Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-11-05 / 45. szám

Londonban e héten 20.000 főnyi inséghadsereggel felvonultak a munkanélküliek. Skócia határától kezdve szaporodtak fel ennyire, Londonban pedig az ottani kommunista tömegekkel megszaporodva be akartak hatolni a parlament épületébe, hogy ott azt a kérvényüket adják át, mely a munkanélküli segély szigorítása tárgyában hozott törvény visszavonását kieszközölje. Nagy rendőrcsapat jelent meg, amely a parlamentbe való behatolást megakadályozta. Kisebb összeütközés során 30 polgári egyén és 12 rendőr megsebesült. Az új spanyol köztársaság területén első izben fordult meg idegen államfő Herriot francia köztársasági elnök személyében. Herriot útja a spanyol határtól Madridig valóságos diadalút volt. Madridban átnyújtotta Zamora köztársasági elnöknek a becsületrend nagykeresztjét. Kommunista diákok tüntetést kíséreltek meg, amit azonban a rendőrség szétvert. Berlinben csütörtökön reggel az összes helyi közlekedési vállalatok (villamosok, autóbuszok, földalattiak) alkalmazottai sztrájkba léptek. A sztrájk oka aránylag lényegtelen bérdifferencia. A munkások közül sokan dolgozni akartak, de a sztrájkolok ezt eleinte megakadályozták. A rendőrség közbelépése lehetségessé tette, hogy ezek mégis munkába állhattak, mire igen kis mértékben ugyan, de megindult a forgalom. A vállalatok igazgatósága és a munkások szövetsége közt folyamatban vannak a tárgyalások, eddig azonban sikertelenül. Sok mindent még a mozikérdéshez. Miután egyrészt moziba nem járok, mert olyankor, amikor a többiek mennek, én otthon tartozom ülni s őrizni a házat és mikor én mennék, nem eresztenek el, másrészt pedig miután egy nem mozipárti hozzászólásának hiánya az eddigi hozzászólások sorából messze kirí, — ami elképzelésnek elég szép — tehát ezen okból engedtessék meg, hogy kellő tárgyilagossággal én is megfogjam a kérdést, ott, ahol nem meleg. E szép körmondatban kifáradva, lelki szemeimet, — amelyekre hála Isten, még nem kell okuláré — a majdan építendő színház ködszerű álomképén legeltetem; itt ugyanis még szabad legeltetni, a Tókertben már nem. Tetszik tudni már, hogy már nem ? Hát elég az ahhoz, hogy nem. Azelőtt szabad volt, úgy, mint Csajágon, vagy Kékkúton. Mint mondom, most már nem szabad. Ha ez sem haladás, akkor én Samu legyek. Mielőtt alapos tárgyi okokkal és érvekkel bőven alátámasztott végső konklúziómat levonnám s előtárnám, célszerű lesz azon pozitívumokat felsorakoztatni, amelyek máris megvannak. Elveket is, amelyek jövendő mozzanatok irányát határozzák meg. Tehát mindenekelőtt élő bizonyosság, hogy a mozit építeni kell. Ha mozit kell tudniillik építeni, akkor azt építeni kell. Magától nem lesz. Nem is jó volna, ha úgy magától teremne, mint teszem a lósóska. A mozi hiánya egy nyilt seb közéletünk testén, amely sebet be kell gyógyítani. Magától nem gyógyul be, mert közéletünk nem élő szervezet, hanem vérkeringés nélkül való elképzelés. És az ilyen létezőségeken ütött, vagy keletkezett sebek maguktól nem szoktak begyógyulni. Kérem, ne legyünk naivak, mint a mohai legény. Ez ugyanis valamely borbeli eset miatt bicskaártalmat szenvedvén, az illetékes patikárius, valamely kenőcsöt adott neki, amiből a seb hamar be is gyógyult. Ezen felbuzdulván a legény, a sűrű használat okából kilyukadt mándli könyökét is bekente ugyanazon jó kenőccsel, gondolván, hogy az is begyógyul. Tehát ilyen naivak ne legyünk ma, a gőz, villany és a yo-yo korában. A második bizonyosság az, hogy a mozit Pápán kell építeni. Azért nem muszáj a homlokzatra lapidár betűkkel ráirandani, ahogy Kisigmándon van: Ezen templom épült Kisigmándon. Mert kérem a pápaiak a pápai moziba csak azért mennek el, — ismerem erősen fejlett lokálpátriótizmusunkat — mert Pápán van. Már Dákára, vagy pláne Homokbödögére nem igen mennének el, mert bár nagyon meszsze ezek sincsenek, de Dáka mégsem Pápa. A harmadik igazság az, hogy a -mozit mentől hamarabb fel kell építeni, mert ha a drótnélküli távolbalátást Marconi szenátor kitalálja, akkor senki se megy többé moziba. Ez pedig kitelik Marconitól; hiszen már ő most is lát valamit drót nélkül, — ahogy ő mondja — de az eddig feltalált készülékei csak teherszállításra, illetve teher meglátásra alkalmasak, a személyszállításra, illetve személy meglátásra valók, még drágák és nem is jók. Addig kell tehát serénykedni, amíg Marconi egy tollvonással be nem csukja a remény ajtaját. Azon elv pedig, amely ténykedéseinek iiányt szabni hivatott, amely mint a fényszóró kévéje az ellenség ravaszul kieszelt állásai közé, bevilágítja a szándékok eszmemenetét, — legyen a mozi olyan, hogy benne mindenki feltalálja azt, amit akar. A földmives a jó termést, az iparos az önműködő szerszámot, a kereskedő a havi részleteket pontosan fizető kuncsaftot, a tudós az ő könyvét, a leány ideálját, a legény az ő Júliáját, a diák a rendkívüli szünetet, a valutacsempész az elnéző vámőrt, s a tókerti ember a fiasztert. Ha a mozi, aki lesz, ilyen lesz, nohát ebbe a moziba, ha akár bilincstörés és falkiásás árán, magam is elmegyek. Még egyet kell tisztázni: Hol épüljön fel a mozi ? A mozi igazi neve mozgó színház volna, amely névből önként következik, hogy a mozinak mozogni kell. Olyan talajon kell tehát a mozit építeni, ahol könnyedén, minden megerőltetés nélkül mozoghat. E tekintetben a Chalkidike-félsziget nem megvetendő, de kissé távol esik. És már ha jól emlékszem, már hangsúlyoztam, hogy a mozinak itt helyben kell épülnie. De ám Pápán is van olyan terület, amely a mozgás elvének tökéletesen megfelelvén, az alkalmas elhelyezhetést lehetségesíti. Ez kérem — ne tessék lenézni bennünket — a Tókert. Azt mondják ellenségeink, hogy a Tókert ingovány. A szó analízise szerint itog. Ha tehát a mozit ideépítjük, az is inogni fog. És ki meri tagadni, hogy az ingás is mozgás ? Tehát j a mozi a Tókertben mozogni fog. Építsük a mozit a Tókertbe. CN. SPORT. Kinizsi—TSC 4:3 (1:1). Bajnoki. Biró: | Parányi. Kinizsi: Tóth II. — Vörös, Csiszlér I — Szalmásy, Limperger, Király — Asbóth, Kalmár, Tarr, Bolla, Tóth I. TSC: Mahos — Németh, Petrovics — Dolina, Mente, Risóczky — Jánosy, Kovács, Keleti, Zsebedics, Kohut. Hihetetlen izgalmak között, mintegy 2000 főnyi közönség előtt folyt le a két csapat küzdelme, mely végül is a jobban és lelkesebben játszó Kinizsi megérdemelt győzel-t mét eredményezte. A TSC kezdi a mérkőzést, a Kinizsi-halfsor azonban szerel, a jobbszárny szökik és a 20. másodpercben Tarr már megszerzi a vezetést. A gól felvillanyozza úgy a csapatot, mint a közönséget, mely tombolva biztatja csapatát és a 2. percben Bolla csodás lövését Mahos csak egy remek robinzonáddal tudja kornerra tolni; a kezdeti lendület után a TSC is felnyomul s azonnal látszik a Kinizsi hátvédek bizonytalansága, aminek eredménye, hogy a félidő közepén Csiszlér hatal-> mas hibájából a TSC kiegyenlít. A váratlan és érdemetlenül kapott gól kissé letöri a Kinizsit, de szerencsére a halfsor jól működik és nem történik baj a félidő végéig. A már sodik félidőt a TSC mindent elsöprő irammal kezdi, minden áron meg akarja a csapat szerezni a vezetést, a Kinizsi azonban SZÍVÓH san védekezik és szerencsésen megússza az erős ostromot, amely alól csiak jó 10 perc elteltével tud szabadulni; de ekkor meg is szerzi Potya révén a vezetést. Most sem soi káig örülhet azonban a Kinizsi a vezetésnek, mert a gyenge védelem mellett a TSC ismét kiegyenlít. A Kinizsi azonban nem adja fel a harcot, újból előre lendül és Tannak a hálót is kiszakító lövésével újból megszerzi a vezetést. A TSC ezt már nem birja sportszerűen elviselni s durva játékba kezd; egymásután rúgják le Tarrt, Kalmárt, Bollát, mig végre is az ügyeletes rendőrtisztviselőnek kell! a bírót figyelmeztetni az életveszélyes játékra; Parányi azonban ekkor már elvesztette a fejét. A sok sérülés a Kinizsit kissé visszaveti és Mente lövésével a TSC ismét kiegyenlít}. A TSC most nagyon belefekszik, minden áron győzni akar, közben a nagy iramban a TSC hátvédje olyan szerencsétlenül rug Kalmár Talpába, hogy csontrepedést szenved s a TSC 10 emberrel küzd; az agyonrugdalt Kinizsicsatárok még utoljára összeszedik minden erejüket és egy utolsó támadásba mindent bele-> adva Bolla révén megszerzik a győztes gólt. A közönség most már szívszorongva várja a mérkőzés végét, ami minden további veszedelem nélkül elérkezik. A győztes csapat mindvégig határtalan lelkesedéssel játszott, a közvetlen védelemben csak Tóth kapus volt azonban jó, a két hátvéd váratlanul egészen gyatra játékot mutatott s két gól tisztán az ő leikükön szárad. A halfsor mindvégig fáradhatatlan volt, különösen kitűnt Király játéka, a csatársorban a belső trió mutatott kiváló játékot, különösen Tarr volt kapu előtt nagyon veszélyes. A TSC csapata szép játékot mutatott, azonban a lelkesedésben messze maradtak a Kinizsitől. A csapat legjobbjai Mahos, Mente és Keleti voltak, kár hogy a csapat a mérkőzés végén durváskodni kezdett. A mérkőzés legnagyobb szépséghibája Parányi bíráskodása volt. Ilyen, lélekjelenlétét azonnal elvesztő és erélytelen biró nem való erős mérkőzések levezetésére. Reméljük, hogy többé nem lesz hozzá szerencsénk.; Vasárnap a Kinizsi Győrött játszik a II. ker. SC csapatával az Arénában. A bajnokság állása a vasárnapi mérkőzések után. Ját- Győ- Dön- Vesz- Adott Kapott Pontszőtt zött tetlen tett g ó 1 szám 1. Sz. Vasutas. 9 6 1 2 29 13 13 2. SVSE . . . 8 4 4 — 14 7 12 3. Kinizsi . . 9 4 4 1 17 10 12 4 DAC . . . 8 4 3 1 16 10 11 5. TSC . . . 8 4 2 2 31 14 10 6. DVE . . . 8 4 2 2 25 14 10 7. GyAC. . . 7 3 2 2 9 8 8 8. VTC . . . 9 3 2 4 14 18 8 9. ETO . . . 9 3 1 5 14 24 7 10. II. ker. SC . 9 2 1 6 15 24 5 11. SFC . . . 8 — 3 5 10 26 3 12. V. MOVE . 8 — 1 7 4 30 1 Állami anyakönyvi kivonat. 1932 október 28-tól — november 3-ig. SZÜLETTEK: Okt. 28. Gyúrom Imre napszámos és neje Nagy Erzsébet fia: Gyula Imre, rk. — Molnár István napszámos és neje Kovárczi Rozália fia: József, rk. Okt. 29. Goldschmied Géza kereskedősegéd és neje Frisch Margit leánya: Klára, izr. — Németh József raktárkezelő és neje Keresztes Ilona fia: József Gyula, rk. Okt. 30. Gellén József napszámos és neje Szabó Erzsébet fia: József, rk. Okt. 31. Simon Mihály asztalossegéd és neje Abért Ilona fia : Ernő, rk. — Berecz Sándor villanyszerelő és neje Barcza Terézia leánya: Terézia, rk. Nov. 1. Farkas Jenő cipészsegéd és neje Pénzes Anna fia : Jenő Géza, rk. Nov. 2. Török Gábor napszámos és neje Makai Gizella leánya: Ilona, rk. Nov. 3. Farkas Ferenc bádogos és vízvezetékszerelő és neje Danis Erzsébet leánya : Éva Mária, rk. MEGHALTAK: Okt.- 28. Francsics Károly takács, ref., 69 éves, gyomorrák. Okt. 29. Halbik Juliánná háztartásbeli alkalmazott, rk., 17 éves, tüdőlob. Okt. 30. Kaiger József, rk., 19 hónapos, agyhártyalob. Okt 31. Rosenfeld Miksa kereskedő, izr., 80 éves, tüdőtágulat. Nov. 1. Özv. Kölkedi Pálné Pirka Erzsébet, rk., 93 éves, elaggulás. Nov. 2. Gellén József, rk., 3 napos, veleszületett gyengeség. Nov. 3. Kovácsics József borbélysegéd, ev., 22 éves, tüdővész. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Okt. 29. Hűsek Sándor téglagyári munkás, rk. és Janás Mária téglagyári munkásnő, rk. — Kertész István sütősegéd, rk. és Takács Matild, ref. 31. Pap Ferenc üvegessegéd, rk. és Szczypka Mária dohánygyári munkásnő, rk. — Sós Sándor lakatossegéd, ref. és Grób Katalin dohánygyári munkásnő, rk. Nov. 1. Stern Miksa órás és ékszerész, izr, és Breuer Hilda, izr. A kiadó

hivatal vezetője: Nánik Pál

. Pápa, 1932. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Nánik Pál.