Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-09-19 / 38. szám

owy az Győr, Gróf Tisza István tér 5. 1852 öta mindig csak jót ad. A kormány a munkásságért. (—y) A szociáldemokrata párt küldöttsége megjelent Károlyi Gyula gróf előtt, hogy tájékoztassa a miniszterelnököt a szociáldemokrata szakszervezetekbe tömörült munkások helyzetéről s előterjessze a munkanélküliség enyhítésére vonatkozó javaslatait. A •miniszterelnök a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy sürgősen és behatóan kivan foglalkozni a munkásság helyzetének kérdésével, egyben felkérte a küldöttség .tagjatf, hogy bocsássák rendelkezésire ^szakszervezetek által összegyűjtött adatukat,Agy a munkanélküliségre, mint a szak"szerve^ek által Munkanélküli segélyekre kiadott össze'gekre vonatkozóan. ' * ^ szociálista küldöttség fogadásának a ténye, valamint a miniszterelnök válasza világosan mutatja, hogy Károlyi Gyula gróf el van tökélve arra, hogy a munkásság jogos kívánságainak a lehetőség határain belül eleget tegyen és hogy e kérdésben minden oldalról pontosan tájékoztassa magát. Minden oldalról mondjuk, mert hiszen a szociálista szakszervezetek köldöttsége nem képviseli az egész magyar munkásságot, amelynek igen jelentékeny része kívüláll a szociálista szakszervezeteken. Szükséges tehát, hogy a keresztényszociálista szervezetek is a miniszterelnök elé terjesszék adataikat és javaslataikat, mert csak a különböző vélemények meghallgatása után alkothat magának Károlyi gróf tiszta képet a magyar munkásság valódi helyzetéről. A magyar munkásság a mai mélyreható világgazdasági krízis idején kétségtelenül igen nehéz helyzetben van; ugyanolyan nehéz helyzetben, mint Csonkamagyarország valamennyi társadalmi rétege. A munkásság megsegítése, helyzetének megkönnyítése valóban elsőrangú kormányfeladat, és ezt a feladatot jól ismeri a miniszterelnök, ezt a munkásküldöttségnek adott válaszának minden szava bizonyította. De nem volt eddig Károlyi Gyulának egyetlen nyilatkozata sem, amelyből ne csengett volna ki a mélyseges szociális érzés és az együttérzés mindazokkal, akik igen nehezen cipelik az élet terhét. Azzal, hogy kijelentette, nem akar az országban éhező embert látni és minden ember asztalára kenyeret kiván adni, már kormányra lépésének első napjaiban elárulta a miniszterelnök, hogy hatalmának minden erejével támogatni kívánja az arra igazán rászorultakat. Természetes azonban, hogy ennek a támogatásnak a módja és mértéke nem haladhatja túl a magyar állam pénzügyi erejét. Ma, amikor a kormány minden erejével helyre akarja és helyre is fogja billenteni az állam pénzügyi egyensúlyát, s amikor ehhez az erőkifejtéséhez igénybe veszi az ország valamennyi polgárának önfeláldozó áldozatkészségét, gondolni sem lehet olyan eszközökre és módokra a munkásság megsegítése terén, amelyek meghaladva az állam pénzügyi erejét, a mai időkben teljesíthetetlen kívánságokat jelentenek. A pénzben kifizetett munkanélküli segélyekről beszélünk. A kérdés morális vonatkozását most nem érintve, elég talán arra utalnunk, hogy még a pénzügyileg hatalmas Angliát is a legkomolyabb financiális válságba sodorta a munkanélküli segély. Épen az utolsó hetekben kellett úgy Angliában, mint Németországban tetemes mértékben leszállítani a munkanélküliek pénzbeli segélyezését, mert az ezáltal előálló költségvetési deficit végleges felborulással fenyegette az államháztartás egyensúlyát. Hogyan lehet józan ésszel azt kívánni, hogy amit a gyakorlatban Anglia és Németország sem tudott megoldani, azt a mai példátlanul nehéz időkben a mi kis csonka országunk keresztül tudja vinni. Az ilyen kívánság ellenkeznék a józan ész minden törvényével és ellenkeznék a reális lehetőségekkel. Ám ugyanekkor a kormánynak teljesíteni kell a munkásságnak minden jogos és teljesíthető kívánságát, mert a nemzet érdeke, hogy minden munkásának — legyen az szellemi, vagy fizikai munkás — megélhetése biztosítva legyen, ha bármilyen nehéz időket élünk is. De ugyanakkor ezeknek a nehéz időknek áldozatkérő parancsszavát a magyar munkásnak is meg kell értenie és áldozatban, hazafiasságban lépést kell tartania az ország többi polgáraival. A kollégium jubiláris kiállítása. A kollégium négyszáz éves jubileumi ünnepségeinek egyik kimagasló részét képezi az a kiállítás, mely a kollégium első emeletén, a díszteremben van elhelyezve. Ez tartalmazza a történeti részt, míg két másik teremben a sport-, cserkész- és rajzkiállítás volt látható, az iskolai kirándulások jól sikerült fényképeivel együtt. A sportkiállításon bemutatásra kerültek a kollégium atlétikai versenytrofeái, a tornaünnepélyek és versenyek fényképei. A cserkészek a cserkészélet különböző mozzanatait, nyári táborozásokat, az angliai jamboreet ábrázoló képeket állítottak ki. A rajzkiállítás fényes tükre volt Losonczy Jenő kiváló tanári működésének. A kirándulások pedig ékes bizonyságai annak, hogy az iskola mily gondot fordít az ifjúság látókörének szélesítésére. Kül- és belföldön mindenfelé megfordultak a pápai diákok és hála Fejes Zsigmond gimn. igazgató mesteri fényképező művészetének, e kirándulásokat az utókor számára is megörökítették. Sajnos, a kiállítás e két termét már vissza kellett adni eredeti rendeltetésének, de a díszteremben levő történeti kiállítás még szeptember 27-ig nyitva marad és Pápa város közönsége megtekintheti. Mivel a sok helyről összegyűjtött kiállítási anyag, így együtt, valószínű évtizedeken áí nem lesz látható, kérjük az érdeklődőket/használják fel az alkalmat. Nemcsak a kollégium, hanem Pápa város történetének is sok érdekes adatát láthatni itt egykorú okmányokban magunk elé állítva. A diszterem falát a kollégium felsőbbségének, kiváló tanárainak és pártfogóinak arcképe díszíti. A főhelyet Tisza Kálmán, Tisza István és Antal Gábor arcképeiből álló csoport foglalja el, melyek közül a két Tisza-arckép Balló Ede, a hires művész, Antal Gáboré Herz Dávid ecsetjét dicséri. Az első tárlóban a pápai ref. egyház szent edényei, remek kelyhei, urasztali térítői láthatók, az egyik terítő még a XV. századból való. Az 1690-ben készült terítő skofiumos kivarrása olyan friss, mintha ma készült volna. Ebben a tárlóban látható az a sárgaréz doboz, melyet Bátorkeszi István gályarab lelkész Hollandiában kapott dukátokkal megtöltve hazautazása előtt, valamint Tarczy Lajos hires természettudós professzor ezüst kelyhe és koszorúja, melyet 50 éves tanári jubileuma alkalmából kapott. A következő szekrény egykorú okmányokat tartalmaz a XVI. századból. 1531-ben, amikor az iskola megalakult, Thurzó Elek volt Pápa földesura, tőle egy magyar levél olvasható 1525-ből, mely egyúttal érdekes nyelvemlék. A kollégium története szempontjából rendkívül fontos Gyzdawith Péter pápai iskolai rektornak két levele 1534-ből, melyeket, mint az előbbi Thurzó levelet és Enyingi Török Bálint, Enyingi Török Bálintné Pempflinger Katalin meg Enyingi Török Ferenc 1—1 eredeti levelét az Országos Levéltár kölcsönzött ide. Történeti jelentőségűek azok az okmányok, amelyeket Gróf Esterházy Tamás volt szives pápai levéltárából kikölcsönözni. Ezek közül első Szapolyai János király adománylevele Enyingi Török Bálint részére, a második és harmadik I. Ferdinánd eredeti okmánya, melyekben Pápa várát, Kup és Szerecseny községet tartozékaival együtt Enyingi Török Bálintnak adományozza. A negyedik és ötödik nagyfontosságú okiratot a veszprémi káptalan állította ki 1536-ban, ezekben bizonyítja, hogy Enyingi Török Bálintot a királyi adománylevelekben jelzett birtokba beiktatta. Az iskola szempontjából fontos a győri káptalan szives engedélyével a nevezett káptalan számadáskönyvének egyik lapjáról készített fénykép, mely 1543-ból tartalmaz adatot a kollégiumra vonatkozólag. A harmadik tárló kocsi Csergő Bálint pápai rektorprofesszor iratait, müvének különböző kéziratait és kiadásait tartalmazza. A XVIII-ik Az összes európai és amerikai kocsikhoz Bosch-kürtök, fényszórók, gyertyák Akkumulátorok GoSyós és görgős csapágyak Transformáíorok, kondensáiorok Ventiüátorszíjak, fékbetétek Kupplung-lameííák Kész dugaítyuk, dugattyugyüriik Sebességváltó fogaskerekek Alkatrészek és felszerelések Pneumatikok — olajok LÁSZLÓ MIKLÓS szaküzlete Pápa, Fő-tér 20. — Telefon: 145. század elejéről sok iskolai tankönyvül használt kézirat maradt fenn. Egymásután láthatók külön tárlókban Mándi Márton István. Bocsor István, Tarczy Lajos és Tóth Ferenc régi tanárok kéziratatai és müvei. Külön tárlók mutatják be a jelenleg működő és nyugdíjas theologiai és gimnáziumi tanárok irodalmi működését, a képzőtársaság érdem könyveit, a nagy diákok közül Petőfi, Jókai, Kozma Andor, Thaly Kálmán és Antal Géza munkásságát és ereklyéit. A Petőfi és Jókai ereklyéket bármely világhírű könyvtár megirigyelné. A Főiskolai nyomdára vonatkozó tárlóban látható a legrégibb, 1577-ben, Pápán nyomtatott mű, mely a Főiskolai könyvtár tulajdona, a királyi diploma 1837-ből, melyben V. Ferdinánd engedélyt ad a nyomda felállítására. Ugyanitt állították ki a főiskolai nyomda nevezetesebb termékeit: Horváth Mihály Magyarország történetét, a Talpra magyar 1848-iki pápai kiadását, valamint a könyvkötészet rendkívül ízléses kötéseit. A falakon a képek alatt a külföldről érkezeti jubileumi üdvözletek olvashatók, Kanadától Brit-Indiáig mindenfelé ide irányult e hetekben a tudósvilág figyelme. Meglepően szép a genfi egyetem, a kampeni theologiai főiskola és a groningeni egyetem üdvözlő irata. Az asztalokon a régi és mostani tanítványok munkáinak rengeteg tömege látható. Bizony, kevés olyan iskola van, mely ilyennel dicsekedhetnék. Az egyik sarokban helyezték el Mándi Márton István katedráját, egy másikban az iskola két régi harangját az 1531. évszámmal. Külön érdekesség „A lírikus Petőfi" elnevezésű Petőfi-szobor, melyet most kapott az iskola Kisfaludi Stróbl Zsigmond mestertől és a Komáromi Csipkés György Bibliafordítása, melyet férje utolsó akaratából özv. Peti Lőrincné küldött a jubileumra. Kiállítottuk a jubileumra készült alkalmi kiadványokat és a Beck Ö. Fülöp által készített jubiláris érem egy bronz és egy ezüst példányát. A kiállításhoz Schwarcz Viimos vitrint és állványokat, a Krausz és Korein-cég terítőt, a Városlődi kőedénygyár vázákat, az uradalmi kertészet cserépvirágokat volt szives kölcsönözni. A Pápai Hitelbank R-t. tárlók beszerzésére 1200 P-t, a Főiskolai nyomda ugyané célra 500 P-t, a Kollégiumi Diákszövetség a pápai diákok műveinek bekötésére 400 P-t adományozott. Megemlítjük, hogy a kiállítás anyagának összehordásában és elrendezésében Fejes Zsigmond, Vitéz Kovács Lajos Jenő, Losonczy Jenő gimnáziumi, dr. Tóth Endre, dr. Tóth Lajos, Török István és dr. Trócsányi Dezső theol. tanárok végeztek nagy munkát, sok derék gimnáziumi és papnövendék segítségével. A kiállítás naponta 11—13 és 15—18 óra közt tekinthető meg. Beléptidíj 50 fillér, diákoknak 20 fillér. Idény- és családjegy 1—1 P. Dr. P. J. x Egy szép karrier története. Egy külföldi főiskola tanárává nevezte ki dr. Pintér Zsigmondot, aki elmesélte, hogy karrierjér annak köszönheti, hogy már édesapja is előfizetője volt Tolnai Világlapjának. A 23 éves tudós apja egész könyvtárra való könyvkedvezményt kapott Tolnai Világlapjától és ő ezekből a könyvekből sokat tanult. Kedvezményes jegyutalvány a BETHLEN-TÉRÍ SZÍNPAD előadásaira, 2 személyre a zenekari, zsöllye, támlásszék, páholy, erkélyülésre.