Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-04-09 / 15. szám

KEVÉS PÉNZ ELÉG . .. ! mert a jó minőséghez képest áraim igen alacsonyak. LŐWY butoráruház GYŐR, Gr. Tisza I. tér 5. A mostani pápai lakókon múlik, hogy a munkában szintén részt vegyenek s mint annak idején Kossuth apánk urnájába hordták a kincseket lelkes honfitársaink, most olcsón ajánljanak fel eladásra házat, telket. A felajánláskor a vételáron kivül a telket és környezetét feltüntető helyszínrajzot, lehetőleg 1:1440 léptékben és azt is közölni kell, hogy meddig tartja az eladó kötelezőleg a felajánlott árat. Az ajánlatok a városházán Getía András főtanácsos, vagy Budapesten a központi irodában (IX., Ferenc-körút 2—4.) báró Diószegi Dezső dr. cimére küldhetők. A világ ítélőszéke előtt. (M.) Sokszor cikázott végig Európa iejgén a kisebbségi kérdés, a trianoni béke, de ilyen égzengéshez, földrengéshez hasonlatos megnyilatkozások 13 év óta még alig rázták fel a világ közvéleményét. A nagy preludium, a dunai konföderáció volt, amelybe igazán belekivánkoztak azok a nyilatkozatok, amelyek Romániából, Csehországból és Amerikából hangzottak fel s amelyek külön-külön és egyenként történelmi bizonyítékai annak a világbotlásnak, amelyet a győzelmi mámorblan tobzódó antanthatalmak Trianonban elkövettek. Már magábavéve a Tiardieu-terv bizonyság Isten és ember előtt, hogy a dunamenti! államokat a gazdasági csőd szélére juttatták a páriskörnyéki békék, de letagadhatatlan bizonyság amellett is, hogy már nemcsak Európa nem bírja el a rettenetes botlás következményeit, de már a földkerekség dongázata is recseg-ropog a minden emberi alkotást fenyegető gazdasági földrengéstől. Hallgassuk a csonkaország négy tájéka felől érkező hanghullámokat. Hallgassuk, mit mond Nagyrománia egykori miniszterelnöke, a magyar kenyéren felnőtt, egykor a magyar parlamentben szereplő Vajda Sándor. Hallgassuk csak, mit mond a tejjel-mézzel folyó Kánaánról, a minden románok álmát jelentő Nagyromániáról? »Az erdélyi románság —mondotta a volt román miniszterelnök — évszázadokon nem ment át oly szenvedéseken, mint ma. Nagyrománia megvalósításával a zűrzavarnak és szenvedéseknek olyan özöne szakadt az erdélyi románokra, amilyenekre még nem volt példa a történelemben. Nyíltan bevalljuk, hogy autonőmisták vagyunk és teljes erőnkből tiltakozunk a bukaresti központ trianizmusa ellen, amely csak Erdély kizsákmányolására törekszik. Jól vigyázzon Bukarest, — kiáltotta világgá Vajda-Vojevod Sándor volt román miniszterelnök •—, mert forradalom következhető Tizenhárom év után, a dákó-román álom megvalósulása után ez az erdélyi románság leplezetlen érzése, véleménye. Ha pedig ők, az uralkodó faj így beszélnek, akkor micsoda panaszra, jajkiáltásra van joga a magyar 'kisebbségnek: s a többi nemzeti kisebbségeknek? Vagy Csehország felé fordítsuk-e figyelmünket, ahol 13 év alatt nagyszerűen értettek ahhoz, hogy a világot telekürtöljék a cseh »demokráciával« s tele hazudják a világ fülét a cseh-szlovák »testvériséggel« s a gazdag ipari államban élő népek megelégedettségével és fejlődésével? Már a Tardieu-terv válasz a cseh fantazmagóriákra, mert hogy ha Prága valóban Páris erejével és gazdagságával rendelkeznék, akkor nem volna szüksége arra, hogy mint; Páris kitartottja, mindig üres kezét nyújtogassa a franciák felé. A csehországi gyöngyállapotokról, a romániaihoz hasonló képet fest a prágai Cesko Slovo, nyíltan megírva azt, hogy a csehek elveszítették önbizalmukat. »Ha összehasonlítjuk magunkat a magyarokkal, németekkel, olyan nemzetekkel, amelyeknek okuk volna önsanyargatásra, mert a béke elvette országukat, az összehasonlítás a mi rovásunkra üt ki. Összes szomszédainkban több az államalkotási energia, mint bennünk. Akár megcsonkított, akár gyönge, akár a kimerülés szélén álló állam, de az ő államuk, ez a magyar és germán állami gondolat, amelyért szükség esetén újból valamennyien együtt mennének a harcba. Az államiságnak ily magasztos érzete, belőlünk, csehekből, hiányzik.« Kell-e ennél erősebb égzengés, amely azt bizonyítja, hogy az agyondédelgetett országban, e mondvacsinált országban nincs meg az államiságnak magasztos érzete. Vagy nézzünk le Zágráb felé? Hallgassuk-e a belgrádi és zágrábi börtönökben sínylődő rabok jajkiáltását, a diktatúra szörnyűségeit? Mind, mind beleillenek abba a preludiumba, amelyet a Tardieu-terv akar megoldani, hogy vagy felszabaduljanak a leigázott népek és talpraálljon a igazdasági rend, vagy Vajda-Vojevoda szavai szerint: vigyázzon Bukarest, Prága, Belgrád, mert könnyen a forradalom következhet! És hogy a reményvesztett világnak legyen némi bátorítása, vigasztalása az Európán végigjártatott tekintetünket Amerikára kell szegeznünk, ahol Borah szenátor újból megszólalt, hogy ismét eljegyezze magát a revízió nagy gondolatával. Borah, a Felvidék részére népszavazást követel. Magyarországnak Erdélyhez való jogát vitán felülinek tartja. Azt tanácsolja a tótoknak Borah szenátor, hogy »egyezzenek ki újból, egyesüljenek a magyarokkal, akiket a leglovagiasabb nemzetnek ismeri így kerül a világ ítélőszéke elé a nagy magyar probléma, amelynek ezeréves történelmi hivatása mellett a világ négy tája tesz tanúbizonyságot. ÚJDONSÁGOK. — Kápolna- és harangszentelés. A pápai irgalmasrend kórházában csinos új kápolnát építettek, amelybe a már meglevő régi harang mellé új harangot is szereztek be. A kápolna és a harang ünnepélyes felszentelését dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök megbízásából, Németh József pápai apátplébános végezte vasárnap délelőtt érdeklődő hívek sokaságának jelenlétében. A lélekemelő ünnepen jelen volt dr. Müller Imre Ödön tartományi rendfőnök is Budapestről, valamint a testvér rendházak perjelei a különböző városokból. Az új kápolna lehetővé teszi, hogy a betegek is nagyobb számban résztvehessenek az ájtatosságokban. Az új kápolna és harang felállítása az irgalmasrend áldozatkészségét dicséri. — Idényzárás a Jókai-körben. A pápai Jókai-kör 1932 április 10-én, vasárnap délután 6 órakor a nőnevelő-intézet dísztermében dr. Berecz Dezső, a soproni Frankenburg irodalmi-kör főtitkára és Vályi Nagy Géza, a budapesti La Fontaine-akadémia, a nagykőrösi — Arany János — társaság, a budapesti Magyar írók és a Katona írók szövetségének tagja 'részvételével előadó-ülést tart a következő műsorral: 1. A francia romanticizmus. Irta és felolvassa dr. Brunner Ernőd. 2. Erkel: Hunyadi László. Hatkézre játszák Ritoókh Magda, Kiszely Gizella és Papp Amanda. 3. Novella. Irta és felolvassa Berecz Dezső. 4. Költemények. Irta és felolvassa Vályi Nagy Géza. 5. Magyar ifjúság. Énekli a főiskolai énekkar Tóth Lajos tanár vezetésével. — A város ingatlanai. Tudvalevő, hogy a város úgy föld-, mint házingatlan eladása] tárgyában pályázati hirdetményt tett közzé. A pályázati határidő e hó 7-én lejárt. Jellemző a nagy pénzinségre, hogy a két hasáb terjedelemben felsorolt összes ingatlanokra mindössze csupán 1, mondd egy ajánlat érkezett be egy Vörösmarty-utcai házra s ez az egy ajánlat is elfogadhatatlan volt. — A Kárpát Dalkör közgyűlése. A Kárpát Dalkör vasárnap délelőtt a városi nőipariskola nagytermében tartotta évi rendes közgyűlését. Mihály Sándor gazdasági felügyelő, elnök tartalmas megnyitót mondott, melyben visszapillantást vetett a nemes célokat követő, a magyar dalkultúra terén nagyrahivatott egyesület múltjára és azt a reményt fejezte ki, hogy a gazdasági helyzet javulásával a mostani közöny is meg fog törni és a lelkes gárda a jövőben még nagyobb buzgalommal fogja szent hivatását betölteni. Vér Imre titkár előterjesztette a mult év történetét magában foglaló, nagy gonddal megszerkesztett jelentését, valamint a karnagyi beszámolót is. Ifj. Nánik Pál pénztáros a pénztári jelentést, valamint a számvizsgálat eredményét ismertette, mire a közgyűlés a vezetőségnek a felmentvényt megadta. Utána elnök szép szavak kíséretében nyújtotta át a fáradhatatlan buzgalmu karnagynak, Hatvani Lajos képzői tanárnak az egylet ajándékát, egy ezüst karnagyi pálcát. Majd sorra kerültek a választások, a következő eredménnyel: elnök Mihály Sándor, alelnök dr. Hirth Miklós, ügyész dr. Nagy György, karnagy Hatvani Lajos, titkár Vér Imre, jegyző Mészáros Lajos, pénztáros Felker Dezső, ellenőr Papp Sándor, műtáros Tibor József, zászlótartó Vitéz Buday József. A választmány tagjai: Alexay Zoltán, Makray Károly, ifj. Nánik Pál, Papp Sándor p. tiszt, Szőllősy Sándor, Tóth József. Számvizsgálók: dr. Balla Zoltán, Nitschinger János, Pfers József. Elnök végül a jelen évi munkaprogram megállapítása kapcsán azon indítványt vete fel, hogy a dalkör — bekapcsolódva a Hajdn-emlékünnepélyekbe — az idei Péter Pál ünnepi nagymisén adja elő Hajdn József egyik miséjét a plébániai templomban, amit a közgyűlés egyhangúlag magáévá tett. Majd a további kitartó munkára buzdító szavai után a közgyűlés véget ért. — Bacon-gyár. A pápai Bacon-gyár, habár nem is abban a formában, mint tervezve volt, megkezdte működését. A valutaviszonyok miatt leölt sertéseket nem szállíthatunk külföldre, tehát a részvénytársaság belekapcsolódott az élősertés-kiviteli akcióba, és hetenként egy-két vagon yorkshirci fiatal sertést szállít ki Ausztriába, a wienerneustadti vásárra. Az akció a gazdaközönségre nézve abban érezteti jótékonyan hatását, hogy az élő hizlalt süldők ára 20—25%-kal emelkedett. — Lovasmérkőzés városunkban. A m. kir. „Árpád fejedelem" 2. honvéd huszárezred I. osztály tisztikara f. év április hó 16-án d. u. 3 órai kezdettel a pápai huszárlaktanyában lovasmérkőzést rendez Pápa város szegényei javára. A mérkőzés programmja: 1. Díjugratás kezdő lovak számára. 2. Altiszti díjugratás. 3. Tiszti díjugratás. 4. Lovasjátékok: szalagtépés, erdei lovaglás, krumpliszüret, székfoglalás. Belépődíjak: elsőrendű ülőhely 1*20 P, másodrendű ülőhely 80 fillér, állóhely 40 fillér. A lovasmérkőzés teljes bruttó-bevétele Pápa város szegényei számára, a város polgármesteri hivatalának fog átadatni. Az érdekes sporteseménynek ígérkező mérkőzésre a tisztikar lapunk útján hívja meg a város közönségét, mely bizonyára úgy a lovassport iránti lelkesedésből, mint a nemes célra való tekintettel is tömegesen fog megjelenni a mérkőzésen. — Esküvő. Fuchs Dezső és Wollner Ili e hó 10-én délután fél 2 órakor tartják esküvőjüket a győri izr. templomban, melyre jóbarátaikat és ismerőseiket ez úton tisztelettel meghívják. — A tavaszi menetrend. Nem sok jóval biztat bennünket az új tavaszi menetrend^ melynek tervezetét Veszprémben dr. Horváth Lajos alispán elnöklésével tartott értekezleten mutattak be a máv. igazgatóság és üzletvezetőség kiküldöttei. Az új menetrend megszünteti egyetlen közvetlen gyorsvonati összeköttetésünket Budapesttel. Helyette reggel 9 óra 15 perckor gyorsított menetű személyvonat indul Pápáról, Győrött gyorsvonati csatlakozással, mig a d. u. fél 5-kor a fővárosból induló gyors utasai Győrött az esti munkásvonatra átszállva juthatnak haza. Ezzel szemben el lehet jutni Celldömölk-Székesfehérváron át (!) a fővárosba. E célra külön motoros vonat indul reggel fél 6-kor Cellbe, ahonnan aztán a gyors Fehérváron át 10 órára ér a fővárosba. Visszafelé ez a gyors d. u. 18.25kor indul és Cellen át megint motorvonatom