakorlatban hiányosaknak bizonyultak, illetve a kincstár megkárosítására lehetőséget nyújtottak, megfelelő új rendelkezésekkel kiegészíti, illetőleg módosítja. Rendkívüli házadó-pótlék. A rendelet értelmében az 1932—33. költségvetési évben a háztulajdonosok öt százalékos rendkívüli pótlékot lesznek kötelesek fizetni a jelenlegi költségvetési évben beszedett ló százalékos szükségadóval szemben, ennélfogva az a háztulajdonosokra nézve, az előző évvel összehasonlítva, könnyítést jelent. Az állandóan vagy ideiglenesen adómén* tes épületek, továbbá a legfeljebb két szobából álló s a háztulajdonos által használt épületek a rendkívüli pótlék fizetése alól mentesek maradnak. A rendelet az ideiglenesen adómentes épületek nyilvános betegápolási pótadó alóli mentességét 1932. július 1-től kezdődőleg megszünteti. A házadóról szóló hivatalos összeállítás idevonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módosításával intézkedés történt abban az irányban, hogy az épületek főbérletbeadása: esetén a házadó alapja nem a főbérleti Összeg, hanem az egyes tényleges bérlők által fizetett bérösszeg alapul vétele mellett nyerjen megállapítást. A társulati adó felemelése. A társulati adóval kapcsolatban kimondja a rendelet, hogy a társulati adó alanyai az 1932. évre megállapított társulati adónak 25 százalékát kötelesek rendkívüli pótlék címén fizetni. Ez adónemmel kapcsolatos egyik rendelkezés pedig a legkisebb adótétel — minimális adó —• rendszerét honosítja meg társulati adó rendszerünkben, amidőn kimondja, hogy a társaságok terhére előírandó társulati adó nem lehet kevesebb, mint a saját tőke kétezreléke. A házrészvénytársaságok minimális adójára vonatkozólag azonban a rendelet a többi vállalatokkal szemben szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz. Rendkívüli jövedelmi és vagyonadó-pótlék. A jövedelemadó alanyai terhére folyó költségvetési évben szedett 100 százalékos szükségadó helyett 30 százalékos rendkívüli pótlékot állapít meg a rendelet. Az Önhibájukon kivül súlyosabb helyzetben levő adózókra nézve azonban a rendelet intézkedik aziránt, hogy ha az adózó igazolja, hogy valamely, az 1932. évi jövedelemadó kivételes alapjául szolgált, meghatározott összegű jövedelme az adózótól független körülmények folytán legalább 10 százalékkal tartósan csökkent, az esetben a jövedelemadópótléknak a jövedelem csökkenése idejében még esedékessé nem vált részletei megfelelően mérsékelhetők. Az illetékek felemelése. A rendelet további intézkedései szerint a visszterhes szerződés alapján szerzett ingatlanoknak 1932 április 30-ika után történő: eladásából származó nyereség után, amennyiben a szerző az ingatlant a vételtől számított öt éven belül adja lel, külön jövedelemadót kell

1 fizetni. A rendelet végül az örökösödési, ajándékozási és ingatlanvagyon átruházási illeték \ = minden típusban = legolcsóbban kaphatók Eisler űvegkereskedésében Fő-tér 19. szám alatt. Ugyanitt villanycsillárok nagy választékban. és illetékegyenérték, továbbá a százalékos okirati és százalékos törvénykezési illetéknek 1932 május 1-től leendő 20 százalék rendkívüli pótlékolása iránt is intézkedik. A kormányrendelet alapján megállapítandó rendkívüli házadó- és jövedelemadópótlék július 1-től kezdődőleg négy egyenlő negyedévi részletben, a társulati adó és vagyonadó után lelőirt rendkívüli pótlékok az 1932. évi alapadókkal egyidejűleg az ingatlaneladásból származó nyereség után fizetendő külön jövedelemadó a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül, az illetékek után szedendő rendkívüli pótlékok pedig az illetékekkel egyidejűleg fizetendők. JÓKAI SZEME. Finom lemez ... Törékeny, tiszta lencse, Mely minden szinre, fényre megremeg — Reáiródnak: sorsok, életek, S egész világok tükröződnek benne... Lát, messze lát... Úr: tér, idő felett — Előtte nincsen: szívrejtek, talány ... Szavára: ég, föld, kéklő óceán Kitárja titkát és felé nevet... Mi lenne vajh, ha felnyitnék e szem!? — 5 egy pillanatra látná hirtelen Az ősi házat, kertet, kis kaput, 5 az ablakot, mely pusztulásra bámul — Óh jobb, óh jobb e szemnek, hogy lezárult, És lángja mindörökre kialudt!... Vályi Nagy Géza. — Gyurátz püspök mellszobra. A dunántúli evangélikus egyházkerület évekkel ezelőtt elhatározta, hogy boldogult nagy püspöke: Gyurátz Ferenc mellszobrát felállíttatja Pápán, az evangélikus gyülekezet körében, ahonnan áldásos munkássága szerte terjedt az egész egyházkerületben. A bronz mellszobrot Lux Ede fővárosi szobrászművész, a talapzattal együtt már elkészítette, s az bármikor felállítható. Kapi Béla dr. dunántúli püspök most felhívta a pápai gyülekezet elöljáróságát, hogy a szobor megfelelő elhelyezéséről s a leleplezés ünnepélyéről gondoskodjék. Értesülésünk szerint a szobrot a templom előtti udvartéren fogják felállítani, s az ez évi egyházmegyei közgyűlés alkalmával ünnepélyesen leleplezni. Az ünnepi beszédet a kiváló előd kiváló utóda Kapi Béla püspök tartja. — Ugyanekkor a tanácsteremben ünnepélyesen elhelyezik Gyurátz Ferenc arcképét, melyet unokahuga: Gyurátz Linus festőművésznő festett meg. — Az ünnepélyre való tekintettel a Veszprémbe tervezett egyházmegyei közgyűlést idén Pápán fogják megtartani. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága folyó 1932. évi április hó 20-án és a következő napokon dr. Kenessey Pongrác főispán elnöklésével rendes közgyűlést tart. A közgyűlés 69 pontIOZAIKLÁPOK és mintás cementlapok. Legújabb gépekkel gyártja tökéletes kivitelben modern mintákban KOHN JÓZSEF cementárugyár Pápa. • Iroda: Fő-tér 18.