Pápai Hírlap – XXVIII. évfolyam – 1931.

1931-05-16 / 20. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Május 17-ike nevezetes dátuma lesz a világnak: e napon világszerte megmozdulnak az elnyomottak, a jogfosztottak, a megsanyargatottak, hogy felemeljék tiltakozó szavukat minden szenvedésük kútforrása, az esztelen és a legelemibb igazságot is megcsúfoló békediktátumok ellen. Ám nemcsak a legyőzött országok népei, a magyarok, osztrákok, németek, bulgárok és törökök fognak a revizió mellett tüntető gyűléseket tartani, de a semleges Hollandia és hajdani ellenfeleink, Olaszország és Amerika népei is követelni fogják a békeszerződések megváltoztatását. Impozáns tüntetés lesz ez, méltóságos, de keményszavú apelláció a világ lelkiismeretéhez, demonstrációja annak a hatalmas erőnek, amely a revíziót követelő népek hatalmas táborában rejlik. Vannak e táborban olyan népek, amelyeket a saját szenvedéseik elviselhetetlen-* sége állított oda tántoríthatatlanul a revíziós zászló mellé, vannak azonban olyanok is, akiket csupán a vérlázító igazságtalanságok fölötti felháborodás, a becsület és a jobb belátás tett revizionistákká. De a szenvedők csapatában is minket, magyarokat illet a szomorú elsőbbség, miénk a zászlóhordozó szerepe, mert ugyan melyik nemzetre sújtott le olyan kegyetlen erővel a győzők zsarnoki és cinikus ítélete, mint a hazájának kétharmadától megfosztott magyarra. Trianon halálos Ítélet volt a magyar nemzetre, legalább is annak szánták a győztesek, s ha ma ennek ellenére is élünk és elevenen hordozzuk halálos sebeinket, ez nem az ő érdemük, egyedül csak a mienk, a magyarságé, amely a maga hallatlan erkölcsi és kulturális erejével, a maga megtörhetetlen vitalitásával száz halált is diadalmasan túlélt. De minden szenvedésnek, minden igazságtalanságnak véget kell vetni egyszer. És valamikor minden türelemnek is vége szakad. A magyar nép élni akar s nem í hajlandó a benne rejlő mérhetetlen értékeket és energiákat mindörökre, pusztán a létért való küzdelemre, életének nyomorúságos eltengetésére" fordítani. A győzelmi dölyfök hatalmi tébolyában megrészegült győztesek tévednek, ha azt hiszik, hogy a szuronyok erejével jól tudnak lakatni egy 13 milliós, jólétből koldusbotra juttatott népet s hogy bármi hatalmi erővel is a magyar ajkakra tudják forrasztani a mind harsányabb jajszót, amejy nem siránkozó jajongás, hanem önérzetes és elszánt tiltakozás a rajta elkövetett, égbekiáltó igazságtalanságok ellen. És ennek a tiltakozó jajszónak mind nagyobb visszhangja támadt szerte a világon, immár mindenfelé — érdekeltek és érdektelenek között — felharsan a követelés: igazságot az igazságtalanul meggyötörteknek és mindenekelőtt igazságot a legmeggyötörtebbnek, — igazságot Magyarországnak. Ezt a követelést immár nemcsak az igazságérzés diktálja, hanem a józan ész, az önérdek is, a világ önérdeke, mert Európa virágzó fogyasztóterületeinek a szisztematikus elpusztítása az egész világ pénzügyi csődjéhez és gazdasági leromlásához vezetett. Kuruzslók százai állják körül a lázaktól gyötört Európa betegágyát, javasasszonyi bölcseséggel, szenteltvízzel gyógyítgatva a halálos beteget, akit pedig meggyógyítani csak egyféleképen lehet: haladéktalanul kiirtani halódó testéből minden betegsége okozóját, széttépni azokat a papirosszerződéseket, amelyekben akkor, amikor bennük Magyarország halálos Ítéletét akarták megfogalmazni, az egész világra hoztak öntudatlanul halálos Ítéletet. Helyre kell állítani Európa mesterségesen megzavart vérkeringését, megélhetést kell biztosítani mindenkinek a nap alatt, ezt pedig csak úgy lehet, ha revizió alá veszik Európa sorsának irányítói, igazságtól és bölcseségtől vezéreltetve, azokat a rosszindulatú, hazugságokon felépülő fatális tévedéseiket, amelyekre csak az elvakult kapzsiság és a bosszúszomj vezethette őket. A magyar társadalomhoz fordulunk, az egységben tüntessen méltóságos, de egységes erejének megnyilvánulásában döbbenetes tüntetéssel a revizió mellett, hiszen ha van szent cél, amelynek óhajtásában, amelynek követelésében egybeforrt az egész magyar nemzet, a trianoni szerződés revíziója az. Fölmíves, munkás, iparos, kereskedő egyformán hordozza a trianoni átok keresztjét, bajtárs a szenvedésben és bajtárs a harcban, amely Trianon megdöntésére irányul. Csüggedetlen harc ez a végső győzelemig, harc ez békés fegyverekkel, világbéke érdekében, de elszánt, kemény harc életért-halál ért. Magyarok! Legyen a tüntetésiek méltó ahhoz a dicső nemzethez, amelynek fiai vagytok. Álljatok imádságos lélekkel a revíziót követelők soraiba, hogy ez a tüntetés a maga grandiozitásában dokumentálja a világ előtt a magyarság elszánt akaratát, amellyel megalkuvást nem ismerőn követeli a revíziót. Városi közgyűlés. — 1931 május 12. — Városunk képviselőtestülete e héten kedden, meglehetős érdeklődés mellett tartott zárószámadási rendes, majd folytatólagosan rendkívüli közgyűlést. A hozott határozatok részben a város anyagi helyzetének időleges rendezésére, részben a Tókert-városrész rendezésének megkezdésére vonatkoztak és méltán tarthatnak számot a nagyközönség érdeklődésére is. A közgyűlésen dr. Tenzlinger József polgármester elnökölt, aki bejelentette, hogy a vizmtibővítés ügyében hozott határozatát a képviselőtestületnek, a törvényhatósági kisgyűlés némi módosítással és egyes tervrészek utólagos beküldésének kötelezettségével jóváhagyta. Következett az 1930. évi zárószámadások tárgyalása. Ezt az ügyet dr. Sulyok Dezső pénzügyi előadó ismertette, közölve, hogy a kiadások terén a költségvetésnél nem volt nagyobb eltérés, a bevételek tekintetében azonban nagy visszaesés van a villamostelepnél, a forgóáram követelte beruházások és a mozinál a PÁPAI ÁLTALÁNOS BANK RT, FŐ-TÉR. Takarékbetéteket elfogadunk legmagasabban rossz gazdasági helyzet miatt. A mozi vezetője 25.000 P jövedelmet garantált, ezzel szemben nem jövedelem, hanem hiány állt elő. Az üzemvezetővel feltétlenül új szerződés kötendő. A zárószámadásokban mutatkozó 23.205 P hiány 7

0/o

_o

s utólagosan kivetendő pótadóval fedezendő. Dr. Fehér Dezső a villamos-telepnél történt beruházások költségét 5 évre kívánná felosztatni, amely esetben kisebb pótadó volna most kivethető. A képviselőtestület a pénzügyi bizottság, illetve az előadó javaslatát fogadta el. A részletes vita során dr. Fehér Dezső a város kintlévőségeinek behajtását szorgalmazta. Dr. Hoffner Sándor a mozi-szerződéseket vette bonckés alá főkép abból a szempontból, hogy a vigalmi adót nem lehet jövödelem gyanánt számítani és a bruttó-bevételből való részesedést mellőzni kell. A vita befejezése után a pénzügyi bizottságnak a zárószámadások reviziója terén kifejtett munkájáért köszönetet szavaztak. A rendkívüli közgyűlés első tárgya a város fizető képességének biztosítása s e célból 200.000 P függőkölcsön felvételének ügye volt. A város nagy fizettségekkel hátralékban van, így főkép a speyer-kölcsönnél, a sági bazaltbányánál, a magyar aszfalt-gyárnál stb., azonban kizárólag azért, mert közjövedelmei nem folynak be. A szükséges kölcsön felvételét a közgyűlés névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta. Ezután tárgyalták a Tókert-városrésznek közmüvekkel való ellátásáról szóló szabályrendeletet. Dr. Kőrös Endre örömét fejezte ki azon, hogy a város szakítva eddigi szükkeblüségével, ezt a városrészt is városiasítani kívánja. Az egyenlőség elve alapján helyesli, hogy a háztulajdonosok hozzájárulási aránya 50%-ban állapíttatott meg, az eredetileg tervezett 66% helyett. Kéri a polgármestert, hogy az u. n. színháztér parkosítását, amit javaslatára már évek előtt elhatároztak, minél előbb foganatosítsák. Dr. Fehér Dezső szerint a város már eddig is gondoskodott a tókertiekről. Arról nem lehet tenni, hogy a vízműre vonatkozó határozat máig jóváhagyást nem nyert. Fischer Gyula is úgy véli, hogy a tókertieknek nem lehet okuk panaszra. A polgármester tudatta, hogy a színháztér parkosítása már megkezdődött. A szabályzatot egyébként a közgyűlés elfogadta. Ezután áttértek arra a javaslatra, hogy e városrész két utcája a IV. (a Bakonyerével párhuzamosan futó második utca) és a XIII. (a második kocsihid folytatásában lévő utca) gyalogjáróval és felszíni csatornával láttassák el, ami 40.000 P költségbe kerül. Dr. Kőrös Endre kívánatosnak tartotta volna, ha ugyanekkor a kocsiút is megkészül, sajnos azonban ennek költségét sem a város, sem az érdekeltek már nem birnák. Schneider Géza nem helyesli a beton-járda szegélyt, helyette kőszegélyt kivánna, ami azonban lényeges árkülönbséget jelent, vitéz Karcsay Béla az összes háztulajdonosokat köteleztetni akarná árkolásra, amit azonban Geba műszaki tanácsos nem tart helyesnek. Németh József a városrész siralmas helyzetét ecseteli, az őszi és téli nedves és sáros időkben és kéri a minél hathatósabb segítséget. Dr. Sulyok Dezső viszont a város nehéz helyzetére figyelmeztet, kívánja azonban, hogy a most megszavazandó munkálatok OKH-tól kapandó kölcsön segítséggel végrehajthatók legyenek. Jílek Ferenc szerint az OKH nem a városok, de egyesek megsegítésére hivatott ugyan, de azért talán sikerül a kölcsönt nálunk kieszközölni. Ezután a javaslatot egyhangúlag megszavazták. Magas foktartalmu kítünö sört adok mérsékelt áron. 1 kis pohár 20 f, 1 pohár 30 f, 1 korsó 50 f, családi ünnepélyekre 1/s-os hordó 11'25 P (réz sörcsap díjmentesen kölcsön). Nagy Vilmos utóda Nagy Zoltán bor, sör, pálinka szaküzletében Pápa, Győri út 10.