Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-04-02 / 14. szám

MEGJELENIK MINDEN XXIX. évfolyam. a—I IIMI •MII •• Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. SSöJizetési ár negyedévre 2 pengd. Egyes szám ára 20 BQéx. Telefon 191. m»ém. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatalt Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A középiskolai tanulást megszigorítani kivánó rendelkezést nagyobb izgalommal fogadta a közönség, mint aminőre valójában okia van. Aki látja a középiskolát, sőt főiskolát végzetteknek kétségbeesett küzdelmét az elhelyezkedésért, az csak természetesnek találja, hogy a miniszter a lehetőség szerint gátat akar vetni a szellemi proletárság további terjedésének. Ettől függetlenül általánosságban sem baj az, ha a gyermeket erősebb munkára szorítjuk. Nem kell azért tartani attól, hogy a középiskolai tanárság nagy statáriumot fog rendezni ia IV. és V. osztályos vizsgálatok alkalmával. Teljes tudatában van ugyanis ez a tanárság annak, hogy az egy-egy tárgyból elért nem kielégítő eredmény, akárhányszor csak múló hanyagságnak következménye, ami a serdülő korban lévő gyermeknél elég gyakran elő szokott fordulni. Ilyesmiért őt súlyosan büntetni és végleg elzárni előle az intelligens pályára való eljutás lehetőségét, rnegokolatlan szigorúság lenne. Azt sem fogja és nem is szokta ez a tanárság figyelmen kívül hagyni, hogy vannak növendékek, kik egyes tantárgyak iránt kellő érzékkel, vagy hajlammal nem birnak, azokból, ha nagy kinnal megtudják szerezni az elégséges kalkulust, mig más tantárgyakban kiválóaknak bizonyulnak. A kiegyenlítés, a kompenzáció munkáját, tehát a jövőben a IV. és V. osztályban is el kell kezdeni és nem kell az érettségiig] halasztani. Ismétlem, én meg vagyok győződve róla, hogy a szigorító rendelkezésből az ifjúság boldogulására semmi kár nem háramlik. Még arra is kell gondolni a tanárságnak, hogy akárhányszor a középiskolákban csak gyenge előmenetelt felmutató tanulókból a maguk későbbi pályáján, amikor csak azzal kellett foglalkozniok, amire kedvük és hivatásuk volt, elsőrendű polgárai, néha még kiválóságai is váltak a társadalomnak. Aki azonban így vélekedik a tanárságról, s ennyire megbízik benne, az természetesen képtelenségnek minősíti viszont azt a gondolatot, hogy a vizsgák ellenőrzésébe a szülők is befolyhassanak. Ezt amolyan kommunistaízű iskolai tanács alakításának lehetne tekinteni, aminőt ama szomorú korszakban is undorral utasított el magától minden ép érzékű tanügyi ember, de maguk a tanárságban mindig megbízó szülők is. Városi közgyűlés. — 1932 március 30. — Városunk képviselőtestülete e héten szerdán rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt nem volt nagy érdeklődés, lefolyása, egész rendes volt. Méla rezignációval vetteí tudomásul a közgyűlés a város szomorú anyagi helyzetéről szóló jelentéseket. Felszólalás csak a mozigép beszerzésének ügyénél hangzott el. A közgyűlésen dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester elnökölt. Az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása után, a főszámvevő tett jelentést a város pénzügyi helyzetéről. Április hóra a tisztviselői illetmények kifizetésére 28.000 P szükséges. Pénzintézetek váltóinak törlesztésére kamatra 10.000 P kell. Ezzel szemben pénztári készlet 15.000 P, az adóhivatal, javadalmi hivatal s forgalmi adó utáni részesedésből várható bevétel 8500 P. így fizetésekre csak 13—14.000 P áll rendelkezésre, amihez a belső kölcsön 2100 P-ős betétje vehető fel. Előreláthatólag tehát a városi alkalmazottak április 1-én illetményeiknek csupán 50o/o-át fogják megkapni. (Április elsején a tisztviselők fizetéseiknek tényleg csak felét kapták.) Hasonló, nem éppen lélekemelő pont volt a belügyminiszter leirata, melyben közölte a várossal, hogy a Speyer-kölcsönre 47.233 P 81 fi 11. követelés esedékes, s erre? a város eddig csak 6405 P 20 f-t törlesztett. A miniszter elrendelte, hogy a város a lekötött jövedelmekből minden bevételt szolgáltasson be. A képviselőtestület felirat útján kéri halasztás engedélyezését. Hivatkozik a feliratban arra is, hogy a városnak nagy adókövetelése van az Esterházy grófi uradalommal szemben, amelynek befizetésére éppen a pénzügyminisztérium adott több izben haladékot. Dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester részére beadott kérvénye alapján a polgármesteri állás betöltéséig egyhangú határozattal havi 150 P külön reprezentációs költséget állapított meg a közgyűlés, fedezetül a fizetésekben az üresedés alatt elért megtakarítást jelölvén ki. Május l-jén a város megnyitni óhajtván a nyári moziját, hangos beszélőgépekre árajánlatokat kért be. Teljes berendezésre csak a Siemens és Halske cég tett ajánlatot 19.000 és Oláh György gépészmérnök, aki tavaly egy gépet kölcsönbe adott a városnak, 16.000 P költséggel. Az előkészítő bizottságok ez utóbbinak megvételét ajánlják, nemcsak mert olcsóbb, de mert a szakértő Márer moziigazgató nézete szerint, a lejgjobb gyártmányú is. A vételárból 5000 P-t a villamos telep eladott gépeinek árából készpénzben fizetünk, a többit 8o/o kamat mellett 12 hónap alatt a mozi jövödelméből. Jílek Ferenc az ügyet nem látja előkészítettnek, a szóban levő 5000 P összeget különben is a villanyos bizottság más célra (a ref. templom építési segélyére) szánta. Dr. Sulyok Dezső szerint a villanygépek ára mint törzsvagyon kezelendő s csak újabb törzsvagyonná alakítható át. Viszont a városnak feltétlenül erkölcsi kötelessége lesz gondoskodni arról, hogy a templomépítésre már esedékessé vált 30.000 P-t mielőbb kifizesse. A képviselőtestület ezután az Oláh-féle mozigép megvételét birtokon kivüli fellebbezés kimondásával névszerinti szavazással kimondta. Utolsó pont gyanánt az egészségvédő = minden típusban = legolcsóbban kaphatók BíSler üvegkereskedésében Fő-tór 19. szám alatt. • Ugyanitt viilanycsiliárok nagy választékban. ház ügye került elő. A már félig kész építkezés részbeni fedezetéül a vármegyei kisgyűlés a Teleki-utcai házak tervbe vett eladását nem volt hajlandó elfogadni. A közgyűlés ragaszkodott korábbi határozatához, amely jogi rnegokolás szerint teljesen helytálló. A közgyűlés már 4 óra után szétoszlott. Ipartestületi közgyűlés. — 1932 március 28. — A pápai ipartestület évi rendes közgyűlését húsvét másnapján tartotta a LeventeOtthon nagytermében. A gyűlés iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg; a tágas termet zsúfolásig megtöltötték a sűrű rajokban érkező iparosság tömegei. Az érdeklődést leginkább a testület háztartása körül felmerült zavarok, valamint az ügyészi állás betöltése keltette fel, azonban végleges állásfoglalás egyik ügyben sem történhetett, mert az idő előrehaladására, illetőleg iparhatósági vizsgálat elrendelésére való tekintettel a közgyűlést esti fél hét órakor félbeszakították; és folytatását arra az időre halasztották, amikorra a vizsgálat munkájával elkészül és annak eredményéről jelentését megteszi. A közgyűlés egyébként a következőkép folyt le: Dr. Hirsch Vilmos emlékezete. Három óra elmúlván, Schneider Géza elnök üdvözölte a közgyűlést, s az iparosdalárda » Hiszekegy« éneke után tartalmas megnyitót mondott, amelyben élénk színekkel vázolta az iparosság küzdelmes helyzetét és főbb vonásokban beszámolt a testület mult évi munkásságáról. Beszéde végén megemlékezett dr. Hirsch Vilmos ipartestületi ügyész és Erdélyi Sándor pénztáros elhunytáról. Előbbi negyven éven át folytatott önzetlen működésével, utóbbi lelkes tevékenységé| vei szolgált reá arra, hogy az iparosság emléküket tisztelettel megőrizze. Majd — az elöljáróság határozata értelmében — felkérte Nánik Pál előljárósági tagot, hogy dr. Hirsch Vilmos felett emlékbeszédét tartsa meg. Nánik Pál lélekből fakadt hosszabb beszédben méltatta a testület volt kiváló ügyészének érdemeit, melyeket negyven évi munkásságával a testület életében szerzett. Figyelmes hallgatósága előtt találó vonásokkal rajzolta meg dr. Hirsch Vilmost mint embert, mint a közélet férfiát és mint a testület ügyészét. Vervvel, lendülettel előadott beszéde nyomán kibontakozott előttünk a szeretetreméltó modorú, anekdótázó kedvű, jóságos lelkületű ember, a közélet munkás férfia, s a testület áldásos tevékenységet kifejtő ügyészének érdemes alakja, aki nem csak hogy, ügyészi tiszteletdíját évről évre az elaggott iparosok alapjának adományozta, de a hozzáforduló iparosságnak is- önzetlen jogi tanácsadója volt. Az iparosság igaz háláját szimbolizálja az ipartestület tanácstermében elhelyezett arcképe, amelyet a testület 20 éves ügyészi évfordulója alkalmából festetett meg és leplezett le 1914 március 22-én ünnepélyes keretek között. Végül megható szavakban helyezte 10ZÁIKLÁP0K és mintás cementlapok. Legújabb gépekkel gyártja tökéletes kivitelben modern mintákban KOHN JÓZSEF cementárugyár Pápa. • Iroda: Fő-tér 18.