Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-10-10 / 41. szám

MINDEN SZOMBATON. Tek. Főiskolai Könyvtár £MSBzetési ' „skola. Helyben. aptalajdonos főszerkesztő: KÓROS ENDRE. Kiadóhivatal: Petöfi-otca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. (y.) Az angol font tragédiája pánikszerűvé élezte ki a világszerte dúló bizalmi válságot. Mindenünnen a valuták hanyatlását, a bankjegyfedezetek csökkenését, a gazdasági szabadforgalom korlátozását, a bankok megrohamozását jelenti a táviró és távbeszélő. Nincs már ország és állam, amely kivülmaradna a válság sodrán. Amerikában naponta töb és több bank bukik meg. Az európai tőkések nap-nap után visszavonják dóllárköveteléseiket az amerikai bankokból és a bizalmatlanság kikezdte a legbüszkébb valutát is: az amerikai dollárt. Franciaországban szintén napirenden vannak a bankkrizisek és a francia nép bizalma már a saját pénzében, a frankban is megrendült. Szegény emberek összerakják a pénzüket, hogy rajta a francia Nemzeti Bankból aranyrudakat szedjenek ki, amelyeket a kisemberek hozzájárulása arányában felszeletelnek. Az arany a bankból elvándorol a kispolgárok szalmazsákjaiba és harisnyáiba. íme, a világnak ma pénzügyileg leghatalmasabb nemzete, a francia, saját bőrén kezdi megérezni azt a nagy gazdasági válságot, amelyet jórészt ő maga okozott a világ aranyának oktalan és szükségtelen felhalmozásával. Anglia nagy erőfeszítésekkel törekszik az angol font további áresését megakadályozni. A mindig diadalmas holland valuta is megroppant; Svájcban a betevők rohama arra kényszeríttette a bankokat, hogy legalább is három havi felmondást követeljenek a pénzüket visszakérő betétesekkel szemben és a svájci szövetségi tanács a világ legszolidabb bankjait, a svájci nagy nemzetközi intézeteket állami felügyelet alá helyezte. Hogy Középeurópában is milyen súlyosak a bajok, azt nap-nap után olvashatjuk az újságokban. Jugoszlávia azzal bünteti a pénzüket visszakövetelő takarékbetevőket, hogy visszamenőleg elvonja a betétek kamatát. Romániában az állam pénzügyi helyzete olyan kritikus, hogy a tisztviselők és nyugdíjasok, különösen a régi Erdély területén, egyáltalában nem kapják meg fizetésüket és nyugdíjukat. És tegnap az utódállamok közül azokban is megindult a valutabomlás, amelyok eddig szilárdul tartották a maguk pénzértékét. Ausztriában a silling minden eddig élvezett külföldi segítség ellenére a külföldi fizetőeszközökhöz viszonyítva lényegesen veszített értékéből, Csehszlovákiában pedig a cseh korona fedezete a törvényes mérték alá esett, amiért is a cseh kormány a devizaforgalom szigorú korlátozásait léptette életbe. Ma már alig van olyan ország Európában, ahol a külföldi fizetési eszközök szabadforgalma megvolna. Németországban még az eddigi korlátozásokat is megszigorították és ott minden külföldi fizetési eszközt kétszáz márkán felül a Birodalmi Banknak kell megvételre felajánlani. Ebben a nagy világfelfordtilásban, bár sajnos, de egészen természetes, hogy a kis Magyarország sem lehet a nyugalom, a bőség és a boldogság szigete. Elég a magunk baja, amelyre csak sovány vigasztalás másoknak, az egész világnak a baja. De viszont látva azt, hogy nálunknál annyival hatalmasabb, erősebb, nagyobb és gazdagabb országok hajszálnyira ugyanazokkal a nehézségekkel és válságokkal küzdenek, mint jó magunk, meg kell érteni, hogy emberi erőt meghalad annak a kívánságnak a teljesítése* hogy a kormány bármiféle gazdaságpolitikával rövidesen kivezesse országunkat a bajokból. Sajnos, mentől inkább romlik a külföldi államok helyzete, annál távolabbi a reménység külföldi segítésre. Minden ország, minden kormány, minden piac és tőke a maga bajaival van elfoglalva és amig ez a nemzetközi válság el nem simul, addig nem várható gyors segítség a nemzetközi tőkepiacoktól. A magunk erejére vagyunk utalva, gazdasági és pénzügyi teljesítőképességünk végső megfeszítése kell itt addig is, amig ez a segítségj kívülről majd megérkezik. A bőjtölésnek, a lemondásnak, az áldozatoknak ezeket a keserves hónapjait nagy lelki erővel, lemondással kell türnünk a jobb jövő érdekében. Hátrább l$ell tolni e nehéz időszakban minden politikai, társadalmi, világnézetbeli különbséget és nézeteltérést, egy nagy nemzeti összefogásnak kell jönnie. Mert csak ez lehet képes átsegíteni a nemzetet a mindennapi bajokon és nyomorúságon. A kormányzat magára vette azt a súlyos feladatot, hogy a legsürgetőbb Ínségen segítsen, hogy éhező, nyomorgó ember ne legyen az országban. Az egész társadalomnak, minden egyes embernek kötelessége, hogy a maga igényeinek áldozatos megszorításával támogassa a magyar kormányt ebben a nemes, országmentő munkálkodásában. Városi közgyűlés. — 1931 október 3. — Pápa város képviselőtestülete mult szombaton rendkivüli közgyűlést tartott, melyen a képviselőtestület tagjai közül mintegy 40-en jelentek meg. Karlovitz és dr. Kende ünneplése. Az előző közgyűlés meglehetős terjedelmes jegyzőkönyve felolvasása után dr. Tenzlinger József polgármester emelkedetthangú beszédben emlékezett meg azokról a kitüntetésekről, melyekkel a kormányzói kegy a képviselőtestület két kiváló tagját, Karlovitz Adolf és dr. Kende Ádám személyét kereste fel. Méltatta dr. Kende Ádámnak, mint a képviselőtestület legrégibb tagjának és jogügyi bizottsága elnökének, valamint Karlovitz Adolfnak, mint a pénzügyi bizottság fáradhatatlan elnökének érdemeit, a közgyűlés lelkes éljenzése között adott kifejezést azon óhajának, hogy önzetlen munkálkodásukat mindketten sokáig folytathassák a köz javára. Az ünnepeltek közül elsőnek Karlovitz Adolf fejezte ki háláját és ajánlotta fel további szolgálatait a város érdekében, majd dr. Kende Ádám meghatottan fejtette ki azokat a szempontokat, melyek őt közpályáján mindenkor irányították. Az elnöklő polgármester ezután a közgyűlést az ünnepeltek; iránti tiszteletből öt perc időtartamra felfüggesztette. További polgármesteri bejelentések. A közgyűlés újból való megnyitása után a polgármester jelentést tett a kollégium 400 éves jubileumának lefolyásáról és a kormányzó ittlétéről. Tudatta a

s közgyűléssel, hogy az államfő elutazása előtt legnagyobb megelégedésének adott kifejezést, kijelentve azt, hogy Pápán nagyon jól érezte magát. Közölte azt is, hogy a jubiláris alkalomból dr. Antal Géza püspök, dr. Balogh Jenő főgondnok, Medgyasszay Vince egyházker. főjegyző, Vargha Kálmán főiskolai gondnok, dr. Pongrácz József és Fejes Zsigmond igazgatók kitüntetésben részesültek és ez alkalomból őket a képviselőtestület is tisztelettel köszöntötte. Jelentette a polgármester, hogy az izr. hitközség új főrabbija, Haberfeld Miksa állását elfoglalta, akit ez alkalomból a város nevében üdvözölt. Megilletődéssel emlékezett meg dr. Hirsch Vilmos ügyvéd, a képviselőtestület régi érdemes tagjának elhunytáról, kinek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Dr. Hirsch Vilmos helyébe az I. kerületbe megválasztott első póttag, Kardos Henrik nyert a képviselőtestületbe meghívást. Jelentette még a polgármester, hogy az 1932. évi költségvetés elkészült és most van bizottsági tárgyalás alatt. Az inségakció előkészítése folyamatban van. A vizműszabályrendeletet a felsőbb hatóság átdolgozás végett visszaküldte. Tisztviselői illetménycsökkentés. A napirend első pontjaként a tisztvi^ selői illetménycsökkentés ügyét tárgyalták dr. Sulyok Dezső referádája alapján. A javaslat úgy szólt, hogy a törzsfizetések csökkentése a polgármesternél 12o/

0-os, a többieknél lOo/o-os legyen. A mellékilletményekből pedig 25o/o vonassék le. A forgalmi adóhivatalnokoknál a nyugdíjas állásúaknál a mellékilletmények 25o/o-ának, a szerződéses viszonyban levőknél ezek 10o/o-ának levonását javasolták. A nyugdíjasok ügyében Pelczer Aladár vármegyei számvevőségi tanácsos meghallgatása után fognak végleges javaslatot tenni, mert a nyugdíjak eddigi megállapítását a pénzügyi bizottság aggályosnak találta. A tárgyhoz hozzászólva, dr. Fehér Dezső a forgalmi adóhivatalnokok jutalékának teljes összegű elvételét javasolta, utalva arra, hogy a városnak 100.000 P behajtása 53.000 P-be kerül. Ez irányban a törvényhatóság útján a kormányhoz felirat elküldését javasolta. Szalay Lajos az egész kisfizetésű alkalmazottaknál a 10o/o levonását nem helyesli, s a kérdést úgy tartaná megoldhatónak, ha a napidíjasoknál a szolgálatban nem töltött (ünnep) napok is beszámíttatnának. A közgyűlés úgy dr. Fehér, mint Szalay javaslatát elfogadta. Dr. Uzonyi a távollevő főügyész helyett bejelentette, hogy mivel a forgalmi adóhivatal jutalékának teljes elvétele a fizetéscsökkentésről szóló miniszteri rendelettel ellentétben áll, azt megfellebbezi. A szinház lebontása. A közgyűlés következő tárgyaként a színház lebontása ügyében határoztak. A lebontást, mint legolcsóbb ajánlattevőre, Czífra Józsefre bizták. Egyhangúlag kimondották azonban, hogy az épületanyagot nem adják el, hanem azt az újonnan megépítendő szinház és mozi céljaira felhasználják. E pontnál a polgármester ismertette a szinház elhelyezésének terveit, a szóba jött helyeket: Tókert, Tizesmalom, Woita-telek, Városmajor előtti tér s a hozzávetőleges költségeket is. Az ügyet a legrövidebb időn belül a fedezet kérdésének megoldási tervével együtt a bizottságok elé s azután a képviselőtestület döntése alá szándékozik vinni. Eljegyzésre, lakodalomra, paszitára! Tiszta törköly gyümölcs-fel öntéshez 1 liter 2"50 P, a legkisebb mennyiségtől kezdve, kimérve is kapható Nagy Vilmos utóda Nagy Zoltán bor, sör, pálinka szaküzletében P3p3

9 OljOPi ®lf 1 0»