Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.
1931-07-18 / 29. szám
Te k. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. ^sL-m K MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. szára. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fülét. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: Dr. körös endre. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A német pénzügyi válság következtében a baseli Nemzetközi fizetések bankjának tanácsára, kormányunk e héten három napos bankszünetet rendelt el. Ez a bankszünet csupán átmeneti óvintézkedés volt, arra az előreláthatólag rövid időre, amig az európai pénzpiacokon a helyzet kitisztul. Németország válságát az a körülmény idézte elő, hogy bankjaiból a francia piac három hónap alatt 650 millió márka rövidlejáratú hitelt visszavont. Ha ez folytatódnék, akkor a Hoover-féle moratórium nem segít, mert az mindössze 900 millió alól mentesíti Németországot, míg a francia tőkének módjában áll ennek négyszeresét kivonni a német gazdasági élet vérkeringéséből. Ezt tették Ausztriával is, válságba juttatván a Kreditanstaltot, melyet csupán az Angol Bank segítségével lehetett megmenteni. Amikor a szomszédban ég a ház, a magyar kormány nem maradhatott tétlen és bár belső pénzügyi okok ilyen intézkedéseket egyáltalán nem tettek volna szükségessé, viszont rövidlejáratú külföldi kölcsöneink aránytalanul kisebbek és hazai bankjainknál mindössze 300 milliót tesznek ki, aránylagosan elosztva az összes pénzintézetek között, mindazonáltal a magyar kormány intézkedését mindenki csak helyesnek és üdvösnek minősítheti. Nem kétséges, hogy a magyar hitelszervezet alapjai rendületlenül állanak és a pénzforgalom értékőre, a Nemzeti Bank is a helyzet magaslatán áll. Átmeneti intézkedések után minden rendes kerékvágásba fog kerülni és addig is — látván kormányunk! céltudatos erélyét — mindenki azzal a gondolattal hajthatja nyugalomra fejét, hogy vagyona, tőkéje, megtakarított fillérei jó kezekre vannak bizva és hogy a külföldi válság átterjedése elé kormányunk megfelelő védő gátokat épített. A gabonarendelet A mezőgazdaság megsegítését célzó kormányintézkedések között a legfontosabb a hivatalos lap július 11-ik számában megjelent gabonarendelet, amely a gabonanemüek értékesítése érdekében az üj termelési évre szükségesnek mutatkozó rendelkezéseket tartalmazza. E rendelet szerint a gabonajegy (ügynevezett »boletta«) értéke tiz pengőben állapíttaíik meg, melyből hat pengő a búzát, rozsot, vagy kétszerest eladó gazdának átadandó szelvényre esik, négy pengő pedig a gabonaalapba folyik és arra szolgál, hogy a külföldi buza és lisztexportnál az illető ország piaci ára és a magyar belföldi búzaár között mutatkozó különbözet megtéríthető legyen. A gazda tehát a mult évi három pengő helyett ebben az évben hat pengő felárat fog kapni a buza, rozs és kétszeres minden métermázsája után. Ebből a hat pengőből három pengő adófizetésre szolgál, a másik három pengőt pedig készpénzben kapja meg a gazda. Amennyiben pedig a folyó év végéig a gazdának adóhátraléka nem volna, avagy kevesebbet tenne ki az adóhátralék az év végén, mint amennyi bolettája van, úgy az adóhátralékot felülhaladó bolettaösszeget is a gazdának készpénzben kifizetik. A rendelet fenntartja azt a mult évi intézkedést, amelyet a gabonatörvény az egészen apró olyan gazdaságoknak érdekében tartalmazott, hogy tudniillik az ilyen törpe birtokosok, akiknek nem igen van eladó gabnájuk és ezáltal nem jutnak a boletta segítséghez, az állami földadó elengedése útján segíttessenek. Ezért a rendelet kimondja, hogy az olyan kisbirtokosok földadója, akiknek kataszteri tiszta jövedelme az 58 pengőt meg nem haladja, mentesülnek ez adó alól és helyettük a Gabonaalap fogja a földadót kiegyenlíteni. Ekként a gabonajegyrendszer által nyújtott támogatás előnyét az a törpebirtokos is élvezi, akinek nincsen saját szükségletén felül eladható gabonafeleslege. Második fontos újítása a gabonarendeletnek az, hogy eltörli az eddig érvényes lisztadót, amely fehérlisztnél az érték tiz százaléka, barnaliszteknél pedig három százaléka volt. Ehelyett egységes kulccsal lisztforgalmiadóváltságot állapít meg, amely minden megőrlött gabona métermázsája után 2 P 50 fillér lesz. A rozs után semmiféle lisztforgalmi adót nem kell fizetni. A vámőrlésben viszont a vámmalom az ő vámkeresete után két százalékos általános forgalmiadót köteles fizetni és ezenfelül a szemes állapotban eladott vámgabona után még a gabona jegy szelvényének értékét, vagyis hat pengőt befizetni tartozik. Ha a vámmalom vámkeresetét felőrölve akarja értékesíteni, úgy e vámkeresetének minden métermázsája után köteles még négy pengő gabonalevél egyenértékét befizetni. A vámőrlő malmokat a legszigorúbb ellenőrzés alá helyezik, nehogy gabona jegymentesen kerülhessen forgalomba olyan gabona, vagy őrlemény, amely a vámőrlő malomba a gazda saját használatára, vagy egyéb gabonajegymentes cimen került vámőrlésre. Minden vámőrlő malom köteles telepén feltűnő helyen egy tájékoztatót kifüggeszteni, amelyben ki kell tüntetni az általa vámőrlésért akár gabonában, akár pénzben felszámított munkadíjat, valamint azokat az őrleményeket, amelyeket a vámőrlés végett átvett tisztított gabona minden rnétcrmázsája után, az őröltetőnek kiszolgáltat. A kereskedelmi őrlésben a malom csak gabonalevél mellett vehet át búzát. Lényeges újítás a mult évvel szemben végül az, hogy a haszonbérbevevő a haszonbérbeadónak oly esetekben, amidőn a haszonbér a gabona piaci, vagy tőzsdei árában van meghatározva, ezen a piaci, vagy tőzsdei áron felül még métermázsánként három pengőt köteles megfizetni. Viszont a bérbevevő a gabona eladása alkalmával a vevőtől megkapja a hat pengő gabonaszelvényt. A gabonarendelet feltétlenül eléri azt a célt, hogy a buza belföldi ára körülbelül husz pengő lesz. A rozs pedig legalább is hat pengővel a világpiaci ár fölött lesz a belföldön értékesíthető. r „Es m^gis haladunk előre." Az 1920-as évek első éveiben irtam egy cikket az akkor még létező Nyugatmagyarországi Cserkész Szövetség cserkészlapjába, a »Cserkészfiu«-ba, a Nagy-Somlóról, melyben ismertettem a hegy szépségét és a páratlan kilátását. Továbbá azt fejtegettem ama kis értekezésemben, hogy mily szép és hazafias cselekedet volna az említett hegyre egy kilátó tornyot és menházat építeni a turisták és cserkészek számára. Leszámítva néhány lelkes turistát és cserkészt, megmosolyogták akkor a cikkemet, hogyan lehet ilyesmire még gondolni is. Nem csüggedtem, irtam a Somló környékbeli közép- és nagybirtokosoknak, Veszprém vármegye főispánjának, a Veszprémi Faipar R.-t. igazgatójának stb.,, hogy tervemet meg tudjam valósítani, de hiába. Ez irányú fáradozásomat siker nem koronázta. Körülbelül épen 10 keserves évnek kellett leperegni, míg ezen akciót kezébe nem vette a Magyar Turista Egyesület egyik legfiatalabb, de annál agilisabb alosztálya, az Ajka-Csingervölgyi Turista Egyesület. Eme pompásan megalakított és vezetett turistaegyesület alig tekint egypár évre vissza, agilitásával sikerült neki elérni azt, hogy megvalósították az én régi vágyamat, hogy a Nagy-Somlón kilátótorony és turista menház is létesüljön. Folyó hó 12-én volt nagy ünnepségek közepett felavatva a Nagy-Somlón emelt m. PÁPAI HITELBANK RESZVENYTARSASAG SZERZŐDÉSES VISZONYBAN A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANKKAL. fi®*?, 8 3' oo Táviratcím: Hitelbank. Üzlethelyiség 29. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő : { ^ HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1931. évi juliws hó 1-én megalakította IX. évtársulati ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT három és öt évi időtartammal, részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek részleteik után a Magyar Nemzeti Bank váltóieszámitolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsönök után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóieszámitolási kamatát 3%-kal meghaladó kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.
