Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-03-14 / 11. szám

Nem csökkentettük a munkabért, hanem üzemeinket kellő időben racionalizáltuk. Ennek folytán leszállítottuk az összes kávé-, teaés csokoládéárakat az összes MEINL-fiőkokban. FióküzSe!: Pápa, Kossuth-u. 20. Telefon: 82. Csonka hazánk őslakosságának nyugalma, az ország biztos fejlődése függ a magyar föld megmentésétől, az ország jóléte, kulturális fejlődése, szociális haladása függ pedig az adottságuk alapján felépülő iparfejlesztéstől. A magyar államférfiaknak tehát minden törekvésük az kell, hogy legyen, hogy fölösleges búzánkat, rozsunkat, állatunkat lehetőleg a szomszéd államokban -elhelyezzék. Az európai népek közel 160 millió mm. búzát hoznak be j ;a tengeren túlról, holott Európa közepén csonka hazánk 3—4 millió mm. búzáját nem tudjuk eladni. Óriási nélkülözések közepette él az ország, amikor a megoldásnak az útjai meg vannak adva. A velünk barátságban élő {népek, melyek javarészt buzabehozatalra rá vannak szorulva, saját érdeküknél fogva is [nagyban segítségünkre lehetnek a mezőgazdasági válság megoldásában, agrár kivitelünk rendszeres megorganizálására. A belső vonatkozásban pedig jól átgondolt iparfejlesztéssel ;a munkanélküliséget a legminimálisabbra lehet leszorítani. Kevés népnek adatott meg a megoldásnak világos útja, mint nekünk, éppen lezért hiszem, hogy a magyar nemzetnek vezetői energiával, nagy kitartással képesek lesznek földmíves népünk nélkülözéseit, mezőgazdaságunk sülyedését megakadályozni és nagyszámú lakosságunk között a munkanélküliséget csökkenteni. A Jókai-kör előadó ülése. Lampérth Géza, Gyula-diák: vitéz Somogyváry Gyula és Megyery Ella városunkban. Annak az irodalmi hivatásnak, melynek betöltésében városunk kulturális életének vezető tényezője a Jókai-kör már annyi érdemet szerzett, ismét és talán még az eddigieket is felülmúló sikerrel felelt meg a mult vasárinapon, amikor igazi ünneppé tette az összes jelenvoltak számára márciusi előadó-ülését. Az összes jelenvoltakról beszélünk, sajnos azonban városunknak nincsen akkora terme, amely Jelég- lett volna a jelenlenni kívánók befogadására. A szinház ügyének küszöbön lévő megoldása alkalmával nem szabad elfeledkezni a város vezetőségének arról se, hogy egy igazi nagy és megfelelőleg felszerelt előadó-teremről is gondoskodnia kell. Hogy a jövőben ne kelljen lelkes, de kicsit későn érkezni szerető irodalombarátoknak a zsúfolt terem ajtajától visszafordulni ok. Azt a nagy várakozást, amit közönséjgünk a vasárnapi előadó üléshez fűzött, ,a megjelent fővárosi irók eddigi irodalmi működése méltán kiérdemelte. Itteni szereplésük pedig nemcsak kielégítette, de lelkes szeretetté is fokozta. Az előadó-ülést dr. Antal Géza, a kör ekesszavú elnökének megnyitója vezette be. Szép szavakban méltatta Lampérth Géza értékes irói munkásságát, mint lírikust és drámai irót, kiemelve azokat ,az érdemeket, amiket imint a Petőfi társaság főtitkára, körünk szellemi támogatása terén szerzett. Majd Gyuladiákot — vitéz Somogyváry Gyulát üdvözölte, mint az ifjúság kedvelt és kitűnő költőjét s mint a rádió finom izlésű irodalmi igazigatóját. Megyery Ellában a szellemes tollú írónőn kivül az éles megfigyelésü utazót méltatta, s felhívta a figyelmet előadása tárgyára, Svédországra, amely ország kulturáját ö maga is jól ismervén, igen találóan méltatta azt. i A Szabóiparosoli Szövetkexetétő 1. Értesítjük nagyrabecsült rendelőinket, hogy sikerült nagyobb mennyiségű bel- és külföldi príma minőségű öltöny- és f^löltö-széveteket gr.yári áron nini l>eszerezni^s amíg ezen tételáru tart, a legelőnyösebb feltételek mellett bocsátjuk nagyrabecsült megrendelőink rendelkezésére. - — Kiváló tisztelettel: Elsőnek a vendégek közül Lampérth Géza, nemzeti irodalmunknak ez a büszkesége ült a felolvasó-asztalhoz, hogy a Kurucvilág c. színdarabjának első felvonását felolvassa. Ez a felvonás tulaj donképen magában befejezett egész. Pápán játszódik le Rákóczi idejében és rövid foglalatja az, hogy a különböző intrikák ellenére pápai papnak megválasztott Vass György volt főiskolai szénior elhagyja most elnyert ifjú hitvesét és a szabadság zászlaja alá áll. Bámulatos történeti megelevenítő erő jellemzi a darabot. A szenior pajtása: Csinom Palkó, szerelmese, az intrikus, a tót chirurgus, a pedellus, mind sikerült alakok, az egész mű a kor lelkét leheli. Egyes részletei lelkesítő, mások kedvderítő hatásúak. Az illusztris szerzőt felolvasása befejeztekor a közönség elhalmozta tetszésnyilvánításaival. Darabja a színpadon, ahol természetesen sokkal gyorsabban fog leperegni, kétségen kivül frappáns hatású lesz. Művészileg hidalta át a két irodalmi számot Könczöl Irén zongorajátéka. Nem először hallotta őt a Jókai-kör közönsége, de ezúttal ismét nagyot nyert szemében. Remek technika, a felfogás eredetisége és mély érzés jellemezték zongoraelőadását, mellyel bizony magasan kinőtt kisvárosi kereteinkből. Vitéz Somogyváry Gyulát felcsattanó taps üdvözölte a pódiumon. Ha nem is járt még városunkban, előre biztosították számára a népszerűséget költeményei. Ám amint ezeket a költeményeket magának a költőnek ajakáról hallhattuk, még erősebben ragadták meg lelkünket. Termésének javából mesterien választotta össze Somogyváry azokat a verseket, melyekből egész egyéniségét: a világháború gyermek katonáját, majd a vészek harsonását, a magyar dac lantosát és a családi érzések gyöngédszavú lírikusát is megismerhettük. A versek mindegyik csoportjának frenetikus sikere volt s ha mi annyi sok közül csupán ia, reálizmusával megdöbbentő Lázat, a fájdalmasan gyönyörű Uj Getsemánét s a mai számunkban közölt Éjféli lázakat emeljük ki, akkor tulajdonképen nem vagyunk hű referensek, mert Gyula-diáknak nem volt egy verse sem, amely visszhangra nem talált volna a lelkekben. Kevés poétának volt még olyan őszinte és megérdemlett ünnepeltetésben része, mint neki. A közönség alig akarta leereszteni a dobogóról s elárasztotta lelkesedése jeleivel. Megemlítendő, hogy a gyönyörű versek hatását még fokozta azok művészi elszavalása. » Most énekszám következett, sikerben méltóan csatlakozva az irodalmi számokéhoz. Farkas Irma bűvös csengésű hangját még növendék korából ismerjük, hangja azóta erősödött, előadó művészete pedig gyönyörűen kifejlődött. Egy Schubert és egy Lavotta-dalt énekelt el megkapó szépen s a felzúgó tapsokra ráadásul kitűnő zongorakísérő j ének, egyúttal énekmesterének, Ritoók Istvánnak Sándor Pál részére komponált szerzeményét (énekelte el. Maga a dal is nagyon dallamos, előadása pedig művészien széjD volt. Utolsó számként következett Megyery Ella előadása, amelyet a kitűnő irónőt megillető osztatlan feszült várakozás előzött meg. Az Írónőnek ez a felolvasása: Sven Hédin hazája volt a Magyar Földrajzi Társaságban székfoglalója. Ha nagy dolognak is tartjuk, hogy egy ilyen előkelő tudós társaság egy hölgyet — tudtunkkal elsőnek — rendes tagságával megtisztelt és ha a legnagyobb elismeréssel is adózunk az élesszemű és világos fejű utazónak, minket mégis talán inkább a belletrista ragadott meg, az a szuggesztív erő, amellyel a látottak impresszióit művészileg képes kifejezésre juttatni és lelkünkben a magáéval egyező érzelmeket képes kelteni. Nem volt egy rész sem előadásában, aminek valami egyéni ízt ne tudott volna adni. Ha a Sven Hédin nővéréről, a Lagerlöv Zelmáról mondottak visszhangoznak legtovább lelkünkben, az talán azért van, mert itt nő hódolt meg a nő előtt. A mindvégig lebilincselő erejű előadást a Svéd Idegenforgalmi Társaságtól kapott nagyszerű vetített képekkel illusztrálta, a tudós és szellemes előadó-hölgy, akit közönségünk zajos és meleg ünneplésben részesített. A Jókai-kör páratlan jsikerü előadóülése után a vendégek tiszteletére a Kaszinóban barátságos összejövetel volt, melyen a város nevében dr. Tenzlinger József polgármester, a Kaszinó részéről vitéz Draskóczy István elnök, a Jókai-kör nevében dr. Kőrös Endre főtitkár köszöntötték fel a vendégeket s fejezték ki irántuk közönségünk háláját s elismerését. Dr. Lampérth Géza válaszában a város irodalompártoló közönségét éJtjtette, dr. Sulyok Dezső az ifjak nevében köszöntötte Gyula-diákot, aki válaszában a magyar jobb jövőre ürítette poharát. Vendégeink közül Somogyváryt halaszthatatlan doJigai még aznap éjjel visszahívták a fővárosba, Lampérth másnap reggel, Megyery Ella. pedig másnap este utaztak el körünkből, mindhárman feledhetetlen emlékeket hagyva hátra a pápaiak; szivében. ÉJFÉLI LÁZAK. Irta: Gyula diák. Egy bús parázs-szem még reám hunyorgat, j éjfélre jár. A kandala hideg .. . \ Most valahol egy régi temetőben korhadó fejfa roppan s megreped. Valahol mostan a baglyok huhognak. — Zsibbaszt a csönd, rossz lázak meggyötörnek, A vérem lomhán akadozva fut s hallom: valahol birkóznak a lánccal lihegve, sírva kis magyar faluk. , , Doberdón most a sírok felszakadnak, sziklát görget egy zörgő, sárga kéz, gurul a kö és billegve kilép a föld alól egy szürke csont-vitéz. (Horpadt sisakban repedt koponya, rongyos köpeny a rozzant vállakon, kezében szétlőtt, rozsdás, régi puska és rajta csorba, összetört szurony.) Éjfélidőben, bagolyhuhogáskor a csont-vitéz Tiro] felé kiált: „Hahó .. . hahó! Őrség ott fenn a Grappán! Ébredjetek! Az óra már lejárt. Hahó, hahó! Erdélyben jár a farkas, halljátok-e ? Erdélybe hív az út, hahó, hahó! Gyilkosok fojtogatják a fehérportás sok magyar falut! " S éjfélidőben, bagolyhuhogáskor, lehengeríti a követ magáról s fegyverbe lép az őrség fenn a Grappán. Cihelődnek a megdermedt vitézek — Csillan a hold a katonák sisakján — de ezek itt már mind nyugatra néznek. És száll tovább az éjféli kiáltás, borzongatón, kísértetes sötétben: „Hahó . .. hahó! Ott Flandria szögében s Verd un alatt virrasztó magyarok! Hahó, hahó, ébredjetek serényen: a Balkán szennye Szegedig csapott!" És Flandriában, fagyos csatornák mellett s Verdun alatt a holtak ébredeznek. Csont-vállra lendül a rongyos hátizsák s keletre száll a riadó tovább: „Hahó, hahó! Ébredj varsói őrség! Hahó, hahó! ízent és hív a rög. Kassát, Pozsonyt durván kerékbe törték s dögmadár vijjog a Tátra fölött.. S lengyel mezőkön, süppedt sír alatt felébreszti, a régi holtakat a riadó. És egyre száll tovább ...