Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-04-11 / 15. szám

Kollektív magyar exportpropaganda A Budapesti Nemzetközi Vásár programmja. (Budapesti tudósítónktól.) Előttünk fekszik a Budapesti Nemzetközi Vásár vezetőségének a Kereskedelmi és Iparkamara teljes ülése elé terjesztett legújabb referátuma, amely több érdekes közlést tartalmaz. A legérdekesebbek egyike az, hogy a május 9-én megnyíló idei vásárra annyi kiállító jelentkezett, hogy a kiállítók száma a tavalyi jubiláris Vásárét is el fogja érni. Ez mutatja, hogy az exporttörekvések jegyében mozgó propagandakészség ma elevenebb erővel él a magyar gazdasági élet széles köreiben, mint jóidőkben. A Vásár vezetősége ezt a készséget feladatának tartja istápolni azzal, hogy teret ad minden exportképes produktumnak, akkor is, ha ez történetesen nem nagyipari műhelyből kerül elő. Lehet, hogy ez a felfogás nem fedi teljesen a nyugati nagy Messéknek ama különben szintén nem dogmatikus elvét, mely a Messe-anyagból kizárja a kis- és háziipart. A külföldi nagy példák ilyen tekintetben hű követésétől azonban kétségkívül el lehet, sőt el is kell térni akkor, amikor a gazdasági érvényesülés nehézségeinek enyhítését érhetjük el azáltal, hogy a nagy forgalmú budapesti Vásáron teret engedünk mindlen oly termelői erőnek, amely elbírja a külföld legrigorózusabb kritikáját is. Minden aggályt eloszlathat emellett a Vásár vezetőségének az a közlése, amely szerint a kollektív propagandának ezúttal a kézművesiparig is lenyúló bővülése dacára a kis- és háziipar az összes kiállítóknak alig 20 százalékát fogja kitenni, úgyhogy az idei Vásár anyagának predomináló gerince változatlanul a tömegtermelő gyáripar marad. A magyar erőkifejtés nagy propagandája: ez most a Vásár vezetőségének legfőbb célkitűzése és a kiállítók nagy száma azt mutatja, hogy ez a célkitűzés megfelelő visszhangra talált, úgyhogy az idei Vásár talán még a tavalyinál is gazdagabb seregszemlének ígérkezik, amely a mezőgazdaság és illetve az agrár exportkereskedelem cikkeitől kezdve és ipari termelésünk egész vonalán folytatva, az idegenforgalom szempontjából vonzóerővel biró értékeinket, a fürdőket, szanatóriumokat és látványos vidéki városainkat is fel fogja ölelni. Remélhetőleg ez a sokágú seregszemle mgekülönböztetett vonzóerővel is fog birni úgy a bel-, mint a külföldi közönségre. Ebben az irányban is immár hetek óta folyik a hirdetés és szervezés munkája, amely a propaganda egyéb eszközein kivül a Vásár jelentése szerint több mint ezer sajtóorgánumot ölel fel nemcsak a kontinensen, hanem a tengerentúlon is. Megszökött lapszerkesztő, vagy egy nyugati újság tündöklése és bukása. Jónéhány héttel ezelőtt egy vándor lapszerkesztő ütötte fel sátorát városunkban, s levervén magáról az út porát, nagy sebtében hozzáfogott lapja, a nyugati újság számára az előfizető-gyűjtők táborának megszervezéséhez, akikre az a feladat hárult, hogy sok vihart látott lapjának itt Pápán megteremtsék az exisztenciális aLapot. Ma olyan szomorú világot élünk, hogy az emberek kapva kapnak minden kereseti lehetőségen, akárcsak a nagy szárazságban a méhek valamely üde méhlegelőn, amely véletlenül kerül elibük; így nem csoda, ha a gyűjtő-gárda hamarosan összetoborzódott, s a »vezér« — aki valójában csak »dobos« volt — útmutatása szerint rövidesen akcióba is lépett. Az ezerféle bajaival, gondjaival elfoglalt polgárság a nagy elánnal végrehajtott rohamnak nem igen tudott ellenállni, s ielég szép számmal jelentkezett a nyiugati újság előfizetői közé, aminek főoka az volt, hogy olcsón ajánlották. Előfizetési díj egy negyed évre potom 1 pengő, fél évre 2 pengő; 50o/

o-kal olcsóbb, mint a többi, igaz ugyan, hogy jóval nagyobb terjedelemben megjelenő helyi lapok. Hozzá még a szerkesztő a gyűjtőkkel szemben gavallér is volt. 40o/

0 jutalékot adott nekik, ami még jobban fűtötte a gyűjtő-gárda ambícióját. Az »alap« tehát előbb, mint remélni lehetett volna, együtt volt; most még csak jótállók kellettek, akik a nyomdaszámlákért a felelősséget vállalják. A szerencsésszemű lapszerkesztő csakhamar ilyeneket is talált. Aztán még mondja valaki, hogy mai napság kevés a pénz, s nincsenek áldozatkész mecénások. Ilyen kedvező kilátások között jelent meg az első szám, melyet példányonként 10 f.-ért árusítottak a rikkancsok, vagyis 50o/

0-kal olcsóbban, mint a régi helyi lapokat. A második számnál azonban már valami bajok mutatkoztak, amennyiben az újság nem jelent meg pontos időben. A harmadik számnál nyomdacsere történt, s ugyanekkor a szerkesztő-laptulajdonos tárgyalásokat kezdett keresztény szociálista, liberális és vegyes körökkel a lap átadása végett. Ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre, viszont a tárgyalások tartama alatt jelentkezett egy szombathelyi úr, tudatván, hogy ő a lap tulajdonosa, s a szerkesztőhek az ő engedélye nélkül nemhogy eladni, de kiadni sem szabad a lapot. Mindezek folytán a szerkesztő egy szép napon jobbnak látta sátorfáját felszedni és szép csöndben odább állani, — másnak hagyván vissza a bút és bánatot. A póruljárt előfizetők és hirdetők összenéztek. »Ki téríti meg a mi kárunkat?« — kérdezték rezignáltán egymástól. »Majd a debreceni öreg harang«, felelte valaki rája kedélyesen. Voltak azonban jó néhányan, akik nem így fogták fél a dolgot, s csalás címen a rendőrségen tettek feljelentést. A rendőrség a megszökött lapszerkesztő ellen megindította az eljárást. j Ez volt a nyugati újság tündöklése és bukása. 1 UJ DONSÁGOK. — A 400 éves jubileum. A kollégium 400 éves jubileumának előkészületi munkálatai állandóan folynak. A jubileum napját tudvalevőleg az egyházkerületi elnökség a Kormányzó beleegyezésével, ki az ünnepen való személyes részvételét megígérte, szeptember 7-re állapította meg. De már szeptember 7-ét megelőzőleg 5-én megkezdődik az egyházkerület közgyűlése, amelynek keretében lelkészavatás is lesz. 6-án lesz a kollégium volt növendékeinek generális találkozója. A főünnep maga 7-én zajlik le és ennek egyes részei lesznek: délelőtt 9 órakor istentisztelet, délelőtt fél 11 órakor jubiláris ünnep a kollégium udvarán. 12 órakor a kollégium hősi halottai emléktáblájának, a pápai születésű Beck Ö. Fülöp művének leleplezése, 1 órakor Petőfi és Jókai, a két legnagyobb pápai diák a Széchenyitéren felállítandó szobrának, Kisfaluéi Stróbl Zsigmond müvének leleplezése, 2 órakor ünnepi díszebéd, délután 5 órakor sportün-nep a jelenlegi és volt tornászok részvételével, este 8 órakor a kollégium múltját drámai képekben és költeményekben feltüntető ünnepi díszelőadás a színházban. A programm részleteit a dr. Antal Géza püspök elnöklete alatt működő rendező-bizottság állapítja meg. A rendezésbe természetesen a város is belekapcsolódik, egyrészt az ünnep jelentősége, másrészt azon körülmény miatt, hogy Horthy Miklós kormányzónk ezúttal először fogja megtisztelni városunkat látogatásával. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága április hó 15-én rendes közgyűlést tart. A közgyűlés legfontosabb tárgya: a kijelölő választmány 3 tagjának megválasztása, az üresedésbe jött vármegyei főjegyzői állásnak választás utján történő betöltése, valamint a vármegyei főjegyzői állás betöltésével megüresedő állásoknak választás utján való betöltése. A tárgysorozaton ezenkívül még 70 kisebb-nagyobb jelentőségű ügy szerepel. — Városok Kongresszusa. A Városok Kongresszusa Országos Bizottsága e hó 7-én a fővárosban ülést tartott, melyen nagyfontosságú tanácskozások folytak le. A tanácskozás délután 5 órától majdnem éjfélig tartott. Főleg a községi háztartásokról szóló törvényjavaslat-tervezetet tették éles kritika tárgyává. Memorandumot nyújtanak be a kormányhoz, melyben a szerzett jogok védelme mellett azt követelik, hogy a városoktól, a vármegyéktől és községektől független külön törvény intézkedjék. Foglalkoztak a laktanyák adómentességének ügyével. A városok ugyanis a maguk által épített s a kincstárnak díjtalanul átengedett laktanyák után ezidő szerint állami adót kénytelenek fizetni. Dr. Tenzlinger József polgármesterünk indítványára feliratban kérik a kormánytól, hogy a vízvezetéki díjak kötött lakbérü városokban a lakókra legyenek átháríthatok. A kongresszus tagjai a délelőtt folyamán több fontos ipari üzemet tekintettek meg. Legérdekesebb volt ezek közül a Shell kőolajfinomító gyárban tett látogatás, amikor újfajta bitumennel és kaviccsal hihetelen gyorsasággal történő útépítést volt alkalmuk látni. A kongresszuson városunkból a polgármesteren kivül dr. Uzonyi Kálmán h.-polgármester is részt vett. — A Petőfi-Társaság Pápán. Mult számunkban jeleztük, hogy a Petőfi-Társaság idei vidéki nagygyűlését április 19-én városunkban tartja meg. Ezt a közleményünket most oda módosítjuk, hogy a nagygyűlés terminusa — az elnökség másoldalu elfoglaltsága miatt — megváltozott. A nagygyűlés, melyre a Társaság legnagyobb kiválóságait óhajtja elhozni, előreláthatólag csak junius elején fog — a Petőfi-Jókai szobor alap javára rendezendő matiné keretében — városunkban lefolyni. Dr. Roth Sándor A helybeli társadalombiztosítóintézeti kirendeltség Széchenyi-utcai székházán gyászlobogó hirdeti, hogy az intézet legrégibb, fáradhatatlan orvosa: Dr. Roth Sándor elhunyt. A boldogult már régebbien betegeskedett; súlyos baja miatt a fővárosban megoperálták, de agyhártyagyulladás lépett fel, amely kioltotta életét. Roth Sándor úgyszólván egész életét a szociálhigiéniának szentelte. Harminckét év óta állott munkásbiztosító pénztári szolgálatban, amelyből Pápára 12 esztendő esett. Azelőtt a csongrádi pénztárnál működött. A pcnztárorvosi szolgálat egyik legnehezebb orvosi szolgálat. Az orvos keze bizonyos tekintetekben kötve van, a tagok akárhányszor túlkövetelésekkel állanak elő. A kettőt összeegyeztetni, olyan működést kifejteni, hogy az orvos felsőbbsége s a gyógykezelésre szorult tagok teljesen meg legyenek elégedve, emberileg

1 szinte lehetetlen. Dicséretére legyen mondva a boldogultnak, ő azok közé a pénztárorvosok közé tartozott, akiknek működése ellen soha panasz nem merült fel. Buzgón, odaadással és áldásos sikerrel végezte munkáját, melyért a Társadalombiztosítói vajmi szerény javadalmon kivül betegeinek hálája volt legszebb jutalma. Személyét úgy a rábizottak, mint a város lakossága körében osztatlan tisztelet környezte. Halála őszinte részvétet keltett, ami kedden délután végbement temetésén nyilvánult meg impozánsan. Felesége Gerstmann Józsa, két fia: Imre es István a legszeretőbb férjet, illetve a legjobb édesapát gyászolják benne. Áldás emlékére! — A Kath. Nővédő kulturestélye. A Kath. Nővédő-Egyesület folyó hó 12-én, vasárnap délután fél 6 órakor tartja második — az Emericánával együttesen rendezett — kulturestélyét a bencés reálgimnázium nagytermében. Kérünk minél nagyobbszámu megjelenést Belépődíj nincs. Műsor: 1. Pápai Iparosdalárda énekszámai, Solymos K. Vendel bencés tanár vezénylésével. 2. Előadás. Tartja a Magyar Kath. Nőegyesületek Orsz. Szövetségének kiküldöttje. 3. Hegedüszám. 2. Vecsey: Valse triste. 2. Drdla: Szerenád. Előadja Gál Geláz tanár Pannonhalma, zongorán kiséri * * * 4. Dr. Sulyok Dezső ügyvéd előadása. 5. Magyar nóták. Cigányzene kísérettel énekli Saád Irénke. Elnökség. — Iparbeszüntetés. Kecskés István és Kecskés Dezső a hentes- és mészáros iparát-, Hoffmann L. Dávidné az élelmiszer kereskedését beszüntette.