Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-06-11 / 24. szám

Szerkesztőség: Liget-utca ö. szám. füiöfizetéa ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ár* 20 fillér. Telefon 181. mxéxn. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal i Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar köoyr- és papirkereskedésében. SZOMBATON. A közéleti tisztaság szempontjából a magyar közvélemény — némi kivételtől eltekintve — nagy örömmel fogadta az összeférhetetlenségi törvényjavaslat beterjesztését. Egy pillanatig sem gondoljuk, hogy most aztán egyszerre felvirrad a magyar égbolt, hogy elnémul minden jaj és panasz, hogy megszűnik a munkanélküliség, a mezőgazdasági és ipari válság. Mert a magyar bajok gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak — s részben a világgazdasági krízissel kapcsolatosak — semhogy egy törvényjavaslat minden tátongó sebet meggyógyíthatna. S mégis nagyoin sokat várunk az új törvény becsületes végrehajtás sától. Sőt éppen azért, mert a gazdasági válság oly mély és átfogó, hogy a legjobb akarattal sem lehet rövid időn belül megszüntetni, nagy jelentősége van a nemzet erkölcsi és lelki integritása megvédésének. A megoldatlan kérdések egész tömege — karteltúlkapások, vámrevizió, uzsora, álláshalmozás, részvényjog reformja stb. —, melyek az utóbbi években valósággal megmételyezték a közvéleményt, szorosan összefüggnek a képviselői összeférhetetlenséggel. Az élet mai súlyos gondjai között élő embert, az ideges és elkeseredett közhangulatot ellenséges indulattal tölti meg minden, amiben okát látja, vagy véli felfedezni a tűrhetetlen drágaságnak s az emberek szívesen vesznek minden olyan kormányintézkedést, amely a gazdasági kizsákmányolás, a mesterséges árfelhajtás ellen irányul. Mikor Deák Ferencet megkérdezték a képviselői összeférhetetlenség lényegét illetően, hogy lehet-e bankár képviselő, azt mondta: bankár lehet képviselő, de képviselőnek nem illik bankárnak lennie. Ennek a Deák Ferenci »nem illik«-nek a b) listára helyezése nagyon rányomta az utóbbi idők politikai életére a bélyegét. A politikai köztisztesség Íratlan törvényén lépten-nyomon sokan túltették magukat a közéleti kitűnőségeink közül. Évek óta a vállalatoknak az a rendszeres törekvése, hogy az anyagi érdekeltség aranyhálóiba kerítsenek minden olyan közéleti tényezőt, amely a törvényhozásban, vagy kormányzásban helyet foglal, ha a pénzügyi kompaszba beletekintünk, tapasztalhatjuk, hogy milyen szoros kapcsolatban vannak a közéleti tényezők a nagy vállalatokkal. »Ismertnevü« férfiak nevével számtalan vállalatnál találkozunk, anélkül természetesen, hogy az illetőt gazdasági szakértelme képesítené a széleskörű és sokoldalú gazdasági tevékenységre. A kormányzat és a közvélemény szinte tehetetlen azzal a láthatatlan' kézzel szemben, mely minden törekvést el« gáncsol, ha pl. a kartelekhez mer nyúlni. A kartelek kezében roppant nagy és messzeágazó anyagi erő összpontosul és így tényezőt jelentenek a közhatalommal szemben is. Ha a törvényhozónak és közigazgatásnak nincs meg a teljes függetlensége a gazdasági élettel szemben, hanem felette, hanem benne él tés össze van nőve a gazdasági vállalatokkal,, lakkor ennek az elkötelezettségnek a közérdek szenvedi kárát. Törvénynek kell megakadályozni, hogy bárki is a maga közéleti törvényhozói hatalmát — a közérdek helyett — vállalatának támogatására használja fel. Senki sem kételkedik Károlyi Qyula gróf kijelentésének őszinteségében, mikor azt mondja: én fogok vezetni a közéleti tisztaság terén. De amig az összeférhetetlenségi törvényt a legszigorúbban nem alkalmazzák az országgyűlés tagjaival, a volt miniszterekkel és a nyugalmazott magasrangu állami, törvényhatósági és városi tisztviselőkkel szemben, addig minden jóindulat kárba veszett, mely a tisztultabb közéleti felfogást sürgeti. A panamagyanus esetek a közéleti visszaélések, szociális igazságtalanságok látszólagos megrendszabályozása most már nem elég. Egyetemes nemzeti érdek, hogy a mai gazdasági és erkölcsi anarchiában az államhatalom drákói szigorúsággal állítsa helyre a közélet tisztaságát. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter képviselőházi nagy beszédében megdöbbentő ladatokkal illusztrálta, hogy az egész világ külkereskedelme az utóbbi esztendőben mily ijesztő mérvben zsugorodott össze. Ő maga ínevezte adatait »hajmeresztőknek« és való-i ban, meg kell döbbennünk ez adatok hallatára azon az esztelenségen. és vakságon, amelyen a világ államai saját maguk alatt vágják a fát. Mindenfelé elzárkózási törekvésekkel találkozunk. Az olyan országokban, ahol nincsenek meg a mezőgazdasági termelés előfeltételei, erőszakolják a gabonatermelést és az állattenyésztést. Ipari országok, amelyek eddig iparcikkeik kivitelével szerezték be élelmezési szükségletüket az agrárországból, most mesterséges eszközökkel akarnak méregdrágán gabonát termelni, állatot hizlalni, hogy függetlenítsék magukat a behozataltól. De mit érnek ezzel? Azt, hogy először is rendkívül megdrágítják népük élelmezését és ezzel felszöktetik ipari termelésük önköltségeit. Másrészt pedig elzárkózván az agrárországokból származó behozatal elől, ezeket az országokat gazdaságilag nyomorba döntik és ezzel elpusztítják eddigi fogyasztóikat, akik az ipari termékeket vásárolták tőlük. Az önellátás őrülete pusztítja az egész világot. Ha az agrárországok nem tudják terményfeleslegüket az ipari országokba exportálni, úgy képtelenek ezektől iparcikkeket vásárolni. A mezőgazdasági jellegű országok behozatalukat csakis agrárcikkek exportjával tudják megfizetni. És mert ez az agrárexport világszerte vagy nem tud megküzdeni az elzárkózással, vagy veszteséges árban kénytelen szállítani, beállott reájuk nézve a gazdasági lehetetlenülés abban, hogy nem képesek külföldi hitelezőiknek fizetni. Ma minden agrárország fizetésképtelenség állapotában sínylődik. A nagyipari országok tőkései ezért nem kapják meg sem a kamatokat, sem a tőke törlesztő részleteit, úgy hogy végeredményben ma már bizton megállapítható, hogy a gazdasági világválság tulaj donképeni kiindulópontja a nagy ipari államok elzárkózási törekvéseiben keresendő. Kenéz Béla kimutatta, hogy a külkereskedelmi forgalom méretei Európaszerte husz százaléktól hatvan százalékig csökkentek már az 1931. év folyamán. Ehhez hozzájárul a terményárak ijesztő csökkenése. Még 1928-ban kivittünk 2.8 millió métermázsa búzát és kaptunk ezért csaknem 90 millió pengőt. 1931-ben sokkal több métermázsa búzát, t. i. 3.6 millió métermázsát vittünk ki, de ezért már csak 42 millió pengőt kaptunk, tehát a 800.000 métermázsával nagyobb kivitelünkért felénél kevesebbet tudtunk csak bevenni. Öngyilkosság azonban az ipari hitelező államoktól, hogy visszaszorítják az adós agrárexportállamok kivitelét, mert hiszen ezzel valójában követeléseiknek a kiegyenlítését akadályozzák meg. Magyarország speciális helyzetében még ehhez hozzájárul az is, hogy agrárcikkeink kivitele olyan országokba irányul, amelyek ma már nem nemes valutával tudnak fizetni, hanem valamennyi ilyen exportpiacunk többé-kevésbbé elgyengült és ingadozó pénzértékben fizet. De Magyarország egyre kevesebb exportvalutát kap, mert kénytelen volt úgynevezett cliring-szerződéseket kötni azokkal az államokkal, amelyekbe agrárcikkeket exportál. Ezek az államok most nem valutával, hanem a maguk iparcikkeinek kivitelével akarják megfizetni a Magyarországtól vett termékeket. Ez a cserekereskedés még inkább hozzájárul ahhoz, hogy a külföldi fizetésekre szolgáló valutákhoz és devizákhoz ne juthassunk hozzá. Igaza van ilyen körülményük között a kereskedelmi miniszternek, hogy fokozott figyelmet kell fordítanunk az iparcikkek kivitelére, mert ezekért legalább tudtunk még valutát kapni. Van azonban valami vigasztaló abban, hogy most már nemcsak Magyarország külkereskedelme, hanem az egész világ külforgalma ilyen súlyos válságba került. Minthogy ezt a mai helyzetet egyetlen állam sem birja el, végre is le fognak ülni velünk a tárgyaló asztalhoz, hogy a közös bajokat és nehézségeket megbeszéljék és az összes államok egyöntetű megállapodásaival kiküszöböljék. A világválságnak meg kell oldódnia és ez a megoldás nekünk, Magyarországnak is meg fogja hozni a várvavárt kibontakozást. Mert lehetetlenség, hogy az emberiség önmagát halálra ítélje a nemzetek és országok rövidlátó szükkeblüsége miatt. Országos mozgalom a még megoldatlan iparoskiváaságok teljesítéséért. A vidéki iparosság élénk részvéte mellett ülést tartott Budapesten az Ipartestületek Országos Szövetsége. Az érdekes elnöki megnyitó után ismertették az IPOSz feliratát, amelyet a még teljesítetlen iparoskivánságok ügyében a miniszterelnökhöz és a kereskedelmi miniszterhez intézett. Kimondták, hogy az ipartestületi reformról és a központi szervről alkotott törvényben, az ipartestületi székházakat terhelő adósságok konvertálásában, az 1922. évi XII. t.-c.-kel kapcsolatos kiegészítő rendelet kiadásában, továbbá a tanonclétszám korlátozásában, nemkülönben a szegődményes iparosok tanonctartási jogáról intézkedő rendeletek kiadásában és több kisebb rendelkezés meghozatalában az iparosság kétségtelen jóakaratot lát a kormányzat részéről. Tudja azt is, hogy más kérdésekben is folynak részben' I0ZAIKLAP0K és mintás cementlapok. Legújabb gépekkel gyártja tökéletes kivitelben modern mintákban KOHN JÓZSEF cementárugyár Pápa. • Iroda: Fő-tér 18.