Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-06-04 / 23. szám

MINDEN MEGJELENIK Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. l:%fhetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fiBés. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztőt DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. -Wlm (i. y.) A monarchia idejében a magyar "külpolitikai tevékenykedés alárendelt jelentőségű volt, mert közös külügyminisztereink kifelé inkább az összmonarchiát képviselték s Ausztria szétterpeszkedő szárnyai alatt valósággal elveszett Magyarország. Ennek az állapotnak sok kárát látta az önállóságra és függetlenségre törekvő Magyarország s ha végre állami önállóságunk megszerzése után külügyminisztereink két kézzel hozzáláttak a munkának, munkálkodásuk egy részét arra kellett fordítaniok, hogy a közös államiság, —Magyarországra nézve káros emlékeit korrigálják s hogy Magyarország szuverénitásának követelményeit és gyakorlati megvalósulásait lankadatlan munkával érvényesítsék. Állami önállóságunkkal kapcsolatban megsokasodtak a tevékenykedési területek. Mig régente a hármas szövetség idején jóformán csak a hármas szövetség területeire határolódtak a külföldi kormánytárgyalások, addig most önálló államiságunkkal kapcsolatban s annak következményeként, az egész világgal fenn kell tartanunk az összeköttetést. A feladatok száma és a felelősség súlya 14 év óta meghatványozódott és hatványozottan nehezednek a feladatok a külügyi kormányzatra. A költségvetés tárgyalásának egyik értékes és tartalmas része volt a külügyi vita, amelynek két momentum kölcsönzött különösebb jelentőséget. Az egyik az volt, hogy a külügyi tárcához történő felszólalások, kivéve a szocialisták olaszellenes tüntetését, általában az ellenzéki oldalról is a mérséklet és a megértés hangján történtek, a második momentum a külügyminiszter felszólalása volt, amely már belső tartalmánál és messze területre elhangzó megállapításainál fogva is eseményszámba ment. Walkó Lajos külügyminiszter felszólalását nemcsak a Ház hallgatta nagy figyelemmel, de az egész ország figyelmét kivívta és megérdemelte a külügyminiszter tárgyilagos, szakszerű beszéde. A külügyminiszter több fontos kijelentést tett, többek között a cseh és osztrák kereskedelmi tárgyalásokról nyilatkozott, jelezve, hogy azok a legjobb mederben folynak, majd pedig az úgynevezett Tardieu-tervről nyilatkozott. Walkó külügyminiszter kijelentése szerint biztosra vehető, hogy a Dunamedence problémája a közel jövőben igen' komoly discussió tárgya lesz. A magyar kormány figyelemmel kíséri a kérdés fejlődésének minden részletét és nem fogja elmulaszt tani az időpontot, amikor az alkalmasnak kínálkozik, hogy a lehető és kínálkozó megoldásba belekapcsolódjék. Walkó, beszédének egyik részében foglalkozott a szocialista frakció gáncsoskodásával is, amely azt a harmóniát igyekezett megzavarni, amely az olasz és magyar nemzet között él és erősödik s amely történelmi kapcsolat bensőségesebbé tételén Mussolini és Bethlen István munkáltak akkor, .amikor megható formák és biztató körülmények között megkötötték az olasz-magyar barátsági és döntőbírósági szerződést. A magyar külpolitika jelentőségében az állami élet vezérvonalába lépett elő. A magyar nép gyermekei a trianoni gyászos béke miatt a világban szétszórtan élnek. Ezekkel, minden áron és minden körülménnyek között fenn kell tartani a szellemi és lelki kapcsolatot, mert nem közömbös az, hogy a csonka haza nyolc millió magyarsága áll-e sorompóba igazi ügyünk mellett, vagy az a 15 milliós magyarság, amely annál jobban és könnyebben megtalálja magyar szivét, minél többször, minél szivesebben keresi fel őket a magyar haza gondoskodásával. A magyar külpolitika vonalvezetésének fő gondját ez a tevékenykedés tölti be s azután azok az európai problémák, amelyek a magyar kérdés figyelembevétele nélkül közmegnyugvásra meg sem oldhatók. A magyar közvélemény ezért is szeretettel figyeli a magyar külpolitika munkálkodását, amelytől sorsunk jobbrafordulását s a magyar egyetemesség hajnalhasadásának elérkeztét várjuk. Ipartestületi közgyűlés. - 1932 május 29. — A pápai ipartestület vasárnap délután folytatta közgyűlését, amelyet húsvét másnapján nem fejezhettek be. A gyűlés iránt ezúttal is nagy érdeklődés nyilvánult meg; a Griffszálló nagyterme majdnem egészen megtelt iparosokkal, akik kíváncsiak voltak a fejleményekre, amelyek a testületben lefolyt vizsgálat nyomán támadtak. Az érdeklődést sokaknál csalódás váltotta fel. Az erkölcsi igazságszolgáltatást mindenek fölé helyezők lelkében kételyek támadtak, mert hisz a közgyűlés furcsa logikával tüntetően bizalmat szavazott azoknak, akiket kétségtelenül felelősség terhel az ipartestületen nemrég kipattant sajnálatos dolgokért, amelyek végeredményben tetemes károkat okoztak a testületnek, — azok felett pedig, akik a hibák, mulasztások, szabálytalanságok felderítésével és a helyes út megjelölésével oda hatottak, hogy a testület egész ügyvitele, vagyonának kezelése a szabályoknak megfelelőleg és a tisztesség jegyében történjék, úgyszólván pálcát tört akkor, amikor az önérzetére féltékeny elöljáróság lemondását minden elismerő szó nélkül, szinte helyeslés-! sel vette tudomásul. Ez volt a legszomorúbb tanulsága a vasárnapi gyűlésnek, mert mintha azt mondotta volna ki, hogy a közvagyont lehet lelkiismeretlenül is kezelni minden következmény nélkül. Tudósításunk a közgyűlésről egyébként a következőkép hangzik: Schneider Géza elnök a Magyar Hiszekegy elmondása után a gyűlést megnyitván, utalt arra, hogy a gyűlés folytatását képezi a húsvét másnapján félbeszakadt közgyűlésnek, majd átadta a szót dr. Hermann László városi főjegyző, iparhatósági biztosnak, aki felolvasta a városi számvevő által a polgármester elé terjesztett jelentést, amely a megejtett vizsgálat eredményét foglalja magában. A jelentés egész garmadáját sorolja fel a helytelen és szabálytalan pénzkezelésnek, s mindenben megerősíti az elöljáróság kebeléből kiküldött háromtagú bizottság megállapításait. Mielőtt a jelentés felett a vita megindult volna, iparhatósági biztos — érintve lévén elnök és jegyző személye — átvette az elnökM lést, Nánik Pál és Knapp Imre előljárósági tagokat pedig felkérte a jegyzőkönyv vezetésére. Nánik Pál felkért jegyző ezekután előterjesztette a testület pénztárainak május 3-án

: történt rovancsolásáról felvett jegyzőkönyvet, mely szerint a háromfajta pénztárnál több tételben összesen 186 pengő 38 fillér hiány állapíttatott meg. Mivel azonban ez összegből Pilsl János ipt. jegyző a hivatalos vizsgálatot teljesítő számvevő felhívására előzőleg 45 P 24 f-t megtérített, a még mindig fennálló hiány 141 P 14 f, amelyre vonatkozólag az elöljáróság — a felelősséget megállapítani; határozottan nem tudván — azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy az összeget irja le, illetőleg az 1932. év számlájára] hozza át. Csapó Géza annak az óhajának ad kifejezést, hogy boldogult Erdélyi Sándor pénztáros özvegye vonassék ki a kártérítési kötelezettség alól. Gecző Gyula őszinte nyilatkozatot kér a tekintetben, hogy az összeadási hibából származó 100 P hiány elhunyt pénztáros hibájájául róható-e fel? Egyébként kifogásolja, hogy a számadásokat a testület — mint régebben szokásban volt — nem nyomatja ki. Ádám János a béke érdekében a leírás mellett szólal fel. Schneider Géza elnök mentségére előadja, hogy a konstatált hibákról előzőleg tudomása nem volt. Ő jóhiszeműen megbízott mindenkiben. Ő becsületes ember, s másokról is ezt tételezte fel. Hiba csak abban terheli, hogy nagyobb összegeket utalt ki anélkül, hogy arról az elöljáróságnak utólag jelentést tett volna. Az egész dolog beállításába^ rosszakai ratot lát, s ingerült hangon Id jelentette^ hogyha a »tolakodók« úgy kívánják, elnöki székét azonnal átadja számukra. (Ezért a gyanúsító kifejezésért elnöklő iparhatósági biztos rendreutasította.) Különben elnöki mandátumát a közgyűlés rendelkezésére bocsátja. E közben Hajnóczky Ferenc az iph. biztosnak egy ivet ad át, melyben felvetik az elnökkel szemben a bizalmatlanság kérdését és titkos szavazást kérnek. A szavazás megejtetvén, 64 szó ellenében 128 szóval bizalmat szavaztak az elnöknek és lemondását nem fogadták el. Pilsl János jegyzőnek a szóbanforgó dolgokban a hibáját súlyosnak találta az elöljáróság és megtorlást kért a közgyűléstől. Ám a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a jegyző védekezését, hogy ő a hibájául felrótt 45 P 24 f-t valójában átszolgáltatta bold. pénztárosinak, s csak iránta érzett kegyeletből és hogy a testületnek e részben kára ne legyen, vállalkozott az összeg megtérítésére. A ki nem sorsolt, 20-tagu elöljáróság lemondását helyeslő felkiáltások közben elfogadta a közgyüls. A zárszámadások elfogadása és a felmentvény megadása tárgyában nem határozhatott ia közgyűlés, mert azt nem terjesztették eléje. Az 1932. évi költségvetést elfogadták. Böröczky Lajos alelnök tisztségéről leköszönt. Lemondását nem fogadták el, ám ő további megmaradását ahhoz kötötte, hogy "ha a béke a testületben helyreáll és a lemondott elöljáróság értékes munkásságát sikerül továbbra is biztosítania a testület számára. I Legújabb gépekkel gyártja tökéletes kivitelben modem mintákban KOHN JÓZSEF cementárugyár Pápa- • iroda: Fő-tér 18.