Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-02-13 / 7. szám

m-1•'••^A-mmp' A teavásárlás bizalom kérdése vásároljunk Ott mindenki megtalálja Ízlésének megfelelő keveréket. Meinl a teaszaküzlet, melynek számos keveréke közül mindegyik elismerten elsőrangú. nak 100.000 főnyi, Magyarországnak 35.000 főből álló zsoldos hadsereget engedélyeztek, megszabták szorosan az ágyuk és gépfegyverek számát és kikötötték, hogy a legyőzött országok sem tankot, sem katonai repülőgépet nem állíthatnak be hadseregükbe. Ezzel szemben Románia 175.000, Csehszlovákia 130.000, Jugoszlávia 110.000, Lengyelország 300.000, Franciaország több mint 500.000 katonát tart fegyverben és ehhez járul még a hatalmas tüzérségi park, tankok és repülőgépek sokasága. Franciaországban a hatalmas tengeri haderőnek és buvárhajóknak félelmetes készenléte is. Nevezetes az, hogy Franciaország feltétlenül ragaszkodik a békeszerződésben szerzett jogaihoz, így a reparációs kötelezettségek feltétlen teljesítéséhez. Ebben a tekintetben Franciaország szentnek és sérthetetlennek hirdeti a békeszerződések rendelkezéseit. De már ami a leszerelést illeti, ebben a részben nem ismeri el magára nézve kötelezőnek a békeszerződések posztulatumait. Csak akkor volna hajlandó valamennyire leszerelni, ha a többi hatalom, így Anglia, Amerika, Olaszország j stb. másirányu, szerződéses kötelezettséget vállalna Franciaország biztonságának, tehát, valójában a mai európai status-quónak megóvásáért. De ez oly követelmény, amelyről a békeszerződések mit sem tudnak. A békeszerződések feltétlenül előírják az általános leszerelést, a legyőzött országok leszerelése után. A kérdésnek általános hatalmi vonatkozásain kivül tudvalévően a nemzetközi gazdasági helyzet szempontjából is döntő jelentősége és mélysége van. Amerika a háborús adósságok leszállításáról, vagy elengedéséről hallani sem akar addig, mig a fegyverkezés őrülete tovább tombol Európában és mig az általános leszerelés követelménye nem teljesül. Amerika feltétlenül követeli a leszerelést és követeli a vámsorompók leszállítását s a kereskedelmi forgalom felszabadítását a háború utáni korszak béklyóiból. Csak ha ezek a követelések teljesülnek, csak akkor hajlandó Amerika hozzájárulni a felszabadított Európa megsegítéséhez, a reparációk és háborús adósságok problémájának kiegyenlítéséhez, ami, ennélfogva, az egyedül járható utat mutatja a nyomasztó gazdasági válság enyhítésére és orvoslására. Trianon numerus claususa a magyar fóldmívelök ellen. Negyedik röpiratát adta ki Surányi Lajos nyomdász, a prágai parlament volt tagja.* Előbbi füzeteiben főleg az ipari munkásság szempontjaiból tárgyalta Ausztria és Magyarország feldarabolásának átkát. Ujabban megjelent füzetében (Cseh bábok vagy szabad népek legyenek-e a Dunavölgy lakói?) pedig arra mutat rá, hogy Trianon pányvája hogyan fojtogatja az agrárterületek földmívelőnépét. Kimutatja, hogy a magyar földmívelőnép nem vett részt abban a nagyarányú polgárosodási lehetőségben, mely Magyarországon a hatvanhetes kiegyezés után megindult, mert a folyószabályozások és a homokok szőlősítése révén a művelhető területek állandóan szaporodtak * Mint külön érdekességet jegyezzük fel, hogy a csehek ellen sikerrel hadakozó Surányi egy ideig a pápai főiskolai nyomda szedője volt. Szerk. és így épp a legmagyarabb területek népei paraszti állapotban maradtak. A mult század végén azonban a további földfoglalások lehetősége megszűnt és az Alföldön egy forrongó agrárszocialista mozgalom keletkezett. A kilencszázas évek elején, amikor Magyaroszágon ismét új lendülettel indult meg az ipari fejlődés, végre megindult a magyar agrárterületek népfeleslegének az elvándorlása is az ipari tájak felé. Az erdélyi és a felvidéki ipari telepek, a gyorsfejlődésü Pozsony, Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Kolozsvár, Arad, Temesvár, Brassó stb. nagy paraszttömegeket szívtak föl és lendítették át a polgárias fejlődés útjára. »A hegyvidék eme elözönlése az agrárterületek népfeleslege részéről — írja Surányi — nem nevezhető imperialista térfoglalásnak, mert ez a térfoglalás a tömegeket foglalkoztató nagyipar fejlődése révén történt. Ezt az egészséges belső népvándorlási folyamatot egy csapásra megsemmisítették az ország földarabolói. Helyesebben, nemcsak azt tették lehetetlenné, hogy az alföldi agrárterületek népfeleslege most már nem mehet a hegyvidéki ipari városokba és telepekre, hanem még azokat is kiűzték, akiket eddig a fölfeléivelő egészséges gazdasági élet felszívott. Olyan pusztító numerus claususa még nem volt a világnak, mint amilyent a csehek és szövetségeseik a magyar nép ellen alkalmaztak. A trianoni Magyarországnak tehát nemcsak az a tragédiája, hogy az agrárterületek folyton jelentkező népfeleslegét nem tudja az iparvidékeken elhelyezni, hanem az is, hogy a kisántánt demokratái által kiüldözött százezreknek is menedéket kell nyujtania.« így derül ki, hogy »az alföldi agrárprobléma tulajdonképen nem is agrárkérdés, hanem ipari«. Ezzel Surányi rámutat a gazdasági kérdések nagy összefüggéseinek törvényére, amelyeknek felismerése nélkül egyetlen gazdasági, vagy társadalmi problémát sem lehet megoldani. És nem lehet ezt az agrárkérdést sem az egész magyar, sőt középeurópai szociális kérdést megoldani a »középkorba illő ketrecállamok« határcövekeinek ledöntése nélkül. Ezzel a megállapítással, mint végső következtetéssel fordul Surányi elvtársai és pedig nemcsak a magyar, hanem az összes dunavölgyi szociáldemokraták felé, meggyőződve és meggyőzően hirdetve, hogy a véres össze.ütközés elkerülhetetlen, ha »országokat építő, történelmet alakító, önérzetes, élni, dolgozni és fejlődni akaró népeket leigázva tarfanak«. Érdekes Surányi füzetének az a része is, ahol rámutat arra, hogy a Népszava 1927-ig, Rothermere lord állásfoglalásáig, több ízben keményen elitélte Magyarország feldarobálását. Ettől kezdve azonban ellanyhul a párt támogató állásfoglalása a revízióval szemben. Surányi ezt épp a munkásság szempontjából tartja kárhozatosnak, mert hiszen ^agyAusztria és Nagy-Magyarország feldarabolása elsősorban a proletárságot tette tönkre«. Hibáztatja a párt csehbarát politikáját és röpiratát azzal a felkiáltással fejezi be, hogy a Dunavölgy lakói nem cseh bábok, hanem szabad népek akarnak lenni. A röpirat megrendelhető a szerzőnél, Budapest, Bethlen-utca 9. Ára 60 fillér. Takács János fűszer- és csemegekereskedése Pápa, Kossuth Lajos utca 24. (Köztisztviselők Szövetkezete helyén.) Megnyílik: 1932. évi február hó 15=én. Szolid árak! Figyelmes kiszolgálás! x Értesítés. Tisztelettel értesítem a nb. vásárló közönséget, hogy a Köztisztviselők Szövetkezete szolgálatából 11 évi működésem után békés megegyezéssel kiléptem és a Szövetkezet helyén (Kossuth Lajos utca 24.) 1932 február 15-én önálló fűszer- és csemegekereskedés üzletemet megnyitottam. Fő törekvésem, hogy kedves vevőim igényeit a legmesszebb menőleg a legjutányosabb napi árakon kielégítsem, miért is tisztelettel kérem, hogy nb. vásárlásaikkal támogatni szíveskedjenek. Szíves pártfogást kérve, vagyok teljes tisztelettel: Takács János a Köztisztviselők Szövetkezet volt vezetője. KÖLTEMÉNYEK.* Irta: Lakner Zoltán. Bűnös. Bűnös, Aki le nem tépi a fáról a cseresznyét. A hamvas, duzzadó húsú barackot, Ki vásári örömök tarka vurstlijába Száját tátva, még sohasem csavargott. Bűnös, Akinek a kedve nem jár erős rugóra És nem csap vissza, ha a bánat súlya nyomja S komoran ballag el vigadó csárda mellett, Ha hajszolja a vágy otromba szomja. Bűnös, Ki a Hit töretlen, kemény gyémántkövével Nem karcolja me% mélyen az eget S nem von bűbájos, vigasztaló szivárványt A rothadó dolgok párája felett. Bűnös, Ki egymást ölő napok tikkadt sivatagján Vonul komor társakkal, mint a karaván. Ki nem dob be vöröslő, égő szekfű-csokrot, Elhaladva, egy fiatal lány ablakán. A bék&. Békával találkoztam ma ; az alkony Halk pókja szőtte nyúlós, barna szálait. Magamban mentem csak, fájó magamnak, Egy sodró, kóbor bú ép arra vitt, Amerre jött. Szorongva rótta útját {Mely nem jobb az enyémnél s nem kényelmesebb). Amint észrevett, görgő kődarabként Megállt és jázva, nyúlva, kérdőn rám meredt. Megálltam én is. A szemem szemébe Nyilazott merőn. így néztünk farkasszemet. Hidat akartam verni most közöttünk, Melyen lelkünk szabadon egymáshoz mehet. Hiába ! Nem jött semmi jel a mélyből, Csak szemében gomolygott bokros félelem. Tudtam már: az ember nézett riadva így, ha közelében szörnyeteg volt jelen. * A közelmúltban fiatalon elhunyt veszprémi költő irodalmi hagyatékából. — Dr. Anta! püspök előadásai. Dr, Antal Géza püspök mult vasárnap Pécsett tartott a város egész intelligenciájának jelenlétében nagyhatású előadást, melyben a csüggedés mai sivár korszakában a nemzet erkölcsi értékeiben rejlő remény képét vetítette hallgatósága elé. A fáradhatatlan tevékenységű püspök e héten ismét útra keit, hogy az egyetemes ref. konvent megbízásából a bécsi magyar reformátusoknak tartson magyar istenitiszteletet. Útjában dr. Benedek Zsolt konventi tanácsos és dr. Incze Gábor v. pápai theol. tanár kisérik. Bécsben léte alatt dr. Antal püspök az ottani Collegium Hungaricumban is előadást fog tartani a magyar diákok külföldi iskoláztatásáról. — Az új győri főispán. A kormányzó Huszár Aladárt, Esztergom—Komárom-vármegyék főispánját ez állásából szolgálatai elismerése mellett felmentette és őt Győrvármegye és Győr város főispánjává kinevezte. . — A Jókai-kör előadó-ülése. A Jókaikör legközelebbi előadó-ülését f. hó 21-én tartja. Az előadó-ülésnek illusztris vendége lesz dr. Bán Aladár, a Turáni Társaság igazgató-alelnöke, a Petőfi-társaság tagja, aki az északi rokonainkkal való kultúrkapcsolataink ápolása körül nagy érdemeket szerzett. Költeményei bemutatásával fog az előadó-ülésen közreműködni Válly Nagy Géza honvéd-százados, a jónevü katona-poéta is. — Vármegyei kisgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági kisgyülése f. hó 10-én dr. Kenessey Pongrácz főispán elnöklésével ülést tartott. A kisgyűlés több pápai képviselőtestületi határozattal is foglalkozott, melyek közül a kath. polgári fiúiskola segélyére, a színészek szubvenciójára és a fogatbeszerzésre vonatkozó határozatokat, a fedezetet megfelelőnek nem találván, nem hagyta jóvá. Ezekkel az ügyekkel tehát a képviselőtestület újból foglalkozni fog. Hasonlókép visszaküldték pótlás céljából az egészségvédő ház építkezésére vonatkozó határozatokat is. — Városi közgyűlés. Mint azt már a mult számnnkban jeleztük, a városi képviselőtestület a jövő hét valamelyik napján rendkívüli közgyűlést tart, melynek napirendjén kisebb jelentőségű ügyeken kivül a polgármester nyugdíjaztatási ügye is szerepelni fog.