Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-03-21 / 12. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Ef&fizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Helyben. J IN SZOMBATON. Csinos bokrétát lehetne összeállítani azokból a kisebb és nagyobb atrocitásokból, amik elszakított magyar testvéreinknek csak a legutolsó napokban is kijutottak. ,A cseh uralom teljesen megfoszt magyar karakterüktől ősi magyar városokat. Pozsonyban, Ungvárott hamis népszámlálási, ürügyek alatt megszüntetik a magyar iskolákat. Nagyváradon a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével feldúlják a szerkesztőségeket és nyomdákat. Kolozsvárott feltartóztatják, bosszantják és keserítik a budapesti állatvásárra utazó erdélyi atyafiakat. Mindez, igaz nem lep meg nálunk senkit. Tizenkét esztendeje azoktól máshoz nem vagyunk hozzászokva. Meglepetés más a mi számunkra. Hogy ugyanakkor, amikor Északon, Délen és Keleten ez a világ járja, akadhat magyar ember, aki arra biztatja megkínzott véreinket: iparkodjanak méltóak lenni a körülöttük levő idegen népelemekhez, mivel, nézete szerint, ezek képviselik a kultúrát és haladást. Valóban, ami Pozsonyban, Ungvárott, Váradon és Kolozsvárott történik, annál szebb kultúrát elképzelni nem is lehet. Ahoz méltóknak azonban a mi ottani magyarjaink, sem öregek, sem fiatalok soha nem fognak találtatni, mert bennük élnek és örökké élni fognak azok a szent történelmi hagyományok, melyeket drága jó tanácsadójuk elfeledtetni szeretne velük. Ők még emlékeznek arra a versre, melynek utolsó strófája így hangzik: istennél a bocsánat, S bűnért irgalmazás, Csak egy, mit nem bocsát meg: A hazaárulás. A pápai bacesgyár megalapítása. A város polgármesterének évekre visszamenő fáradságos igyekezete, hogy Pápa város vágóhídi telepén olyan üzemet létesítsen, amely a környékbeli gazdaságok sertéseit export céljaira feldolgozva, a külföldön forgalomba hozhassa és ezzel a környék mezőgazdaságának új értékesítési lehetőségeket, a városnak magának pedig forgalomnövekedést jelentsen: a közel múltban jelentős lépéssel haladt előre. Megalakult ugyanis a Dunántúli Hussertéskiviteli Részvénytársaság Pápa székhellyel, amely társaság ennek a célnak a kivitelét tekinti feladatának. Ez az alakulás eltér a korábbi kísérletektől abban, hogy amíg azok külföldi tőke felhasználásával próbáltak célt érni, amely megoldás mellett az egész vállalkozás a tőkét adó külföldi kereskedő kezében maradt volna, addig ez az új alakulás belföldi tőkére alapítja a maga jövőjét és a társaság 100.000 pengő alaptőkéjét a Dunántúl gazdái adják össze. Ennek a vállalkozásnak kétségtelen hátránya az, hogy a kockázat, mellyel minden új vállalkozás jár, különösen a mai elképzelhetetlenül nehéz és főként szeszélyes és kiszámíthatatlan gazdasági viszonyok között, a vállalkozásban résztvevő gazdákat terheli, akikre nézve legvégső esetben fennáll az a lehetőség, hogy befizetett tőkéjüket elvesztik. Ellenben ezzel szemben óriási előnye a helyi tőkéből alakult részvénytársaságnak a külföldi tőkéből fenntartott vállalattal szemben az, hogy maga tudja a vállalkozás sorsát irányítani és a rideg merkantil szellemen túl tekintettel tud lenni azokra a gazdaérdekekre is, melyeknek előmozdítása mégis csak elsőrendű célja minden olyan alakulásnak, mely egy par exoellence agrárország termelésének fellendítését irja zászlóira. | Erről az alakulásról és azokról a módokról, ahogyan ezen társaság céljainak kivitelére tör, azért kell néhány, a valóságnak megfelelő adat publikálásával informálnunk a nagy nyilvánosságot, mert a vállalat jellege és különösen Pápa városával való anyagi vonatkozásai tekintetében alapjukban hibás és a közönség megtévesztésére alkalmas hirek terjedtek el. így különösen a helyi hentesipar jövőjét féltik egyesek a társaság működésétől, mig mások azt hiszik és hirdetik, "hogy a telep létesítése a városnak nagy anyagi áldozatába kerül. Mindkét felfogás alapjában hibás és a tények nem ismerésének a jele. Az export céljaira alkalmas, iu. n. bacon gyártása semmiféle vonatkozásban sem érinti a hentesipar érdekeit. Anyaga a 80—100 kg.-os angol, sovány sertés, itthoni hentesüzemek nyersanyagát nem képezi, mert ez a hentesüzemek forgalmában, melyek a hús és zsir előállítását egyformán kell, hogy űzzék, abban a mennyiségben, amint azt a környékbeli gazdaságok előállítják, többé fel nem dolgozható. így a bacon gyártás nem vonja el a lieintesek elől az anyagot, illetve nem drágítja meg azt a:4 anyagot, melyet ők közélelmezés céljaira forgalomba hoznak. Mivel p&dig á bácon kizárólag export céljaira készül és külföldön kerül forgalomba, a telep feldolgozott termékei sem jelentenek konkurrenciát a henteseknek. M.indössze az export céljaira nem alkalmas lágy részeknek egy töredéke kerül itt forgalomba, ami olyan elsőrendű és olcsó népélelmezési cikk lesz, hogy annak forgalomba hozása szociális szempontokból is annyira közérdek, mely mellett az a jelentéktelen forgalomcsökkenés, mely a meglevő üzleteket érinti, figyelembe sem jöhet. A városnak pedig nem jelent áldozatot a telep létesítése, mert ehhez a pénzt az a^ angol bizományos adja, akivel a társaság a maga termékeinek londoni értékesítése tekintetében megszerződik. A város a beruházás ellenértékét a vágóhídi díjakból tÖrlesztheti le, tehát 10 éves amortizáció után minden áldozat nélkül kezében marad egy olyan vágóhídi telep, mely a legmodernebb igényeket kielégítő húsfeldolgozás céljaira is alkalmas. Senkinek az adófilléreit tehát a város nem fogja felhasználni a telep átalakítási költségeire és így a város közönsége minden anyagi áldozat nélkül kap egy olyan iparte

1lepet, mely, nem is szólva az abban foglalkoztatott emberek munkalehetőségéről, bizonyára nagy mértékben fogja növelni a városi iparos- és kereskedő osztály forgalmát és ezzel közvetve a városnak azokat a jövedelmeit is, melyek a forgalom arányában növekednek vagy csökkennek. PÁPAI ÁLTALÁNOS BANK RT. FŐ-TÉR. Takarékbetéteket elfogadunk legmagasabban A társaság üzemét a londoni bizományos áruelőlegek nyújtásával segíti elő és ezek segítségével elérhető lesz egy olyan tömegű gyártás, amely mellett már a társasági üzem rentábilisnak mutatkozik. Ha ehhez a magyar állam mindazon adóvisszatérítési kedvezményei elnyerhetők lesznek, melyeket az ilyen export vállalkozások eddig is élveztek és amelyeket a kormány újabban kilátásba helyezett, akkor remény van rá, hogy a vállalkozás megfelel a hozzáfűzött várakozásóknak és levezető csatornát fog képezni a magyar gazda ma majdnem eladhatatlan produktumainak világpiaci értékesítéséhez. Abban a sokszor mesterségesen is táplált elzárkózásban, amellyel ma az államok egymást gazdasági téren megfojtani igyekeznek, minden egyes megmozdulást, mely a kinai falak ledöntésére irányul, minden erővel támogatnunk kell, különösen nekünk magyaroknak, akiknek országa már csak kis terjedelménél fogva sem alapíthatja a maga gazdasági létét a beltermelés és belfogyasztás

1 alapjára. Ha ezen a magasabb jelentőségű nemzetgazdasági szemponton felül az új vállalkozás még a város gazdasági életerének megerősödésére is alkalmas, kétszeresen megérdemli azt, hogy ha nem is odaadással és lelkesedéssel, mert ettől elszoktunk és az annyiszor bekövetkezett csalódások folytán méltán szokhattunk el, de legalább objektív megítéléssel és azzal a minimális tárgyismerettel kezeljük a kérdést, amivel mindenki tartozik saját lelkiismeretének, aki közérdekű kérdésekhez nyilvános formában hozzászól. Dr. Sulyok Dezső. Március 15. A zord idő, mely hónapok óta nem akart enyhülni, idén először március tizenötödikén kezdett felengedni. Talán a magyar lelkesedés melege törte meg a jég bilincsét, talán a magyarok Istene akart vigasztaló tavaszi sugárt küldeni a magyar éjszakába. Annyi tény, hogy évek óta nem ültük meg nagyobb lelkesedéssel a szabadság ünnepét, mint idén. Vájjon azért, mert azok az eszmék, amelyeket március 15-ike jelent, szélesebb körben lettek ismertekké és megértették, avagy azért, mert hazánk mai helyzetét, mai megcsonkít tottságát rabságnak érezzük, amelyből a szabadság után kivánkoznók? Mi azt szeretnők, ha e két indok egyaránt lenne lelkesedésünk forrása. Egyedül a márciusi eszmék teljes átértése és akként való követése, ahogyan azt a márciusi ifjak és 1848—49 vezérférfiai, élükön Kossuthtal és az ő nyomukon az egész magyar nemzet tették, egyedül ez vezethet el bennünket a magyar szabadság fogalmával egynek tekintett magyar egység, minden itt és a határokon túl élő magyar egyesülésének megvalósulásához. Idei márciusi ünnepeinkről itt következik összefoglaló beszámolónk: Már az ünnep előestélyén, március 14-én szép és jelentős ünnepek voltak városunkban. A Kaszinó, mely tavaly először rendezett márciusi társasvacsorát, idén is ugyanebben a formában áldozott a nagy nap emlékének. Nagyterme alig volt képes befogadni a társasvacsora résztvevőit. Ez az érdeklődés magán az ünnepein kivül szólott az ünnep nagynevű szónokának is. Kezében a tavaly felavatott Esterházy-serleggel, dr. Antal