Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-11-19 / 47. szám

MEGJELENIK MINDÉIN SZOMBATON. Tek. Theol.Tóth ^erenc The olőgia Önképzőkör ^ Helyb en Laptulajdooox főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. fürdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nagyatádi Szabó István emlékének ünnepére, szobrának leleplezésére méltán zarándokolnak a fővárosba a magyar földmivelő nép tömegei. Közülök való volt, értük élt, értük dolgozott az a férfiú, akinek ércbe öntött mása nem sokkal a földi életből történt elköltözése után ott fog emelkedni az előtt a földmívelésügyi minisztérium előtt, melynek élén állott s az országház közelében, hol harcait folytatta fajtája és hazája érdekében. De nemcsak azok ünneplésére méltó ő, akik elsősorban vallhatják őt magukénak, akiknek sorából elsőnek ő emelkedett országos vezető polcra, hanem méltó minden igaz magyar hálás kegyeletére, ,aki tudatában volt annak, hogy ennek az államnak valóban létfenntartó eleme az a földmívelő nép, amelynek zászlaját Nagyatádi annyi lelkesedéssel és olyan akaraterővel lobogtatta, hogy követőinek tábora mind hatalmasabb arányokban szaporodott mindaddig", amig nyilvánvaló lett, hogy ebben az országban nélküle és elsősorban a földmivelő nép gerincét alkotó földmívelő-osztály nélkül politikát csinálni egyáltalán nem lehet. Ezt a tényt mindennél jobban bizonyítja az a körülmény is, hogy a vasárnapi ünnepnapon Magyarország miniszterelnöke maga fog a leleplezendő szobor előtt nagyatádi Szabó István államférfiúi egyéniségének meghódolni. Nem lehet elhallgatni, hisz az események és mozgalmak, mik személyiségével kapcsolatosak, alig pár évvel ezelőtt itt a szemünk látxára játszódták le, hogy Nagyatádi politikáját sokan illették az osztálypolitika vádjával. Pedig nagyatádi akkor, amikor a kisgazda jelszó alatt tömörítette a földmivelő népet, mindenkor továbbmenőleg bele akarta kapcsolni tömegszervező mozgalmába a többi társadalmi rétegeket is, amelyek elismerik annak igái voltát, hogy ebben a magyar hazában a bázisJ amelyre építeni lehet és kell, első sorban a magyar föld és annak magyar népe. 14 esztendővel a háború befejezése után, amikor ennek a magyar földmivelő népnek világkrizisek okozta tényezők miatt szomorúan mostohává lett a sorsa s mikor ezt a mostohaságot sinyli meg a földmivelő néppel együtt minden kereső, vagy inkább csak keresni akaró polgára e honnak, be kell mindenkinek látnia,, hogy ez a bázis-elmélet, amelyet aztán tovább fejlesztett és kialakított államférfiúi bölcsesség, teljesen helytálló volt és a jövőben is mindenkor meg fogja állani a helyét. Méltó tehát Nagyatádi arra, hogy ünneplésében a társadalom minden rétege egyesüljön. De küiönösíképen méltóvá válik egyénisége a tiszteletre rendíthetetlenül szilárd nemzethűsége miatt. Mindenki tudja, hogy Nagyatádi sokan pályája elején felforgatónak tekintették és hogy azok a legveszedelmesebb felforgatok, akiknek az összeomlás utáni letargia gyászos korszakában sikerült a hatalmat megkaparintanak, mindent elkövettek, hogy háborúba vonják a magyar földmivelő nép vezérét. Nagyatádi Szabó István azonban nemcsak hogy ezt nem tette, hanem ellenkezőleg, bátran szembeszállva a hatalom bitorlóival, ugyanabban a nemzeti szellemben működve, mint azelőtt, üldöztetések és megpróbáltatások között is sértetlenül hozta át a Kossuth zászlaját a megsemmisülés örvényéből a megújulás hajójának fedélzetére. Hogy mindezért azon nyomban nem elismerés, hanem újabb félreértés, ál-Szabó Istvánokkal való operálás lett a része, azokat, mint fájó és gyorsan mult jelenségeket, ünnepe napján minek emlegetnők. Az újjáéledt ország vezető emberévé lett Nagyatádi, első a nép egyszerű fiai köziül, aki miniszteri állást töltött be. Hogy a fényben és hatalomban is megmaradt a réginek, hivalkodás és gőg nélkül valónak, hogy úgy halt meg, ahogy élt, szegényen és becsülete-' sen, az mind bizonyítéka egyéni nagyságáinak, mely előtt igaz hálával és egy jobb jövő áhítatos hitével fog vasárnap a nemzet kegyelete hódolni. Az utolsó évtized népesedési viszonyairól érdekes és tanulságos adatokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Magyar Tudományos Akadémiában tartott előadásában, amely a legutolsó, 1930. évi népszámlálás adatait világította meg. Ezek a számok beszédes bizonyságát szolgáltatják a magyarságában lakó ős erőnek, a magyar faj fennm ariadási és szaporodási képességének, de egyúttal kulturára való törekvésének és nyelvünk hódító, vonzó erejének. A tiz év előtti népszámlálás adataihoz viszonyítva, ebben az utolsó évtizedben az ország népessége közel hétszázezer lélekkel szaporodott, ami megközelíti a kilenc százalékos szaporodást. A súlyos gazdasági és szociális válság, amely Csonkamagyarországra nehezedik évek óta, nem tudta megtörni a magyarság propagativ erejét. Annyi baj, nehézség és nyomorúság ellenére a magyar ;nép nem vesztette el a jövőbe vetett hitét, a magyar faj nem vált kivesző néppé, amint ezt egyéb országokban tapasztaljuk gazdasági és szociális krízisek korszakában. Sőt, ellenkezőleg: népünk szaporodása egyre rohamosabb. Nem utolsósorban azért is, mert a családalapítás éktösztönét nem tudta elnyomni a megélhetés súlyos gondja. A házasságok száma és aránya ebben a kritikus évtizedben a népességben erősen emelkedett és pedig a házas férfiak száma 16.6 százalékkal, a férjes nők száma 14 százalékkal lett nagyobb, holott az egész népesség szaporodása csak 8.8 százalékkal növekedett. A magyar népben meg van tehát a balsors idején is a család alapításának és a faj szaporításának bátorsága. A magyar anyanyelvűek száma az országon belül a lefolyt évtizedben is tovább emelkedett. Az 1920. évi népszámlálás Csonkiamagyarországon a magyarság arányát még 89.6 százalékban állapította meg, tehát a lakosságnak több mint 10 százaléka másnyelvü volt. Az 1930-as népszámlálás szerint a magyarság aránya már 92.1 százalékra növekedett, mig a másnyel-i vüeknek 7.9 százalék jut. A nem magyar nemzetiségek száma csökkenőben van, így maga a németség 73 ezerrel, a tótság pedig 37 ezerrel fogyott. A németek fogyását több mint egyharmad részben Budapest végleges és feltartózhatatlau megmagyarosodása idézte elő. De a magyar nyelvtudás is erősen terjedt az utóbbi évtizedben a nem magyar anyanyelvűek sorában. Mig 1920-ban a nem magyar ajkuaknak még csak 69 százaléka beszélte a magyar nyelvet, addig 1930-ban már 74 százalék; és így a magyarul nem tudó emberek száma a tiz év előtti 256 ezerről most 177 ezerre csökkent. Az egész magyarországi népességből ma már csak két százalék van olyan, aki nem beszél magyarul. A magyar nyelv hódító eredét bizonyító ez adatokon felül még örvendetes igazolását nyújtja a népesség tanulnivágyásának az analfabétizmus lényeges csökkenése. Még 1920-ban a lakosság 76.4 százaléka tudott csak Írni-olvasni, 1930-bain pedig már 79.3 százaléka. Ha pedig a hat éven felüli népességet vesszük, ami e szem-pontból jobban világítja meg a kérdést, úgy tiz év előtt 84.4 százalék volt az irni-olvasni tudók aránya, most pedig már 90.4 százalék. Az analfabéták abszolút száma az 1920. évi 1,093.000 írástudatlannal szemben tiz év múlva csak 735 ézer. Ennek megfelelően természetszerűleg az iskolázottság és a magasabb műveltség terén is nagy haladás mutatkozott ebben az évtizedben. így a középiskolát végzettek száma 210 ezerről 275 ezerre, a főiskolát végzettek száma pedig 73 ezerről' 85 ezerre növekedett. A négy középiskolát végzett emberek száma pedig 640 ezerről tiz év alatt 826 ezerre szökött fel. A népesség szaporodása nagy probléma elé állítja a kormányzatot. A csonka országban egyre több és több embernek kell megélhetést találnia. Az ilyen növekvő népsűrűség mellett csakis a mezőgazdasági kultura nagyarányú fejlesztése adhat kenyeret és megélhetést a lakosságnak. Ezért vált sorsdöntővé az a szociális telepítési politika, amely a Gömbös-kormány nemzeti munkatervében a megoldandó feladatok élén szerepel. A magyar föld el tudja és el fogja tartani a szaporodó magyarságot, ha az egész ország, az egész nemzet összefog arra, hogy a közismertté vált hatalmas koncepciót valóra válthassa. Tűzifa, szén és épületanyag legjutányosabb beszerzés! forrása a gróf Esterházy fatelepen működő RAUSCHER és BÖDÓ cégnél Pápa, Győri-ut 26. Telefonszám: 124. Üzletem SzesztInt etése rendezek, amikor is a raktáramon levő és leáoy* kabáíokaí, női szövet- és crepdesin selyem ruhákat, pongyolákat, blúzokat, aljakat, kötött árukat, gyermek- és leányka-ruhákat, stb. rendkivü! olcsó árban árusiíom kí. — Használja ki a kedvező alkalmat! WOLLNER MIKSA áruháza Pápa, Kossuth Lajos utca 15.