Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-10-10 / 41. szám

MINDEN SZOMBATON. Tek. Főiskolai Könyvtár £MSBzetési ' „skola. Helyben. aptalajdonos főszerkesztő: KÓROS ENDRE. Kiadóhivatal: Petöfi-otca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. (y.) Az angol font tragédiája pániksze­rűvé élezte ki a világszerte dúló bizalmi vál­ságot. Mindenünnen a valuták hanyatlását, a bankjegyfedezetek csökkenését, a gazdasági szabadforgalom korlátozását, a bankok meg­rohamozását jelenti a táviró és távbeszélő. Nincs már ország és állam, amely kivülma­radna a válság sodrán. Amerikában naponta töb és több bank bukik meg. Az európai tő­kések nap-nap után visszavonják dóllárköve­teléseiket az amerikai bankokból és a bizal­matlanság kikezdte a legbüszkébb valutát is: az amerikai dollárt. Franciaországban szintén napirenden vannak a bankkrizisek és a francia nép bizalma már a saját pénzében, a frankban is megrendült. Szegény emberek összerakják a pénzüket, hogy rajta a francia Nemzeti Bankból aranyrudakat szedjenek ki, amelyeket a kisemberek hozzájárulása arányában felsze­letelnek. Az arany a bankból elvándorol a kis­polgárok szalmazsákjaiba és harisnyáiba. íme, a világnak ma pénzügyileg leghatalmasabb nemzete, a francia, saját bőrén kezdi meg­érezni azt a nagy gazdasági válságot, amelyet jórészt ő maga okozott a világ aranyának ok­talan és szükségtelen felhalmozásával. Anglia nagy erőfeszítésekkel törekszik az angol font további áresését megakadályozni. A mindig diadalmas holland valuta is megroppant; Svájcban a betevők rohama arra kényszerít­tette a bankokat, hogy legalább is három havi felmondást követeljenek a pénzüket visszakérő betétesekkel szemben és a svájci szövetségi tanács a világ legszolidabb bankjait, a svájci nagy nemzetközi intézeteket állami felügyelet alá helyezte. Hogy Középeurópában is milyen súlyosak a bajok, azt nap-nap után olvashat­juk az újságokban. Jugoszlávia azzal bünteti a pénzüket visszakövetelő takarékbetevőket, hogy visszamenőleg elvonja a betétek kama­tát. Romániában az állam pénzügyi helyzete olyan kritikus, hogy a tisztviselők és nyug­díjasok, különösen a régi Erdély területén, egyáltalában nem kapják meg fizetésüket és nyugdíjukat. És tegnap az utódállamok közül azokban is megindult a valutabomlás, ame­lyok eddig szilárdul tartották a maguk pénz­értékét. Ausztriában a silling minden eddig élvezett külföldi segítség ellenére a külföldi fizetőeszközökhöz viszonyítva lényegesen ve­szített értékéből, Csehszlovákiában pedig a cseh korona fedezete a törvényes mérték alá esett, amiért is a cseh kormány a devizafor­galom szigorú korlátozásait léptette életbe. Ma már alig van olyan ország Európában, ahol a külföldi fizetési eszközök szabadfor­galma megvolna. Németországban még az ed­digi korlátozásokat is megszigorították és ott minden külföldi fizetési eszközt kétszáz már­kán felül a Birodalmi Banknak kell megvé­telre felajánlani. Ebben a nagy világfelfordti­lásban, bár sajnos, de egészen természetes, hogy a kis Magyarország sem lehet a nyuga­lom, a bőség és a boldogság szigete. Elég a magunk baja, amelyre csak sovány vigasztalás másoknak, az egész világnak a baja. De vi­szont látva azt, hogy nálunknál annyival ha­talmasabb, erősebb, nagyobb és gazdagabb országok hajszálnyira ugyanazokkal a nehéz­ségekkel és válságokkal küzdenek, mint jó magunk, meg kell érteni, hogy emberi erőt meghalad annak a kívánságnak a teljesítése* hogy a kormány bármiféle gazdaságpolitiká­val rövidesen kivezesse országunkat a bajok­ból. Sajnos, mentől inkább romlik a külföldi államok helyzete, annál távolabbi a remény­ség külföldi segítésre. Minden ország, minden kormány, minden piac és tőke a maga bajai­val van elfoglalva és amig ez a nemzetközi válság el nem simul, addig nem várható gyors segítség a nemzetközi tőkepiacoktól. A ma­gunk erejére vagyunk utalva, gazdasági és pénzügyi teljesítőképességünk végső megfe­szítése kell itt addig is, amig ez a segítségj kívülről majd megérkezik. A bőjtölésnek, a lemondásnak, az áldozatoknak ezeket a ke­serves hónapjait nagy lelki erővel, lemondás­sal kell türnünk a jobb jövő érdekében. Hát­rább l$ell tolni e nehéz időszakban minden politikai, társadalmi, világnézetbeli különb­séget és nézeteltérést, egy nagy nemzeti össze­fogásnak kell jönnie. Mert csak ez lehet ké­pes átsegíteni a nemzetet a mindennapi ba­jokon és nyomorúságon. A kormányzat ma­gára vette azt a súlyos feladatot, hogy a leg­sürgetőbb Ínségen segítsen, hogy éhező, nyo­morgó ember ne legyen az országban. Az egész társadalomnak, minden egyes embernek kötelessége, hogy a maga igényeinek áldoza­tos megszorításával támogassa a magyar kor­mányt ebben a nemes, országmentő munkál­kodásában. Városi közgyűlés. — 1931 október 3. — Pápa város képviselőtestülete mult szom­baton rendkivüli közgyűlést tartott, melyen a képviselőtestület tagjai közül mintegy 40-en jelentek meg. Karlovitz és dr. Kende ünneplése. Az előző közgyűlés meglehetős terje­delmes jegyzőkönyve felolvasása után dr. Tenzlinger József polgármester emelkedett­hangú beszédben emlékezett meg azokról a kitüntetésekről, melyekkel a kormányzói kegy a képviselőtestület két kiváló tagját, Karlo­vitz Adolf és dr. Kende Ádám személyét ke­reste fel. Méltatta dr. Kende Ádámnak, mint a képviselőtestület legrégibb tagjának és jogügyi bizottsága elnökének, valamint Kar­lovitz Adolfnak, mint a pénzügyi bizottság fáradhatatlan elnökének érdemeit, a közgyű­lés lelkes éljenzése között adott kifejezést azon óhajának, hogy önzetlen munkálkodá­sukat mindketten sokáig folytathassák a köz javára. Az ünnepeltek közül elsőnek Karlo­vitz Adolf fejezte ki háláját és ajánlotta fel további szolgálatait a város érdekében, majd dr. Kende Ádám meghatottan fejtette ki azo­kat a szempontokat, melyek őt közpályáján mindenkor irányították. Az elnöklő polgár­mester ezután a közgyűlést az ünnepeltek; iránti tiszteletből öt perc időtartamra felfüg­gesztette. További polgármesteri bejelentések. A közgyűlés újból való megnyitása után a polgármester jelentést tett a kollégium 400 éves jubileumának lefolyásáról és a kor­mányzó ittlétéről. Tudatta a s közgyűléssel, hogy az államfő elutazása előtt legnagyobb megelégedésének adott kifejezést, kijelentve azt, hogy Pápán nagyon jól érezte magát. Közölte azt is, hogy a jubiláris alkalomból dr. Antal Géza püspök, dr. Balogh Jenő fő­gondnok, Medgyasszay Vince egyházker. fő­jegyző, Vargha Kálmán főiskolai gondnok, dr. Pongrácz József és Fejes Zsigmond igaz­gatók kitüntetésben részesültek és ez alka­lomból őket a képviselőtestület is tisztelet­tel köszöntötte. Jelentette a polgármester, hogy az izr. hitközség új főrabbija, Haberfeld Miksa állá­sát elfoglalta, akit ez alkalomból a város ne­vében üdvözölt. Megilletődéssel emlékezett meg dr. Hirsch Vilmos ügyvéd, a képviselőtestület régi érdemes tagjának elhunytáról, kinek em­lékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Dr. Hirsch Vilmos helyébe az I. kerületbe meg­választott első póttag, Kardos Henrik nyert a képviselőtestületbe meghívást. Jelentette még a polgármester, hogy az 1932. évi költségvetés elkészült és most van bizottsági tárgyalás alatt. Az inségakció elő­készítése folyamatban van. A vizműszabály­rendeletet a felsőbb hatóság átdolgozás vé­gett visszaküldte. Tisztviselői illetménycsökkentés. A napirend első pontjaként a tisztvi­^ selői illetménycsökkentés ügyét tárgyalták dr. Sulyok Dezső referádája alapján. A javaslat úgy szólt, hogy a törzsfizetések csökkentése a polgármesternél 12o/ 0-os, a többieknél lOo/o-os legyen. A mellékilletményekből pe­dig 25o/o vonassék le. A forgalmi adóhivatal­nokoknál a nyugdíjas állásúaknál a mellék­illetmények 25o/o-ának, a szerződéses viszony­ban levőknél ezek 10o/o-ának levonását java­solták. A nyugdíjasok ügyében Pelczer Ala­dár vármegyei számvevőségi tanácsos meg­hallgatása után fognak végleges javaslatot tenni, mert a nyugdíjak eddigi megállapítá­sát a pénzügyi bizottság aggályosnak találta. A tárgyhoz hozzászólva, dr. Fehér Dezső a forgalmi adóhivatalnokok jutalékának teljes összegű elvételét javasolta, utalva arra, hogy a városnak 100.000 P behajtása 53.000 P-be kerül. Ez irányban a törvényhatóság útján a kormányhoz felirat elküldését javasolta. Szalay Lajos az egész kisfizetésű alkalmazot­taknál a 10o/o levonását nem helyesli, s a kér­dést úgy tartaná megoldhatónak, ha a napi­díjasoknál a szolgálatban nem töltött (ünnep) napok is beszámíttatnának. A közgyűlés úgy dr. Fehér, mint Szalay javaslatát elfogadta. Dr. Uzonyi a távollevő főügyész helyett be­jelentette, hogy mivel a forgalmi adóhivatal jutalékának teljes elvétele a fizetéscsökken­tésről szóló miniszteri rendelettel ellentétben áll, azt megfellebbezi. A szinház lebontása. A közgyűlés következő tárgyaként a szín­ház lebontása ügyében határoztak. A lebon­tást, mint legolcsóbb ajánlattevőre, Czífra Józsefre bizták. Egyhangúlag kimondották azonban, hogy az épületanyagot nem adják el, hanem azt az újonnan megépítendő szin­ház és mozi céljaira felhasználják. E pontnál a polgármester ismertette a szinház elhelyezésének terveit, a szóba jött helyeket: Tókert, Tizesmalom, Woita-telek, Városmajor előtti tér s a hozzávetőleges költ­ségeket is. Az ügyet a legrövidebb időn be­lül a fedezet kérdésének megoldási tervével együtt a bizottságok elé s azután a képviselő­testület döntése alá szándékozik vinni. Eljegyzésre, lakodalomra, paszitára! Tiszta törköly gyümölcs-fel öntéshez 1 liter 2"50 P, a legkisebb mennyiségtől kezdve, kimérve is kapható Nagy Vilmos utóda Nagy Zoltán bor, sör, pálinka szaküzletében P3p3 9 OljOPi ®lf 1 0»

Next

/
Thumbnails
Contents