Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-06-20 / 25. szám

Ki tisztíttat ma keménygallért ? Csak a könnyelmű ember! .. . 1 gallér ára: P 1'20 mert 5-szöri tisztítás: á —"12 —60 Összes en: P P8 0 | vagyis egyszeri viselet —*30 fillér. 24 fillérért viselhet azonban mindig új gallért, mióta kapható már Pápán is a legújabb JTupiter-vászon-g-allér, amiből 5 drb. gallér kerül P 1-20-ba. Nem kell mosatni; mindig új! Kapható Pápán: ifj. Stern £ipót cégnél Kossuth-utca 13. Jlz ismeretlen asszony kedelemnek legnagyobb ellenségei az úgyneve­zett közüzemek, amelyeket az infláció korában teremtettek s amelyeknek el kell pusztulniok, hogy a kisipar és a kereskedelem megfelelő szerephez jusson. A kisiparnak egyik nagy baja, hogy az országos jelentőségű gazdasági kérdésekben nem jut szóhoz, mert nincs meg neki a meg­felelő képviselete. Ezen változtatni kell s ebben a tekintetben már egészen biztos kijelentést is tehetek. A kereskedelemügyi miniszter ugyanis elkészített egy idevonatkozó törvényjavaslatot, amely az iparosság részére úgynevezett Iparos Központ felállítását veszi tervbe. Ez az Iparos Központ, amely nem jelentene külön terhet az iparos társadalomnak, a magyar iparosságnak központi szerve lenne, amelyen keresztül mind­azokban a kérdésekben, amelyek országos jelen­tőségűek, véleményét kinyilvánítja, mint ahogyan azt a gyáripar a Gyosz, a mezőgazdaság az Omke és a Kereskedelem az Omke útján teszi. A kisiparban épúgy, mint a mezőgazda­ságnál elsőrangúan fontos kérdés a hitel kér­dése. Az a 30 millió pengős hitelakció, amely a kisiparosság számára ezidőszerint rendelke­zésre áll, a maga kamatfeltételeiben még súlyos úgy, hogy azzal a kisiparosság épúgy nem boldogulhat, mint ahogyan a mezőgazdaság sem veheti igénybe a drága kölcsönöket. A külföldi kölcsönből ezeket a hiteleket is ki kell egé­szíteni és olyan kamatozásúvá és könnyen hozzá­férhetővé tenni, hogy azokat a kisiparosok igénybe is vehessék. Az ország minden részé­ből. nagyon sokan járnak hozzám a hivatalomba s megdöbbenéssel láttam egyszer azt, hogy mi­féle kérdőiveket kell kitöltenie annak a kis­iparosnak, aki ebben a hitelakcióban részt akar venni. Ennek az ívnek a kitöltése külön tanul­mányt igényel; a jövőben tehát minden bürök­ráciától mentesen, továbbá közvetlenül, vagyis közvetítők kikapcsolásával kell a hitelakciónak a kisiparossághoz eljutnia, ép úgy, mint azok­nál a hitelakcióknál, amelyeket a mezőgazda­ság javára léptettek életbe. A kisiparosságnak azonban van még egy másik fontos és életbevágó problémája is. Ez pedig az, hogy a külföldi kölcsön révén meg­indítandó beruházási programmból megfelelő részt kapjanak és hogy a közszállításokban részt tudjanak venni. Ha manapság valahol építkezés folyik, a közszállítási szabályzat szerint sokszor generálvállalkozó kapja meg a munkát s a kisiparosság csak nehezen jut megbízáshoz. Én ezt a saját tárcám kebelében másként csinálom. A legtöbb esetben, amikor birósági vagy egyéb épületet építtetünk, lehetőleg közvetlenül a kis­iparosságnak juttatom a munkát, ha pedig ez nem volt lehetséges, akár amiatt, hogy nem ér­kezett be megfelelő ajánlat, vagy az olyan drága volt, hogy a törvény tiltotta, akkor kikötöttem a generálvállalkozónál azt, hogy a munkát hely­beli kisiparosokkal tartozik elvégeztetni. Ezt a rendszert az egész vonalon meg kell valósítani. Külföldi hitei. Ha tovább nézzük azt, hogy mi lehet­séges, akkor mindenekelőtt néhány szót kell beszélni magáról a külföldi hitelről is. Méltóz­tatnak tudni, hogy a magyar állam a Trianoni békeszerződés folytán, amely a leendő jóvátétel érdekében az összes állami vagyont és jöve­delmet zálogjoggal terhelte meg, mindezideig nem tudott kölcsönt felvenni, mert az állam, miután vagyona és jövedelme zálog gyanánt le volt kötve, a hitelező részére nem tudott fede­zetet adni. A hágai és a párisi tárgyalások eredményeként abba a helyzetbe jutottunk, hogy igénybe vehetünk már külföldi kölcsönt. Ennek felhasználása tekintetében egy-két irányelvet már említettem, de ezzel kapcsolatban széles­körű beruházási programmot is fel kell állítani, amely a törvény rendelkezései szerint az ország­gyűlés megvitatása alá kerül. Ez a programm fogja megadni azt a munkát, amely mindnyá­junknak annyira kell, ez fogja biztosítani azt a megélhetést, amely valamennyi kereseti ág szem­pontjából annyira fontos. Emellett azonban gon­dolnunk kell arra is, hogy az egész vonalon — itt nemcsak az államra, hanem a vármegyére épúgy, mint a városokra és a községekre is gondolni kell — hogy a legnagyobb takarékos­ságot követeljük meg, mert csak a legnagyobb­foku takarékosság mellett lehet ebben az or­szágban azt a termelő munkát megindítani, amely megélhetést biztosít számunkra. A képviselői kötelesség. Itt akarom megemlíteni a munkaalkalmak­nál azt, hogy a polgármester úr közölte velem mindazokat az óhajokat, amelyek Pápa városát és annak közönségét a legközvetlenebbül érintik. Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Teljes tudatá­ban vagyok annak, hogy mit jelent a képviselői kötelesség. A múltban sokszor nekem kellett elvégezni olyan feladatokat, amelyeket véle­ményem szerint az illető képviselőnek kellett volna elvégeznie s így, ha megkövetelem más­tól, hogy megcsinálja azt a munkát, amit a mandátum rárótt, akkor magammal szemben is kötelességemnek kell elismernem a vállalt fel­adatot, annyival is inkább, mert annak teljesí­sítését mint a kormány tagjának is vállalnom kell. Egység és erő. Akármilyen gazdasági és reálpolitikai prog­rammot állítunk is fel, akármilyen helyesek is a célkitűzéseink, nem tudunk eredményt elérni, ha nem mutatunk kifelé erőt. Erőt pedig csak az egység ad, mert olyan nemzettel, amelynek társadalma széthúz, amely az egység híján nem tud kifelé erőt mutatni, azzal szemben nincs bizalom, attól elvonják a külföldi tőkét, azzal nem szerződnek, azt nem becsülik. Az erő mel­lett még egy más dologra is szükségünk van : hitre, hitre a magyar jövendőben. A tengerszem legendája. Vannak olyan kérdések, amelyek a magyar jövendővel szoros összefüggésben állanak, ezek Jlz ismeretlen asszony mm, Ha nagyobb ka­paszkodóképes­ségü, biztonságo­sabb és tartó­sabb pneuf akar, akkor legköze­lebb Goodyear-f vegyen] Képviseli: Rapoch Vilmos Pápa. Telefon: 44. VEZÉRKÉPVISELET RÉVÉSZ is Társa Budapest, V., Nádor ucca 30. azonban olyan kérdések, amelyekről Gambetta mondotta, hogy azokra mindig gondolni kell, de beszélni nem szabad róluk. Ezt a gondolatot gyönyörűen illusztrálja egy székely legenda, amelyet Zsitvay Tibor igazságügyminiszter egyik legutóbbi cikkében mesteri tollal örökített meg. Egy székely legendáról, mondáról van szó. Ez a legenda a tengerszemről szól, amely a székely havasok fennsíkján némán, rejtelmesen hallgat; a tengerszem tükre akkor is sima, amikor bel­sejében nagy viharok dúlnak és nagy energiák feszülnek. A rejtelmesség által megtermékenyült fantázia szerint valamikor nagy kincs süllyedt el a vizben. A tengerszem azonban nem temető, hanem kincstartó, nem koporsó, hanem bölcső, mert nagy igéret szunnyad benne, amely életre­kelésre vár. Mi ez a nagy igéret? A legenda szerint egy szép napon fenséges égzengés kö­zepette toronymagasságú hullámot vet a sima­ttikrü tengerszem s kikel belőle a jövőbe öltöz­tetett diadalmas mult. Ezzel a mondával kapcsolatos az is, hogy kétfélék az emberek. Vannak, akik amikor bele­néznek a tengerszem tükrébe, hitet, erőt és ki­tartást merítenek. Da vannak kishitűek is, akik ha belenéznek a fenséges tó tükrébe, saját kép­másuk torzképét látják ott és csak nyugtalanító érzésekkel távoznak. Gróf Bethlen Istvánnal mondom, hogy nekünk van hitünk, de nem mától holnapig tartó, hanem erős, kitartó hitünk. Éppen ezért, mert van hitünk, tudunk dolgozni, tűrni, várni és főleg tudunk hallgatni. Mert a hallgatás nagy erény. S ha vannak kérdések, amelyek meg­oldására fogcsikorgatva várunk, amelyekről nem beszélünk, csak hallgatunk, ha van hitünk a magyar jövendőben s ezzel párosul a magyar egység és az erő, akkor meg vagyok győződve arról, hogy a magyar Szent Korona ismét teljes ényében fog ragyogni, meg vagyok győződve, hogy diadalmas fényben fog kiemelkedni a tengerszem mélyéről a jövőbe öltöztetett diadal­mas magyar mult, meg vagyok győződve, hogy győzedelmeskedni fog a magyar jog igazsága és napnál fényesebben fog ragyogni a magyar igazság joga. Arra kérem Önöket tisztelt választó pol­gárok, hogy ennek a reálpolitikának, ennek a tisztán gazdasági célkitűzések szolgálatában álló zászlónak adják le szavazatukat és csoportosul­janak egységesen a Bethlen-féle gondolat mögé. Marlene Dietrich Hirdessen a „PÁPAI HIRLAP'Mm!

Next

/
Thumbnails
Contents