Pápai Hírlap – XXIX. évfolyam – 1932.

1932-04-30 / 18. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Laptulajdonos főszerkesztői Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. ESSfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 filléc. Telefon 181. szám. Dr. körös endre. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A nemzeti szocialisták óriási előretörése a vasárnap lezajlott poroszországi képviselő­választásokon, s annak eredményei sok gondol­kodóban keltettek vegyes érzelmeket. Az elért siker bennünket magyarokat is közelről érde­kel. Általánosságban szólva a dologról, szép gondolat volna az a nemzeti szociálizmus, kü­lönösen akkor, ha megtisztítanák a salaktól, ha nem kevernének bele fajgyűlöletet, vallási izt, hanem a maga ideális magasztosságával a nemes értelemben vett nemzeti ideálok szol­gálata mellett .az általános jólét, általános em­berszeretet telítettségével törne céljai felé. A hitleri német nemzeti szociálizmus azonban nem ez az ideál. Csak jelszó, ami hódít a megrendültségben és bizonytalanságban. Ugyanígy nem ideál a nálunk is csírázó hit­lerizmus. Ám a mi speciális magyar szempon­tunkból még sokkal súlyosabb kifogásunk is van a túlhevített német horogkeresztesek vi­lágtörekvése ellen, még pedig az, hogy ez az irányzat nekünk magyaroknak határozott ellen­ségünk. Ellenségünk abból a szempontból, hogy nagynémet mohóságával teljesen el akar nyelni, el akar törölni bennünket s ellensé­günk abból a szempontból is, hogy a béke­revizió hangoztatásba mellett Magyarországot úgy akarja hagyni csonka határai között, meg­csúfoltan, kifosztottan, iglazságtiprottan, élet­lehetőségek nélkül, ahogy ma van. Jellemző erre a hitleri törekvésre, hogy az oláh Cuzaék­kai, az úgynevezett nemzeti keresztesekkel Temesvárott formális szerződést kötöttek. E szerződés szerint az erdélyi szászok és a ro­mán területen lakó németség összefogva a Cuza-féle román keresztény nemzeti ligával, kívánja a békeszerződések revízióját, de csak úgy, ha az Romániát egyáltalában nem érinti. Ukrajnát független állammá akarják tenni, Csehszlovákia németlakta területeinek önren­delkezési jogot követelnek, de Magyarország maradjon meg változatlanul mai határai kö­zött. Mit szólnak ehhez azok, kik a magyar nemzeti szociálisták, kik Hitlerék felé kacsint­gatnak, de magyaroknak, nemzetieknek, ha­zafiaknak vallják magukat?! A dunai államok kérdése és a kézművesség. Irta: Perlaki György v. országgyűlési képviselő, az Országos Kézműves Testület igazgatója. A világ gazdasági közvéleménye nagy fi­gyelemmel kíséri azokat a tárgyalásokat, ame­lyeknek célja a dunai államok gazdasági össze­fogása, együttműködése. A magyar kézműves­ség részéről az elgondolást örömmel üdvözöl­hetjük, mert reméljük, hogy a tervezett össze­fogás orvosolni fogja azokat a bajokat, ame­lyek gazdasági válságunk előidézésében főté­nyezők voltak. Ez a remélt kedvező fordulat, természetszerűleg, csak úgy következhetik be, ha mezőgazdaságunk fő fogyasztó-piacai: Né­metország és Olaszország is belekapcsolódnak a dunai államok gazdasági együttesébe. Enél­kül mezőgazdaságunk fogyasztó-területe nem növekszik annyira, hogy fölöslegünket teljes mértékben fel tudná venni és így a mező­gazdasági cikkek értékesítési lehetőségét elő­mozdítaná. Ha azonban Németországot a nagy­hatalmak rábírhatják, hogy velünk szemben ed­dig folytatott elzárkózó politikájával szakítson és ennek következtében mezőgazdasági termé­keink előtt megnyissa kapuit, akkor a javulás nemcsak mezőgazdasági téren, hanem ipari téren is remélhető. A kézműves sorsa legnagyobb fogyasz­tójának, a mezőgazdasági néprétegeknek a sor­sával függ össze. Ha a mezőgazdasági érté­kesítés javulása következtében ennek a nép­rétegnek felvevő-képességét, fogyasztóképes­ségét növeljük, az ipar, a kézművesség újból munkához juthat és így helyzete megjavulhat. Ezzel az eredménnyel azonban még nem le­hetünk megelégedve, mert fejlett kézműipa­runk részére a magyar fogyasztó-terület már kicsinek bizonyult. A legjobb konjunkturális időben érezhettük azt, hogy kézműiparunk töb­bet tud termelni, mint amennyit hazai fo­gyasztóközönségünk felvehet. A gazdasági tár­gyalások folyamán tehát arra kell töreked­nünk, hogy a kézműves termékeink részére, különösen a balkáni államokban, piacokat tud­junk teremteni. A Balkán kapuit a magyar kézműipar részére meg kell nyitni. A kézműiparosságot az új gazdasági helyzet új problémák elé állítja. A kézműves­népnek ügyelnie kell arra, hogy az új gazda­sági helyzet előnyeit ne csak a mezőgazdaság és a gyáripar, hanem a kézművesség is élvez­hesse. Minthogy, a hirek szerint, a gazdasági együttműködést preferenciális vámok, vagy kontingensek révén óhajtják megteremteni, a kisiparnak meg kell erősíteni azokat a szer­vezeteit, amelyeknek segítségével élvezheti a preferenciális vámok előnyeit, vagy pedig a kontingentálási rendszernél kiveheti részét a különbözőképpen megállapított kontingensek­ből. Egyénenkint, a kisipar, ezen az új gazda­sági helyzet előnyeiben nem részesülhet, csak szervezett formában. Ezt a körülményt az in­téző köröknek meg kell fontolniok és arra kell törekedniök, hogy a kisipari gazdasági szer­vekbe friss életet és új erőt öntsenek. Nagy hiba lenne az, ha a gazdasági intéző körök a jelenlegi ipari gazdasági szervek működését megbénítanák, vagy gyengíteni akarnák. Az ipari gazdasági szervek megbénításával elvág­nák azokat a gazdasági ereket, amelyeknek se­gítségével a kézművesség az új világgazdasági helyzetbe belekapcsolódhatnék. Gazdasági szerveink azért nem érhették = minden típusban =EE legolcsóbban kaphatók Eísler övegkereskedésében Fő-ter 19. szám alatt. Ugyanitt villanycsillárok nagy választékban. el a kívánt eredményeket, mert a számszerű­ség volt mindig a döntő tényező és nem az a lélek, amely a gazdasági szervekben élt. A gazdasági szervezkedéstől a kisiparos­ságnak nem szabad idegenkednie. Teljes erő­vel azon kell lennie, hogy szakipari szövetke­zetei (exportszövetkezete, anyagbeszerző szö­vetkezetek, stb.) minél erőteljesebben épít­tessenek ki. A kézművesség jól felfogott ér­deke az, hogy ebből a munkából maga is ki­vegye a részét. Ne várjon mindent felülről, hanem maga is igyekezzék tehetségével és tu­dásával a cél érdekében dolgozni. Nem szabad bevárni a gazdasági jövő képének teljes kialakulását. Ne akkor lépjünk a cselekvés mezejére, amikor már teljesen be­fejezett tények előtt állunk! Előre meg kell kezdeni az előkészítő munkálatokat. Arra kell törekednünk, hogy kézművesség hivatott ér­dekképviselei szóhoz jussanak már az előzetes tárgyalásoknál, hogy e tárgyalások alkalmával megteremthessék a jövő helyzet képét és en­nek ismeretében tehessék meg a szükséges lé­péseket. A jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok és a jövő kilátásai egyaránt arra figyelmezte­tik a kézműiparosságot, hogy a multak torzsal­kodásait ne bolygassa. Természetes, hogy a világgazdasági helyzetben változásnak kell be­következnie, mert a mai helyzet a polgári tár­sadalmi rend veszélyeztetése nélkül tovább nem tartható fenn. Erre a belátásra jutottak Európa vezető államférfiai is, ezért tették meg a kibontakozás felé a kezdeményező lé­péseket. A kibontakozás azonban csak akkor lesz jó, ha az elméleti embereken kívül a ter­melő rétegek képviselői is szóhoz jutnak, ha mód adatik arra, hogy a nagy államférfiak nagy elgondolásai, jobban mondva az ezek ré­széről kifundált gazdasági keretek az élettel töltetnek ki. A keretek kitöltése lesz a mi fel­iadatunk. Ennek a feladatnak azonban csak akkor felelhetünk meg, ha a magyar vezető gazdasági politikusok is átérzik a kézművesség helyzetét. A magyar kézművesek nagy társa­dalmi rétege, sok szenvedésével, kiérdemelte azt, hogy ügyeivel behatóan foglalkozzanak, hogy érdekképviseleteik terveit meghallgassák és, ha kell, még áldozatokat is hozzanak, azok megvalósítása érdekében. Egy középnagyságú pénzs^ekrény (Wertheim-kassza), továbbá egy jókarban levő gazdasági kocsi eladó. Cim a kiadóhivatalban. Árok-utca 2. számu ház, mely áll három szoba, előszoba, konyha és mellékhelyiségekből augusztus l ére kiadó. Olcsó S*ér! Megtekinthető minden nap 8—3-ig. Nemjrepedez és nem fagy fel a betonjárda " a négykúpos cemeiiHáríialapbóI. Gyalogjárók, kapuüzinek^udvarok slb. burkolására | Jobb és olcsóbb, minl.a helyszíni beíonönlés. KOHN JÓZSEF cementárugyár Pápa. • Iroda: Fő-tér 18.

Next

/
Thumbnails
Contents