Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.
1931-08-29 / 35. szám
OMBATON. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. ..c^euevre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. Bzám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Tek. Főiskolai Könyvtár Helyben. Európai helyzetkép. (—y.) Bár a magyar nép átlagmüveltsége nagyobb az európai népek átlagműveltségénél s különösen politikailag érettebbnek és kiforrottabbnak tekinthetjük a magyar népet, mint sok más európai népet, mégis sokszor abba a hibába esünk, hogy — amint mondani szokás: a fától nem látjuk az erdőt —, s így esünk abba a hibába, hogy saját bajainkat, nehézségeinket vizsgálva azt hisszük, hogy csak »mi küzdünk nehézséggekkel s csak nekünk vannak bajaink, pedig mi is csak osztozunk, részesei vagyunk azoknak a közös nyavalyáknak, amelyek most Kelettől Nyugatig, Északtól Délig úrrá lettek a világon. Bizonyos szempontokból jó, hogy ha helyzetünk megítélésénél csak saját magunkat tekintjük, de általános vonatkozásban az a helyes, ha megvizsgálván saját magunkat, körülnézvén saját portánkon, időt szakítunk arra is, hogy más viszonylatokat is áttekinthessünk. Valamint a tisztult, emelkedett vita kohójában olvadt ki az igazság szinaranya, ugyanazonképen akkor szerzünk a dolgok állásáról tiszta képet, ha azt minél több oldalról s minél több vonatkozásban igyekszünk megvilágítani és megismerni. Aki tehát vizsgálván Magyarország politikai és gazdasági helyzetét, azt mondaná, hogy minden baj és nehézség csak Magyarországon van összehalmozódva s mindenütt máshol rózsások az - 'ipotok, az olyan volna, mint a rossz orvos, aki csak a-sebet vizsgálja, de nem akar tisztába jönni és megismerni a beteg test egész konstituciójával. Elvitázhatatlan tény és valóság, hogy egész Európa zavarokkal küzd és vitán felül álló tény, hogy Európa összes országai, kivétel nélkül, politikai és gazdasági bajokkal küzdenek. A németek most próbálnak eszmélődni a nagy pénzügyi krízis után. Oroszország, ez a titokzatos birodalom, az öt éves gazdasági tervvel vajúdik. Franciaország politikusai az események szövevényeit bogozzák és most valósággal megdöbbentette őket az a hír, hogy Spanyolország el akarja adni gyarmatait és a vevők sorában első helyen ott szerepelnek a németek, akik Marokkóra, erre a gazdag afrikai tartományra aspirálnak. A spanyoloknak az új köztársaság problémái miatt fő a fejük. Anglia, a béke úgynevezett nyugodt évében, ma jutott el odáig, hogy kölcsön után kell néznie s a politikai váltógazdaság úgy köszöntött rá Angliára, hogy még maguk a politikai intézők is alig mertek hinni szemeiknek. Közben Angliának a gyarmataival is igen sok a baja, különösen Indiával. Jugoszlávia most akarja a demokrácia uralmát helyreállítani és szakítani akar az eddigi diktatúrával. Bulgária a legutóbbi kormányalakulás után a politikai egyensúlyát keresi, amely azonban nehezen akar megszületni. Csehszlovákia önmagával vivődik, mert a cseh és a tót kérdés ellentétei egyre jobban kiütköznek. Ezt a nagy névsort meglehetne bővíteni Európa többi államainak gondjaival és bajaival. A listát kiegészíthetnők Olaszországgal, ahol a diadalmas fascizrnus ellenére is ott van újabb fejtörőként a Vatikánnal való éles ellentét, Görögországgal, a törökökkel, Portugáliával, amely örökké forrong, az északi államokkal, Hollandiával és Belgiummal, amelyek mind mind a nemzetközi pénzpiac válságának tovább hullámzó kihatásait sinyli és le lehetne szögezni, hogy nincs Európának, amiként a világnak sem, egyetlen olyan állama, ahol ne vert volna most fészket tartósan magának a gond, a pénzügyi nehézség és az általános külső-belső krizis. Ha most önmagunkat tekintjük, ha az ezeréves Magyarország évezredes véráldozatait számon vesszük, s ha a legutóbbi évtizedek eseményeit mérlegeljük, amikor háború és béke, forradalom és ellenforradalom, kommunizmus és ellenséges megszállás szántott végig az országon, azt kell mondanunk, hogy sziklaszilárd megalapozottságunk sokkal nagyobb sikerrel szállt szembe a vészviharral, mint Európa akárhány államában történik. Szárnyainkat megviselhette az idő, idegrendszerünket is próbára tehették az idők forgatagai, de a magyar nép magábanbizása, jövendőjében vetett hite, élni akarása, töretlenül áll a népek életének viharzónájában. Csak az a fontos, hogy a magyar nép, a világ összes népeinek és országainak megpróbáltatásait látva, ne csüggedjen, s ne keressen hitevesztetten más prófétákat, akikről majd kárvallottan állapítja meg, hogy álpróféták valának : hanem állhatatosan maradjon meg azok mellett a tradíciók mellett, amelyek a nemzet életét és jövendőjét jelentik s azoknak a férfiaknak az oldalán, akik mindenüket kockára tették, csakhogy a magyar néft^t az élet sivatagjából kivezethessék. Városi közgyűlés. Takarékossági javaslatok. — 1931 augusztus 24. — Pápa város képviselőtestülete e hét hétfőjén közgyűlést tartott, melynek legfontosabb, tárgya a miniszteri rendelet alapján kiküldött takarékossági bizottság javaslatainak tárgyalása volt. A bizottság javaslatait a közgyűlés kétórás vita után egyhangúlag elfogadta. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be: Az elnöklő polgármester, dr. Tenzlinger József mindenek előtt jelentést tett több jóváhagyást nyert közgyűlési határozatról, minők a szikviz-szabályzat, a bacon-szerződések. Jelentette, hogy a posta az éjjeli telefonszolgálatot csupán elég terhes feltételek mellett vezetné be, a vasúti állomáson ellenben, egyelőre próbaképpen, nyilvános telefonállomást létesített. Bemutatta a kollégium 400 éves jubileumára szóló meghívót. Az ünnepre a polgármester vezetésével dr. Uzonyi Kálmán h.-polgármester, Szokoly Viktor tanácsos, vitéz Draskóczy István, Karlovitz Adolf, dr. Kende Ádám, Kis Tivadar, Küttel Nándor, dr. Sulyok Dezső és Wittmann Ignác küldettek ki. A takarékossági javaslatok. Áttérve a napirendre, dr. Sulyok Dezső, mint a kiküldött bizottság előadója,' ismertette a takarékossági javaslatokat. A javaslatok megokolásául elmondotta, hogy mig a város lakossága az utóbbi' 17 év alatt csak 20%-kal szaporodott, addig kiadásai éppen 100°/ 0-kal nőttek meg. A kiadások mérséklése tehát indokolt. A dologi kiadások terén már az 1932. évi költségvetésben — csupán a főtételeket említve — az általános igazgatás terén 11.515, az adókezelésnél 5965, a tanügynél 16.222, a vallásügynél 12.000, a szegényügynél 5847, az ingatlanoknál 5537 stb, összesen 79.243 és külön még a villamostelepnél 11.022 P kiadáscsökkentést javasolnak. A személyzeti kiadások csökkentése tárgyában a bizottság csak akkor fog konkrét javaslatot tenni, ha az állam idevágó intézkedése megtörténik, amit irányadónak kívánnak tekinteni. Az alkalmazottak létszáma tekintetében azonban megtették javaslatukat, megszüntetendők lesznek eszerint a (?) tisztiorvosi, alszámvevői, marhalevél-közigazgatási kezelői, II. o. aljegyzői, tanácsosi, tiszti főügyészi (ez csupán tiszteletdíjas állás lenne a jövőben), egy számv.-kezelői, egy javadalmi tiszti, egy számtiszti, forgalmi adóhivatali pénztárosi és ellenőri állás. Hasonlóképpen megszüntetendőnek vélnek egész csomó napidíjas, ill. napibéres állást. Az első kategóriába tartozó állások nyugdíjazás vagy változás esetén, az utóbbiak elbocsátás folytán szűnnének meg, ez utóbbi tekintetében azonban a bizottság megfelelő kíméletet vár a polgármestertől. Végül azt javasolja a bizottság, hogy a munkaidő a városi hivatalokban délelőtt 8—12-ig és délután 3—6-ig legyen. Dr. Györké Sándor kifogásolja, hogy a tisztviselői fizetésleszállítás tárgyában nincs konkrét javaslat, továbbá szükségesnek tartja a fizetési pótlékok megszüntetését, melyek egyes kisebb állásoknál is elég tekintélyes összeget jelentenek. Dr. Fehér Dezső egyes kiadások, így pl. a forgalmi adóhivatali pótlékok csökkentése végett az illetékes minisztériumok megkeresését tartja szükségesnek. Teljesen törlendőnek tartja a vendégellátási és továbbmenőleg csökkentendőnek az utazási tételeket. Hangsúlyozza, hogy a bevételek csökkenésére is számítanunk kell, amiért a dologi kiadások még továbbmenőleg csökkentendők. Szalay Lajos a kisalkalmazottak elbocsátása ellen szól, leszáílítandónak tartja a forgalmi adóhivatali főnök, a mozivezető aránytalan nagy fizetését. Majd a szegényügyről szólva, szociálpolitikai ügyosztály létesítését sürgeti. Szalaynak, a tavalyi jótékony-akcióról mondott egyes kifejezéseit dr. Sulyok demagógoknak nyilvánította, mire Szalay rektifikálta szavait s elismerte a jótékony-bizottság áldásos munkásságát. A közgyűlés ezután általánosságban elfogadta a takarékossági bizottságok javaslatait és azokat felsőbb helyre felterjeszti. A tisztviselői fizetések tekintetében szeptember hó folyamán fognak határozni. Ahol a dologi kiadások csökkentéséhez a minisztériumok külön megkeresése szükséges, ott az ily tárgyú felterjesztéseket megteszik. A közgyűlés egyéb tárgyai. Grám Ferenc volt végrehajtó feleségének kérelmére havi 80 pengő kegydíjat szavaztak G. F. B. harisnyagyár legújabbb reklámakciója! A G. F. B. harisnyagyár további reklám céljából, cégem révén, egy nagy tétel kis szépséghibás harisnyát mélyen áron alul bocsát a n. é. közönség rendelkezésére. Fenti gyár közismert és bevált minőségeit, míg a készlet tart, a következő reklámárakon árusítom; Viscosa harisnya 2"20 P helyett 1'68 pengő. Viscosa ajourral 2*90 P helyett 1*95 pengő. /li1 Sö HL F £ Ír E iQ úrí és női d* vatáruháza pápa> K° ssut h Lajos utca 6. szám. — Telefon: 174.
