Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-09-12 / 37. szám

Helyben. MINDEN SZOMBATON fizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. azám. ptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal i Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az ország szeme városunkon függött azokban a napokban, mikor a pápai kollégium tartotta a maga négyszázados jubileumát. Nemcsak az alkalom ritkasága, nemcsak az a felemelő tény, hogy a nevezetes ünnepet az ország kormányzója is kitüntette legmaga^ sabb megjelenésével s végül nemcsak az a körülmény, hogy az ünnepre külföldi vendégek, belföldi tisztelgők és volt növendékek serege gyülekezett össze, volt oka annak, hogy a jubiláris ünnep az országos érdeklődés homlokterébe került. Minden kétségen felül áll, hogy ősi kollégiumunkat olyan nimbusz veszi körül, a művelt emberek ezreinek köztudatában annyira benne él ősi és az új időkben sem csökkent jelentősége, hogy ez volt legfőképen annak oka, amiért szokatlan méretekben felénk irányult a közfigyelem, sőt ennek a nimbusznak hiányában annak sem lehettünk volna részesévé, ami legfőbb dicsekedésünkre szolgált, hogy az államfőt üdvözölhettük falaink között. Nem mi vagyunk ugyan hivatottak eldönteni, de valahogyan nem titkolhatjuk el azt az érzésünket, hogy az ünnep lefolyásával nem bizonyultunk méltatlanoknak az országos közfigyelemre, nem ejtettük csalódásba sem azokat, akik körünkbe eljöttek, sem amazokat, akik a távolból fordították felénk figyelő arcukat. Városunk külső képe, az itt tapasztalt rend és fegyelem, azok az alkotások, melyek az ünnepi dátumhoz fűződnek, az ünnepen elhangzott beszédek, az a nagy szeretet, mely az ősi kollégium iránt nemcsak a városi, de a vidéki lakosság megjelenésében is megnyilvánult, mind-mind egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az ünnep növelje azt a presztízst, mellyel városunk, mint kultruális központ eddig is dicsekedett. Ámde a bármily feledhetetlenül szép külső látványosságokon felül, volt egy olyan tényezője ennek az ünnepnek, mely mindeneknél jobban alkalmas yolt az ősi hírnév fenntartására és fokozására. Volt pedig ez az intézet jubileumi kiállítása. Aki ezen a héten a főiskolai kis diszterem üvegszekrényei és dúsrakományú asztalai között végiglépdelt az meggyőződést szerezhetett róla, hogy itt valóban egy oly intézmény részesült országos ünneplésben, mely az évszázadokon át végzett értékes szellemi munkával erre elvitázhatlan jogcímet szerzett. A volt professzorok és a volt tanítványok művei kiegészítve a jelenleg is működők nem lekicsinylendő munkásságával, egész könyvtárra való anyagot téve sorakoznak ott fel szemünk előtt. És a gályarab Kocsi Csergő Bálintnak még Zürichben kiadott könyveitől kezdve négy évszázad folyamán, különösképen természetesen a magyar irodalom virágzásának korából, a XIX.} századból annyi és oly színvonalú szellemi termék került ki ennek a nagyszerű gárdának tolla alól, hogy ezzel a pápai kollégium meszsze kimagaslik az ország sok-sok más hasonlód kultúrintézményei sorából. Aki ezt a kiállítást látta, az — lett légyen bár idegen vagy honi földről való, meg kellett, hogy hajoljon a négyszázados kollégium előtt, mely, mint arról a kiállítás bizonyságot tett, nemcsak tanuló nemzedékek hűséges nevelője volt e hosszú idő* alatt, de volt egyszersmind hazánknak olyan szellemi fókusza is, mely fényével minden időkben messze elvilágított. A kollégium négyszázéves jubileuma Horthy Miklós kormányzó városunkban. A Kerfsor-utca 2. számú ház. amelyben két egyszoba-konyhás lakás van, nagy kerttel szabadkézből eladó. Bővebbet Marton Mihálynál a városházán. Feledhetetlen szép napjai voltak városunknak szeptember 5., 6. és 7-én, amikor mindnyájunk szemefénye, az ősi kollégium ünnepelte fennállása 400 éves ünnepét. Az ünnep a mai nehéz viszonyok megengedte szerényebb eszközök igénybevételével külsőségeiben is szép volt, de igazi jelentőséget belső tartalma adott neki. Lélekemelő mozzanatok egész sorából alakult ki és áthatotta az egészet az az őszinte meleg szeretet, mely a kollégiumot, ezt a szivünkhöz nőtt népszerű intézményt körülveszi. Ez a szeretet, párosulva megértő nagyrabecsüléssel, sugárzott ki az ünnep legfőbb díszének, a szeretett és körülrajongott államfőnek, nagybányai vitéz Hvrthy Miklós kormányzónak jelenlétéből, kinek az ünnep minden mozzanatában való részvétele és a jubiláris közgyűlésben történt klasszikus megnyilatkozása valósággal nemzeti jelentőségűvé emelte az ünnepet. A szombati nap. Az ünnep külföldi vendégei, valamint a dunántúli református egyházkerület alkotó tagjai — tekintettel a másnap kezdődő közgyűlésre és lelkészértekezletre — már szombaton d. u. megérkeztek városunkba. Este az Utrechtből, Edinburghból, Varsóból, Bécsből érkezett tudós theologiai professzorok tiszteletére, kik majd mindnyájan feleségükkel együtt jöttek el hazánkba, dr. Antal Géza püspök estélyt adott. Ez alkalomból a Levente-zenekar — egyúttal az ünnep kezdetét jelezve — zeneszóval bejárta a várost. A zeneszó rengeteg közönséget vonzott a püspöki palota elé, ahova a Kárpát-dalkör lampionos szerenádra vonult fel. A vegyeskar Hatvani Lajos tanár karnagy vezetésével szebbnél szebb énekszámokat adott elő, melyeket a külföldiek, valamint a közönség is nagy élvezettel hallgattak s lelkes elismerésüknek! többször kifejezést adtak. Vasárnap. Vasárnap az egész napon át döntötték a vonatok a sok-sok vendéget városunkba. A napnak eseményei voltak: Lelkész-avatás. Délelőtt 10 órakor a református templomban lelkészavató istenitiszteletre gyűltek össze a kerület tagjai s a helybeli hívek. A felavatottak közül Farkas Sándor alsósegesdi lelkész prédikált megkapó szépen. A felavató szertartást dr. Antal Géza püspök végezte, szívreható főpásztori intelmeket intézve a felavatott 26 ifjú lelkészhez. Lelkész-értekezlet. Délután, ugyancsak a templomban lelkészértekezlet volt. Antal Géza püspök köszöntötte a külföldi vendégeket, akik közül a holland református egyház helyzetét Aalders és Iclrnlarin/Wt h°gyi

ó legyen BalogékIbKUidUpUll, nál rendelje. (Széchenyi-u. 2 ) Bouwmann professzorok ismertették, Marczynski egyetemi tanár az osztrák, Bursche professzor a lengyel egyház helyzetéről számolt be. Öregdiákok találkozója. A pápai református kollégium öreg diákjai az iskola 400 éves fennállása alkalmából találkozóra, illetőleg gyűlésre jöttek össze vasárnap este a Levente-Otthon nagytermében. Valóban „öreg" diákokat láttunk a megjelentek között. Ott voltak pl. Konkoly Thege Kálmán komáromi földbirtokos, Konkoly Thege Sándor helybeli kir. közjegyző édesapja,'aki 67-és Marton Ignác helybeli izr. hitközségi titkár, aki 65 év előtt tett érettségit. Megnyitóbeszédet a szövetség illusztris elnöke, dr. Antal Géza püspök mondott, aki gyönyörű szavakban emlékezett meg arról a kitartó hűségről, arnelylyel az iskola volt növendékei az Alma Mater iránt viseltetnek. Meghatva szólott egy 92 esztendős aggastyánról, Pálfy Elekről, aki 72 esztendővel ezelőtt, 1859-ben tett érettségit a pápai kollégiumban, s most — személyesen meg nem jelenhetvén — meleg üdvözletét küldte diáktársainak. A szövetség hivatása — mondotta tovább a püspök —, hogy tisztelje az ősi iskola eszményei mellett való kitartást és ezzel megmutassa az egyház és a haza iránti szeretet útját. Azt az óhajtását fejezte ki végül a püspök, hogy a jubileum ne legyen csak ünnep, hanem a szeretet újabb maradandó emlékköve. Faragó János főtitkár a szövetség egy évi működéséről terjesztette elő gonddal megszerkesztett jelentését, az öreg diáktársakat a szövetség hathatósabb pártolására kérvén. Borsos Károly hálás köszönetet mondott dr. Antal Géza püspöknek a gyűlés összehívásáért, s indítványozta, hogy a nagy napot tegyék maradandó emlékművé azzal, hogy a 400 éves jubileum alkalmából alapítványt tesznek a főiskolára. Helyesléssel elfogadták. Czeglédy Sándor ceglédi lelkész a sárospataki és debreceni diákok példája nyomán buzdította a jelenlevőket az Alma Mater pártfogására. Hodossy Béla, a sárospataki áll. tanítóképző igazgatója 50 év előtti emlékeit idézte fel, s mély hálával emlékezett meg jóságos tanárukról, Váli Ferencről. Ifj. Csehszombathy László hivatkozva arra, hogy a főiskola alapítványai tönkre mentek, helyénvalónak tartaná, hogy mindazok, akik valamikor a megsemmisült alapítványok kamatait élvezték, most hálából résztvennének azok rekonstruálásban. Ő egy időben a Laszli-féle alapítvány kamatait élvezte, s most az alap helyreállítására 500 P-t ajánl fel. Éljenzéssel vették tudomásul. Fülöp József esperes a számvizsgáló-bizottság jelentését terjesztette elő, amelynek alapján Vitéz Karcsay Béla pénztárosnak a fel mentvényt megadták s neki jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Ezután megerősítették az ideiglenes tisztikart, zajos ovációban részesítvén dr. Antal Géza püspököt, a szövetség nagynevű elnökét. Elnök még bejelentvén azt, hogy dr. Győrffy Zoltán veszprémi ügyvéd 10 hektoliter bort adományozott az öregdiákok vacsorájához, a tömegesen látogatott közgyűlés a Szózattal véget ért. — Este 8 órakor részben a köztartás helyiségében, részben osztálytermekben találkozó-vacsora volt Évfolyamok szerint csoportosulva vidám poharazás közben újította itt fel nem kevesebb, mint 500 volt pápai diák a régi szép emlékeket és erősítette meg a régi baráti kapcsolatokat.