Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-07-23 / 30. szám

LŐWY buforáruház GYŐR, Gr. Tisza I. fér 5. Önt jól és olcsón szolgálja ki. Egy kis tanulmányozás a fapiacon. Kedden reggel — heti piac lévén — kimentem szétnézni a fapiacom. (Könnyen tehettem, mert a fapiac a házam előtti térségen van.) Ezúttal azonban nem fát akartam venni, hanem csak úgy tanulmányozás céljából végeztem egy kis reggeli sétát a piacon. A nagy térségen össze-vissza egy egylovas fáskocsi állott. A nyomorúság más hetipiacok alkalmából iegész táborát sodorta össze a fát áruló — leginkább bakonyi — parasztoknak, akik mostanában nem hasábokban, hanem felaprítva hozzák a fát piacra, így remélvén valamivel nagyobb haszonra szert tenni. Ez a módszer viszont a közönségre is előnyösebb, mert — ha el nem hibázza a vételt — a fa' felaprítási költségét megtakaríthatja. Persze, most nagy dologidő van, sietni kell az aratással, a csépléssel, hogy mielőbb zsákba, malomba kerülhessen az Isten áldása: az új gabona, amelynek megérkezését oly nehezen várta a néllkülöző gazda. A faárulás maradhat egypár hétig. Oda megyek a magában álló kocsihoz. Rossz gebe van eléje fogva, kiálló oldalbordái a háborús évek lókórházainak elnyűtt, agyonstrapáit, kiéhezett »betegállományát« juttatták eszembe. A még elég fiatal gazda a kocsihoz támaszkodott, nem lehetetlen azért, hogy könnyebben viselje az álldogálás fáradalmait, mert bizony egy cseppet sincs különb kondícióban, mint a lova. Mindkettőn erősen meglátszott a »tartatlanság«. A ló aligha látott ebben az évben zabot, a gazda fazekában is alig rotyog vasárnaponként tyúk, amelyet az angolok egykori, szociális gondolkodású uralkodója: VII. Henrik kívánt alattvalóinak ünnepi lakomául. Köszöntöm, beszédbe elegyedem az atyafival. — Hova való? — kezdem a beszélgetést., — Takácsira! — Volt a válasz. — Takácsira? — hiszen ott tudtommal nincsen erdő; maguk a takácsiak is úgy szerzik be a fát, mint a pápaiak. — Igaza van uram, mondá, de a nyomorúság arra kényszerít, hogy napi járóföldre elmenjek fogatommal a Bakonyba, ott megvegyem a fát, hazaszállítsam, otthon felaprítsam, s behozzam ide Pápára. Két napig vagyok úton lovammal együtt, s oda haza is eltöltök egy napot a fa felaprításával. — Aztán mire tartja a fát? — kéjrdem. — Kilenc pengőre! — mondá. Végigmérecskélem szemeimmel a kocsit, s amennyire meg tudom bírálni, inégy métermázsa fa lehet rajta. Aztán megszólalok: — Bizony ez sovány kereset, barátom. — Soványnak, sovány az igaz, de hát mit csináljak? A mai világban két pengő is pénz, amit az egészen keresek. De a legszomorúbb, uram, az, hogy ebből a sok fáradsággal járó, nyomorúságos keresetből is egy pengőt Pápa városának kell adnom vám címén. Úgyszólván fele hasznomat elviszi a város. Hát nem szörnyűség az, hogy egylovas terhes kocsi után egy pengő vámot kell fizetni? Erre aztán már szólni nem tudok. Magam is városi képviselő volnék, hát hogyan kritizáljam a város eljárását. De a dolgok felett érdemes volna egy kissé gondolkodni. Megbillentem a kalapomat, s elbúcsúzom a magyar föld bánatos robotosátóí. De a reggeli tanulmányozás eredménye egész nap ólomsúlyként nehezedett a lelkemre. N. P. | A gabonajegyrendszer új szabályozása. A mezőgazdaságnak nyújtott kedvezmények. A kormány a mezőgazdaságnak az 1932/ 33. évre nyújtandó kedvezményekről szóló 3400. M. E. 1932. számú rendeletének végrehajtási utasítását 3500/1932. M. E. szám alatt kiadta. A rendelet a hivatalos lap július 21-i számában jelenik meg. A rendelet a végrehajtási utasításon kívül a szükséges módosításokkal összefoglalja a gabonajegyrendszerre s az azzal kapcsolatos jogviszonyokra vonatkozó összes szabályokat, amelyek eddig csak külön kiadott rendeletben voltak feltalálhatók. A rendelet három részből áll. A rendelet első része a gabonajegyrendszert, a lisztforgalmiadóváltságot és a malmok forgalmi adóját tárgyalja. Ez a rendelet a gabona jegyrendszert újra | szabályozza. E szerint a gabona tulajdonjogát j csak gabonajegy kíséretében szabad átruházni, | Gabona alatt a búzát, kétszerest és a rozsot | kell érteni, de gabona jegykötelezettség alá esik a 10 százaléknál több búzát, kétszerest i ^ J j vagy rozsot tartalmazó ocsu, konkoly és rosta| alja is. Gabonajegy kísérete nélkül ruházhat! ják át a gabonát: a mezőgazdák egymás köi zött .gazdasági vagy háztartási célokra; a mezőgazdasági alkalmazottak és munkások járandóságát (konvenció), avagy a lelkésznek, tanítónak, községi alkalmazottnak járandóságát. A föld haszonbérlője a haszonbért, valamint a vámőrlésre jogosult malomnak a vámőrlés díját szintén gabonajegymentesen ruházhatja át. A gabonajegyet az köteles megvásárolni, aki a gabona tulajdonjogát a termelőktől szerzi meg. Termelőnek tekintendő: a mezőgazda, a mezőgazdasági munkás, az az egyházi vagy községi javadalmas, aki a javadalmát gabonában kapja, a földhaszoubérbeadó a gabonában kapott haszonbérre nézve, végül la vámőrlést végző malom a vámkeresményre nézve. Aki a gabonát a termelőtől megszerzi, a gabonajegy szelvényét a termelőnek köteles átadni. A gabonajegy ára a gabona miinden métermázsája után 10 pengő, ebből a szelvény ára 4 pengő, a gabonalevél ára 6 pengő. A termelő a szelvény 4 pengő értékéből a községi elöljáróságnál 2 pengőt adófizetésre használhat, 2 pengőt pedig pénzre beválthat. Ha pedig a folyó évre adótartozása! nincs, az elöljáróság a teljes 4 pengőt pénzben téríti meg. A gabonajegy mindenkori megszerzőjénél marad mindaddig, amig a gabona felőrlésre vagy kivitelre nem kerül. A gabonalevelet be kell szolgáltatni, ha a gabona, felőröltetett, megsemmisült, ipari célokra feldolgozásra került, vagy ha a gabonalevél bármily okból feleslegessé vált. A búza és kétszeres kereskedelmi célokra való felőrlése 2 pengő 50 fillér lisztforgalmiadóváltság alá esik. A váltságot bevallási ív benyújtása mellett havonként kell befizetni, A vámőrlés mentes a váltság alól. A gabonavámkeresmény kereskedelmi felőrlésekor a malom kilogrammonként 6 fillér gabonalevél ellenértéket is köteles fizetni. A vámőrlő malom tájékoztatót tartozik kifüggeszteni arról, hogy a vámőröltető gabonájáért milyen és mennyi őrleményt szolgáltat ki. A vámőrlés szedhető legmagasabb díját a rendelet búzánál 12 százalék és 2 százalék porlásban, kétszeresnél 13 százalék és 2 százalék porlásbían, a rozsnál 15 százalék és 2 százalék porlásban, a darálásnál 8 százalék és 1 százalék! porlásban állapítja meg. A malmi tevékenységért természetben vagy pénzben kapott munkadíj után 3 százalék általános forgalmi adót is kell fizetni.' Üjítás a tavalyi rendelethez képest, hogy a kereskedelmi őrlésből származó őrleményeket csak szállítójegy, a vámőrlésből származó őrleményeket pedig csak száliítóbárca kíséretében szabad szállítani. Őrlemények eladásával csak a malmok, sütőiparosok és iparigazolvány alapján jogosult lisztkereskedők foglalkozhatnak. Gabonának feldolgozott vagy feldolgozatlan állapotban való behozatala alkalmával is meg kell venni a gabona jegyet, illetve meg kell fizetni a gabonajegy értékét és a váltságot kellő igazolás mellett az áru kiszállítójának megtérítik. A rendelet részletesen szabályozza a gabonajegyrendszerrel és a lisztforgalmiadóváltsággal kapcsolatos jogorvoslatokat, a jovidéki kihágások és szabálytalanságok büntetését, számvitelt és kezelést is. A rendelet második része a mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezményekről szól. A gabonajegyek eladásából és a lisztforgalmiadóváltságból befolyó bevételek »a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap«-ba folynak be. Az alap téríti meg azoknak a földbirtokosoknak földadóját, akiknek az egy község területén levő összes földbirtokuk kataszteri tiszta jövedelme a 116 pengőt nem haladja meg, valamint a szőlőbirtokosok földadóját. Az alap a földadónak megfelelő öszszeget a földbirtokoss adószámlájára akkor is megtéríti, ha a földadót elemi kár cimén törlik. A megtérítés módját a rendelet részletesen szabályozza. Ezenkívül szabályozza a közmunkaszolgáltatáskötelezettség enyhítése folytán elmaradó bevételeknek az alap terhére való megtérítését. A rendelet harmadik része a mezőgazdaság megsegélyezésére szolgáló alap szabályzatát, a vámőrlési díj megállapítását, a lisztforgalom szabályozását és a háziipari kenyérsütés szabályozását tartalmazza. Ebben a részben találhatók azok a szabályok is, amelyek a gabonajegyrendszerre való tekintettel a gabonában vagy gabonaértékben megállapított szolgáltatásokra vonatkoznak. A haszonbérleti jogviszony esetén a gabonajegyszelvény értékét a bérlő és bérbeadó között fele-felerészben kell megosztani. Ugyanígy kell megosztani a földadó megtérítésével adott kedvezményt is. Végül a rendelet a gabonajegyrendszerre való tekintettel a gabona biztosítására kötött ügyletekről is intézkedik. A rendelet július 21-én lépett életbe. DJDONSÁGOK. — Egyházmegyei közgyűlés. A pápai református egyházmegye folyó hó 22-én, ma tártja évi rendes közgyűlését Jakab Áron esperes és dr. Jókay-Ihász Miklós egyházm. gondnok elnöklésével. Előző nap a tanügyi s más bizottságok tartották ellőkészítő ülésüket. Maga a közgyűlés lapunk zártakor még nem nyert befejezést. — Esküvő. Mult szombaton este fényes esküvő folyt le a helybeli plebánia-templomban, amikor dr. Rédei Tibor és Domonkos Emma, két helybeli köztisztelt családnak gyermekei esküdtek örök hűséget egymásnak. A templom impozáns hajóját egészen megtöltő nagy közönség sorfala között vonult a díszes násznép az oltárhoz, ahol P. Horváth Domonkos sümegi szentferencrendi házfőnök adta az egyház áldását az ifjú párra. Tanuk voltak a vőlegény részéről Szeleczky Gyula ügyvéd, a menyasszony részéről Zsilinszky István vasvári szállodás. Koszorusleányok gyanánt Domonkos Valéria és Éviké s Zsilinszky Stefánia, vőfényekként Zsilinszky Pista és Horváth Tibi fungáltak. Esküvő után a megjelentek elhalmozták szerencsekivánataikkal a boldog ifjú párt és az örömszülőket. — Előléptetések. A kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére Magdics István helybeli állampénztári főtisztnek a m. kir. állampénztári tanácsosi címet adományozta. — Az igazságügyi miniszter dr. Kiss László veszprémi kir. törvényszéki jegyzőt bírósági titkárrá nevezte ki. — Építési engedély. Perutz Testvérek a napközi otthonnál egy napozó-, kamra- és konyha építésére iparengedélyt nyert.