Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-10-03 / 40. szám

Lőwy butoráruház Győr, Gróf Tisza István tér 5. 1852 óta mindig csak jót ad. ~ ... , | Levelek hullásán Dr. Hirsch Vilmos | az öszi vihar v

á_ ratlanul kidöntötte társadalmi életünk egyik erős oszlopát: dr. Hirsch Vilmos ügyvéd kedden délután 2 óra tájban hirtelen meghaltí Szép volt a halála, amilyen harmonikusan szép volt az élete. Alig volt beteg egy napig. Hétfőn délig még Deák Ferenc utcai ügyvédi irodájában dolgozott Jenő fiával, aki neki aZ ügyvédségben társa volt. Dél felé azután egyszerre rosszul lett, s kénytelen volt ágyba feküdni. Betegségét nem fogta fel valami tragikusan. Másnap délben kissé jobban érezvén magát, ismert anekdótázó jókedvével még tréfálkozott is. Ám az »öreg kaszás« nem tréfált, suhintott egyet kaszájával, s az ért gabona lehullott. Dr. Hirsch Vilmos nemes szive életének 76. évében megszűnt dobogni. »Hogyan, hát 76 éves volt?« — kétkedének sokan — hisz olyan élénk volt a mozgása, szellemi képességei olyan ruganyosak voltak, mint akárcsak 30 évvel ezelőtt, amikor akárhányszor megcsodálták a fórumon a javakorában levő ügyvédet, aki ritka szónoki képességek, s alapos jogi készültség felett rendelkezett. A boldogult tevékenyen kivette a részét a közéleti munkából. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a város képviselőtestületének, évtizedek óta volt a pápai ipartestület ügyésze, s az orsz. ügyvédszövetségnek választmányi tagja. Különösen az iparosok emlékeznek hálával reá. Nemcsak hogy pedáns pontossággal látta el az ipartestület ügyészi^ teéndőit, de ügyészi tiszteletdíját, amióta csak a testület ügyésze volt, a rokkant iparosok alapjára adományozta, s a hozzáforduló iparosságot a legtöbb esetben díjtalanul látta el jogi tanácsokkal. Hálából vagy húsz évvel ezelőtt az ipartestület arcképét lefestette s tanácstermében helyezte el, régi ipartestületi vezére: Hajnóczky Béla arcképe mellé. Az ügyvédi pályán két esztendő híján félszáz évig működött ügyfelei legnagyobb megelégedésére. A közérdeknek hírlapi úton is bátor szószólója volt, s lapunk megindulásának első éveiben többször felkeresett bennünket is magvas cikkeivel. Szerdán délután 4 órakor végbement temetésén impozáns módon nyilatkozott meg iránta a közrészvét. Az ügyvédi kar úgyszól-í ván teljes számban elkísérte utolsó utján közszeretetben álló pályatársát; a gyászoló közönség sorában ugyancsak nagy számban volt képviselve az iparosság is, s az intelligencia felekezeti különbség nélkül. Az alsóvárosi izr. temetőben helyezték örök pihenőre. Halálát özvegye, Jenő fia és Margit leánya, férj. dr. Guth Emiiné, menye: szül. Weisz Bözsi, testvérei : Móric, Mária férj. Hamburger Nándorné, Irén férj. özv. Kalmár Emiiné gyászolják. Béka hamvaira! — A Veszprém Vármegyei Történeti, Régészeti és Néprajzi Társulat szeptember 27-én Veszprémben, a vármegyeház kistermében tartotta alakuló közgyűlését. Az új egyesület diszelnökévé dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspököt, elnökévé dr. Lukcsics József kanonokot, alelnökeivé dr. Gutheil Jenő veszprémi theol. tanárt, dr. Pongrácz József pápai főiskolai igazgatót és Rhé Gyula muzeumi igazgatót, titkárrá dr. Lukcsics Pál Eötvös-kollégiumi tanárt választotta meg. Tiszteletbeli tagokká választották dr. Antal Géza dunántúli ref. püspököt, dr. Horváth Lajos alispánt,, dr. Laczkó Dezső muzeumi igazgatót és dr. Óvári Ferenc felsőházi tagot. Pápáról a választmányban a következők foglalnak helyet: dr. Balogh Albin bencés gimn. igazgató, vitéz Draskóczy István nyug. altábornagy, Karlovitz Adolf m. kir. kormányfőtanácsos, dr. Kőrös Endre főigazgató, Sütő Kálmán dohánygyári tisztviselő, dr. Tenzlinger József polgármester, dr. Tóth Endre theol. tanár. Az egyesületet dr. Rott Nándor megyéspüspök megbízta a veszprémi püspökség hazai oklevéltárának a kiadásával. Az előkészítő-bizottság fáradozását dr. Pongrácz József köszönte meg meleg szavakkal. A közgyűlésen korelnökként Kránitz Kálmán felszentelt püspök vezette az egyhangú választásokat. — Egytornyos lesz az új ref. templom. A helybeli református egyház vasárnap, az istentisztelet után a templomban nagyon népes közgyűlést tartott, melyen Ólé Sándor lelkész és dr. ^Csehszombathy László főgondnok elnököltek. A közgyűlés egyetlen tárgya a presbitérium abbeli, egyhangúlag meghozott határozati javaslata volt, hogy az új templom, Dudás Kálmán műépítész tervezése, ne, mint eddig terveztetett, kéttornyosra, hanem csupán egy, de impozánsabb méretű toronynyal építtessék meg. A közgyűlés hallani óhajtotta e tekintetben a templomot tervező műépítész, Dudás Kálmán műszaki tanácsos szakvéleményét, aki kijelentette, hogy az egytornyos megoldás monumentálisabb, szebb s a tér méreteit tekintve odaillőbb és megfeles lőbb lesz. Hosszabb vita után, melynek során dr. Adorján Gyiula, dr. Jílek József, Papp Zoltán, Kovács Sándor, Sarudy György, vitéz Nagy János, dr. Kőrös Endre, Szűcs Dezső és dr. Csehszombathy László szólaltak fel, a közgyűlés névszerinti szavazással 34 szóval 28 ellenében elfogadta a. presbitérium javaslatát, s így az új templom Dudás Kálmán új, egytornyos terve szerint fog megépülni. Mint értesülünk, a kettőstorony hivei fellebbeznek. — Magyar-osztrák propaganda-kiállítás. A nagy beharangozás után érthető kíváncsisággal mentünk el a városháza tanácstermében tartott „Magyar-osztrák propaganda kiállításra". Bárcsak ne lettünk volna olyan kíváncsiak, legalább nem csalódtunk volna akkorát. Mert bizony az egész kiállítás alig állott másból, mint a plakátok tömegéből, amelyet ugyanígy — 30 fillér belépődíj nélkül — megszemlélhetünk a vasúti várótermekben is. Valóban egy kis merészség kellett hozzá, hogy ezt a hatósági égisz alatt rendezett plakát-kiállítást elnevezzék \ „Magyar-osztrák propaganda-kiállításnak"; de | úgy látszik, mi még mindig elég naivak vágyunk 1 ahhoz, hogy nagyhangú szólamokkal felültessenek. — A „kiállítás" anyagából ami némileg kárpótolt bennünket, az a helybeli cégek kiállítása volt. Laufer Jenő szűcs, Pfeifer József műszerész és Grünvald Vidor rádió, Kecskés Ida kalapszalon, Pfeifer Frida fehérnem készítő, Steiner Jenő divatárúkereskedő szép és figyelemreméltó produktummokkal jelentek meg a kiállításon; a Wollner Miksa női divatárúház pedig divatrevüt rendezett a női közönség nagy tetszése mellett. —- A kiállítást az elmondottak ellenére egész vasárnap igen sokan látogatták. — Esküvő. Szenthe Irén oki. tanítónő és Thury Tivadar szkfőv. rendőrtisztviselő szept. 26-án Budapesten házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — Küldöttség a miniszternél. A pápai ipartestület kezdeményezésére hétfőn több ipartestület küldöttsége adott találkát Budapesten egymásnak, hogy a kereskedelemügyi miniszter elé járulva, súlyos -panaszaikat elw mondják előtte. A küldöttségnek a legnagyobb készséggel állott országgyűlési képviselőnk: Dr. Ángyán Béla szolgálatára, akinek köszönhető volt az is, hogy Kenéz Béla miniszter az előcsarnokot zsúfolásig betöltő ügyes-bajos emberek közül az iparosok küldöttségét legelsőnek fogadta. A pápai küldöttség szónoka elpanaszolta a miniszternek, hogy az iparosság rendkívül sok zaklatásnak (foglalás, árverés) van kitéve amiatt, hogy adózási s társadalombiztosítói kötelezettségének eleget tenni nem tud, s kérte, hogy eme kötelességeik teljesítés sére halasztást kapjanak, s ez sürgősen a pénzügyigazgatóságok tudomására hozassék. Ezt a miniszter meg is igérte, azonban a végrehajtók másnap is s azóta is ép oly szorgalmasan j látogatják a hátralékos iparosságot, mint annak előtte. Emiatt csütörtökön a polgármesternél is járt küldöttség, aki azonban nem sokat tehet a nyomorgó iparosság érdekében, noha teljesen átérzi sorsuk tarthatatlanságát. — Hamis ötpengős. Szeptember 30-án a rendőrségre egy hamis ötpengőst szolgáltattak be. — Az ötpengős nyomása igen jó, csak puha anyagból készült s tapintásra igen sikos. — Megindult a nyomozás, hogy miként került forgalomba. Függöny és ágyterítő anyagok, perzsa, smyrna és kelinianyagok, gobelinek, csipkék mélyen leszállított áron GOTTLIEB JENŐNÉ kézimunkaüzletében, Fő-utca 23. Előnyomtatási árak jelentékenyen leszállítva. — Az új vasúti menetrendet, amely október 4-én lép életbe, mai számunkhoz mellékelve találják olvasóink. Ajánlatos, hogy ki-ki őrizze meg magának. — Hénel Gusztáv és Hénel Margit kiállítása. Városunk kultúrjelentőségének eklatáns bizonysága az itt élő arrivált, neves festőművész: Hénel Gusztáv és leánya Hénel Margit, a városháza nagytermében október 1-én délután megnyílt rendkívülien gazdag anyagú együttes képkiállítása. A kiváló tehetségű fiatal művésznő, akiről a legjelentősebb művészeti folyóiratok és napilapok nagy elismeréssel emlékeznek meg, főleg csendébtképekkel szerepel. »Rózsák«, »Vadvirágok«, »Pipacsok« virágképei és gyümölcs csendéletei újszerű meglátást, a természet szépségei iránti finom érzékenységet és sok bensőséget árulnak el. Intuíciója a tökéletes technika fölényességével párosul s ezáltal az életet varázsolja képeibe. Hénel Gusztáv kiforrott egyéni művészete ismét a maga teljességében bontakozik ki előttünk. Tájképei közül kiemelendőnek véljük az »Adria Fiuménál«, a »Balaton eső után« (mely a Nemzeti Szalon tárlatán volt s Kézdi Kovács a Pesti Hírlapban melegen méltatta), »Téli reggel a Tátrában«, »A Lomnici csúcs télen« címűeket, a figurális képek közül »Tehenek a Tapolcában«

} »Szentesi szélmalom«, »Vasárnap délután«, »Az aratók« címűeket. A fantázia "széles skálája, az egyéni erő és színpompa jellemzik képeit. A két művész kiállítása művészi eseménye városunknak, hisz képeik a veszprémi, pécsi, magyaróvári, szombathelyi, szentesi, makói stb. városok múzeumaiban is ott láthatók. A kiállítás október 11-én, vasárnap este zárul. Megtekintését ajánljuk olvasóink figyelmébe! — Színészet. Szentiványi Béla lelkes kis gárdája folytatta sikerekben gazdag előadásait, mígnem csütörtökön kénytelen volt szednivedni sátorfáját, hogy a színház bontását megkezdhessék. Az e heti előadásoknak két kiemelkedő eseménye volt. Mult pénteken helyi szerző darabját adták: Sándor Pál kollégiumi tanárnak »Képm

iutatók« cimü vígjátékát, kedden és szerdán pedig Beregi Oszkár, a neves fővárosi színművész vendégszerepelt. Sándor Pál darabja igen kellemes estét szerzett a — sajnos, kisszámú — közönségnek. Érdekes társadalmi témát fejteget. Egy emberpár él képmutatóan egymás mellett. Egy férfi és egy asszony, akik soha meg nem értik egymást, de a külvilág előtt azért mímelik a boldogságot. A visszafojtott érzelmek végül is kitörnek. Az élnivágyó asszony, aki sehogysem tud beleilleszkedni tudományos búvárkodást folytató férje gondolatvilágába, egy szép napon — a megyei bál alkalmából — búcsút mond boldogtalansága sivár otthonának, s más férfi oldalán keresi a boldogságot. Viszont férje is őt jobban megértő élettársat talál magának. A képmutatás megszűnt, diadalmaskodott az álarc nélküli őszinteség. Mindez pedig nem nagyképűsködő moralizálás, hanem könnyed, gyorsütemű mese keretében pereg le előttünk, megtűzdelve diszkrét humorral, amely egész estén hangos derültségben tartotta a kis, de annál hálásabb közönséget. Szentiványiék országos körútján bizonyára másutt is szívesen fogadják e kedves darabot, amely a termékeny szerzőnek egyik legsikerültebb alkotása. — Elcsépelt dolog volna, ha mi a kiváló vendégművészt: Beregi Oszkárt dicsérő jelzőkkel halmoznánk el. Stílszerűbben nem búcsúzhatott volna el a magyar színészet, több mint félszázad sikereit és megpróbáltatásait átélt, meghitt kis színházunktól, minthogy e nagy művészt szólaltatta meg utoljára deszkáin. Valami stílszerüséget láttunk abban is, hogy mig több mint 50 évvel ezelőtt Jókai prológusával nyitották meg a színházat, most ugyancsak Jókai művével, a klasszikus »Arany-