Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-04-04 / 14. szám

ÖRÖMHÍR a háziasszonyok számára ! A Meinl-cég szakadatlanul azon dolgozik, hogy közismerten elsőrangú cikkeinek az árát egyrészt az üzemköltségek csökkentésével, másrészt a gyártási eljárás javításával leszállíthassa. Ennek folytán ismét azzal a kellemes hirrel szolgálhatunk, hogy a pörköltkávé, a tea és a csokoládé árát lényegesen leszállítottuk. Meinl Gyula r. t. Fióküzlet: Pápa, Kossuth-u. 20. Telefon: 82. vedsz-e ilyen igazságért? Abban a nagy tülekedésben, amit társadalomnak nevezünk, olyan események és elvek vezetnek-e, amelyeket az Örökkévalóság pecsételt el igazaknak? A gazdasági harcban, amelyből korunk minden gyermekének ki kell vennie a maga osztályrészét, megtudsz-e állani a szeretet és embertestvériség igazsága mellett, hogy attól el ne tántorítson se a kapitalisták, se a kommunisták önzése (hiszen ebben édestestvérek ők minden ellentét mellett is)? Látod-e az igazságot a nemzetek nagy harca fölött, s gondolkoztál-e már azon, miért mondhatjuk a Magyar Hiszekegyben szinte egylélekzetvételre: Hiszek egy isteni örök »igazságban«, Hiszek Magyarország »feltámadásában«? Milyen Magyarország az, amelynek feltámadásában hiszel? Én csak annak a feltámadását remélem, | amely az »örök« igazság gránitalapjára épül j fel. Ezért dolgozzunk egymást becsülve, egy- j másban bizva, egymást testvéri hűséggel sze- j retve s erre a munkára felkészültségünk le- j gyen a mi áldott húsvéti ünnepi ajándékunk. J Feltámadott az Úr! Rácz Kálmán. Tető alatt a földteherrendezés. 1 i A bajbajutott gazdák megmentését célzó | törvényjavaslatot a törvényhozás, Wekerle ké- j résének megfelelően, igen rövid idő alatt meg- j szavazta. A képviselőház és a felsőház egy- j aránt átérezte a bajbajutott földbirtokosok j szanálásában rejlő fontos gazdasági és nem- j zeti célt, úgy, hogy a törvényjavaslatnak lé- j nyegében komolyabbb ellenzéke nem is akadt, j Minden, amit az ellenzéki kritika a nagysza- i básu szanálási akció ellen fel tudott hozni, ! abban a szemrehányásban merült ki, hogy a I kormány ezt a törvényjavaslatot kortescélokból, a maga népszerűségének növelésére csinálta meg. Nos, igen, sok tízezer gazdának ; megmentése az anyagi összeomlás elől, valóban népszerű dolog. Ezt szívesen elhisszük az ellenzéki kritikusoknak. De joggal kérdezhette a pénzügyminiszter, hogy vájjon a kormány ne tegye meg a szükséges intézkedéseket, ne segítse meg a bajbajutott gazdákat csak azért, mert ezzel a cselekedetével az ellenzék helyzetét súlyosbítja, magának a kormánynak és az egységespártnak az érdemeit növeli az ország szemében? Az a ritka egyértelműség, amellyel a magyar törvényhozás mindkét háza helyeselte és elfogadta a földteherrendezés! javaslatot, legjobban igazolja azt, hogy erre az akcióra sürgősen szükség volt, de tanúsítja egyúttal azt is, hogy a teherrendezésnek a kormány által választott módszere célravezető és feltétlenül eredményesnek Ígérkezik. Ezúttal sem sikerült a nagy nemzeti közérdek elgáncsolása olyan taktikával, amely az egyes termelési ágazatok és a különböző osztályok közé éket akart verni. A közvélemény csak úgy, mint a parlament, nyomban felismerte, hogy az egzisztenciájukban fenyegetett gazdákon, akik önhibájukon kivül az agrárválság következtében jutottak ilyen szomorú helyzetbe, segíteni, őket gazdaságuk folytatására képesíteni: valósággal nemzeti kötelesség, amely kötelességet elmulasztani nem szabad. Teljesen meddő volt a magas színvonalú parlamenti vita során az az ellenvetés is, hogy hiszen ez a törvényjavaslat még nem segít a mezőgazdaság minden baján és főCsipkeszövetek, grenadinok, tussorok, tüllök és más sokféle függöny és ágyterítő anyagok; Filét, klöpli, brüggi és valancienne csipkék, Előfestett perzsa és smyrna szőnyegek, iV Kelim-terítők és párnák, Gobelinek, Legújabb tavaszi gyapjufonalak és minden = • ? t: >iegyéb kézimunka-anyagok dús választéka Gottlieb Jenőné kézimimkaüzietéfoen. » « - - » | . Ingyen függönytervek. Maradék csipkék olcsó kiárusítása. ként, hogy a legnagyobb szerencsétlenséget, az értékesítés nehézségét és a katasztrofálisan alacsony árakai nem küszöböli ki. Hát nem is erről van szó, a földteherrerídezésnél. A kormány nagyon .jól tudja, hogy a- mezőgazdaság bajain csak céltudatos agrárpolitikával lehet majd segíteni és errenézve egy mindenre kiterjedő, átfogó programot is tett már közzé, amelynek egyes szakaszai szervesen kapcsolódnak egymásba., Az exportpiacok megteremtése részben megfelelő kereskedelmi szerződések megkötésével, részben a piac itthoni megszervezésével, a külföldön eladható termékek és termények minőségi és mennyiségi többtermelése, az állattenyésztés fejlesztése, általában a mezőgazdasági üzem belterjesebbé tétele, indusztrializálásai és kommercializálása, hosszúlejáratú agrárhitel szerzése

1: mindezek a fontos intézkedések állandó gon<doskodását képezik a kormánynak. De mindezek mellett s ezeken kivül pillanatnyi segítésre* volt szükség, mert hiába csinál akármilyen; üdvös és jó agrárpolitikát a kormány, ha ennek a jó politikának a gyümölcseit az eladósodott kisgazda már nem érheti meg, mert közben megkondult feje fölött a lélekharang és kicsúszott lába alól a föld. Itt, ezekre nézve gyors jsegélyre volt szükség. A gazdát; kellett óvni attól, hogy az adósságok mocsarában elmerüljön. Ezt pedig csak úgy lehetett gyakorlatilag megcsinálni, ha módot nyújtunk arra, hogy sok-sokezer kisgazda igen drága rövidlejáratú adóssága elviselhetően olcsó hosszúlejáratú tartozássá változzék át és a gazda tovább folytathassa saját földécskéjén becsületes munkáját, apró évi részetekben törlesztve le azt a tartozást, amelyet! hirtelen egyszerre kifizetni semmiképen sem.) tud. Ezt valósítja meg a most már törvénnyé vált Wekerle-íék: földteherrendezés. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy most már hamarosan, előreláthatóan néhány nap múlva megjelenik a végrehajtási utasítás is, amely életbe fogja léptetni a törvényt. Ennek alapján azután már húsvét után megindul az országos földteherrendező bizottság nemzetmentő munkája. Az a gyorsaság, amellyel ez a törvény létrejött, szükségességének és sürgősségének legmeggyőzőbb bizonysága. megtartja? amit egér: még az erős nak is megvédi az Az ipartestület közgyűlése. — 1931 március 29. — A pápai ipartestület mult hó 22-fől határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlését mult hó 29-én', vasárnap délután tartotta meg a tágas- Levente-Otthonban. Most sem nyilvánult meg' a gyűlés iránt valami szélesebb körű érdeklődés, mindössze 70—80-an lehettek jelen, noha a napirendre régóta Iftízódo elnökválasztás is ki volt tűz

1 ve, s az ü| alapszabályok értelmében ezúttal- választottait meg először az ^őljáróságot — a

; régi egy év helyett — három évi időtartamra.. Ám ha az érdeklődés nemi is voft valami nagy, az iparosság; minden igaz barátját őrömmel tölthette el, hogy az évek óta; tartó széthúzás, pártoskodás a testület köröhen megszűnt, s úgy az ű] elnököt, akiben üreg van az ambíció, a rávaűóság, hogy a mai válságos időkben eredményes munkásságot fejtsen ki az iparosság javára, valamint az új elöljáróságot példás egyhangúsággal választották meg. Sajnálatos csak az, hogy a régi, kipróbált alelnök: Szkurszky János, aki elnök nemiétében évek óta pártatlansággal, a legteljesebb jóindulattal és

; hozzáértéssel vezette a testület ügyeit, a gyűlést megelőzőleg lemondott tisztéről. Helyét a közgyűlés — nagyon helyesen — nem töltötte be, remélvén, hogy lemondásának visszavonására reábarható lesz. A gyűlésről egyébként a következőkben számolunk be: Az iparosi-dalárda elzengvén a. magyar Hiszekegyet, Böröczky Lajos alelnök a gyűlést megnyitotta, s rögtön rátértek a napirendre, amelyet Pilsl János jegyző referált. A mult közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítették. — Az elöljáróság 1930. évi jelentését tudomásul vették. Ebből megtudtuk, hogy a testületbe belépett 54 új tag, iparát beszüntette 39 iparos, beszegődött 164, felszabadult 142 tanonc, segédlevél kiállíttatott 191. Forgalmiadó elengedés ügyében egész sereg kérvényt nyújtottak be a helybeli forgalmiadó hivatalhoz; úgyszintén kérvényt nyújtottak be a kereskedelemügyi miniszterhez a kisipari hitel feltételeinek enyhítése érdekében, aminek lett is némi sikere. A kontárkérdést állandóan napirenden tartották, s komoly lépéseket tettek a régóta nélkülözött iparossegéd szálló felállítása érdekében is. —• A számvizsgálók jelentése alapján az 1930; évi zárószámadásokat 7558 P 49 f bevétellel és 6979 P 28 f kiadással, illetőleg 579 P 21 f maradvánnyal tudomásul vették, s a felmentvényt a pénztárkezelőknek megadták. — Az 1931. évi költségvetést 8000 P szükséglettel és 6691 P 21 f fedezettel irányozták elő; 1339 pengőt pedig aránylagos hozzájárulási kulcs alapján a tagokra vetnek ki. — A behajthatatlan tagdíjakból 150 P-t töröltek. Azután a választásokat ejtették meg. Elnökké egyhangúlag Schneider Géza kőfaragó mestert, egyizben már volt alelnököt kiáltották ki, akit — mikor az érte ment küldöttséggel a teremben éljenzés közben megjelent — Manheim Ármin üdvözölt bensőséges szavakkal, majd az elsőfokú iparhatóság nevében dr. Hermán László városi főjegyző köszöntötte, Ígérvén, hogy a város az iparosságot igazságos törekvéseiben mindenkor készséggel támogatja. Az üdvözlésekre az új elnök meghatva vállaszolt, kijelentvén, hogy elnöki működésében teljes erejével az iparosság közjaván fog munkálni. Pilsl János jegyzőt, aki egy év óta a tes-