Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-07-02 / 27. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. ESOÜzetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ám 20 ffiMs. Telefon 181. «atáam. Laptulajdooos főszerkesztőt DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatalt Petőö-atca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kh Tivadar könyv- és papirkereskedésében. (i. y.) Azok a nyilatkozatok, amelyek a J lausannei konferenciát bevezették, s amelyek a konferencia folyamán csakhamar nyomaté­kos formában eljutottak a sajtó útján az egész földkerekségére, arról győzhették meg a vi­lág közvéleményét, hogy a nagyhatalmak tisz­tán látják a világ katasztrofális helyzetét. A tanácskozó delegátusok eddig csak más or­szágokkal való vonatkozásban ismerték a nyo­masztó helyzetet s a végzetesen fenyegető ve­szedelmeket akkor látták meg a maguk való­ságában, amikor a nyomor és munkanélküli­ség vészes tünetei már az ő országukat is os­tromolták. Ebből a szempontból tehát a lau­sannei konferencia oly előjelekkel indult, hogy feltétlen megállapodásra kell jutniok a nagyhatalmaknak, mert különben még nagyobb bajok lesznek úrrá a helyzeten. A nagyhatal­mak államférfiai belátták a helyzet kritikus voltát s a konferencia bevezető stádiumában olyan kijelentéseket tettek, amelyek alkalma­sak voltak arra, hogy az egész világ közvéle­ménye felfigyeljen és némileg megnyugodjék. Megállapíthatjuk tehát, hogy már a beszédek is jótékony hatást gyakoroltak a világ közvé­leményére. Úgy az európai, mint az amerikai közvélemény kielégítőnek tartja a lausannei konferencia eddigi eredményét. A konferencia gyakorlati részének még ennél is nagyobb a jelentősége. Az öt vezető nagyhatalomnak elhatározása, amellyel a jóvátételi és hábonas adóssági fizetésekre haladékot adtak arra az időre, amig a konferencia tanácskozása folya­matban van, az öt európai nagyhatalom elha­tározása az egész világ közvéleményét meg­nyugtatta. Ebben az elhatározásban már áz elkövetkezendő konkrét elhatározások csirá­ját látjuk. Valójában csak lépések választják el a nagyhatalmakat attól, hogy a záros ha­táridőre megállapított moratóriumot komoly elhatározásból született végleges elintézés váltsa fel. Ez az elhatározás nem lehet más, mint az egész jóvátételi és háborús adóssági probléma gyökeres rendezése és pedig a jóvá- j tételek és háborús adósságok elengedése) j árán. A lausannei konferencia a megbeszélés [ sek második részében foglalkozni fog a gaz«< dasági rekonstrukció kérdésével és tulajdon­képen ez az, ami reánk — magyarokra nézvd döntő fontossággal bír. Egyelőre az öt nagyhatalom és a hat meghívott ország kép­viselőin kivül még a többi országok nem kap­tak meghívást a konferenciára, azonban való­színű, hogy amikor gazdasági kérdésekre ke­rül a sor, a többi államok is és így Magyar­ország is meg fogja kapni a meghívót, hogy azután közvetlen előadás alapján ismertet­hessék az egyes delegátusok, s így Magyar­ország kiküldöttei is azokat a nélkülözhetet­len intézkedéseket, amelyekre a gazdasági válság enyhítése céljából elodázhatatlan szük­ség van. A magyar kormány az általános világ­gazdasági helyzet komoly mérlegelése mel­lett megy a tárgyalásra s ennek a nagy fele­lősségnek tudatától áthatva vesz részt majd la tárgyalásokon. Kettős szempont kötelezi majd a tárgyalásokon a meghívott államokat. Az egyik szempont, hogy miképpen lehet se­gíteni az általános világgazdasági krízisen? a második szempont az, hogy a nagy koncep­cióba miképpen lehet beállítani az országj helyzetét. Ez utóbbi szempont mérlegelésénél a magyar kormányt fokozott felelősség ter­heli, mert a magyar kérdés az európai kérdés sarkpontjában van s ezért nagyobb figyelmet érdemel, mint sok más probléma, aminek meg 1­oldására az egyes államok kormányai majd Lausanneba érkeznek. Úgy érezzük, hogy való­ban nyugvópont felé közelednek a világprob­lémák, azért mi is fokozott reménnyel vár­hatjuk azt, hogy a magyar kérdés is közelebb jut a nyugvóponthoz s erre abból az okbóll is szükség van, hogy a lelkek harmóniája ál­talánossá váljon. Mégegyszer a közgyűlés elé. (A szinház és mozi megépítésének ügye.) Az az érzésünk van, hogy a város kép­viselőtestülete a szinház és mozi ügyében leg­utóbbi közgyűlésben olyan határozatot hozott, amit bajosan tud realizálni. Amikor ugyanis lelvetette azt a tervet, hogy régi színházát, mozi-épületnek is egész rendesen bevált, a Tókertben e célra a földbirtok-reform alkal­mával megszerzett szabad téren építteti fel, s amikor hasonlóképen elvetette azt az ideát, hogy a volt villanytelepi gépház afyakíttassék át az elérendő eredménnyel arányban nem 1 álló nagy összeg befektetésével, ugyanakkor elfogadta azt az indítványt, hogy 8—10.000 P-vel próbáljon a polgármester a mozi ideig­lenes elhelyezéséről gondoskodni. Hol történhetnék meg ez az ideiglenes elhelyezkedés? Csakis olyan helyen, amellyel a város maga rendelkezik. Mivel pedig nagy befogadó képességű termeknek a város any­nyira nincs bővében, hogy még közgyűléseit is csikorgó padlóju, függöny nélkül szűköl­ködő napos tanteremben kénytelen megtar­tani, az első pillanatban mindenki előtt vilá­gosan áll a dolog, hogy amikor itt ideiglenes elhelyezésről, kisebb összegbe kerülő átalakí­tásról van szó, akkor gondolni egyedül a Le­Vente-Otthonra lehet. Már pedig a Levente­Otthont — arról ijetn szólva, hogy számos okból különben sem alkalmas a tervezett célra — erkölcsi lehetetlenség volna állandói rendeltetésétől, melynek kifogástalanul tesz 'eleget, elvonni. Az egyszer vállalt erkölcsi kötelezettséget erkölcsi testületnek nem szabad megszegnie. Ámde épen a most említett erkölcsi kö­telezettség az, ami parancsként szól a város döntésre hivatott képviseletéhez, hogy annyi kétségeskedés és halasztgatás után mégis csiak és véglegesen döntse el ezt a kérdést. Tudjuk nagyon jól, hogy a panem et circenses közül sokkal fontosabb a kenyérinek, mint a művészi élvezeteknek kérdése. De sohasem- szabad el­felejtenünk, hogy ha mi színházat és mozit építünk, akkor építünk és az építés által mun­kásoknak kenyeret is adunk. És nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy azok alatt a hóna­pok alatt — tehát az év háromnegyed részé­ben — amikor mozi nem fog működhetni, mi ia bevételek elmaradása és a moziigazgató( mégis csak kijáró fizetése révén elég súlyosan megkárosodunk. Szerényebb jellegű építkezés tehát anyagilag nemhogy károsítana, de ked­vezőbb helyzetbe juttatna bennünket. Az erkölcsi kötelezettség pedig, amire fentebb hivatkoztunk, az terheli ezt a mi nem­zedékünket, amely több mint két évtizedes megállapodás következtében kénytelen volt színházát lerombolni, hogy ott Isten dicső­ségére szentegyház emelkedjék. Amikor ez íannak idején kimondatott, s azóta is, hogy az ügy megvalósulás felé indult, ^mindig hangsúlyozta a város képviselete, hogy szín­házról pedig gondoskodni fog. És gondoskod­nia is kell. Nem többről, nem nagy óbbról, nem díszesebbről, ami ma igazán .mind csak hi­valkodás volna, de annyiról és olyanról fel­tétlenül, aminek a múltban birtokában volt.; Hitünk és meggyőződésünk, hogy ezt a célt egységes összefogással módjában áll ma is a városnak elérni. Ha abban egyek vagyunk, hogy a régi szinház építendő fel, akkor csak a hely kér­dése tekintetében kell újabb szemlét tartanunk. Ingyen hely csupán egy lett volna, a tókert^ színháztér, amit azonban a képviselőtestület a mult közgyűlésen leszavazott. Ma már csak vásárolt telekről lehet szó. Ilyenül kínálkozik ia Széchenyi-utca fordulójánál lévő, az ev. templommal és a Gyurátz Ferenc utcával szemben álló, meglehetős nagy telek, melyen jelenleg igen silány kis házikó áll. Ez a telek! összefüggésben áll a város tulajdonában lévő Osvald-féle hagyatéki házzal és keskeny siká­torral a Zimmerman-utcával volna összeköt­hető. Maga az épület azonban homlokzattal a Széchenyi-utcára épülhetne. Elhelyezésnek ez sem központi ijgyan, de minden esetre megfelelőbb akár a Tókert­nél, akár a tizesmaíomnál, (ahol különben is inagy költségű alapozási munkálatot kellene végezni) de még a Woita-ház udvaránál is. A város minden részéből aszfaltos úton köny­nyen megközelíthető. Három percnyivel van messzebb a város két szélétől, mint volt a régi szinház. Ami a költségeket illeti, nézetünk szerint nem szabad többe kerülni a telek megvásárlá­sával együtt, mint amennyibe került volna a tókerti építkezés. Csakhogy azt a költséget, ami ott utcarendezésre és útépítésre fordíthatott volna, emitt a telek vásárlás emésztené fel. Ajánljuk ezt az eszmét a város polgármesteré­nek figyelmébe. Az új közigazgatási törvény megengedi, hogy sürgős esetben három hó­napon belül is hozathat a képviselőtestülettel az előbb meghozottól eltérő határozatot. Ha műszaki közegek számításai igazolnák az itt általánosságban elmondottak helytállóságát, ak­kor úgy véljük, helyesen tenné a képviselőtes­tület, ha sürgősen és újból foglalkoznék a szinház és mozi megépítésének ügyével. -őr­Főraktár: Hajdú Zsigmond drogériájában Sít Pápa, Széchenyi-tér. ÖRZhO cmo», rOOA/T IOZÁIKLÁPÖK és mintás cementlapok. Legújabb gépekkel gyártja tökéletes kivitelben modern mintákban KOHN JÓZSEF cementárugyár Pápa. • Iroda: Fő-tér 18.

Next

/
Thumbnails
Contents