Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-03-19 / 12. szám

ÖN IS NÉZZE MEG! Lőwy butoráruház állandó kiállítását Győr, Gróf Tisza István tér 5. szám. tében megkoszorúzott. Fábián Attila VIII. o. t. alkalmi költeményt szavalt hatásosan. Itt bevezetőül a levente-zenekar játszott, végezetül az ünneplők a Magyar Hiszekegyet zengték el. — Este a Levente-Otthonban folytat^ ták az ünnepélyt, a kollégium ifjúsága felkért úrleányok közreműködésével előadván Herczeg Ferenc »Ocskay brigadéros« c. történelmi színművét. Az estét a Kossuth-nyitány vezette be, melyet a főiskola zenekara Kiss Árpád ig.tanító szakavatott vezényletével a legteljesebb harmóniában, a közönség zajos tapsai mellett adott elő. Kovács Sándor elszavalta itt is Nagy Gyula ünnepi ódáját; úgy a költemény, mint ,a szavalat meleg fogadtatásban részesült, s elismerő tapsokat váltott ki. A főiskolai énekkar Tóth Lajos énektanár kiváló vezetésével A magyar ifjúság cimű éneket zengte el olyan tökéletes összhangban, szabatossággal és színezéssel, hogy az énekkar és vezetője méltán sorozhatja e szereplését legszebb sikerei közé. Hosszan, melegen megtapsolták. •— Az ezt főpontja az »Ocskay brigadéros« előadása volt. A címszerepet Győr Sándor játszotta. Mint verhetetlen kuruc generális imponálóan férfias volt mikor pedig sértett hiúságból elhagyva Rákóczit, a lelkiismeret mardosásának szinte részvétet keltően adott kifejezést. Éreztük, hogy labanccá váltakor is igaz magyar sziv dobogott keblében. Pyber vikárius egy cseppet sem rokonszenves egyéniségét Fáber Kovács Gyula önmagát megtagadva igen jellemzően személyesítette meg. Török Judit Tisza Ilonája stílusosan beleilleszkedett a darab miliőjébe. Ilyenek lehettek ,a kuruc generálisok hitvesei. Kádi Sárika Jutkája poétikus jelenség volt. Úgy tűnt fel a kuruc vitézek között, mint sasok között a mezei pacsirta. Dili kóbor cigányleány jobb megszemélyesítőre nem is találhatott volna Pap Ellynél. Játékában benne lobogott a cigány leány tüzes lelke a magyar ügyért. A piperkőc Ozoróczi hoppmestert Fábián Attila, a derék Jávorkát Molnár János, a kedvre derítő palócot Pap István, a kemény Szörényit Babos Ferenc, Taricsot Böröczky Béla, Ocskay Sándort Nagy Gyula, Hamza káplárt Varga József, Krupics" tiziedest Gyimóthy Géza, Málcsik tizedest Mojzer Antal, a császári tiszteket Kocsis Sándor, Filep József, Bolla János játszották, mindnyájan igen jól megállván a helyüket. Balogh Imre, Nádasdy Gábor, Balogh Zoltán, Takács Sándor, Szabó Árpád, Kovács György, Luka János és Sári Gyul& játszottak még a darabban és segítették elő annak sikerét. — A rendezésért teljes elismerés illeti Horváth Endre tanárt. Külön ki kell emelnünk a darabhoz alkalmazott nagyon szép díszleteket, amelyeket Závory Zoltán festőművész és rajztanár előrajzolása és útmutatása szerint az iparostanonc-iskola tanulói festettek. A református nŐnevelö-intézét márciusi ünnepe évek óta páratlan népszerűségnek örvend. Hatalmas díszterme idén is kicsi volt a hallgatóság befogadására, melynek egyrésze a folyosót megtöltve hallgatta végig a márciusi eszme kifejezését ideálisan szolgáló műsort. Ennek középpontjában Pentz Ilona tanárnőnek a szabadságharc női eszményképéről, egyúttal a magyar nőnevelés egyik apostoláról, Teleki Blanka grófnőről szóló előadása állott, mely tartalomban, formában és előadásban messze kimagaslott a megszokottnak kereteiből. A közönség mélységes megindultsággal, szívbeli gyönyörűséggel hallgatta az előadót, kit az ódai szárnyalású befejezés után valósággal 'elhalmozott tetszésnyilvánításaival. Ugyanily hatalmas sikere volt Ritókh István tanár nagyszerű vezetése alatt álló énekkarnak. Kudela zsoltáráriáját, valamint egy népdal egyveleget egyaránt remekül énekelték, valósággal elragadva a közönséget, mely méltó ünneplésben részesítette fáradhatlan, kitűnő mesterüket. Ugyancsak frenetikus sikere volt Papp Ella és Eötvös Jolán egyaránt drámai erejű, szép szavalatának. Méltókép egészítette ki a műsort Ritókh Magda kitűnő zongoraszólója, valamint a hatkézre előadott, igen hatásos Hunyadi-egyveleg, melyben Ritókh Magda, Kiszely Gizi és Papp Amanda adták zenei tudásuknak fényes bizonyítékát. Az izraelita népiskolában március 15-én délelőtt 9 órakor az iskolaszék tagjainak és nagyszámú közönség jelenlétében kitűnően sikerült előadással ünnepelték a szabadság emlékét. Willner Jakab tanító a gyermekekhez szóló beszédben rajzolta meg a 48-as eseményeket és beleszőtte a kornak jellemző költeményeit és énekeit, melyeket az iskola fiú- és leánytanulói szavaltak és énekeltek el. Az énekkart Günsberger Dávid igazgató-tanító vezényelte nagy lendülettel. A hallgatóság megérdemelt tapsokkal fejezte ki elismerését az előadó és a karvezető iránt. Spekuláció a nép jóhiszeműségére. A földbirtokrendezés befejéséről szóló 1928: XLI. törvénycikk, éppen célja érdekében, bizonyos változtatásokra szorul és nagyon különös, hogy az agrárius oldalról azok részéről hallottunk e módosítások s az ezeket magában foglaló törvényjavaslat ellen a legutóbbi képviselőházi vita során kifogásokat, akik akkor, mikor a földbirtokreformot tárgyaltuk, eredeti javaslatunk ellen foglaltak állást. Nagyot nézne a közvélemény, ha itt névszerint citálnánk, hogy akkor ki, mit mondott. A mi eredeti javaslatunk az volt, hogy a törpe- és kisbirtokos osztály részére kell ,adni földet és meg kell erősíteni ezt az osztályt, a földnélküli munkásság részére pedig egy nagy házhelyet kell adni, ahol a maga háztartási szükségletét megtermesztheti. Akkor szembenálltak velünk azok, akik most ennek, a földbirtokrendezést valóban befejező törvényjavaslatnak a kritikusai, mert attól féltek, hogy a kisgazdatársadalom nemcsak erkölcsi, hanem anyagi erejében is meg fog növekedni és akkor le fogja küzdeni azokat az akadályokat, amelyek az ő egyéb téren való érvényesülése elébe állnak. Most ugyanezek az urak azt mondják, hogy »nem sikerűik a földreform. Holott, a földreform anynyiban mégis csak sikerült, hogy egymillió hold föld futott magyar földmíves emberek kezére. De ha annak idején a kis- és törpe^ birtokos osztályt erősítjük meg, akkor ma nem kellene földteherrendezésről és csődbejutott kisbirtokosokról beszélni. Ezt csak azért hozom elő, mivel ez is eklatáns példa arra, hogy mennyien vannak olyan szereplő közéleti férfiak, akik azt hiszik, hogy nem tudunk 10 évre visszaemlékezni és nem tudjuk megállapítani azt, hogy 10 évvel ezelőtt mi történt. A mi politikai ellenfeleinknek csak azt mondom, hogy ne féltsék az agrárgondolatot kormányunktól, de különösen ne féltsék a mi földmivelésügyi miniszterünktől és ne féltsék azt a mi pártunktól, az egységes párttól sem, mert az agrárgondolat összenőtt a mi szivünkkel. Mi nem szobalevegőn nőttünk fel. A mindent mindig jobban tudó ellenzéki új képviselő urak nem tudják például azt, hogy a kormányzásban sokan vannak, akik kaszinónak a küszöbét még nem lépték át, akik a magyar földmívesnéppel nemcsak lelki közösséget tartanak, hanem vérbeli közösséget is. Hogyan képzelik tehát azok a szóbajnokok, hogy mi meg fogjuk tagadni a magyar falut és annak népét, mikor pedig mi vérünk szerint tartozunk ehhez a falusi néphez. Én mindig nevetek, amikor szinházi csizmába öltözött áf agráriusok velünk vitatkoznak az agrárgondolatról. Velünk, akik egy életet töltöttünk el ennek a gondolatnak a szolgálatában. Purgly Emil földmivelésügyi minisztertől féltik ezek az agrárgondolatot, aki egy életet töltött el ennek a gondolatnak a szolgálatában és nemcsak a közügyek terén mutatta meg a maga agrárérzelmeit, hanem a maga portáján is. Mert azt is meg kell tudnia az országnak, hogy a földmivelésügyi miniszter azok közé tartozik, akik ezekben a rendkívüli időkben gazdaságukat nemcsak hogy nem adósították el, hanem bölcsességgel, helyes gazdálkodással azt még növelték is. Hát mitől vannak itt a mi ellenfeleink megrémülve? Attól talán, hogy Purgly Emil földmivelésügyi miniszter fogja veszélybe vinni a magyar földbirtokot, a magyar agrárgondolatot és az agrártörekvéseket? Semmi egyéb ez — azt hiszem ebben mindenki egyetért velem —, mint egyszerű spekuláció \a falusi földmivelő nép jóhiszeműségére és naivitására. Dr. Berky Gyula. — A Jókai-kör Goethe-ünnepe. Jókaikörünk hivatása magaslatán állva áldozott mult vasárnap az emberiség egyik legnagyobb szelleme: Goethe emlékének. Géniuszának nagyságát művészi erővel vetítette a hallgatóság elé dr. Antal Géza püspök gyönyörű megnyitója. Mesterien festette meg a világirodalmi jelentőségű költő s a nagy tudós alakját. Századokra szóló jelentőségét művei egyetemes hatásából értette meg. Ezek közül élete drámáját, a Faustot méltatta a legpregnánsabb erővel. Mig a megnyitó elsősorban a költő képét vetítette elénk, Horváth Endre irodalomtörténeti és eszthetikai tudásra valló nagyszabású szabadelőadásában elsősorban az ember képét rajzolta meg úgy azonban, hogy az egyéni éleményekből kialakult költői termés is színes változatokban, hatásos szépen vonult el szemeink előtt. Nem lankadó figyelem kísérte az ép oly értékes, mint szinte regényszerüleg érdekes szabadelőadást, melyet, mint előzőleg az elnök megnyitóját is, a közönség hálás tapsa és elismerése jutalmazott. Miután a kör főtitkára néhány Goethe-dalt és két Goethe-balladát mutatott be saját fordításában, Farkas Irma zengő szép hangján szólaltak meg azok a halhatatlan dallamok, amiket Schubert komponált Goethe dalaihoz. Előadásának bája, csodás zeneisége, mit művészien festett alá Ritókh István zongorakisérete, elragadta a hallgatóságot, mely zúgó tapsok közt kért és kapott is ráadást a népszerű énekesnőtől. — Érettségi kormánybiztosok. A vallásés közoktatásügyi m. kir. miniszter a pápai ref. gimnáziumban a jelen tanév végén tartandó érettségi vizsgálatokhoz érettségi kormánybiztosokként dr. Madai Gyula orsz. képviselőt és Szabó Gábor főisk. tanárt küldte ki. A két kormányképviselő kiküldését az tette szükségessé, mert a kollégiumban idén párhuzamos VIII. osztály végzi be tanulmányait. — A polgármesteri állás betöltése. Közgyűlési tudósításunkban olvasható, hogy a képviselőtestület a megválasztandó polgármester illetményeit újonnan szabályozta. Ezzel kapcsolatban felmerült az állás betöltésének kérdése is, ami azonban egyhamar még nem válik aktuálisá. A közgyűlési határozat ugyanis vármegyei, sőt belügyminisztériumi jóváhagyást is igényel, amelynek megtörténte legalább két hónapot igényel s így május közepe előtt alig történhetik meg a polgármesterválasztás. Addig az ügyeket dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester vezeti. — A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület Holitscher Károly m. kir. gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő elnök elnöklete alatt folyó hó 14-én igazgató-választmányi ülést tartott. Az ülés a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara több javaslatát tárgyalta, nevezetesen a vidéki tejkérdés rendezése, a földhözjuttatottak helyzetének enyhítése, a gabonaértékesítés, az állatértékesítés, cukorrépatermelés és értékesítés és a mezőgazdasági hitelvédő egylet létesítése tárgyában kidolgozott javaslatait, melyeket a választmány egyhangúlag elfogadott. Határozatában kimondta, hogy tekintettel a súlyos gazdasági helyzetre és a megyeszerte uralkodó takarmányinségre, a gazdasági egyesület a folyó év tavaszán járási tenyészállatdíjazásokat nem rendez, hanem ha erre a viszonyok alkalmasak lesznek, az ősszel fogja megtartani. A választmány magáévá tette a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület felterjésztéi