Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-09-19 / 38. szám

owy az Győr, Gróf Tisza István tér 5. 1852 öta mindig csak jót ad. A kormány a munkásságért. (—y) A szociáldemokrata párt küldöttsége megjelent Károlyi Gyula gróf előtt, hogy tájé­koztassa a miniszterelnököt a szociáldemokrata szakszervezetekbe tömörült munkások helyze­téről s előterjessze a munkanélküliség enyhíté­sére vonatkozó javaslatait. A •miniszterelnök a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy sürgősen és behatóan kivan foglalkozni a mun­kásság helyzetének kérdésével, egyben felkérte a küldöttség .tagjatf, hogy bocsássák rendelke­zésire ^szakszervezetek által összegyűjtött ada­tukat,Agy a munkanélküliségre, mint a szak­"szerve^ek által Munkanélküli segélyekre kiadott össze'gekre vonatkozóan. ' * ^ szociálista küldöttség fogadásának a ténye, valamint a miniszterelnök válasza vilá­gosan mutatja, hogy Károlyi Gyula gróf el van tökélve arra, hogy a munkásság jogos kíván­ságainak a lehetőség határain belül eleget te­gyen és hogy e kérdésben minden oldalról pon­tosan tájékoztassa magát. Minden oldalról mond­juk, mert hiszen a szociálista szakszervezetek köldöttsége nem képviseli az egész magyar munkásságot, amelynek igen jelentékeny része kívüláll a szociálista szakszervezeteken. Szük­séges tehát, hogy a keresztényszociálista szerve­zetek is a miniszterelnök elé terjesszék adataikat és javaslataikat, mert csak a különböző véle­mények meghallgatása után alkothat magának Károlyi gróf tiszta képet a magyar munkásság valódi helyzetéről. A magyar munkásság a mai mélyreható világgazdasági krízis idején kétségtelenül igen nehéz helyzetben van; ugyanolyan nehéz hely­zetben, mint Csonkamagyarország valamennyi társadalmi rétege. A munkásság megsegítése, helyzetének megkönnyítése valóban elsőrangú kormányfeladat, és ezt a feladatot jól ismeri a miniszterelnök, ezt a munkásküldöttségnek adott válaszának minden szava bizonyította. De nem volt eddig Károlyi Gyulának egyetlen nyilatko­zata sem, amelyből ne csengett volna ki a mélyseges szociális érzés és az együttérzés mindazokkal, akik igen nehezen cipelik az élet terhét. Azzal, hogy kijelentette, nem akar az országban éhező embert látni és minden ember asztalára kenyeret kiván adni, már kormányra lépésének első napjaiban elárulta a miniszter­elnök, hogy hatalmának minden erejével támo­gatni kívánja az arra igazán rászorultakat. Természetes azonban, hogy ennek a támogatás­nak a módja és mértéke nem haladhatja túl a magyar állam pénzügyi erejét. Ma, amikor a kormány minden erejével helyre akarja és helyre is fogja billenteni az állam pénzügyi egyen­súlyát, s amikor ehhez az erőkifejtéséhez igénybe veszi az ország valamennyi polgárának önfelál­dozó áldozatkészségét, gondolni sem lehet olyan eszközökre és módokra a munkásság megsegí­tése terén, amelyek meghaladva az állam pénz­ügyi erejét, a mai időkben teljesíthetetlen kíván­ságokat jelentenek. A pénzben kifizetett munka­nélküli segélyekről beszélünk. A kérdés morális vonatkozását most nem érintve, elég talán arra utalnunk, hogy még a pénzügyileg hatalmas Angliát is a legkomolyabb financiális válságba sodorta a munkanélküli segély. Épen az utolsó hetekben kellett úgy Angliában, mint Német­országban tetemes mértékben leszállítani a munkanélküliek pénzbeli segélyezését, mert az ezáltal előálló költségvetési deficit végleges fel­borulással fenyegette az államháztartás egyen­súlyát. Hogyan lehet józan ésszel azt kívánni, hogy amit a gyakorlatban Anglia és Német­ország sem tudott megoldani, azt a mai példát­lanul nehéz időkben a mi kis csonka országunk keresztül tudja vinni. Az ilyen kívánság ellen­keznék a józan ész minden törvényével és ellen­keznék a reális lehetőségekkel. Ám ugyanekkor a kormánynak teljesíteni kell a munkásságnak minden jogos és teljesíthető kívánságát, mert a nemzet érdeke, hogy minden munkásának — legyen az szellemi, vagy fizikai munkás — megélhetése biztosítva legyen, ha bármilyen nehéz időket élünk is. De ugyanakkor ezeknek a nehéz időknek áldozatkérő parancsszavát a magyar munkásnak is meg kell értenie és áldo­zatban, hazafiasságban lépést kell tartania az ország többi polgáraival. A kollégium jubiláris kiállítása. A kollégium négyszáz éves jubileumi ünnepségeinek egyik kimagasló részét képezi az a kiállítás, mely a kollégium első emeletén, a díszteremben van elhelyezve. Ez tartalmazza a történeti részt, míg két másik teremben a sport-, cserkész- és rajzkiállítás volt látható, az iskolai kirándulások jól sikerült fényképeivel együtt. A sportkiállításon bemutatásra kerültek a kollégium atlétikai versenytrofeái, a torna­ünnepélyek és versenyek fényképei. A cserkészek a cserkészélet különböző mozzanatait, nyári táborozásokat, az angliai jamboreet ábrázoló képeket állítottak ki. A rajzkiállítás fényes tükre volt Losonczy Jenő kiváló tanári működésének. A kirándulások pedig ékes bizonyságai annak, hogy az iskola mily gondot fordít az ifjúság látókörének szélesítésére. Kül- és belföldön mindenfelé megfordultak a pápai diákok és hála Fejes Zsigmond gimn. igazgató mesteri fényképező művészetének, e kirándulásokat az utókor számára is megörökítették. Sajnos, a kiállítás e két termét már vissza kellett adni eredeti rendeltetésének, de a díszteremben levő történeti kiállítás még szeptember 27-ig nyitva marad és Pápa város közönsége megtekintheti. Mivel a sok helyről összegyűjtött kiállítási anyag, így együtt, valószínű évtizedeken áí nem lesz látható, kérjük az érdeklődőket/használják fel az alkalmat. Nemcsak a kollégium, hanem Pápa város történetének is sok érdekes adatát láthatni itt egykorú okmányokban magunk elé állítva. A diszterem falát a kollégium felsőbbsé­gének, kiváló tanárainak és pártfogóinak arc­képe díszíti. A főhelyet Tisza Kálmán, Tisza István és Antal Gábor arcképeiből álló csoport foglalja el, melyek közül a két Tisza-arckép Balló Ede, a hires művész, Antal Gáboré Herz Dávid ecsetjét dicséri. Az első tárlóban a pápai ref. egyház szent edényei, remek kelyhei, urasztali térítői láthatók, az egyik terítő még a XV. századból való. Az 1690-ben készült terítő skofiumos kivarrása olyan friss, mintha ma készült volna. Ebben a tárlóban látható az a sárgaréz doboz, melyet Bátorkeszi István gályarab lelkész Hollandiában kapott dukátokkal megtöltve hazautazása előtt, valamint Tarczy Lajos hires természettudós professzor ezüst kelyhe és koszorúja, melyet 50 éves tanári jubileuma alkalmából kapott. A következő szekrény egykorú okmányo­kat tartalmaz a XVI. századból. 1531-ben, ami­kor az iskola megalakult, Thurzó Elek volt Pápa földesura, tőle egy magyar levél olvasható 1525-ből, mely egyúttal érdekes nyelvemlék. A kollégium története szempontjából rendkívül fontos Gyzdawith Péter pápai iskolai rektornak két levele 1534-ből, melyeket, mint az előbbi Thurzó levelet és Enyingi Török Bálint, Enyingi Török Bálintné Pempflinger Katalin meg Enyingi Török Ferenc 1—1 eredeti levelét az Országos Levéltár kölcsönzött ide. Történeti jelentőségűek azok az okmányok, amelyeket Gróf Esterházy Tamás volt szives pápai levéltárából kikölcsö­nözni. Ezek közül első Szapolyai János király adománylevele Enyingi Török Bálint részére, a második és harmadik I. Ferdinánd eredeti ok­mánya, melyekben Pápa várát, Kup és Szere­cseny községet tartozékaival együtt Enyingi Török Bálintnak adományozza. A negyedik és ötödik nagyfontosságú okiratot a veszprémi káptalan állította ki 1536-ban, ezekben bizo­nyítja, hogy Enyingi Török Bálintot a királyi adománylevelekben jelzett birtokba beiktatta. Az iskola szempontjából fontos a győri káptalan szives engedélyével a nevezett káptalan szám­adáskönyvének egyik lapjáról készített fénykép, mely 1543-ból tartalmaz adatot a kollégiumra vonatkozólag. A harmadik tárló kocsi Csergő Bálint pápai rektorprofesszor iratait, müvének különböző kéziratait és kiadásait tartalmazza. A XVIII-ik Az összes európai és amerikai kocsikhoz Bosch-kürtök, fényszórók, gyertyák Akkumulátorok GoSyós és görgős csapágyak Transformáíorok, kondensáiorok Ventiüátorszíjak, fékbetétek Kupplung-lameííák Kész dugaítyuk, dugattyugyüriik Sebességváltó fogaskerekek Alkatrészek és felszerelések Pneumatikok — olajok LÁSZLÓ MIKLÓS szaküzlete Pápa, Fő-tér 20. — Telefon: 145. század elejéről sok iskolai tankönyvül használt kézirat maradt fenn. Egymásután láthatók külön tárlókban Mándi Márton István. Bocsor István, Tarczy Lajos és Tóth Ferenc régi tanárok kéziratatai és müvei. Külön tárlók mutatják be a jelenleg működő és nyugdíjas theologiai és gimnáziumi tanárok irodalmi működését, a képző­társaság érdem könyveit, a nagy diákok közül Petőfi, Jókai, Kozma Andor, Thaly Kálmán és Antal Géza munkásságát és ereklyéit. A Petőfi és Jókai ereklyéket bármely világhírű könyvtár megirigyelné. A Főiskolai nyomdára vonatkozó tárlóban látható a legrégibb, 1577-ben, Pápán nyomtatott mű, mely a Főiskolai könyvtár tulajdona, a királyi diploma 1837-ből, melyben V. Ferdinánd engedélyt ad a nyomda felállítására. Ugyanitt állították ki a főiskolai nyomda nevezetesebb termékeit: Horváth Mihály Magyarország törté­netét, a Talpra magyar 1848-iki pápai kiadását, valamint a könyvkötészet rendkívül ízléses kötéseit. A falakon a képek alatt a külföldről érkezeti jubileumi üdvözletek olvashatók, Kana­dától Brit-Indiáig mindenfelé ide irányult e hetekben a tudósvilág figyelme. Meglepően szép a genfi egyetem, a kampeni theologiai főiskola és a groningeni egyetem üdvözlő irata. Az asztalokon a régi és mostani tanít­ványok munkáinak rengeteg tömege látható. Bizony, kevés olyan iskola van, mely ilyennel dicsekedhetnék. Az egyik sarokban helyezték el Mándi Márton István katedráját, egy másikban az iskola két régi harangját az 1531. évszámmal. Külön érdekesség „A lírikus Petőfi" elne­vezésű Petőfi-szobor, melyet most kapott az iskola Kisfaludi Stróbl Zsigmond mestertől és a Komáromi Csipkés György Bibliafordítása, melyet férje utolsó akaratából özv. Peti Lőrincné küldött a jubileumra. Kiállítottuk a jubileumra készült alkalmi kiadványokat és a Beck Ö. Fülöp által készí­tett jubiláris érem egy bronz és egy ezüst példányát. A kiállításhoz Schwarcz Viimos vitrint és állványokat, a Krausz és Korein-cég terítőt, a Városlődi kőedénygyár vázákat, az uradalmi kertészet cserépvirágokat volt szives kölcsö­nözni. A Pápai Hitelbank R-t. tárlók beszer­zésére 1200 P-t, a Főiskolai nyomda ugyané célra 500 P-t, a Kollégiumi Diákszövetség a pápai diákok műveinek bekötésére 400 P-t adományozott. Megemlítjük, hogy a kiállítás anyagának összehordásában és elrendezésében Fejes Zsig­mond, Vitéz Kovács Lajos Jenő, Losonczy Jenő gimnáziumi, dr. Tóth Endre, dr. Tóth Lajos, Török István és dr. Trócsányi Dezső theol. tanárok végeztek nagy munkát, sok derék gimnáziumi és papnövendék segítségével. A kiállítás naponta 11—13 és 15—18 óra közt tekinthető meg. Beléptidíj 50 fillér, diákok­nak 20 fillér. Idény- és családjegy 1—1 P. Dr. P. J. x Egy szép karrier története. Egy külföldi főiskola tanárává nevezte ki dr. Pintér Zsigmondot, aki elmesélte, hogy karrierjér annak köszönheti, hogy már édesapja is előfizetője volt Tolnai Világ­lapjának. A 23 éves tudós apja egész könyvtárra való könyvkedvezményt kapott Tolnai Világlapjától és ő ezekből a könyvekből sokat tanult. Kedvezményes jegyutalvány a BETHLEN-TÉRÍ SZÍNPAD előadásaira, 2 személyre a zenekari, zsöllye, támlásszék, páholy, erkélyülésre.

Next

/
Thumbnails
Contents