Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-01-09 / 2. szám

XXIX. évfolyam. 2. szám. Pápa, 1932 január 9. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fiEér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Súlyos gondokkal köszönt az új esztendő városunkra. Adósai — az adófizetők — nem fizetnek, mert nem tudnak fizetni, hitelezői minden oldalról szorongatják. A régi és új aszfaltútépítési-, bazaltbányai stb. terheken felül nyakában van vagy negyedmillió pengős összegben u. n. függőkölcsöne, amelynek elég ma a kamatait kiizzadni, törlesztésre — ha csak az egész tisztikart fizetés nélkül nem hagyják — alig lehet gondolni. Késő a rekrimináció, de egészen bizonyos, hogy ha annak idején nem tették volna presztízskérdéssé a pótadónak más városokhoz képest alacsony kulcsban való megállapítását, akkor ma sokkal kevesebb gondban főne a város ideiglenes vezetőségének a feje. Magunknak, mint sajtóorganumnak nem tehetünk e tekintetben szeiíirehányást. Mi untig elégszer utaltunk e tekintetben más városok példájára, amelyek nem ijedtek meg pár percentes pótadóemeléstől, ha a város haladásának ügye forgott kockán s nem operáltak e helyett évről évre növekvő függőkölcsönökkel. Akkor a 4—5 év előtti jó időkben alig vette volna észre bárki is azt a különbözetet, amit az esetenkint mutatkozó szükséglet szerint a pótadóemelés jelentett volna, most azonban annál nehezebb az ideiglenesen vállalt kötelezettségeknek megfelelni. Mert természetesen azt senki sem gondolta, hogy a függő kölcsönök valaha állandósuljanak. Mindig az a remény kecsegtetett, hogy ezek a kölcsönök rendes amortizációs terhekké lesznek átváltoztathatok. Sajnos, azonban, ez a remény nem ment teljesedésbe. Az immár évek óta epedve várt külföldi tőke csak nem akart jelentkezni s a függő kölcsön mindaddig függőnek maradt, míg az egész középeurópai, sőt az egész pénzügyi világhelyzet is végleg fel nem borult s elő nem állott ez a mai sivár korszak, amikor egy nagyobb általános konvertálás lehetőségétől sokkal messzebb állunk, mint valaha. Itt áll tehát a város ma is a maga enormis nagyságú függő kölcsönével, amelyből ma még kevésbbé tud részleteket törleszteni, mint bármikor azelőtt. Ma igazán nem lehet tőle egyebet várni, minthogy kamatfizetési kötelezettségének eleget tegyen. Szerencsének kell tartanunk a szerencsétlenségben, hogy ezeket a kölcsönöket mind helyi pénzmintézetek nyújtották, amelyek vezetői jobban ismerik a város helyzetét, mint más idegen hitelezők s amelyek a dolog természetéből kifolyólag több megértést is fognak iránta tanúsítani, mint azok a vadidegen tőkések tennék esetleg. Azokat az elterjedt hireket tehát, melyek a város csődjét kapták szárnyra, mi túlzottaknak, sőt egyenesen alaptalanoknak tartjuk. Részünkről nyugodt bizalommal várjuk, hogy a város iránt a régi, hagyományos jóindulat fog megnyilatkozni. A függő kölcsönök netáni felmondása vagy a részletfizetések sürgetése ma lehetetlen helyzetet teremthetne, míg ha ezt a legkritikusabb esztendőt kivárjuk, akkor az annyira emlegetett általános gazdasági enyhülés a függőkölcsönök békés és végleges likvidálását is természetes következményként hozza magával. Új közigazgatási jogterületek terve. A közigazgatás racionálásának előkészítésére kiküldött kormánybiztos, Magyary Zoltán egyetemi tanár munkájának eredményeiről a minap számolt be a miniszterelnöknek. Magyary Zoltán jelentésében megállapítja, hogy az állami és önkormányzati közigazgatást egységesen kell felfogni, mielőtt reformokkal akarunk kísérletezni. Megállapította azt is, hogy közigazgatásunk szerveinek területi beosztása az egységes szempont hiánya miatt rendkívül változatosan alakult, úgyhogy az egyes közigazgatási körzetek között rendkívüli aránytalanságok jelentkeznek. A közigazgatási szervek területi aránytalanságának bemutatására Teleki Pál gróf egyetemi tanárral lépett érintkezésbe, aki volt tanítványát, Hantos Gyula dr.-t bizta meg az egyes közigazgatási szervek térképének megtervezésével. Ez a munka, amelyet Magyary Zoltán jelentéséhez csatolt, bemutatja a jelenlegi vármegyei, honvédségi, rendőrségi, tanfelügyelőségi, bírósági, kamarai stb. kerületeket és amellett a javaslatba hozott új közigazgatási jogi területeket is. Az új jogterületeket a szerző az arányosság szempontjából állapította meg és elsősorban figyelemmel volt arra, hogy a közönség lehetőleg egy napon belül eljuthasson annak a hatóságnak székhelyére, ahol ügyes-bajos dolgát elintézheti. Természetes azonban, hogy ebből a szempontból is mindig lesznek aránytalanságok, amig a mai közlekedési viszonyok állnak fenn. Nagykanizsától délre, a Tisza mellékén, sőt a Balaton környékén is vannak olyan helységek, amelyeknek lakosai az új beosztás mellett is aránytalanul nagy távolságokat kénytelenek utazni, hogy a hatóságok előtt levő ügyeikben eljárjanak. A jelentés nem foglalkozik' a megyei és járási területek beosztásának kérdésével, mert nem akarta a megye) tradicionális jogait sérteni. Bejelenti Magyary Zoltán, hogy a közigazgatási statisztikai munkálatok megindulnak és ezek a munkálatok nem csupán az akták elintézésének számára, a hivatalnokok számára terjeszkednek majd ki, hanem az egyes tör^ vényhatóságok és községek közterheire és a különböző országrészek, járások és községekre nehezedő közterhekre is. Rámutat a kormánybiztos közigazgatási jogszolgáltatásunk nem kielégítő voltára, a közigazgatás szervezeti formáinak szaporítására. Rámutat arra, hogy milyen hatalmas mértékben növekedett meg azoknak a feladatoknak a száma, amelyeket a közigazgatásnak kell ellátnia. A közszolgálati alkalmazottak számának állandó növekedése ugyancsak abban leli magyarázatát, hogy megnövekedett az ügyek száma, a munkámétól dus azonban a régi maradt. A fogalmazási tisztviselői kar képesítésének mai rendszeréről megemlékezve felhívja a figyelmet arra, hogy a tisztviselőnek ma sokkal szélesebbkörü feladatok ellátására kell vállalkoznia, mint azelőtt, ehhez azonban naPAPAI HITELBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő: j üzlefheTyi!^ 29 Táviratcím: Hitelbank. IPtipaí Hitelbank Késavény társaság 1932. évi január hó 1-én megalakította X. évtársulati három és öt évi időtartammal, részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad felvilágosítást Pápa, 1931 december 23. a Pápai Hitelbank Részvénytársaság. Megkezdődött a maradékok leltár előtti kiárusítása bámulatos olcsó árban divatáru üzletében Kossuth Lajos u. 17. Az elmúlt évben férfi és női gyapjú szövetekből, selymek, parisettek, delének, voalok, zefirek, flanelek, barchendekből felgyülemlett maradékokat minden elfogadható olcsó áron árusítom.