Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-08-01 / 31. szám

Tek. főiskolai Könyvtár Helyben­Reí. F öis k° l a' INDENSZOMBATON "negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptalajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szára, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nyugalom és hidegvér. Bethlen István miniszterelnök jó hirt kö­zölt a napokban a magyar közönséggel. Bejelen­tette, hogy a francia kormány hozzájárulásával' rövid időn belül megkapjuk a kincstárjegy­kölcsönt, amely előreláthatólag nem öt mil­lió, hanem hét millió lesz, úgy hogy a kül­földről hat millió font érkezik. E kölcsön bir­tokában a pénzforgalmi korlátozások hamaro­san le fognak épülni úgy, hogy a gazdasági élet ismét visszaterelődik rendes menetébe. Hogy azonban mely időpontban következik be, az elsősorban a közönség magatartásától, 1 függ. ' ! A miniszterelnök e kijelentésének az az értelme, hogy a pénzforgalmi korlátozások tel­jes leépítéséhez és így a normális gazdasági forgalom teljes visszaállításához a nagyközön­ség megértő részvétele szükséges. Köztudo­mású, hogy a betéti és a devizazárlatot az tette szükségessé, hogy a közönség a külföldi hirek hatása alatt nyugtalankodni kezdett és félő volt, hogy a betéteket az indokoltnál na­gyobb mértékben fogja ,a bankoktól és taka­rékpénztáraktól kiszedni, ami végeredményben kedvezőtlenül hatott volna vissza a pengő-ér­tékre és ezenkívül az ország hiteléletét súlyos megrázkódtatásnak tette volna ki. Már pedig nincs a világon olyan ország, ahol a betétek hirtelen elvonása a hiteléletet és a gazdasági biztonságot meg ne zavarná. Egyetlen ország hitelszervezete sincs arra berendezve, hogy a takarékbetéteket és folyószámla-követeléseket egyszerre és hirtelen visszavonják, mégpedig nagyobb mértékben, lamint erre a gazdasági forgalomnak szüksége volna. A bankok és takarékpénztárak, általában a pénzintézetek a gondjaikra bízott idegen tőkéket természetszerűen gyümölcsözőleg ki­helyezik, mert hiszen csakis így tudnak a be­tétek után kamatot fizetni. Ezek az idegen tő­kék tehát forognak a gazdasági életben}, amelytől ezeket a tőkéket hirtelen visszavonni a termelés és forgalom veszélyeztetése nél­kül lehetetlenség. Fontos gazdasági és nemzeti közérdek tehát, hogy a közönség a betétek és folyószámlakövetelések hirtelen tömeges visz­szavonásával ne zavarja a gazdasági élet me­netét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy min­denki csak annyi betétet vegyen ki a pénzinté­zetektől, amennyire feltétlenül szüksége van. Ha ezt a szabályt a közönség betartja, úgy a betétforgalmi korlátozás feleslegessé válik. Ha ellenben a közönség akár oknélküli ijede­lemből, akár esztelen pénzhalmozás céljából a betéteket egyszerre kiszedi, úgy az állam a közönség saját érdekében, valamint a gazda­sági élet megrendülésének elhárítása végett kénytelen a betétek kifizetését továbbra is kor­látozni. Ekként értendő a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a pénzforgalmi korlá­tozások teljes leépítése a közönség nyugal­mától és hidegvérétől függ. A betevőknek nyugtalanságra nálunk, igaz lelkiismerettel mondhatjuk, hála Istennek, semmi okuk sincsen, mert amint ezt Bethlen István tanúsítja, a magyar bankok szilárd hely­zete mellett a betétek biztonsága kétségen felül áll. Ezt a biztonságot fokozza még a magyar államnak az az eltökélt szándéka, hogy a betét­vagyont vagyondézsmával, vagy váltsággal súj­tani nem fogja, amit a miniszterelnök már ismételve a leghatározottabban kijelentett. Semmi ok sincs tehát arra, hogy a közönség tömegesebben vonja vissza betéteit és folyó­számlaköveteléseit a pénzintézetektől. A külföldi kincstárjegykölcsön, aminek közeli kibocsátásában bizhatunk, lehetővé fogja tenni, hogy a pénzforgalmi korlátozások már a közel jövőben lényegesen enyhíttessenek. Ha ennek bekövetkezte után a nagyközönség hig­gadtan fog viselkedni és a betéteket csak az ok­vetlenül szükséges mértékben fogja igénybe venni, úgy hamarosan további enyhülés követ­ke zhetik be és nem hosszú időn belül a betét­korlátozást teljesen meg lehet majd szüntetni. Joggal intézhette teháf Bethlen miniszterelnök a nagyközönséghez azt az intelmet, hogy őrizze meg nyugalmát és hidegvérét és ne üljön fel afféle rémhíreknek, amelyeket önző okokból koholnak és terjesztenek azok a lelki­ismeretlen elemek, akik a nyugtalanságban maguknak önző hasznot iparkodnak kicsiholni és az üzérkedés különböző ismert fajtáit pró­bálják ismét praktizálni. Itt valóban áll a tétel, hogy segíts magadon és Isten is megsegít A Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése. — Holitscher Károly elnökké választása. — A Veszprémvármegyei Gazdasági Egye­sület július hó 26-án nagy érdeklődés mellett tartotta évi rendes közgyűlését Holitscher Károly országgyűlési kép'jselő, egyesületi al­elnök elnöklete alatt. Elnök megnyitván a közgyűlést, meleg szavakkal üdvözölte dr. Kenessey Pongrác fő­ispánt, aki megköszönte a szívélyes fogadta­tást, s üdvözölte a Vármegyei Gazdasági Egyesületet és ezen keresztül az egész vár­megye gazdaközönségét. Ezek után elnök kegyeletes szavakban emlékezett meg az egyesület pünkösd előtt elhunyt kiváló elnökének, dr. Magyar Károly földbirtokos, v. főispán érdemeiről, kinek a mezőgazdaság fejlesztése érdekében kifejtett eredményes munkássága közül különösen ki­emelkedik az ország első tejelést ellenőrző egyesületének, a »Károlyházapusztai Szarvas­marha-ellenőrző Egyesület«-nek megalapítása. — A közgyűlés mély megilletődéssel egy­hangúlag magáévá tette elnök azon indítvá­nyát, hogy felejthetetlen elnökének emléke jegyzőkönyvben örökíttessék meg. Dr. Jókay-Ihász Miklós alelnök foglalta most el az elnöki széket, s az egyesület elnö­kévé Holitscher Károly alelnököt ajánlotta, aki önzetlen munkájával arra érdemeket szer­zett. Közgyűlés nagy lelkesedéssel csatlako­zott elnök ajánlatához, s a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület elnökévé egyhangúlag megválasztotta Holitscher Károly csetényi földbirtokos, országgyűlési képviselőt, akit dr. Jókay-Ihász Miklós az egyesület nevében szép szavakkal üdvözölt. Holitscher Károly meg­köszönve az iránta megnyilvánult bizalmat, teljes mértékben átérzi a felelősséget, amely az elnöki székben reá várakozik. Utalt a nehéz időkre, amelyek egyként sújtják a gazdát is. De Istenbe vetett bizodalommal, szorosan összetartva, s mindig a nemzet egyetemes ér­dekeit tekintve, hiszi, hogy — tán nem is so­kára — keresztül vergődünk a bajok tengerén. Programmot adni nehéz, de lelkiismeretére hallgatva becsülettel, önzetlenül akarja szol­gálni a mezőgazdaság egyetemes érdekeit. Bí­zik abban, hogy ha kellő támogatásabn része­sül a gazdák részéről, tud eredményesen dol­gozni, minek a vármegye gazdaközönsége hasznát fogja látni. Becsületes munkájához támogatást kér, s Isten áldását kéri az egyesü­letiie és a vármegye minden gazdájára. Dr. Ormándy János kamarai igazgató a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara ne­vében üdvözölte az elnököt, azon reményének adva kifejezést, hogy a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület a Felsődunántúli Mező­gazdasági Kamarával annyira együtt fog mű­ködni, hogy abból csak a gazdatársadalomra áldás fakadhat. Közgyűlés az igazgatóválasztmányt dr. Radványi Viktor apátkanonok, dr. Porubszky Elemér vármegyei főjegyző és Szávozd Richárd földbirtokos, egyesületi tagoknak egyhangú­lag igazgatóválasztmányi tagokká választásá­val kiegészítette. A továbbiak során jóváha­gyólag tudomásul vette a közgyűlés az egye­sület ingatlanának eladását, a számvizsgáló bizottság jelentését, az egyesület 1930. évi működéséről szóló jelentést, az egyesület 1931. évi működési tervezetét. — A közgyűlés egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönete^ szava­zott Havas Jakab ny. m. kir. áHategészség* ügyi főfelügyelő, egyesületi pénztárosnak fá­radhatatlan és önzetlen munkájáért, mellyel az egyesület titkári teendőit másfél évig el­látta és az egyesület pénztárát vezeti. Titkár ismertette a tavaszi tenyészállat­díjazások eredményét. E szerint a vármegye öt járásában megtartott tenyészállatdíjazáson összesen 599 drb. tenyészállat került bemuta­tásra. A bíráló bizottságok 207 drb. oklevelet és 2065 P pénzdíjat ítéltek meg. Közgyűlés a titkár jelentését tudomásul vette. * Közgyűlést megelőzőleg választmányi ülés volt, amelyein dr. Jókay-Ihász Miklós, dr. Ormándy János és dr. Lukcsics József hozzászólása után tiltakoztak bármely gazda­sági akadémia megszüntetése, továbbá a leg­felsőbb mezőgazdasági szakoktatásnak a föld­mívelésügyi minisztérium hatásköréből való ki­vonása ellen, de közérdekből kívánatosnak tar­tották a gazdasági akadémiáknak magasabb színvonalra emelését s négyéves főiskolákká való átszervezését. . áSk i Pápaiak találkozóhelye az István király szálloda Budapest, VI., Podmaniczky-utca 8. sz. Nyugati pályaudvar mellett. TELEFON: (Interurbán) 202—43.294—34.— SÜRGÖNYCIM: Hotelist. Szobáink árát mérsékeltük. — E lapra hivatkozók 20% engedményt kapnak. Központi fűtés, folyó hideg-meleg viz, lift, telefonos szobák. — Teljes komfort. » » I I » I ncf wr' Magas foktartalma kítünö sört adok mérsékelt áron. 1 kis pohár 20 f, 1 pohár 30 f, 1 korsó 50 f, családi ünnepélyekre Vs-os (12*5 liter) hordó 11*25 P (réz sörcsap díjmentesen kölcsön). Nagy Vilmos utóda Nagy Zoltán bor, sör, pálinka szaküzletében Pápa, Győri út 10.

Next

/
Thumbnails
Contents