Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-08-06 / 32. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. ESSBzetésí ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ári 20 fitéf. Telefon ISI, m-x&m. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Tallózás Pápa város költségvetésében. Lapozgatok Pápa város 1933. évi költségvetésében, s itt-ott megakad valamin a tekintetem, amikkel tánn a nyilvánosság orgánumában is helyes foglalkozni. Sőt szükséges volna, hogy a költségvetésről minél többen mondják el a sajtó útján véleményüket, mert hisz annak adatai egybefoglaltan a város életét jelentik, s mélyen belevágnak ekszisztenciális érdekeinkbe. Azt az óriási összeget, amely a költségvetési előirányzat szükségleti részében végeredményként mutatkozik, a város adózó polgárságának kell kiizzadnia, annak az adózó polgárságnak, amelynek teherbíró képessége már rég a végső határvonalon áll. Nem tartom magamat illetékesnek, hogy a költségvetés szakszerű bírálatába bocsátkozzam, örömmel látnám, ha ezt nálam hivatottabbak tennék meg, csak néhány tételt ragadok ki belőle, amelyeket mások tán figyelmükre sem méltatnak. Első sorban, mint nyomdász, a költségvetési előirányzat »nyomdai« előállításával foglalkozom. A takarékosságot hangoztatjuk az unalomig, a költségvetést összeállítók is bizonyára a takarékosság elvét tartották szem lelőtt, s ime a füzet előállításánál már egy kis túlméretezés történt, amennyiben a füzet 82 oldal terjedelméből 29 oldal, tehát a felhasznált papir egyharmada! üresen maradt. Más beosztással jóval kisebb terjedelmű lehetett volna az egész költségvetés. Érdemes azonban e pontnál kissé tovább időzni. A költségvetés — miként a város sok egyéb munkája — a város sokszorosító gépén készült. Pár évvel ezelőtt ugyanis a város sokszorosító gépet szerzett be, nyilván abból a célból, hogy a szükségelt nyomtatványokhoz olcsóbb áron jusson hozzá, mintha azokat a helybeli nyomdász ipar útján szerezné be. Ép az 1933. évi költségvetés vonatkozó adatai meggyőztek arról, hogy a város — noha a súlyos adóterheket viselő nyomdáknak nagy károkat okozott — ezt a célját nem érte el. Mert 1933. évre a sokszorosító gép munkájához előirányoztak nyomópapírt 1920.— P, viasz- és szénpapirt 1360.— P értékben; a gépet kezelő tisztviselő — feltéve, hogy munkaidejének felét tölti el a nyomással — fizetésének 50o/

0-a 1439.— P, külön jutaléka 200 P, ami összesen 4919.— P-t tessz ki. Ha ehhez hozzáveszszük még a gép besszerzési árának, 4000.— P-nek a 6o/o-os kamatát, 240.— P-t, a gép hajtásánál elhasznált villanyáram díját, az elvesztett forgalmi adót és a nyugtabélyeget, akkor világosan áll előttünk, hogy a városnak a saját sokszorosító gépén készült nyomtatványok évenként körülbelül 6000.— pengőjébe kerülnek, amely összegért — merem állítani — a nagy munkanélküliséggel küzdő helybeli .nyomdák is szívesen elkészítenék. A sokszorosító gépen készült »nyomtatványok« kiállításáról jobb nem beszélni; beszélnek azok maguk helyett — pl. maga a szóbanforgó költségvetés is. Ha tehát a sokszorosító üzem fenntartásából a városnak nincs semmi haszna, a hivatásos nyomdászoknak pedig, akik egyben adóalanyok is, súlyos kárt okoz, akkor sokkal helyesebb volna üzemen kivül helyezni, s ha alkalom kínálkozik reá, túladni rajta. A város ne csináljon felesleges konkurrenciát a helyi iparosoknak, mert ha az adóalanyok meginognak, annak ő maga is kárát vallja. * Helytelenül felfogott takarékosságnak mondhatom, hogy a város épületeinek tatarozására a legtöbb esetben nem irányoztak elő egy fillért sem az 1933. évre. A város egyes épületei már is siralmas állapotban vannak.. Hogy többet ne említsek, ott van pl. az iparostanonc-iskola. Maholnap olyan állapotba jut, mint valami omladozó vár. Ám az omladozó váraknak már nincs szerepük, de a város ingatlanai jelenkori célokat szolgálnak, köztulajdont képeznek, s rendbentartásukról gondoskodni egyetemes érdek és egyetemes kötelesség. Aztán az effajta takarékosság inkább tékozlás, mert ami ma helyreállítható 50 pengővel, a továbbpusztulás folytán ahhoz évek múlva százak, vagy talán ezrek kellenek. A városnak, mint háztulajdonosnak egyébként jó példával kellene előljájrni a polgárság előtt az épületek gondozásában is. Érvnek nem utolsó a nagy munkanélküliségre való hivatkozás sem, sic A költségvetés tételei között előkelő helyet foglal el a nyugdíjakra előirányzott összeg, ami nem kevesebb, mint 68.000 pengőt tesz ki az 1933. évre. E nagy summában tekintélyes szaporulatot jelent az a tétel, mit élte delén elvonult volt polgármesterünknek kell adni. Négyezer adózót számítva, egy-egyre tehát átlag 17 P nyugdíjteher jut. Vigasztaló csak az — ha ugyan vigasztaló —, hogy országos viszonylatban is ugyanez a hfelyzet. Óvakodni kell tehát tőle, hogy a nyugdíjterheket tovább növeljük. Ezzel kapcsolatban egy szerény megjegyzés kívánkozik a tollamra. Furcsának találom, hogy mig a közalkalmazottak nyugdíjterhének hordozását mindenki természetesnek tartja — aminthogy máskép nem is lehet —, mind erősebben hallatszanak hangok, amelyek az OTI öregségi és rokkant ágának megszüntetését követelik. Nem mutat valami jó lélekre, emberies gondolkodásra, hogy egyesek meg akarják fosztatni a védtelen magán,alkal!-! Vadászok figyelmébe! Foglyot és mindenféle lőtt vadat a legmagasabb napi áron vesz át Vámos Imre, Pápa Corvin-utca 13. a Magyar Vadkiviteli Vállalat R,=T. megbízottja Telefon 123. mazottakat és munkásokat attól az évi 2—300 pengő öregségi és rokkantsági segélytől, ,amely a segély megnyíltának kezdő éveiben ez ágazat biztosított tagjainak jut. Sőt ellenkezőleg! Oda kell törvényhozásilag törekedni, hogy minden dolgozó ember: köztisztviselő, magántisztviselő, munkás, iparos, kereskedő, stb. öreg napjaiban gondtalan élhesse át azt a pár esztendőt, amit hosszú munkálkodás után a Teremtő számára 'engedélyezett. Mert végeredményben minden munka, folyjon az bár hivatalban, irodában, műhelyben vagy üzletben, egy célt szolgál: a köz érdekét. Megbecsültetésének is egyformának kell tehát lennie! N. P. Városi közgyűlés. — 1932 augusztus 3. — Pápa város képviselőtestülete e hét szerdáján közgyűlést tartott elég nagy érdeklődés mellett. A napirend 36 pontból állt. Ezek legnagyobb részét vita nélkül intézték el, többet újabb előkészítés céljából levettek a napirendről. Nagyobb vita csak a tiszteletbeli ügyészi állások kérdésénél zajlott le, melyre nézve végül is — ellentétben a h. polgármester felfogásával — egyhangúlag úgy döntöttek, hogy azok tisztújító közgyűlésen lesznek betöltendők. Bejelentések. Dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása után bejelentette, hogy Pareccho Eugénia, a helybeli irgalmasnővérek érdemes főnöknője, júniusban ülte meg 50 éves szolgálati jubileumát. Az ez alkalommal mondott szentmisén a főjegyzővel együtt jelen volt, most pedig javasolja, hogy a jubiláns főnöknőt a képviselőtestület is köszöntse, amit éljenzéssel elfő-* gadtak. Jelentette továbbá a h. polgármester, hogy költségvetésünket a belügyminiszter csekély módosítással jóváhagyta. A vármegyei kisgyűlés jóváhagyta a hangosvetítőgép megvétele tárgyában hozott határozatot, ellenben nem hagyta jóvá azt a határozatot, mellyel a Cinca beboltozására az utcarendezési alapból 4000 P-t szavazott meg a közgyűlés. A bejelentett megokolás szerint ez nem rendezés (?). Ezt a határozatot a közgyűlés sérelmesnek találta és azért dr. Fehér Dezső indítványára a legközelebbi gyűlés napirendjére kitűzte. Kölcsön- és pénzügyek. Áttérve a napirendre elhatározták, hogy az államtól 100.000 P kamatmentes kölcsön kiutalását kérik, hogy a nagy kötelezettségeknek, így majd a Speyer-kölcsön újabb részlete fizetésének is eleget tehessenek. A kormánytól nyert 20.000 P államsegélyért a pénzügyminisztériumnak és Böhm Samu indítványára az ügyben eljáró Uzonyi h. polgármesternek is köszönetet szavaztak. A Magyar Aszfalt Rt. sürgetvén a hátralékos adósság fizetését, kisebb részletfizetést teljesítenek, a továbbiakra haladékot kérnek. Tudomásul vették, hogy az eladott villamosgépek ára befolyt, lezt nem tekintve törzsvagyonnak, a folyó kiadások fedezésére fordítják. fürdőszoba, konyha, lépcsőház, üzlethelyiség stb. falburkolására Mo^aiklapok és mintás cementlapok Költségvetés, árajánlat díjtalanul. KOHN JÓZSEF cementárugyár PÁPA, Főtér IS.