Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-12-17 / 51. szám

Felhívom a nagyérdemű vásárló közönség figyelmét, hogy legolcsóbb és legcélszerűbb karácsonyi és újévi ajándékait Guíh Nándor reklám-áruházában Kossuth Lajos utca 21. szám alatt (a volt Politzer-féle) helyiségben szerezze be, mert elve?n kevés haszon, nagy forgalom! Az árak olcsóságáról kirakataim tanúskodnak. Teljes tisztelettel: Vigyázat! Reklámáruház csak egy vaia! » ciálista listára is felvették. A ker. szoc. listán dr. Nagy György és Varga László voltak a jelöltek. Rendestagoknak megválasztattak Küttel Nándor 311 és Keresztes Gyula 174 szavazattal. Póttagok lettek Nemcsics Elek 172 és Dekovics József 166 szavazattal. (Sorshúzás útján, mert Németh István is 166 szavazatot kapott.) Nagyobb számú szavazatot kaptak, mint rendes tagok dr. Nagy György 172-t és Varga László 145-t, mint póttagok Németh István 166--ot, Kéthelyi Ferenc 134-et. * A szavazás minden körzetben reggel 9-től 'délután 4-ig tartott és a legpéldásabb rendben folyt le. Az összeszámlálás legtöbb helyen aránylag kevés időt vett igénybe s az egyes körzetek eredményei már 5—6 óra tájban ismertek lettek. Az összesítést a városházán Karlovitz Adolf választási elnök végezte dr. Tornor Dezső v. jegyző segítségével. Este 1/

48 órakor a városházán összegyűlt érdeklődők előtt az elnök kihirdette az egyes választókerületek fent közölt választási eredményeit. (tny.) A római út és Gömbösnek Mussolinival akkor folytatott gazdaságpolitikai tanácskozásai szinte természetszerűen vonta maga után Ausztria megegyezési hajlandóságát. Viszont az osztrák szerződés perfektuálásának logikus következmónyekép most Csehszlovákia jelentkezik a maga szerződéses ajánlataival. Régi tapasztalat ugyanis az, hogy egyik kereskedelempolitikai siker kiindulópontja egy másik sikernek, ami abból magyarázható, hogy az államok között gazdasági verseny folyik egyes fogyasztóterületekért és ha egy fogyasztóterületen egyik állam biztosít magának előnyös helyzetet a maga exportja részére, úgy nyomban ugyanilyen előnyöket próbál a m^ásik állam is biztosítani a maga exportjának. Addig, amíg Magyarország az elhanyagolt leányzó szomorú magányában sorvadt, nem volt semmi értéke sem az osztrák, sem a cseh kérő szemében. Sőt együttes erővel próbálták fojtogatni és egyformán állották el útját a magyar agrárkivitelnek. Mihelyt azonban hírét veszik, hogy a magyar agrárkivitel rést tudott magának nyitni Olaszország felé, azonnal siet az osztrák Magyarországnak nyújtott engedményekkel, a maga iparának is fogyasztóterületet szerezni az eddig elhanyagolt országban. És az osztrákot csakhamar követik a csehek, nehogy lemaradjanak a vásárról, ami Ausztria és Magyarország között eredményesnek ígérkezik. Ebben rejlik az a bizonyos taktikai előny, amit minden megkötött kereskedelmi szerződés jelent egy-egy

1 országnak. íme Csehszlovákia esztendőkön keresztül a legválogatottabb, legravaszabb kereskedelempolitikai eszközökkel akadályozta meíg a magyar agrártermékek bevitelét a csehszlovák területre. Már a kereskedelmi szerződés fennállása alatt kitalálta az úgynevezett lisztkeverési kényszert, amivel nemcsak a magyar lisztnek állotta útját, hanem a magyar 'gabona beözönlését is szinte teljesen megakadályozta. Azután jöttek a körmönfont behozatali tilalmak. Egy szép napon pedig egyszerűen megszüntette a szerződéses állapotot és a magyar kivitelt rövid idő alatt csaknem az előbbinek egyharmadára szorította le. A ránkkényszerített kereskedelempolitikai háborúság során persze mi is visszalőttünk és Csehszlovákia hamarosan ráébredt annak tudatára, hogy a jó magyar piac teljesen kicsuíszik a lába alól. Már néhány hónapja kezdtek nála jelentkezni a belátás jelei, amikor árukompenzációs csereszerződések megkötésére a gazdasági érdekeltségei leültek a tárgyaló asztalhoz. Most aztán, hogy Magyarország az osztrák szerződés nyélbeütésével kétségtelenül nagy gazdaságpolitikai sikert ért el és ez a szerződés Ausztria számos oly iparának nyitja meg a magyar piacot, amely iparágaknak a csehszlovák piac erős veresnytársa, a csehszlovák kormány, felfüggesztve a Magyarország ellen folytatott guerillaharcot, hirtelen akcióba lép és újra felveszi a Magyar-i országgal való kereskedelmi tárgyalások eltépett fonalát. Bizonyára nem tenné ezt, hanem j következik be az, hogy Magyarország faszükj ségletének egy jelentős részét kötötte le Ausz; tria javára és ha az osztrák textil-, bőr-,

; pa| pir- és egyéb kikészítő iparok előtt a magyar piac ismét meg nem nyílnék. Nyomban ráeszmélt a csehszlovák kormány arra, hogy Magyarországnak is van vennivalója és hogy ezt a vevőt nem lesz tanácsos egészen átengedni az olasz és az osztrák eladónak. Még meg sem száradt a tinta az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés okmányain és máris megjelennek a csehszlovák delegáltak a magyar fővárosban, hogy komoly szerződéses! alkudozásaikat a magyar tárgyaló féllel felvegyék. A magyar kormány — igen helyesen — ia legnagyobb előzékenységgel fogadja ezt a közeledési kísérletet, ezzel is bizonyítva,, hogy a becsületes megegyezési szándék nála fennforog és hogy eddig sem ő volt a hibás abban, hogy északi szomszédunkkal szerződésen kívüli állapotban voltunk. Természetes, hogy a megegyezésnek ára a magyar agrárexport lehetővé tétele Csehszlovákiával. Megindulnak tételről-tételre, árucikkről-árucikkre az alkudozások és pedig tisztára a gazdasági érdekek kiegyenlítése alapján. Magyarország szívesen hajlandó háttérbe tolni a politikai differenciákat egy gazdasági megegyezés érdekében, de viszont ugyanezt megkívánja a cseh tárgyaló féltől is. Ha Csehország fáját, szenét, textiláruit, porcellánjait, üvegét, papirosát Magyarországon Ts el akarja adni, ennek előfeltétele az, hogy ő viszont méltányos feltételek mellett eressze be a magyar búzát, lisztet, állatot és egyéb agrártermékeinket. Ez volt az ára az osztrákokkal kötött alkunak is. Ennél olcsóbban a cseheknek sem adjuk. I JK.3S&. JTTSm. JűV^fc. .er-x*. 'kJ vásár olthat legolcsóbban x Husz új magyar nóta. Mnrgács Kálmánnak, a méltán népszerű zeneszerzőnek most jelent meg az ötödik nótáskönyve, amelyben ének és zongorára irt pattogó csárdások, bájos melődiáju hallgatók, humoros dalok, zene-irodalmunk újabb gyöngyszemei. A dallamok szárnyaló ereje, szövegek gondos megválogatása, egyszóval a dalszerzés mesteri technikája jellemzi ezeket az újabb Murgácsdalokat is. A rádión keresztül hallottunk már többet közülük. Fehér galamb száll a falu felett, Jegenyefák, jegenyefák nem nőnek az égig, Molnárcsárdás, Hosszúlábú gólya, Veszélyes a Balaton, Demecseri kútágas, Két nap óta iddogálok, Mindig mondtam, veszedelmes a lány, Visszakértél mindent, mindent, Szentgyörgy napján kihajtom a gulyámat címűek a nép 'széles rétegében elterjedtek. Köhögés, meg" hiilcs és rckedíség ellen teák és gyógy, cukorkák VERSBOKRETA. NE BÁNTSD VIHAR A VIRÁGOT. Nem akarok látni több virágot, s bimbós ágra hajló kék eget; húnyó kedvvel társul mást kívánok: jöjj sikongó téli fergeteg! Szántsa végig havas, szürke szárnyad e világnak kacagó szivét; reszkessenek a virágos ágak, ha itt engem senki sem kiméit. — Ne bántsd vihar mégsem a virágot. A szivem ma mindent megbocsájt, hisz' akit — bár hasztalan — imádok, úgy szereti a tavaszt, a nyárt! ELKÜLDJEM-E HOZZÁ ...? Elküldjem-e hozzá legszebb szál virágom? Elmondjam-e azt, hogy még most is imádom? Még most is imádom, várom visszatértét, A szívem, a lelkem most is érte ég még, Most is érte ég még. Kacagó galambok szállanak az égen. Valaki a lelkem kikacagta régen. Vérpiros virágom hervadjon el csendben, Mint ahogy Utánna elhervad a lelkem, Az én árva lelkem. CSAK EGY SZÁL VIRÁGÉRT... Csak egy szál virágért könyörögtem néked, Csak egy szál virágért, mit kezed letépett. Akkor engem egy szál ringó piros rózsa Istenem, de nagyon boldoggá tett volna! Azt a szál virágot nem irigyled tőlem, Hogyha láttad volna kicsorduló könnyem. Most már, hogyha hoznád, úgyis késő volna, Minek is a virág süppedt sírhalomra? Tóth Géza. Kegyelemdöfés a kismalmoknak. Mintegy ötven évvel előbb a vidéken is elszaporodott gőzmalmok versenye folytán arra kényszerültek a patakmalmosok, hogy saját fogatukat küldték az őrletőkhöz az őrleni való gabonáért és az őrleményt is haza szállították, ezt nevezték csuvározásnak. Most azután az 1932. évi 6600 M. E. rendelet szerint kereskedelmi őrlésnek minősül minden őrlés, melynek gabonáját a molnár akár gépkocsin, akár egyéb szállítóeszközzel! szállítja a malomba. Ez annyit tesz, hogy a kereskedelmi őrlés minden 100 kg.-jáért meg kell fizetni a rozsért 6 P bolettát, a búzánál ezen felül a 2 P 50 f forgalmi adót. Vagyis a molnár keres 100 kg. rozs őrlésén 95 fillért, ezért fizessen 6 P-t, 100 kg .buza őrlésén keres 1 P 60 f-t, ezért fizessen 8 P 50 f-f. Magyarul mondva, az őrleni való szállítása el van tiltva. A fenti rendelet a kis körzetben levő sok patakmalomtól elvette a munkát s így a megélhetést. Ezek megszűnnek mint adófizetők is. Az hírlik, hogy mindez a gőzmalmok kívánságára történt. Pápa városnak volt saját villanytelepe köz- és magánvilágításra, ezt megszüntették azzal a megokolással, hogy a kis üzem több szenet fogyaszt, mint a nagy centrálé. A hazai szénbányák pedig veszedelmesen közelednek :a kimerülés felé, tehát a szénnel takarékoskodni kell. Fenti rendelet pedig megszünteti a vízzel hajtott malmokat a szenet fogyasztó gőzmalmok kívánságára. Csonkamagyarországban van 2400 patakmalom, ezeknek legalább is felét megszünteti a fenti rendelet, ezek helyett pedig nemj lesz más adóalany. Majd a gőzmalmok fognak még több szenet fogyasztani. Pápa, 1932 dec. 16. Sulyok József molnármester.