Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-09-03 / 36. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. E Kifizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 ffltes. Telefon. 131. szám. Laptuiajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Fejetetejére állított világ az, amelyben csak azért, mert másnak ártani akarnak, magukat teszik tönkre az emberek. Osztrák szomszédunk ismert régi testvéries érzésével elirigyelte tőlünk azt a csekély hasznot, amit mezőigazdasági exportunkkal tudtunk nagy kínnal megszerezni. Hogy is ne, mikor viszont még az ipar terén is versenyképessé kezdtünk válni! Elviselhetetlen tudat volt ez arra nézve, aki az osztrák-magyar érában fejős tehénként kezelhetett bennünket, mig most íme olyan egyenlőrangú-félévé kezdtünk kikupálódni! Félszeg intézkedések egész sora kezdte ezért a két szomszéd régi összeköttetéseit tönkre tenni. A stájer hegyek oldalát gabonatermésre akarták kényszeríteni, hogy lekonkurrálja a magyar Alföldet, állatkivitelünk elé sorompót vontak, s végül sutba dobtak minden méltányos megegyezést és megállapodást. Hogy milyen következményekkel járt mindez Ausztriára mézve, azt gyönyörűen szimbolizálja az az acélsisakos, teljes marsfadjusztirungos, gépfegyveres katonacsapat, mellyel a csempészek íellen kénytelen ma védeni a maga határait. A katonai expedíció talán sikerrel jár, vagy száz csempészt elfoghatnak, ideig-óráig rendet teremthetnek. De azon a tényen, hogy a lakosság éhezik, mert nem képes háromszoros áron megfizetni az ennivalót, semminémü katonai intézkedés nem fog változtatni. Nem kétséges, nekünk is árt ez a gazdasági háború. Nyögünk miatta mi is keservesen. De az a baj, amit az agrárvelleitásu Dollfuss-kormányzat nekünk okoz, amikor bénítja mezőgazdasági kivitelünket, semmi ahhoz a nyomorusághoz képest, amit a saját országára zúdít reá. Buta az olyan irigység, amely nagyobb kárt okoz önmagának, mint annak, akit, mert egy árnyalattal tán jobban tudott megélni, oly szörnyen irigylésre méltónak talál. Az ifjúság problémája. Nem nézhetjük tovább, hogy ifjúságunk, a nehéz időket átélt magyar ifjúság továbbra is kilátástalanul vergődjön, nélkülözzön. Valamit tenni kell, mert a jövőtlenség megölője lesz minden józan gondolatnak, ideális érzésjnek s a szélsőséges eszméknek bő aratása lesz abban a magyar - ifjúságban, mely végeredményben mégis csak hivatva van NagyMagyarország újjáépítésére. Nem nézhetjük tovább, hogy kenyér nélkül nyomorogjon az az ifjúság, melyre oly nagy feladatok várnak, melynek egész élete úgy is tele lesz küzdéssel, nélkülözéssel, lemondással. Meg kell végre hallani a sok segélykiáltást, módot kell keresni, sőt, módot kell találni, hogy az ifjúság szomorú jelenét reményteljesebb jövő váltsa fel. Nem kér a szellemi munkanélküli ifjúság könyöradományt, szánakozó alamizsnát, nem kér kegyet, csupán azt, hogy becsületesen élhessen, kenyeret kereshessen, családot alapíthasson, s hogy meglegyen neki az, ami minden szerves életnek alapfeltétele: a mindennapi kenyér. Ez elől kitérni többé már nem lehet! A gyomor nagy úr, az éhség, elkeseredettség

1 rossz tanácsadó! Meg kell végre hallani az illetékeseknek is az elkeseredett kiáltást • »Élni akarunk...!« Ebben a két szóban benne van minden fájdalom, minden reményvesztett csalódás, minden kétségbeesés. Ez a két szó hiába hangzik el, nem talál meghallgatásra, nem hajlandók megérteni a kor szavát akkor, amikor arra a legnagyobb szükség lenne. Ennek a nyomorgó ifjúságnak apái végig küzdötték a háború vérzivatarjait, minden poklát csak azért, hogy családjuk nyugodtan élhessen a szegény agyontépett hazában, vérükkel áldoztak azért, hogy fiaiknak nyugodt élete legyen, a háború utáni nehéz időkben fiaikban volt minden reményük, hogy majd diadalra viszik azt a fegyvert, amit az ő kezükből orvul kiütöttek, s most bizonyára elszorult szívvel látják, hogy fiaiknak nem fegyvert, de még kenyeret sem tudnak ladini. Miért? Ki ad erre választ? Mert hisz fiaik ereje teljesen kimerül a kenyér-harcba s mi lesz akkor ha leszámolásra kerül a sor? A közhivatalokban veteránok ülnek, akiket nem a megélhetés tart az Íróasztal mellett, hanem részint az önzés, hogy csak ők éljenek tejjel-mézzel akkor, amikor az ifjúságnak keínyere sincs, részint az önteltség, hogy ime, ők négy-öt fiatal erőt is pótolni tudnak, vagy talán a hiúság, hogy ők még »üdék és fiatalok^ felettük megálltak az évek, ők tovább akarnak dolgozni, vagyonokat gyűjteni, hogy ine kelljen lemondani a mindennapi szórakozásról, a lukszus-autókról akkor, amikor orgiát ül a nyomorúság? Hazafinak játszák ki magukat s nem akarják észrevenni, hogy a Haza új erőket, új gondolatokat kíván, mert a Haza maga is újjá akar születni! Külön-külön hiába hangzik el a sok jajszó, tompa zsongássá válik, mire rendeltetési helyére ér. Egy erővel, egy akarattal, vállvetve együtt kell küzdeni az egy célért: a mindennapi kenyérért. Össze kell fogni, hogy együtt kiálthassuk oda a mammutfizetéseseknek, az álláshalmozóknak, hogy: elég volt, élni akarunk! Jertek, ti szegény munkanélküli ifjúság, jertek, hogy megvalósíthassuk az iskola padjaiban szőtt ábrándjainknak egy részét legalább, a nyugalmas, áhítozott mindennapi kenyeret, a csendes családi fészket. Adjátok le a pápai ker. szoc. párt (Szentilonai utca 12. szám) irodájában személyi adataitokat rátok váró bajtársaitoknak, hogy megbeszélhessük a módokat, miként kiáltsuk a kemény szívűeknek, hogy: »Élni, élni akarunk...!« Czyller Ervin. Háromszobás úri lakást magában foglaló HÁZ minden mellékhelyiséggel, kitűnő helyen, szabadkézből eladó. Cim a főiskolai nyomdában. Óvintézkedések villamosáram által okozható balesetek ellen. E tárgyban vármegyénk alispánja a következő Hirdetmény-í bocsátotta ki: A villamos áramszolgáltatásnak a vármegye területén kiterjedt volta szükségessé teszi, hogy a lakosság figyelmét az alábbiakban felhívjam mindazon óvintézkedésekre, amelyek mellett a villamos áram által okozható balesetek megelőzhetők, illetve elkerülhetők lesznek: 1. Aki a villamos áramvezető huzalhoz (dróthoz) vagy az ezen huzallal (dróttal) érintkezésben levő áramvezető tárgyhoz, lámpafoglalathoz vagy rosszul szigetelt kapcsolóhoz stb.), transformátor fülkéhez akár a testével, akár valamely — főként nedves — tárggyal hozzáért, halálos áramütést kaphat. Életveszedelemben forog az is, aki a távvezeték oszlopainlak feszítő vasköteleit vagy vashuzalait érinti, aki a cement-, fa- vagy vasoszlopokra felmászik. 2. Ha vialaki megdőlt vagy ledőlt oszlopot, lógó vagy leszjakadt vezetéket (drótot), vagy töröttnek látszó fehér porcellánszigetelőket lát, miután az ily lehajló vagy lógó vezeték (drótok) érintése, útból eltávolítása úgy az. emberekre, mint az állatokra nézve halálos veszedelemmel jár, közérdekű, emberbaráti kötelességének tesz eleget, ha erről az oszlopok számának és helyének megjelölésével a község elöljáróságával azonnal közli abból a célból, hogy viszont a község elöljárósága az üzemet sürgősen értesítse s egyben a járás főszolgabirájához erről jelentést tegyen. A község elöljárósága a ledőlt oszlopokat, lógó vagy leszakadt vezetékeket az üzem költségére mindaddig őrizteti, mig az üzem közegei a helyszínére megérkeznek, vagy mig az üzem a távvezetéket árammentesíti. 3. A távvezetékre és annak tartozékaira fegyverrel lőni, vagy kővel dobni, galyat vagy drótot földobni, vagy bármily tárggyal hozzáérni, továbbá a villamos üzem felhatalmazott emberének jelenléte, vagy a távvezeték árammentesítése nélkül a távvezeték mellett fát kivágni vagy galyazni, részben mint a villamosenergia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931. évi XVI. tc. 61. § 1. bekezdésébe ütköző, szigorű büntetés alá eső, büntetendő cselekmények, részben pedig, mint az életre veszélyes cselekmények, tilosak és feltétlen mellőzendők. 4. Tűzvész vagy más oly veszedelem esetén, amikor a távvezeték kikapcsolása (árammentesítése) válik szükségessé, vagy a távvezetéket magát veszély fenyegeti, az illető község elöljárósága arról a Pannónia Rt üzemvezetőségét (Veszprém) távbeszélőn vagy távirattal azonnal értesíti. A tüz oltása közben különösein vigyázni kell arra, hogy a vízsugár az áramvezetéket ne érje, mert a viz jó áramvezető lévén, a vízsugár az áramot levezeti s a tűzoltót esetleg halálos kimenetelű áramütés érheti. 5. Ha valaki a fentiek szerinti figyelmezFayence falburkoló csempe fürdőszoba, konyha, lépcsőház, üzlethelyiség stb. falburkolására Mo^aLÍklapok és mintás cementlapok KOHN JÓZSEF cementárugyár PÁPA, Költségvetés, árajánlat díjtalanul. 18