Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-04-18 / 16. szám

Vármegyei közgyűlés. — 1931 április 15. Dr. Rott Nándor megyéspüspök beszéde Bethlen István gróf miniszterelnöki jubileuma alkalmából. — Főjegyző- és másodfőjegyző választás. Veszprém vármegye törvényhatósági bi- I zottsága e héten, szerdán tartotta tavaszi ren- j des közgyűlését. A közgyűlés iránt szokatlan j nagy érdeklődés nyilvánult meg, több mint j 200 bizottsági tag jelent meg, a pápaiak majd- j nem teljes számmal. A közgyűlés kimagasló I mozzanatai voltak dr. Rott Nándor beszéde a miniszterelnöki jubileum alkalmával és a lelkes egyértelműséggel megejtett főjegyzői és másodfőjegyzői választás. A szinte ünnepi hangulatban lefolyt közgyűlésről itt következő tudósításunk számol be: A közgyűlést az elnöklő dr. KörmendyÉkes Lajos főispán a Magyar Hiszekeggyel nyitotta meg s azután bejelentette, hogy dr. Rott Nándor megyéspüspöknek napirendelőtti felszólalásra adott engdeélyt. Lelkes éljenzés közben emelkedett szólásra a megyéspüspök és belső meggyőződéstől áthatott, nagy szónoki lendületű beszédben emlékezett meg Bethlen István gróf miniszterelnöki jubileumáról. A többszörösen felharsanó tapsokkal félbeszakított szép beszéd vázlatos gondolatmenetét a következőkben közöljük: Méltóztassanak megengedni, hogy a mai közgyűlés alkalmából egy a politikai életben ritka eseményről emlékezzem meg és ez nem más, mint gróf Bethlen István miniszterelnökségének 10 éves jubileuma. Ritka esemény, mondhatom azt, mert a mai politikai életben jelszó lett az u. n. váltógazdaság. Ezzel szemben gróf Bethlen István az állandóság biztosítására, egy erős párt megalakítására törekedett. Az állandóság módot nyújtott nyugodt tevékenységre. A pénz stabilizálása, Nemzeti Bank, pénzügyi szanálás, gazdasági konszolidáció, népszövetségi ellenőrzés megszüntetése, s külpolitikai eredmények mutatják az 1922-ben összeült országgyűlésnek eredményes munkáját. Az 1927. évi január hó 25-én megnyílt ; új országgyűlés folyamán a közjóra irányuló számos törvény hozatott, főleg a munkásbiztosítási törvény egy igen nagy szociális alkotás, a kartelltörvény, a földbirtok terheinek rendezésére irányuló legutóbbi törvény: csupa igazán szociális alkotás. A gazdasági válság, mely világjelenség, minket sem kímélhetett meg, de nem tagadhatjuk, hogy a bajok enyhítésére sokat tett a Bethlen-kormány. Bethlen: a hazáját vesztett ember, — legjobban átérzi hazájának megcsonkítását. Legjobban jellemzi izzó hazaszeretete. Nem viszi bele nemzetét kockázatos vállalkozásba, — a jogok érvényesülésének és az igazság győzelmének nem a kard az egyetlen eszköze ... békés megoldást keres. A komoly és komor időkhöz méltóan illő komoly férfi, sőt komornak is mondják. Magaslatról nézi nemzete vergődését. Nem a káprázatos Ígéretek férfia, hanem reális. Nagy tervek üvegháza s nagy tettek szülőanyja az elmélkedés és hallgatás. Gróf Bethlen István a hallgatás és a tett embere. Ennyi kiváló tulajdonság képesíti őt a vezetésre. Tiz év után mit tehetünk mást, mint köszönetet mondunk ezen tiz évnek önzetlen munkásságáért, egyúttal fölajánljuk a legnagyobbat, ami a legnagyobb közéleti férfiúnak sem kicsiny ajándék, a vármegyénknek a bizalmát és háláját. A megyéspüspök beszéde végén bizalmiés üdvözlő javaslatot terjesztett elő, melyet a közgyűlés zúgó éljenzés között egyhangúlag elfogadott. Ezután a főispán bejelentette, hogy dr. Király Tibort tb. főügyésszé, dr. Vadnay Lászlót tb. főjegyzővé, dr. Szász Kálmánt és dr. Rencz Istvánt tb. másodfőjegyzővé nevezte ki. Most került sor a főjegyzői és másodfőjegyzői állás betöltésére. A kijelölő választmány tagjaiul a főispán Festetich Sándor grófot, dr. Magyar Károlyt és dr. Nagy Pétert nevezte ki, mig a közgyűlés annak tagjaiul Kránitz Kálmánt, Purgly Pált és Gubicza Ferencet választotta meg. A kijelölő választmány a szóban levő állásokra egyhangúlag az egyedül pályázó dr. Porubszky Elemér másodfőjegyzőt és dr. Kenessey Zoltán I. aljegyzőt jelölte, akiket a közgyűlés lelkes éljenzés közepette egyhangúlag megválasztott. A főispán a megválasztottakat, tolmácsolva a törvényhatóság érzelmeit, melegen üdvözölte. Abban, hogy az állásokra egyedül ketten pályáztak, a vármegyei tisztikart jellemző, felemelő mozzanatot lát. Megválasztatásuk kiváló érdemeik és nagy szorgalmuk méltó elismerése; kéri őket, hogy munkásságukat tovább is az eddigi emelkedett szellemben folytassák és mindig ne az aktát, de mindig magát az ügyet intézzék el, tartsák kötelességüknek a bajbajutottak felsegítését a közigazgatás új szellemében. A megválasztottak nevében dr. Porubszky Elemér főjegyző lendületes szavakban mondott a megnyilvánult bizalomért hálás köszönetet. Visszatekintve majd husz éves hivatali pályájára, ha a nagy nehézségekre gondol, mik ez idő alatt elébe tornyosultak, úgy érzi, hogy munkáját csupán Isten segítségével és teljes kötelességérzéssel volt képes elvégezni. Hazánk elesettségében méltán kívánhat áldozatokat minden tisztviselőtől és ő továbbra is igaz nemzeti érzéssel kész ez áldozatok meghozatalára. Hálával köszöni a törvényhatóság bizalmát, köszöni tisztviselőtársainak a pályázásnál tanúsított lojalitását s végül kegyelettel emlékezik meg közvetlen elődjéről, néhai Keczer Imréről, kihez állásában méltó kiván lenni. Következett az alispáni jelentés tárgyalása, mellyel -kapcsolatban- dr. Óvári Ferenc azt kérte, hogy a vármegyében folyó állami munkálatoknál lehetőleg megyei munkásokat alkalmazzanak. Az ebadó szabályrendeletre vonatkozólag dr. Havas Kornél és dr. Mohácsy Lajos terjesztettek elő különböző javaslatokat, melyek egyrészt mentesítéseket, másrészt a luxusés vadászebekre vonatkozólag adóemeléseket tartalmaznak. Érdemben az ügyet a következő közgyűlés dönti el. Ugyancsak a jövő közgyűlésre maradt a Magyar Orvosszövetség által Bakonybélben építendő menedékház segélyezésének ügye, amit úgy a főispán és alispán, mint Gubicza Ferenc melegen pártoltak. Dr. Schandl Károly és dr. Jókay-Ihász Miklós felszólalásai alapján felírnak a földmivelésügyi miniszterhez a tenyészállatok után szedendő illetékekre vonatkozó szabályrendelet hatályának felfüggesztése iránt. Hosszabban foglalkozott a közgyűlés egy székesfehérvári útépítő vállalat ügyével, aki nem tudván fizetni, az alvállalkozó kisgazdák a legsúlyosabb helyzetbe jutottak, Dr. Schandl Károly, dr. Jókay-Ihász Miklós és Barcza Dezső felszólalásai után a közgyűlés azt határozta, hogy a károsultaknak egyelőre a követelés felét a vármegye előlegezi. Mohácsy Lajos indítványára felírnak a honvédelmi miniszterhez, hogy a hadgyakorlatokat pár héttel később, a termés betakarít tása után tartsák meg. Felírnak a kereskedelmi miniszterhez, hogy a bizottsági tagok részére a gyűlések alkalmából féláru vasúti jegyet engedélyezzen. Tekintettel arra, hogy a vármegyének 300.000 P-őt kitevő kintlevősége van, a folyó kiadások fedezésére 100.000 P függőkölcsön felvételét elhatározták. Szűcs Dezső és társai indítványára a vármegyei főjegyző számára, úgy mint a múltban is volt, havi 80 P reprezentációs összeget szavaztak meg. A vármegyei alapok és a gyámpénztár pénzkészleteit megyebeli pénzintézeteknél a régi kulcs szerint helyezik el. Az első napi közgyűlés déli félkettőkor ért véget, másnap a még hátralevő kisebb jelentőségű pontokat tárgyalták le. A régi világhírű magyar gyártmány a Tiszaujlaki bajuszpedrő mindenütt kapható. A vidéki gazdasági élet fellendítéséért is küzd a Budapesti Nemzetközi Vásár. A vidéki városok gazdasági szakértekezletet tartanak Budapesten a vásár alkalmából. — A vásár kézműipari csoportjában elsősorban a vidék iparossága vesz részt, — Vidéki fürdők és üdülőhelyek kiállítása a vásár balneológiai csoportjában. (Lapunk budapesti tudósítójának jelentése.) Május 9-én nyílik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár. Három hét választ tehát el Magyarország legerőteljesebb gazdasági demonstrációjának kezdetétől. A vásár tényleg ma már nemcsak ,a főváros, hanem szinte ugyanoly mértékben a vidék gazdasági életének is nagy eseménye. Bizonyítja ezt a vidéki városok szervezete által nemrégen hozott határozat, melynek eredményeképen a vidéki városok kongreszszusa legközelebbi rendkívüli közgyűlését május 15-én, vagyis a vásár tartama alatt tartja Budapesten. Utána a vásár vezetőségével s más testületekkel egyetemben szakértekezletet tartanak. Az értékes előadásokkal tarkított szakértekezleten a vidéki városok polgármesterein kivül részt vesznek a vidéki kommunitások gazdasági referensei, műszaki előadói, illetve tanácsnokai és a vidéki városi közüzemek vezetői is. A vásár egyébként minden egyéb eszközzel is arra törekszik, hogy nagy, nemzetközi propaganda erejét nagyrészben a magyar vidék javára is érvényesítse. Jórészt ebből a célból a vásár ez évben először kézműipari csoportot is létesített, melynek díszes pavillonjában elsősorban a magyar vidék iparossága vesz részt világszerte ismert, exportcélokra is alkalmas minőségű árujával. A vásár hatalmas iparművészeti pavillonjában helyet foglalnak ezenkívül a magyar népművészetek közismert reprezentánsai, . M JSJ A május 9-én megnyíló vásár egyik legszebb pavillonját alkotja a magyar gyógyfürdők és üdülőtelepek kiállítása. E balneológiai csoportot egészíti ki egyes vidéki városok idegenforgalmi propaganda kiállítása. A legnagyobb jelentőséggel mindenek között a vidéki kereskedelem szempontjából bir a vásár. De nemcsak a kereskedőt, hanem a kisiparost, a mezőgazdát és a középosztály minden egyes rétegét egyformán érdekli a Budapesti Nemzetközi Vásár, amely demonstratíven mutatja be a magyar ipari termelés egész skáláját és egyedülálló alkalmat biztosít arra, hogy a magyar vidék Budapestet jól, olcsón és kényelmesen megtekinthesse. Az utazási, szórakozási, színház- és fürdőzési kedvezményeket magukban foglaló vásárigazolványok 3.20 P-ért szerezhetők be a menetjegyirodákban, az ipartestületeknél és a vásár összes tb. képviseleteinél. Az utazási kedvezmény mértéke 50<y

0, a vásárigazolványhoz fűződő egyéb kedvezmények 10—50o/o-ig váltakoznak. A vásárigazolványok érvénye május 4-én hajnalban kezdődik és május 23-án éjfélig tart. Közel három hét áll tehát rendelkezésre arra, hogy a vidék közönsége gyógykúrát végezhessen Budapesten, illetőleg hogy az összes kedvezmények birtokában tanulmányozhassa a magyar kulturát, a magyar színházak és zenei intézmények fejlettségét. Ha ha 1SZ — A városi adóhivatal értesíti az adózóközönséget, hogy az 1931. évi rögzített ált. kereseti adó és rögzített jövedelem vagyonadó lajstrom a pápai m. kir. adóhivataltól hitelesítve leérkezett és az a hivatalos órák alatt 1931 április 18-tól május 2-ig betekinthető. Városi adóhivatal. — Utazási kedvezmények. A Máv. igazgatósága a kereskedelemügyi miniszter 52.082/ VII1./931. rendelete alapján a negyedéves bérletjegyek váltására vonatkozó igényjogosultságot azon önálló iparos és kereskedő cégfőnökökre is kiterjesztette, akik hivatalos utazó hiányában üzletszerzés céljából maguk utaznak. Kiterjesztette továbbá e kedvezményt a piaci és vásári árusokra is. Részletes felvilágosítással szolgál az ipartestületi jegyzőiiroda.