Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-05-23 / 21. szám

Helyben. MEGJELENIK MINDEN SZ O M B AT O N. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. :!&6zetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. ezáxn. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Föispánváltozás. A Budapesti Közlöny folyó hó 21-iki száma a következő két legfelsőbb kéziratot közli: A magyar kir. belügyminiszter elő­terjesztésére dr. Körmendy-Ékes Lajos Veszprém vármegye főispánját ez állásától saját kérelmére felmentem és Veszprém vármegye főispánjává dr. Kenessey Pon­grác enyingi járási főszolgabírót neve­zem ki. Budapest, 1931 május hó 20. HORTHY, s. k. Szcitovszky, s. k. A magyar kir. miniszterelnök előter­jesztésére dr. Körmendy-Ékes Lajos Veszp­rém vármegye főispánjának ez állásától történt felmentése alkalmából buzgó és eredményes szolgálata elismeréséül a II. o. magyar érdemkeresztet a csillaggal ado­mányozom. HORTHY, s. k. Bethlen, s. k. Dr. Körmendy-Ékes Lajos főispán a kormány bizalmából öt év előtt került vár­megyénk élére. Az ő politikai irányítása mel­lett folytak le az 1926. évi választások, me-í lyek eredményeképen öt egységespárti és egy ker. gazdasági párti képviselőt küldött be vármegyénk a parlamentbe. Működésének: egész ideje alatt iparkodott vármegyénk ügyeit előbbrevinni s közönsége körében a társa-' dalmi és felekezeti békét fenntartani. A vár­megye villamosításának eszméjét ő vetette fel és nagy eréllyel meg is valósította. Városunk súlyos problémái iránt mindig megértő jó­akaratot tanúsított. Érdemeit nagyon íszépen elismerte a kor­mányzó a neki adományozott magas kitünte­téssel, amely, ha nem tévedünk, egyúttal an-i nak a hazafias munkának is elismerése, amit Körmendy-Ékes a megszállás alatti Felvidé­ken végzett. Dr. Kenessey Pongrác, vármegyénk új főispánja, a vármegyei közéletben évszázadok óta jelentős szerepet vivő előkelő földbirto­kos család sarja. Több mint 20 esztendeje áll a vármegyei közigazgatás szolgálatában, előbb mint enyingi szolgabíró, utóbb mint főszolgabíró. Magas képzettségű, mintaszerű tisztviselő, aki járásában köztiszteletet vivott ki, aminek nyilvánvaló bizonysága, hogy a közelgő választások alkalmából az enyingi kerület őt szándékozott képviselőjéül kül­deni az országgyűlésbe. Most ehelyett a kor­mányzó bizalma vármegyénk főispáni székébe ültette őt, hol bizonyára a legteljesebb mér-< tékben meg fog felelni a kiváló személyéhez, puritán egyéniségéhez fűződő várakozásoknak. | Képviselőválasztás és városi érdek. Még ugyan illetékes hely nem mondotta ki a döntő szót, de azért ma már mindenki bi­zonyosra veszi a képviselőválasztások közeli kiírását. A népakaratnak öt év után ismét al­kalma nyilik megnyilatkozni, hogy kiket kiván politikai bizalma letéteményeseiként az ország házába beküldeni. Valahogy az az érzésem, hogy bennün­ket, pápaiakat azonban ez a kérdés ma inkább városi, semmint politikai szempontból érdekel. Mi ezen a téren egész speciális helyzetbe va­gyunk, aminek kulcsa abban a szerencsétlen nyolc év előtti választásban keresendő, ami­kor bőven ömlő pénz és fennen harsogó fele­kezeti izgatás megfosztottak bennünket annak a lehetőségétől, hogy hozzánk méltó képvise­lőt küldjünk be az ország házába, aki mig egyrészt politikailag is megbízhatóan repre­zentál bennünket, addig másrészt ennek a mi városunknak fejlesztése és előbbre vitele' körül is tovább folytathatja azt a munkát, amit előbbi képviselőink nagy sikerrel végez­tek s aminek csupán a világháború nagy ka-, tasztrófája miatt kellett félbeszakadnia. Az öt év előtti választás, amikor képvise­lőnk, akinek éppen pártonkivülisége cégébe adott lehetőséget a győzelemre, már lelkes kormánypárti volt, csak kényszerű folytatása volt az előbbinek. Az eredendő hibát nyolc év előtt követtük el, azt J&jjbé akkor megrepa­rálni nem lehetett s megtörténhetik, hogy en­nek az átkát fogjuk nyögni még távolibb jövőben is. Arról, hogy minő csalódás érte ezt a : várost ekképen kétszer is megválasztott kép­viselőjében, arról ne beszéljünk. Bankjának összeroppanása egyéni szerencsétlenség, nem szólva róla, hogy az általános agrárkrízissel is összefüggésben áll, ezt tehát ildomtalan volna felemlegetni. Ellenben azt a szomorú tényt mégis csak le kell szegeznünk, hogy Pápa városának sem akkor, mikor a bankössze­omlás még nem következett be s mikor még egy-egy karácsonyi jótékony adománnyal adott életjelt magáról, sem pláne később olyan képviselője, aki a város érdekében vala­mit tett volna, nem volt, mi úgy álltunk a vi­lágban, mint maga a magyar nép ama »bősz üvöltés és vad ziv,atar« idején, amikor »el-< hagyott, a legelhagyottabb« volt »minden né­pek közt a föld kerekén«. Ebben a mi vigasztalan, sivár elhagya­tottságunkban, amikor csupán meddő epeke­déssel teltek napjaink és semmi, de semmi nem történt, ami városunkat előbbre vitte* volna, semmi, amiben az állam segítő kezet nyújtott volna felénk, amikor irigykedve kel­lett látnunk, hogy más városokban intézmény intézmény után létesül, így elsősorban megye­beli testvérvárosunk, Veszprém is kormánytá­mogatással mi mindenhez hozzájut a küz­ködés, vergődés ebben az időszakában, ami­kor ami csekéíyet mégis megteremthettünk, azt saját vérünkkel izzadtuk ki, mindig arra gondoltunk, hogy — ha arra majd alkalom nyilik — ezen változtatni fogunk és hagyván a nagy politika intézését az arra hivatott na­gyokra, félretéve — vaijon lehetséges-e min­denkinél ez az önmegtagadás? — minden fele­kezetieskedést végre ismét egyszer olyan kép­viselőt választunk, akitől bízva várhatjuk, hogy ennek az elhagyott, ennek a legelhagvot­tabb városnak érdemleges szolgálatokat fog tenni, akinek módjában fog állani bennünket elmaradottságunkból kimenteni s hozzánk olyan intézményeket telepíteni, amelyek mo­mentán munkaalkalmakat is teremtenek, de amellett állandó keresetforrásokká is fejlőd­hetnek ki. Ki legyen ez a mi megmentőnk, ki le­gyen az a férfiú, aki bennünket ismét képes' lesz a haladó városok sorába beiktatni, arra nézve nem volt s tán ma is alig van egyikőnk­nek is határozott személyi elgondolása. Aki igazán szivén viseli városa ügyét, aki valóban, szereti ennek dolgozni akaró derék népét, annak igazán közömbös ennek a mi jótétlel­künknek a vallása, az nem fogja újból az ál­datlan felekezeti kérdést felvetni, az csupán annyit érez és vall, hogy ez a férfi nem lehet sem kezdő, sem műkedvelő, nekünk igenis egy hatalmi pozícióban levő, befolyásos ál­lamférfiura van szükségünk, attól várhatjuk; további boldogulásunkat. Sikerül-e ezt az epedett és annyira kívá­natos célt elérnünk, ma még nem tudhatjuk, de reménykedjünk benne. Bízzunk benne, hogy az erre irányuló becsületes és önzetlen erőfe­szítésnek meg lesz mégis az eredménye, bíz­zunk benne, hogy az egyszer elkövetett súlyos hibáért nem kell még tovább bűnhődnünk s hogy a de nobis, sine nobis elvét nem éppen rajtunk kívánják tán felsőbb érdekből, de ránk való tekintet nélkül érvényesíteni. Ebben a pillanatban még a választások nincsenek kiirva s a városmentő eszme még testet ölthet. Az a kérdés csak, hogy van-Q a városmentő eszmének annyi barátja, amennyi a sikert biztosítani tudja. Ha nincs, vagy ha nincs bennük a cselekvésre elég erkölcsi bátorság, akkor el lehetünk rá készülve, hogy Pápa város tovább is sivatagi vándorlásának eddigi meddő és szomorú útját fogja taposni. —őr— Egy értékes gazdasági jelentés. (M. T.) Magyar, német, francia és angol nyelven egy tetszetős külsejű könyv jelent meg, amelyet a Pénzintézeti Központ adott ki, s amely a magyar gazdasági élet helyzetjelen­tését foglalja magában. Elmondhatjuk, hogy a Pénzintézeti Központ jelentése a magyar gazdasági élet tükrét tárja elénk. Részletes adatokat tartalmaz az egyes gazdasági ágak helyzetéről és hű képet ad mindazokról a dolgokról, amelyek alkalmasak arra, hogy az objektív szemlélő az egyes gazdasági ágakat helyesen megítélhesse. A Pénzintézeti Köz­pont jelentése nemcsak sablonszerűén száraz statisztikai adatokat közöl, hanem egyúttal részletesen kifejti azokat az okokat is, ame­lyek valamely gazdasági ág leromlását vagy javulását idézték elő. Ez a jelentés tehát egy­úttal bizonyíték amellett, hogy a Pénzintézeti Központ nagy tökéletességgel állja meg he­lyét és tölti be nemes hivatását s végül arra is alkalmas, hogy Magyarország a külföld előtt helyes megítélésbe kerüljön. A Pénzintézeti Központ jelentése első­sorban részletesen ismerteti a Pénzintézeti Központ 1930. évi tevékenységét, továbbá a Pénzintézeti Központ és a kötelékébe tartozó pénzintézetek 1930—31-iki vagyoni helyzetét, valamint a Magyar Nemzeti Bank mult év fo­lyamán kifejtett tevékenységét, majd pedig Szívbajos vagy reumás ön? Ajánljuk használja Székesfehérváron az Árpádfürdő természetes dús szénsavtartalmu ásványvizfürdőjét. Szanatóriumszerü ellátás, lakás, fürdő havonként 190 pengő színházuk látogatásával együtt. Kérjen fenti fürdőtől prospektust, hivatkoz­zon lapunkra. 5% engedményt kap. Magas fokíartalmu kítünö sört adok mérsékelt áron. 1 kis pohár 20 f, 1 pohár 30 f, 1 korsó 50 f f családi ünnepélyekre Vs" 0 5 hordó 11'25 P (réz sörcsap díjmentesen kölcsön). Nagy Vilmos utóda Nagy Zoltán bor, sör, pálinka szaküzleten Pápa, Győri űf 10.

Next

/
Thumbnails
Contents