Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-10-01 / 40. szám

r MEGJELENIK M IND E N SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztőt Kiadóhivatalt Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. EJ&Szetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fülét. Telefon 181, sasázn. DR. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A válságot kétségtelenül az agrárbajok idézték elő. Ezektől hangos az ország. A nyilvánosság fórumain, de magánkörökben is másról ma alig hallani. Érthető, hogy az a párt, melynek gerincét mégis csak a földmívestársadalom alkotja s amely eredetének gyökerével kisgazdaforrásból táplálkozik, ezeknek a bajoknak orvoslását kéri és várja, ezek jóvátétele érdekében remél radikális intézkedést. Ma már alig van olyan elfogult ember, aki osztályérdekünek vallaná ezt az állásfoglalást. Ha körülnézünk például csak e mi városunkban jobb sorsra érdemes tisztes kereskedelmünk és iparunk nyomorúságos helyzetén, egy pillanat alatt tisztában lehetünk vele, hogy súlyos bajaikat, a létért való keserves küzdelmüket legfőképen az agrártársadalomnak az utolsó évek lehetetlen gabona- és állatárai következtében előállott elszegényedése idézte elő. Amig ezek az árak fennmaradnak, amig az adósságok kamatában kétszeresen kell visszafizetni a tőkét, amig a magyar földmíves nép talpra nem áll, addig nem boldogulhat nálunk sem kereskedő, sem iparos, sem senki teremtett emberfia. Ha valaki azt mondja erre, hogy itt világkrizisről van szó és e világkrizisnek még Stréza is alig-alig tudta megmutatni a remédiumát, akkor viszont erre mi azzal válaszolunk, hogy a nagy bankok, a kartellek, bányák hatalmi túltengése bizonybizony mégis csak eléggé speciális magyar baj s azt a kiegyenlítést, ami már külföldön több vonatkozásban megtörtént, nálunk is meg lehetne kisérleni. Hogy hogyan, ez a nagy kérdés, melyre feleletet a jövőtől várunk. Annyi bizonyos, hogy a válság, a magyar nép életének nagy gazdasági válsága, csak akkor múlik el, ha talpra állítjuk a magyar földmívelőt, mert ez automatice hozza meg a többi társadalmi osztályok talpraállítását is. Városi közgyűlés. — 1932 szeptember 28. — Újból a mozi-iigy. Városatyák kisorsolása. Pápa város képviselőtestülete e héten szerdán dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, mely iránt szokatlan nagy érdeklődés nyilatkozott meg, bár a nem kevesebb, mint 37 pontból álló tárgysor semmi különösebb fontosságú ügygyei nem kecsegtetett. A moziépítés ügye is csak jelentés alakjában szerepelt, érdemleges határozathozatalról ezúttal nem lehetett szó. így hát azt kell hinnünk, hogy a városatyák csupán abbeli kíváncsiságukat jöttek kielégíteni, hogy vájjon nem fognak-e decemberben új választás alá kerülni. Ezt a tárgysor végén, amit egyébként V

2 óra alatt intéztek el, sikerült is megtudniok. A tárgysor első pontjaként az elnöklő h. polgármester jelentette, hogy az egészségvédő ház építése heti 300 P kiadás erejéig folyamatban van. A minisztériumban újból megkísérlik a kamatmentes kölcsön megszerzését, a fedezetül kijelelt Teleki-utcai házakat fix ár megjelölése nélkül újból megpróbálják eladni. Tudomásul vették, hogy a Speyer-kölcsön telekkönyvi biztosítását elő kellett jegyeztetni anélkül, hogy maga a bekebelezés is megtörtént volna. A kölcsön kamatlábának leszállítása iránt felírtak a pénzügyminisztériumhoz. Majd a mozgófényképszinház ügye került szőnyegre. A polgármester bejelentette, hogy a Varsányi-testvérek, valamint Fábry mérnök is visszavonták ajánlataikat. A gróf Esterházy hitbizományi uradalom ellenben tudatta, hogy a Griff ben tervezett építkezés céljaira 100.000 P hitbizományi tőkét akarnak a közel napokban felszabadíttatni, ami ha megtörténik, konkrét ajánlatukat megteszik a városnak. Jelentette továbbá, hogy dr. Sulyok Dezső is tervet készített a mozinak 100.000 P-vel kölcsönügylet útján leendő felállíthatása tárgyában, továbbá, hogy Márer Sándor moziigazgató is beadványt intézett a városhoz a villanytelep átalakítása útján létesítendő mozi tárgyában. Böhm Samu kérte, hogy ezt a tervet Márer személyesen ismertethesse, amit a közgyűlés megengedett. Márer a megoldást csak szükségbelinek tartja, de célja az, hogy már a télen át is lehessen moziba járni. Az átalakítás költségei 30.000 P-t tennének ki, amely úgy fedeztetnék, hogy 1000 mozilátogató 20 P értékű bármikor beváltható bérletet venne, ez 20.000 P, 3000 P-t maga Márer adna, amit minden más követelés kiegyenlítése után kapna vissza, 1000—1000 P dr. Antal Géza püspök és dr. Sulyok Dezső adományából kerülne ki, 5000 P-re a város tudna fedezetet nyújtani. Az új moziépület drámai szinielőadásokra is használható volna, ha pedig más, idővel megfelelőbb helyen, megfelelőbb építkezés történnék, akkor ez megmaradhatná közgyűlési teremnek vagy táncteremnek. Az az aggály, hogy a transzformátorállomás közelsége miatt a helyiség tűzveszélyes volna, szakértőktől beszerzett értesülése szerint teljesen alaptalan. A polgármester javasolta, hogy úgy az Esterházy-, mint a Sulyok-, valamint a Márerféle tervekkel az előkészítő bizottságok foglalkozzanak, s minthogy a villanytelep átalakításának tervét a közgyűlés egyszer már elvetette, idevágó határozatát oldja fel. Ez megtörtént, s aztán az ügy érdemleges elintézését október közepéig elhalasztották. A villamos centralizálás alkalmával kicserélt motorok vitás ügyében a villanytelep határozatát jóváhagyták, a 8000 P-t kitevő költségeket a Pannónia r. t.-nak járó összegből levonják, ami ellen a biróság előtt kereshet jogorvoslást. A közig, gyakornoki állások rendszeresítésének ügyét új előkészítésre visszaadták a polgármesternek. A soproni postaigazgatósághoz átírnak éjjeli telefon-szolgálat létesítése érdekében. A Cinca-boltozás költségének fedezetéül az inségakció pénzmaradványát és az utcarendezési alapot jelölték ki. A szükséges téglamennyiséget a szinház épületanyagából kölcsönzik. Dr. Guth Emil írásban beadott indítványára kimondták, hogy az elavult lakbérszabályzatot módosítás végett a bizottságoknak kiadják. Dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester kérésére a szolgálatába kedvezményesen beszámított évekre vonatkozó régebbi határozatát, mivel a h. polgármester tovább kiván még szolgálni, érvénytelenítette a közgyűlés. Frisch Antal volt villanytelepi gépésznek 250 P végkielégítést szavaztak meg. Löwy Kálmán nov. 1-jére szóló lakásfelmondását, melynek jogosságát Kardos Henrik vitatta ugyan, a jogügyi bizottság véleménye szerint, mely azt mondja, hogy a lakás csak május 1-jére mondható fel, nem fogadták el. A Vörösmarty-utcai villák bérét egyetemlegesen 1000 P-re szállították le. A Török Bálint utcai bérházban egy lakást dr. Földy Józsefnek 1100 P-ért adtak ki. Leszállították özv. Régner Pálné lakbérét 500 P-re, Magyari Károlyét 250 P-re. A pécsi kőszénbánya r. t.-ot azzal a kérésével, hogy a lebontott szinház téglaanyagából kaphasson, elutasították. Dénes Miklósnénak néhai férje városi szolgálata után havi 20 P kegydíjat szavaztak meg. Láng Károly iparisk. tanárnak és Kalmár István tűzoltónak gyógykezelési segélykérvényét a tényleges kiadás 50%-áig teljesítették. E pontnál Szűcs Dezső kérte az idevonatkozó szabályzat minél előbbi elkészítését, Böhm Samu pedig kiemelte, hogy segély csak műtétek esetén jár. Elrendelték a tapolcafői bányában kibányászott kőnek a rokkantalap terhére leendő behordását. E pontnál dr. Nagy György szóvátette a Győri- és Veszprémi-út javításának szükségességét, mire Geba műszaki tanácsos kijelentette, hogy az csak gránit-zúzalékkal történhetik és legközelebb meg is történik. Szalay Lajos kérte a Kertváros XIII. utcája uttestének megkészítését, amit tapolcafői kővel fognak készíteni. A pénzügyminisztert megkeresik, hogy a Zimmermann- és Főiskola-utcákat, melyek tévedésből maradtak ki annak idején a felterjesztett jegyzékből, a 30 évi adómentességgel biró utcák közé sorolják. A virilisták 1933. évi névjegyzékének kiigazítására vitéz Draskóczy István, Jílek Ferenc, dr. Kende Ádám és dr. Sulyok Dezsőből álló bizottságot küldték ki. Ezután került sor a 3 év előtt választott v. képviselők kisorsolására. E pontnál dr. Sulyok Dezső, dr. Hoffner Sándor, Szűcs Dezső és dr. Fehér Dezső kis eszmecserét folytattak arról, hogy a sorsolás idő előtti-e, vagy sem, azonban abban mindnyájan megegyeztek, hogy a megtartását nem ellenzik s így az meg is történt. A sorshúzás nagy érdeklődés mellett folyt le külön minden kerületre nézve. Kiestek és így új választás alá kerülnek: I. kerület: Németh József, dr. Kőrös Endre, dr. Sulyok Dezső, Böhm Samu; II. kerület: Szalay Lajos, Czuppon Károly, Varga József, Schneider Géza; III. kerület: Kunt János, Horváth László; IV. kerület: dr. Nagy György, Jílek Ferenc, Kovács Sándor; V. kerület: Varga János, Küttel Nándor. A városi igazoló-választmányba dr. Konkoly Thege Sándor és Szeleczky Gyula választattak meg. A jövedéki bizottság javaslatára kimondták, hogy bor- és húsfogyasztás szempontjából a város továbbra is a II. o.-ban maradjon az I. helyett, hova, 20.000-néI több lakosa lévén, beléphetne. Dr. Fehér Dezső e pontnál kérte, hogy mivel az alacsonyabb adóosztály a városnak nagy veszteséget, a mészárosoknak pedig előnyt jelent, a húsárakat igazítsák a mai marhaAz ELITE-kávéházban október l~lől esténként Kőváry szalon* és jazz-zenekara hangversenyez. A mt. közönség szives pártfogását tisztelettel kéri SelínkO ZSlgmOIld, az Elite-kávéház tulajdonosa.