Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-07-02 / 27. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. ESOÜzetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ám 20 ffiMs. Telefon 181. «atáam. Laptulajdooos főszerkesztőt DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatalt Petőö-atca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kh Tivadar könyv- és papirkereskedésében. (i. y.) Azok a nyilatkozatok, amelyek a J lausannei konferenciát bevezették, s amelyek a konferencia folyamán csakhamar nyomatékos formában eljutottak a sajtó útján az egész földkerekségére, arról győzhették meg a világ közvéleményét, hogy a nagyhatalmak tisztán látják a világ katasztrofális helyzetét. A tanácskozó delegátusok eddig csak más országokkal való vonatkozásban ismerték a nyomasztó helyzetet s a végzetesen fenyegető veszedelmeket akkor látták meg a maguk valóságában, amikor a nyomor és munkanélküliség vészes tünetei már az ő országukat is ostromolták. Ebből a szempontból tehát a lausannei konferencia oly előjelekkel indult, hogy feltétlen megállapodásra kell jutniok a nagyhatalmaknak, mert különben még nagyobb bajok lesznek úrrá a helyzeten. A nagyhatalmak államférfiai belátták a helyzet kritikus voltát s a konferencia bevezető stádiumában olyan kijelentéseket tettek, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy az egész világ közvéleménye felfigyeljen és némileg megnyugodjék. Megállapíthatjuk tehát, hogy már a beszédek is jótékony hatást gyakoroltak a világ közvéleményére. Úgy az európai, mint az amerikai közvélemény kielégítőnek tartja a lausannei konferencia eddigi eredményét. A konferencia gyakorlati részének még ennél is nagyobb a jelentősége. Az öt vezető nagyhatalomnak elhatározása, amellyel a jóvátételi és hábonas adóssági fizetésekre haladékot adtak arra az időre, amig a konferencia tanácskozása folyamatban van, az öt európai nagyhatalom elhatározása az egész világ közvéleményét megnyugtatta. Ebben az elhatározásban már áz elkövetkezendő konkrét elhatározások csiráját látjuk. Valójában csak lépések választják el a nagyhatalmakat attól, hogy a záros határidőre megállapított moratóriumot komoly elhatározásból született végleges elintézés váltsa fel. Ez az elhatározás nem lehet más, mint az egész jóvátételi és háborús adóssági probléma gyökeres rendezése és pedig a jóvá- j tételek és háborús adósságok elengedése) j árán. A lausannei konferencia a megbeszélés [ sek második részében foglalkozni fog a gaz«< dasági rekonstrukció kérdésével és tulajdonképen ez az, ami reánk — magyarokra nézvd döntő fontossággal bír. Egyelőre az öt nagyhatalom és a hat meghívott ország képviselőin kivül még a többi országok nem kaptak meghívást a konferenciára, azonban valószínű, hogy amikor gazdasági kérdésekre kerül a sor, a többi államok is és így Magyarország is meg fogja kapni a meghívót, hogy azután közvetlen előadás alapján ismertethessék az egyes delegátusok, s így Magyarország kiküldöttei is azokat a nélkülözhetetlen intézkedéseket, amelyekre a gazdasági válság enyhítése céljából elodázhatatlan szükség van. A magyar kormány az általános világgazdasági helyzet komoly mérlegelése mellett megy a tárgyalásra s ennek a nagy felelősségnek tudatától áthatva vesz részt majd la tárgyalásokon. Kettős szempont kötelezi majd a tárgyalásokon a meghívott államokat. Az egyik szempont, hogy miképpen lehet segíteni az általános világgazdasági krízisen? a második szempont az, hogy a nagy koncepcióba miképpen lehet beállítani az országj helyzetét. Ez utóbbi szempont mérlegelésénél a magyar kormányt fokozott felelősség terheli, mert a magyar kérdés az európai kérdés sarkpontjában van s ezért nagyobb figyelmet érdemel, mint sok más probléma, aminek meg

1oldására az egyes államok kormányai majd Lausanneba érkeznek. Úgy érezzük, hogy valóban nyugvópont felé közelednek a világproblémák, azért mi is fokozott reménnyel várhatjuk azt, hogy a magyar kérdés is közelebb jut a nyugvóponthoz s erre abból az okbóll is szükség van, hogy a lelkek harmóniája általánossá váljon. Mégegyszer a közgyűlés elé. (A szinház és mozi megépítésének ügye.) Az az érzésünk van, hogy a város képviselőtestülete a szinház és mozi ügyében legutóbbi közgyűlésben olyan határozatot hozott, amit bajosan tud realizálni. Amikor ugyanis lelvetette azt a tervet, hogy régi színházát, mozi-épületnek is egész rendesen bevált, a Tókertben e célra a földbirtok-reform alkalmával megszerzett szabad téren építteti fel, s amikor hasonlóképen elvetette azt az ideát, hogy a volt villanytelepi gépház afyakíttassék át az elérendő eredménnyel arányban nem

1 álló nagy összeg befektetésével, ugyanakkor elfogadta azt az indítványt, hogy 8—10.000 P-vel próbáljon a polgármester a mozi ideiglenes elhelyezéséről gondoskodni. Hol történhetnék meg ez az ideiglenes elhelyezkedés? Csakis olyan helyen, amellyel a város maga rendelkezik. Mivel pedig nagy befogadó képességű termeknek a város anynyira nincs bővében, hogy még közgyűléseit is csikorgó padlóju, függöny nélkül szűkölködő napos tanteremben kénytelen megtartani, az első pillanatban mindenki előtt világosan áll a dolog, hogy amikor itt ideiglenes elhelyezésről, kisebb összegbe kerülő átalakításról van szó, akkor gondolni egyedül a LeVente-Otthonra lehet. Már pedig a LeventeOtthont — arról ijetn szólva, hogy számos okból különben sem alkalmas a tervezett célra — erkölcsi lehetetlenség volna állandói rendeltetésétől, melynek kifogástalanul tesz 'eleget, elvonni. Az egyszer vállalt erkölcsi kötelezettséget erkölcsi testületnek nem szabad megszegnie. Ámde épen a most említett erkölcsi kötelezettség az, ami parancsként szól a város döntésre hivatott képviseletéhez, hogy annyi kétségeskedés és halasztgatás után mégis csiak és véglegesen döntse el ezt a kérdést. Tudjuk nagyon jól, hogy a panem et circenses közül sokkal fontosabb a kenyérinek, mint a művészi élvezeteknek kérdése. De sohasem- szabad elfelejtenünk, hogy ha mi színházat és mozit építünk, akkor építünk és az építés által munkásoknak kenyeret is adunk. És nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy azok alatt a hónapok alatt — tehát az év háromnegyed részében — amikor mozi nem fog működhetni, mi ia bevételek elmaradása és a moziigazgató( mégis csak kijáró fizetése révén elég súlyosan megkárosodunk. Szerényebb jellegű építkezés tehát anyagilag nemhogy károsítana, de kedvezőbb helyzetbe juttatna bennünket. Az erkölcsi kötelezettség pedig, amire fentebb hivatkoztunk, az terheli ezt a mi nemzedékünket, amely több mint két évtizedes megállapodás következtében kénytelen volt színházát lerombolni, hogy ott Isten dicsőségére szentegyház emelkedjék. Amikor ez íannak idején kimondatott, s azóta is, hogy az ügy megvalósulás felé indult, ^mindig hangsúlyozta a város képviselete, hogy színházról pedig gondoskodni fog. És gondoskodnia is kell. Nem többről, nem nagy óbbról, nem díszesebbről, ami ma igazán .mind csak hivalkodás volna, de annyiról és olyanról feltétlenül, aminek a múltban birtokában volt.; Hitünk és meggyőződésünk, hogy ezt a célt egységes összefogással módjában áll ma is a városnak elérni. Ha abban egyek vagyunk, hogy a régi szinház építendő fel, akkor csak a hely kérdése tekintetében kell újabb szemlét tartanunk. Ingyen hely csupán egy lett volna, a tókert^ színháztér, amit azonban a képviselőtestület a mult közgyűlésen leszavazott. Ma már csak vásárolt telekről lehet szó. Ilyenül kínálkozik ia Széchenyi-utca fordulójánál lévő, az ev. templommal és a Gyurátz Ferenc utcával szemben álló, meglehetős nagy telek, melyen jelenleg igen silány kis házikó áll. Ez a telek! összefüggésben áll a város tulajdonában lévő Osvald-féle hagyatéki házzal és keskeny sikátorral a Zimmerman-utcával volna összeköthető. Maga az épület azonban homlokzattal a Széchenyi-utcára épülhetne. Elhelyezésnek ez sem központi ijgyan, de minden esetre megfelelőbb akár a Tókertnél, akár a tizesmaíomnál, (ahol különben is inagy költségű alapozási munkálatot kellene végezni) de még a Woita-ház udvaránál is. A város minden részéből aszfaltos úton könynyen megközelíthető. Három percnyivel van messzebb a város két szélétől, mint volt a régi szinház. Ami a költségeket illeti, nézetünk szerint nem szabad többe kerülni a telek megvásárlásával együtt, mint amennyibe került volna a tókerti építkezés. Csakhogy azt a költséget, ami ott utcarendezésre és útépítésre fordíthatott volna, emitt a telek vásárlás emésztené fel. Ajánljuk ezt az eszmét a város polgármesterének figyelmébe. Az új közigazgatási törvény megengedi, hogy sürgős esetben három hónapon belül is hozathat a képviselőtestülettel az előbb meghozottól eltérő határozatot. Ha műszaki közegek számításai igazolnák az itt általánosságban elmondottak helytállóságát, akkor úgy véljük, helyesen tenné a képviselőtestület, ha sürgősen és újból foglalkoznék a szinház és mozi megépítésének ügyével. -őrFőraktár: Hajdú Zsigmond drogériájában Sít Pápa, Széchenyi-tér. ÖRZhO cmo», rOOA/T IOZÁIKLÁPÖK és mintás cementlapok. Legújabb gépekkel gyártja tökéletes kivitelben modern mintákban KOHN JÓZSEF cementárugyár Pápa. • Iroda: Fő-tér 18.